Szabad Szó, 1945. március-április (47. évfolyam, 1-29. szám)

1945-03-27 / 1. szám

A németek dunántúli kudarca Hogyan omlott össze a dunántúli német ellen­­állás? Moszkva, március 26. A dunántúli hadmű­vele­­tekről érkező jelentésekből megállapítható, hogy Hit­ler nagy erőkkel végrehaj­tott, néhány nap­­alatt ku­darcba fulladt támadási kí­­sérlete nagyszabású hadműve­leti terveket lett volna hivatva megvalósítani: a náci hadvezetőség a nyu­gati hadszíntérről átszállí­­tott páncélos hadosztályok­kal megerősített haderejé­vel döntő csapást akart mérni a Dunántúl küzdő szovjet erőkre- A német tá­madási kísérletnek két súly­pontja volt: az egyik a Ha­láron és a Dráva között, a másik pedig a Balaton és a Velencei tó által határolt arcvonalszakaszon. A Ba­latontól délre támadásra indult német erőknek a leg­kisebb mértékben sem sike­rült szovjet arcvonalat benyomniuk. A szovjet csapatok rendkívül súlyos vesz­teségeket okoztak a tá­madóknak.­­A német had­vezetőség a rendelkezésre álló erők zö­mét a Balaton és a Velen­cei tó között összpontosí­totta. A keskeny arcvonal­­szakaszon nem kevesebb, mint nyolc német páncélos hadosztály indult táma­dásra. Az ellentámadásba át­ment szovjet csapatok hamarosan felmorzsol­­ták a támadó német erőket, áttörték a németek védelmi rendszerét. A dunántúli harcok során hadifogságba került német katonák vallomásai alapján megállapítható, hogy a német véderő egyre nagyobb és végzete­sebb üzemanyaghiány­nyal küzd. A foglyok egybehangzó ki­­jelentései szerint a náci hadvezetőség egyetlen csa­­pattestet sem tud már meg­felelő mennyiség­i üzem­anyaggal ellátni. A benzin­hiány következtében sok harckocsi és rohancl­öveg már a támadás ötödik nap­j­ától kezdve mozdulatlan­ságra kárhoztatva, tüzérsé­gi állás szerepét töltötte be. Egy fogságba esett né­met repülőtiszt kijelentette, hogy alakulatát, a 15. bom­bázó osztályt benzinhiány miatt feloszlatták és kato­náit, mintegy 30.006, más kötelékekhez tartozó repülő­vel, rádiótávirásszal és re­­p­ü­­­ő m­ü­szerés­szel együtt gyalogos csapatokhoz osz­tották be. Vallomása to­vábbi során közölte, hogy sok német repülőtéren az üzemanyaghiány miatt száz­aával veszteseinek a harci repülőgépek. I­­S A lakásrendelet kiegészítése Lakásügyi tanácsadók az elöljáróságokon A régi lakbérek érvényben maradnak Ne­mrégen jelent meg a pol­gármester rendelete, amely hazdályozta a lakások igénybe­vételét. A rendelettel kapcsolat­ban most újabb tájékoztatás látott napvilágot. Eszerint a házmegbízottak kötelesek az igénybevehető lakásokról pon­tos felvilágosítást adni az ér­deklődőknek. A közönség csak jogos és méltányos kérelemmel forduljon a túlterhelt hatósá­gokhoz. A polgármester min­den kerületi elöljáróságon la­kásügyi tanácsadót állított fel, ahol az érdekeltek felvilágosí­tást kapnak és panaszukat szükség esetén írásba is foglal­ják. A városházán lévő lakásügyi ügyosztály csak a felszólalások elintézésével foglalkozik, de semmiféle tanácsot nem ad. Az 1944. évi március 19-ike után igénybevett lakások kiutalásá­­nak felülbírálását bármely jo­gosult kérheti, de ezekbe a la­kásokba elsősorban a régi la­kókat kell elhelyezni. Az 1944 március 19 ike előtti bérlő nem kapott feltétlen jogot a lakás­ba való visszaköltözésre, ké­relmét csupán a rendeletben foglalt feltételek alapján tel­jesíthetik. Kivételes eset, ha az előző­­utalást reakciós ér­demei miatt kapta meg valaki. Az ilyen kiutalást mindenkép­pen érvényteleníteni kell. Aki a hatóságok félrevezetésével egyszerre több lakást igényel, szigorúan megbüntetik. A ko­rábbi lakásbérék továbbra­­ érvényben maradnak. A magasabb szellemi mun­kát folytatók: orvosok, írók, hírlapírók, tudósok stb. ré­szére külön dolgozószoba jár. Kivétel, ha a magános sze­mélynek olyan egyszobáj la­káé® van, amelyhez hall vagy előszoba is tartozik. Nagyobb forgalmú orvosi rendelő, ügy­védi iroda kivételesen két dol­gozószobát is kaphat. Az ilyen ügyek elbírálásában a ható­ságok tekintetbe veszik az illetékes szabadszervezetek ja­vaslatait is. HBRiárolin­ Isk­im­ úri szabó cég* 3003POSI, IIl.: Ú-BIG3­46 (Ill. emelet) Ismét várja régi rendelőit. HÁROM HŐS A min­isz­­terelnök előlép­tette az Ellenállási Mozga­lom hősi halottad: Kis Já­nos altábornagyot v­ezér­­ezredessé, Nagy Jenő ezre­dest vezérőrnaggyá, Tar­­tsay Vilmos századost ez­redessé. Ahogyan a neveket olvasom, felmerül bennem annak a nyirkos novemberi hajnalnak az emléke, ami­kor utoljára láttam ezt a három férfit Már egy órá­ja dideregtem a margit­­körúti fogház nyomasztó levegőjű folyosóján, szigo­rúan a fal felé fordulva. Sötét volt még, amikor be­vezettek a cellámból. Szem­besítés lesz —, mondta a börtönőr. A folyosóra dur­va, rekedt ordítás szűrődött ki, azután tompa puffaná­sokat hallottam- „hallat­tak“ a nyilas nyomozók. Kivágódott az ajtó, belök­tek a szobába. Kis János földbarna, darabos paraszt­­arcát szögletessé torzították az ütések. Jóságosan, el­nézően mosolygó szeméből csak az egyiket láttam, a másik bed­agadt. Mint a gyermekkor legszörnyűbb álmai, úgy derengenek fel bennem ezek a képek: az altábornagy, az Ellenállási Mozgalom katonai vezetője, falhoz támaszkodva, sánti­­kálva botorkál ki a szobá­ból. Talpát tönkretette a nyilaos csendőrnyomozó gumibotja. Nagy Jenő sze­líd, apró madárkeze püf­fedtre dagadt az ütésektől. Szája nem az arca közepén van, egrik oldal felé véres csíkban hosszabbodik meg. A törékeny, kistermetű férfi égő szemmel, kemé­nyen, töretlenül néz szembe pribék jei­vel. Tartsay Vilmost az utcán nem ismerném meg. A Ba­rabás Miklós ecsetjére méltó nemesszívű, elefántcsont­­homlokú férfifej húsz esz­tendőt öregedett. Haja csap­zott, álla borostás, tekintete kutatva jár a szoba egyik sarkából a másikba, szeme bogara furcsán csillog, ál­landóan könnyezik- Ezt is­merem : a pribékek magas­­­feszültségű villanyáramot kapcsolnak egy-egy pilla­natra az ember szemébe. Tartsay a cigarettára akar gyújtani, de meggyötört, megdagadt kezéből kihullik a gyufa. Egyezerre hajo­lunk le érte s a föld közelé­ben mélyen meghajolva rám­mosolyog. Toy láttam őket utoljára. Harmadnapra meghaltak a hazaért, a szabadságiért. A miniszterelnök kinevezése először haltja meg ezek előtt a hŐ°ök előtt­i, nem­zet zászlaját. Bele kell ivód­nia a köztudatba, hogy a Kis Jánosok, a Nagy Je­nők,­­ a Tartsay­ak­ s a többiek: Ba­jcsy-Zsilinszky Endre, Ságvári Endre, Ma­­kov Miklós, Rovar Kálmán. Markos Ggörev, akiket ki­végzett az örök ellenség, a német, yan pedig a ka­­hidai börtönben raboskod­nak h az ús, szabad Magyar­­ország hősei és példaképei. Boldizsár Iván Nem jegozolak három fővárosi tisztviselőt A Fővárosi Központi I. számú igazoló Bizottság Kovács Imre elnökletével ülést tartott. A bizottság Morvay Endre alpolgár­mester, Orbay Dénes tanács­nok, Feigel Károly fő­ügyész és Lázár Sándor ta­­nácsjegyző ügyét tárgyalta. Az igazoló bizottság Mor­­vay Endre alpolgármestert igazolta. Feigel Károlyt, és Orbay Dénes ügyét a Nép­­bíróság elé utalta, Lázár Sándort pedig vezetői ál­lásra alkalmatlannak mi­nősítette. Itapros nanra Ne barátkozzál a németekkel — erre figyelmezteti szigorúan Montgomery tábornagy, az afrikai és olaszországi győző, a britek ir nagy ruhrvid­ék­i előretörésének vezére katonáit. Montgomery parancsában szi­gorúan meghagyja, hogy a né­metekkel való érintkezés csak szolgálati úton történhetik, tilos a szövetséges katonáknak a németekkel nyilvános helyi­ségeket, s­zính­ázakat, mozikat, éttermeket látogatni, kezet fogni, bármely ajándékot vagy szívességet elfogadni, vagy tenni. Általában tilos minden­fajta társadalmi érintkezés a brit megszálló hadsereg kato­nái és a németek között. * Nagyon sok belga és hollan­dul menekült Belgium és Hol­landia legázolása után a nácik elöl Angliába. Eleket most visszatelepítik a teljesen vissza­szerzett Belgiumba és Hollan­dia visszafoglalt részeibe. * A vörös hadsereg Észak­németországiján, Komme­­rániában sokszáz szerb hadi*­foglyot szabadított fel az ot­tani német fogolytáborokból, ahol a nácik szokott, kegyet­len bánásmódját szenvedték el. Ezeknek egy része már Bel­grádig* érkezett, ahol a hajó­állomáson ünnepélyesen bú­csúztatta az otthonukba vissza­térőket Belgrád helyettes pol­gármestere. * A spanyol kormány, amely kifelé nagyon igyekszik eltün­tetni diktatúrás múltját és mindent megtesz — eddig meg­lehetősen sikertelenül —, hogy elnyerje a szövetségesek bizal­mát és jóindulatát, most uta­sította valamennyi külföldi követségét, hogy ezentúl ne képviseljenek japán érdekeket. A spanyol kormány azt hozza fel okul, hogy a japánok a Fü­löp-szi­get­ek fővárosában, Manilában rosszul bántak a spanyol alattvalókkal. A kül­földi sajtó és a rádiók magya­rázói azonban­­ ezt inkább ürügynek vélik, annak a jelét látják benne, hogy a spanyo­lok azon fáradoznak, hogy mindenképpen elszakadjanak Németország és Japán remény­telen ügyétől. Pavelics, a hírhedt ..Poglavs ulk", a horvátok nácibérenc kegyetlen zsarnoka, megbízható római jelentések szerint szép csendesen „elszele­lt“ fővárosá­ból, Zágrábból. A mérhetetlen gonosztetteket elkövető úszta­sd!. vezérének minden oka meg volt arra, hogy csendben el­távozzon bűntettei színhelyéről. Pavelics ismeretlen helyen ütötte fel „főhadiszállását". * Bécs helyzete mind súlyosabbra fordul, állapítják meg a svájci tudósítások. A német főparancsnokság főképp a Bécsben és Ausztriában állo­másozó osztrák tisztekre gya­nakszik, ezért háromezer osz­trák tiszt családját Közép­­németországba költöztette át. Ilyen módon a nácik tízezer túszra tettek szert, arra az esetre, ha az osztrák tisztek a partizánokhoz csatlakoznának. A jelentések szerint Bécs vá­­rosában az utolsó szövetséges légitámadás óta nincs sem víz, sem gáz, sem villany. Bécsben egymást követik a szabotázsok és több helyen titokban készült plakátokat függesztettek ki, amelyek annak a reménynek adnak kifejezést, hogy a fel­szabadító vörös hadsereg ha­marosan közeledik. * Münchenben, a nemzetiszo­­cialista párt egyik dédelgetett városában sem érzik magukat otthonosan a nácik. München „Giuleitore“ utasította bizal­mas felhívásban az ottani ná­cikat, hogy ne lépjenek a munkásnegyedek területére, mert a rendőrség a munkás­­negyedekben nem tudja meg­védeni életük biztonságát. * A holland hazafiakat Eisen­hou­er tábornagy, az angolszász szövetséges seregek főparancs­noka felszámolta, hogy ne kezdjenek náciét­,mií a vállalko­zá­sokba addig, amíg erre kü­lön utasítást nem kapnak. A felhívásra azért volt szükség, mert Hollandia m­ég megszál­lott részében egymást követik a németellenes szabotázs-cselek­mények és ezeket a nácik drá­kói kegyetlenkedéssel, egész­­falvak népének kiirtásával, vagy elhurcolásával torolják meg. A gabona, a fliszt és a kenyér új ára A közellátásügyi miniszter az 1944. évben termelt mező­­gazdasági termények új terme­lői árát a következőképpen állapította meg: a búza ter­melői ára 80 pengő, a rozsé 70 P, kétszeresé 70 P, a ta­karmányárpa 75 P, a kopasz­árpáért 100 P, a tavaszi két­­sorú árpáé 80 P, a kölesé 85 P, a hajdináé 85 P. Az egészséges morzsolt kukorica termelői ára 1945 március ha­vában 68 P, áprilisban 79 P, májusban 72 P. A hántolatlan, élő zsizsikmentes borsó terme­lői ára: a sárgáé (Viktória) 150 P, a zöldborsóé (express) 120 P. Az élőzsizsikmentes lencse termelői árát 200 P-ben, a bab termelői árát pedig 160 P-ben szabta meg a rendelet A fenti termelői alapárakhoz a rendeletben megállapított ha­szonkulcs szerint kereskedői ártöbbletet lehet számítani. A feladóállomástól az étkezési állomásig a termény vasúton vagy hajón történő szállításának kockázatát a kincstár vi­seli. Az ármegállapítás során a közellátásügyi minisztert az a szempont vezette, hogy a ma­ Budapesten és környékén 1,40­0 egy kiló kenyér A közellátásügyi miniszter rendeleti­ értelmében a búza az 1944. évben termelt mező- és rozsőrlemények és .­ malmi gazdasági termények új terme- melléktermékek legmagasabb lei árát a következőképpen eladási ára is megváltozott, A állapította meg: a biten ter-­melemüze­mek 100 ka-kint melói ára 80 pengő, a rozsé­zsákkal együtt a következő 70 P. kétszeresé 70 P, a la- árakon adhatják el őrleményes­­karm­ányárpa 75 P. a kopasz- kel­ árpáért 100 P. a tavaszi két- A búzadara 320 P. a finom­­sorú árpáé 80 P, a kölesé liszt 200 P, az egységes búza­ 85 P. a hajdináé 85 P. Az kenyérliszt 110 P, az egységes egészséges morzsolt kukorica minőségű búzakorpa 50 P, az termelői ára 1945 március ha- egységes rozsliszt 110 P, az­tában 68 P, áprilisban 70 P, egységes minőségű rozskorpa májusban 72 P. A hántolatlan, 50 P. élő zsizsikmentes borsó terme- Zsáknélkü­li eladás esetében lői ára: a sárgáé (Viktória) a malome­zemek 3 P-vel alacso- 150 P. a zöldborsóé (express) újabb árat kötelesek számítani 120 P. Az élőzsizsikmentes mázsánk­int, lencse termelői árát 200 P-ben. A rendelet szabályozza a a bab termelői árát pedig 160 nagykereskedői és fogyasztói P-ben szabta meg a rendelet árakat, is A búzadara ára az A fenti termelői alapárakhoz egész országban 3 P 60 fillér a rendeletben megállapított ha- kg-ki­t. a finom liszté 1.80 P. szénkulcs szerint kereskedői az egységes búzakenyérliszté ártöbbletet lehet számítani. A és a rozsliszté 1.40 P. feladóállomástól az étkezési A kenyér kg-ja Budapes­­állomásig ten­d hozzácsatolt 24 a termény vasúton vagy környéki városban és köz­hajón történő szállításának cégben 1.40 P. kockázatát a kincstár vi­­ifivel a búzaken vérűiért és ***l‘ rozsliszt legmagasabb malmi Az ármegállapítás során a ára 110 P, a budapesti pékek közellátásügyi minisztert az a a március 23-án és később szempont vezette, hogy a ma­ kiadott liszt után a kig-kinti­kasabb terményárak a maga- 20 filléres kü­lönbözetet kéte­­sebb munkabérek fizetésit fe­­lesek a közellátási kormány, he kivé tegyék. biztosság pénztárába pótlásig A közellátásügyi minisztertt befizetni.

Next