Szabad Szó, 1946. január-június (48. évfolyam, 1-141. szám)

1946-01-01 / 1. szám

Még Min­t héten el­készítik s a magyar békeszerződés vázlatát­­­ fj Masdo«Sy december 3L Ass­sage» rádió jelenti. A három nagyhatalom kfilfigy­­tsdsssztarektek moszkvai meg­­állapodása értelmében a külü­gy­e­s moszkvai rádió hírmagyará­­­zója, Dr. Lenin, foglalkozott a m moszkvai értekezlettel. Megálla­pította, hogy a moszkvai érteke­z­­lat­t megkönnyebbüléssel fogad­ták a béke barátai a nemzetközi eget elhomályosító bajok után. A békekötés ügyrendjének megha­tározása, az elvi jelentőségű­­tob­bizottság felállítása hatalmas eredmények. A moszkvai tanács­kozások legígéretteljeseb­b ered­­mt­énye azonban a három főhata­­lant. tökéletes együttműködése, amely csapást mért a szabadság­­t szerető népeik ellenségeire. Természetesen mindenkit kielé­­­gítő határozatokat nem lehet hozni és hiba lenne,­­ha a támadó Escílina felidézői is meg lennének zainkafejek helyettesei a régesha­ti héten előkészítik a Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal megkötendő béke­­szerződések vázlatát. (MTI.) elégedve a határozatokkal. Szem­be kell szállni azonban a felelőt­len nemzetközi híresztelésekkel is. A kétkedők azt találgatják, hogy lel győzött a három nagy közül Moszkvában és melyik állam ja­vaslatait fogadták el, vagy me­lyik állam tudta rákényszeríteni saját elképzeléseit a másikra. A válasz világos: egyik sem. Le kell szögezni végre, hogy a három ta­nácskozó nagyhatalom nem mint ellenfél, hanem mint szövetséges tanácskozott és nem külön-külön, hanem együttes javaslatok alap­ján dolgozta ki a végső döntést. Tehát az együttműködés győzött Moszkvában. Más kétkedők azt tudják, hogy sok kérdőjel maradt még függő­ben Moszkva után. Sokkal bonyo­lultabb kérdés azonban a háború után egy tartós béke biztosítása, semhogy azt egyetlen tanácsko­zással meg lehetne oldani. Ezék a kétkdeések szűkkeblű magán­érdekeket szolgálnak. A „három nagy“ együttműködése nélkül nincsen béke. A távolkeleti rend megoldása nem irodákban vagy egyes diplomaták fejében alakult ki, hanem a csaták közös küzdel­meiben. A nagyhatalmak széthúzása tette lehetővé az Európát és Tá­volkeletet válságba sodró háború létrejöttét. Az együttműködésnek három sarkalatos alapkövét fek­tették le Moszkvában: az étel a közös fasisztaellenes magatartás, s második a béke rendjének megalkotása, a harmadik annak az érvnek­ az elismerése, hogy a világba® különböző berendezésű demokrata államok állanak fenn és egyik állam sem avatkozik a másik állam belügyeibe. (MTI) Ki­ffizett Miszkráte! - b­­eifü­rködés „A pátoszt gyógyuljon meg* ’ Zsedbők államtitkárnái legelő, asöt' agrártársadalmuinknak »régi jaefaászerbeli tászorítottsága felől érdendőőtünk — Az elmúlt kormán­yzati wadazereknek­­*- válaszolta Zse­­rbők államtitkár — az volt a né­­setük, hogy untig elegendő, ha a mezőgazdasági biztosításba az úgynevezett öregségi biztosítást bevezetik. Abból indultak­­, hogy a panaszt ha beteg, gyó­gyuljon meg, minél hamarabb és HUH (SCABIES) ELLENI társteptő Január 1-ig lehet fizetni a bélyegzetten bankjegyekkel Janár 12-ig lehet bélyeget ?asz­laltak Közlekedési nehézségek miatt az ország egyes részeit nem tud­ták kellő időben a bankjegy­­felülbélyegzéséhez szükséges bé­­lyegm­ennyiséggel ellátni. Ezért a kormány a bankjegyek felül­bélyegzésére kitűzött határidőt meghosszabbította. A bélyeg­­jeggyel el nem látott 1000, 10.000 és a kékszínű 100.000 pengős bankjegyek 1946 január 5-ig használhatók fel törvényes fize­tési eszközül. Január 6—12-ig ezekkel a bankjegyekkel már csak a megjelölésre szolgáló bé­­lyegjegyek vásárolhatók. Január 12. után pedig a bélyegjeggyel el nem látott jövő, 10.000, vala­mint a kékszínű 100.000 pengős, bankjegyeket már a flemante Báni­ sem cseréli­­át. A rendelkezés a legjobbkor jött, Szilveszter napján egész sáp izgalmas jelenetek játszódtak le az «Életekben a vevők és a keres­­kedők között. A kereskedők egy­ része nem akarta, elfogadni a le nem bélyegzett pénzt, indont sok helyen annak, áld lebélyeg­zett pénzzel fizetett, bélyegzetlen pénzt adtak vissza. Remélh­ető, hogy az újabb határidő kikü.»«« hol­ ezeket a nehézségeket. leintem beszerzési segélyt kapunk A hivatalos lap vasárnapi száméba® kormányrendelet je­lent meg, amelynek értelmében a munkaadók kötelesek alkal­mazottaiknak negyedhavi, ille­tőleg egyheti bérnek megfelelő összegű, egyszerű beszerzési se­gélyt kifizetni. A beszerzési a s­e­gély írdadósáát megülét­­áró karácsonyi segély és kétheti fi­zetésének megfelelő gyorssegé­lyen kívül más juttatásban ásás részesült. Az ÚT A TELJES NÉPBIZTOSÍTÁS FELÉ L-LM'^U i » mmm■» i'■ i niminiiiimn I A parasztság érd meg legjobban a szociális támogatásit De legjobban is szorul rá Zsebők álamtitkár nyilatkozata a mezőgajdasági biztosítás feladatairól Úgy hisszük, nem is kell kü­ lön hangsúlyozni, hogy mely gazt­ossági népességünk kérdései a, földreform­ végrehatásival még sem oldódtak meg. Messz sasi­bak, nos , az állatállomány, a fel­szerelés, a vetőmag, a hitel, a szaktudás fojtogató hiányaira gondolunk. Földmi­velő lakossá­gunknak mindezeken kívül még egy súlyos problémája van, mely a minden deig megoldatlanul ma­radt én és a társadalmi biztosí­­tás ügye. A mezőgazdasági mun-, másság, cselédség és törpebirto­kosság baleset-, beteg- és öreg­ségi biztosítása részijén vagy’ egészben elmellőzött valami volt addig Magyarországon. Hogy ez egés­zségügyi, szociális és erkölcsi szempontból mit jelent a népnek magának és az egész országnak­­egyaránt azt nem kell részletez­nünk. Most, hogy felszámoltu­k azt a rendszert, mely a népet­­csak kiszolgáltatottságban tar­­tott cselédnek és munkásnak tud­ta elképzelni, mezőgazdasági né­pességünk szociális bizosít­ását tak­­ügye is előtérbe került.­­E két-hárommillió ember sor­­ait érintő fontos kérdés jelen­­legi helyzetének és jövendő lehe­tőségeinek megvilágítására, fel­kerestük mezőgazdasági társada­lombiztosításunk egyik legkivá­­lósitó szakértőjét, dr. Zseb­ők Zolt fest, a népjóléti minisztérium pa­­r­asztpárti álamtitkárát, átim­­olgozzák Misát többet. Az­ volt a nézetük, hogy ha betegségi biztosítást nyújtunk a földművelő lakosságnak, evvel megnyitjuk a lehetőséget arra, hogy keveseb­bet dolgozzanak és minél többet legyenek betegállományba®. Fe­­lesleges hangsúlyoznom — tettte hozzá az államtitkár —■ hogy ez teljesen antiszociális álapot, volt és csek úgy volt lehetséges ezt fenntartani, hogy a parasztság nem rendelkezett a szakszerveze­­tekhe­­ hasonló érdezvédelm­ szer­­vezetekkel, sem semminemű kép­­viselettel a páriámé® eben, mely érdekeit, miként a sisakszerveze­­tek az ipari munkásságét, meg­­védhették volna. Elsősorban. A következőkben azt a kérdést tettük fel az államtitkárnak, hogy a demokratikus átalakulás, milyen változást köste­k ebben a helyzetben? — A demokratikus kormány programi®ja — mondotta Zsebők államtitkár— lehetőséget nyitott arra, hogy ez i a széles magyar néprétegeket­ érintő probléma megoldást nyerjen. Az összes de­mokratikus pártok megegyeztek abban, hogy ennek a kérdésnek a megoldása halaszthatatlan szük­ségesség és ezért a 6180/1945. M. E. számú rendelettel kötelezően életbeléptették a mezőgazdasági biztosítást, mely az OMBI-nak az OTI-ba való beolvasztásával járt egyet. Természetesen ez a most életbe léptetett biztosítás súlyos terheket ró a kormányra, amit azonban a kormányzat készsége­sen vállal, mert úgy érzi, hogy épp a parasztságunk az, amely a leginkább megérdemli, de a leg­inkább rá is szórtul erre a szociá­lis támogatásra, amely a szociális biztonság alapja. Az említett fentízízet­t ítéleteire vonatkozó érdeklődésünkre Zse­bők államtitkár a következőket válaszolta: " Számtalan súlyos és nehéz probléma merült fel a mezőgaz­dasági biztosítással kapcsolat­ban, mert földmíves lakossá­gunk sajátos életviszonyai, nagy­fokú szétszóródottsága, stb. nem teszik lehetővé, hogy az ipari vonalon bevált sémákat egy­szerűen a mezőgazdasági bizto­sításra is alkalmazzuk. Termé­szetes, hogy eleinte számos zök­kenő fog mutatkozni, azonban a népjóléti kormányzatban a leg­nagyobb jóindulat mutatkozik a nehézségek megoldására. Ma is állandó tárgyalás anyagát ké­pezi például az OTI és a nép­jóléti kormányzat között az, hogy a bejelentés, a jogosultság igazolása, a járulékbehajtás módja, annak összege úgy ol­dassák­ meg, hogy a k­isi­nd­er­szempontot kielégítsen. A sike­res megoldáshoz az is szükséges, hogy­­ mind a munkavállalók, mind a munkaadók megértsék, hogy itt elsősorban őket akar­juk segíteni. Óriási haladás Arte­­a randeieitet «&ag£t illeti —­ folytatta az áHamtttkisz­­— szóláncon, kell itten annak egyik legfontoosabb pontjáról, mely az rt­ékhatárt, már mint a biztosí­tási­­ értékhatárt, öt holdban jelöli meg. A Nemzeti Parasztpárt álláspontja ebben a kérdésben az, hogy az értékhatár emeltessék fel oly mértékben, hogy­ mindenki biztosított legyen, aló i­ga mezőgazdasági munkást nem foglalkoztat. Ezzel kiküszöbölhető lenne az a különbség, ami az egyes országrészekben lévő bir­tokos-­ értékhozamában mutatko­zik, továbbá abban a tényben, hogy valamely ingatlanon kül­terjes, vagy belterjes gazdálkodás folyik-e. Amennyiben ez meg­oldható lenne — aminek pilla­natnyi akadályát csak pénzügyi okok jelentik — úgy általános­ságban eljuthatnánk a teljes népbiztosításhoz. Az említett rendelkezés különben. — folytatta Zsebők államtitkár — az eddig érvényben volt CIVIBI-törvénnyel szemben máris óriási haladást jelent, mert nemcsak öregségre, nevem betegség esetére is meg­felelő orvos, gyógyszer, kórházi ápolás, szakorvosi vizsgálat, gyógyászati segédeszközök igény­­bevételét biztosítja mezőgazdasági foglalkozású lakosságunk szá­mára. A járulékalapok pontos és igazságos megállapításainak ne­hézségei felől érdeklődve, Zse­­bők államtitkár a következőkben világította meg a helyzetet: —­ Az MTI úgy­ tervezi, hogy a kataszteri tiszta jövedelem legyen a járulék alapja. A ka­taszteri jövedelmekben mutat­kozó aránytalanságok miatt azonban ez csak úgy volna igaz­ságos és lehetséges, ha új ka­taszteri fölvételt készítenénk. Ez egyébként adózási és egyéb szempontokból is nagyon kívá­natos lenne és pártunk is fel­vette programra lábna, hogy­ az e téren mutatkozó egyenlőtlenség, amely épp széles paraszti réte­geinket sújtja, idővel megszün­tethető legyen. Addig azonban, míg ez­ megvalósítható, relatíve jó megoldásnak látszik a birtok­­állomány nagysága szerint re­gresszív alapon kivetendő járu­lék, mely a birtoktest holdjai­nak számával csökkenő lenne — fejezte be nyilatkozatát Zsebők Zoltán államtitkár ön . Amerikai bizottsá­­ jött Európába a kivándorlók támogatására A newyorki rádió jelentése n­ékül tok átszállítását ass­drejek­­szerint Truman elnök rende­­sült Államokba előmozdítja. Ke­letére bizottság utazik Európába, vönként 14­00 középeurópai se­hogy a legutóbbi rendelettel 2000 németországi illetőségű amerikai állampolgárságot ka- egyén utazhat ki Amerikába. port európai hontalanok és me- Ujabb t«ré|»ei«k Indultak Bosiniáből a Vajdaságba |Wujw«, december 3.­­ felé. A tei^Jésdfc «Jeseti han«s- Derventából egy újabb csoport , sok, illetve a fasiszta terror ál­­telepes indult el a Vajdaság a­dozatainra: hozzátartozói A 6. hadosztály nyílt levelet intézett a nemzetgyűléshez .Szokjon meg és megszűnnek a balok**? A 6. hadosztály honvéd legény­sége képviseletében a hadosztály nevelői kiara nyílt levelet intézett, a magyar nemzetgyűléshez. A nyitt levél hivatkozik arra, hogy már a nemzetgyűlés első üléssza­kán, megállapították: „Két had­osztály legénysége koplal, ron­gyos, éhezik, ha ezen segíteni nem tudunk, akkor honvédségünk szetzüik" A nyílt levél megál­lapítja, hogy­ a bajbajutott hon­védet és hozzátartozóit a hatósá­gok csak egyetlen, tanáccsal tud­ják ellátni: „Szökjön, meg­ jöjjön haza és akkor megszűnnek a ba­jok.“ A hadosztály legénysége a honvédség szellemének megerősí­tésére, fejlődésének biztosítására halaszth­alatlanul sürgősnek tart­­ja a panaszok felülvizsgálatát és maradék­ nélk­­li orvoslását. Követeli, hogy a demokratikus Honvédség tagjainak földigénylé­­sét az illetékes hatóságok ne utasítsák, vissza. A földtulajdon­nal bíró honvédek földjé­t, amennyiben, a család férfimunka­­erő és iga nellü­l maradt, a községi elöljáróság közmunkával műveltesse meg- A honvédség kötélét délen­ szolgálatot teljesítő ipari és issenresni foglalkozású tartalék­os honvédeknek állásuk­ban való meghagyását kérik, illetve rossi­re olyan előmenetel biztosításét, mintha megszakítás nélkül munkahetegüfvön­ szolgál­­tak volna. A családi segélyt rendezni kel, mert az inflációs időben a családi segélyek felemelése egymagában semmit sem jelent. A bennnultak családtagjai részére biztosítják a legszükségesebb élelmezési, ru­­házati és egyéb közszükségleti cikkeket hatósági áron. A hiva­tásos állományba felvételt kért és­ arra a skáloias tartalékos legénység, tiszthelyettesek és tisztek a norman­ felvételét, hogy e hadsereg demokratizálódása megkezdődjék addig is, amíg megindul a munkásságot és parasztságot képviselő legénység soraiból a legkiválóbbak tiszti kiképzése. Követelik a nyugatról vissza­­­zivárgó tiszthelyettesek és tisz­tek igazolásánál a különleges eljá­rást, mert­­semmiképpen­­sas, kí­vánatos,­­hogy m­egmételyezték az új honvédséget,. „Független országot —­ mondja a nyílt levél — hadsereg nélkül nem lehet elképzelni Hová jut, az az ország, amelynek had­sere­­ge éhezik és rongyokban jár?“ A H­onvéd Híradónak azt a tsi­mát, amelyben a nyílt levél meg­jelent, eljuttatják mindet? nem­zetgyűlési képviselőhöz, K­-SMsattsaalattui- Egyh­avi családi pótlék mint segély A minisztertanács elrendelte, hogy az Országos Családpénztár a családi pótlékban részegülő munkásoknak egyhavi családi pótléknak­­megfelelő összeget karácsonyi­ segély címén, fizes­sen ki. Veszélyességi póllékol­­onsk­­­­lértiázi A kormány elrendelte, hogy a népjóléti miniszter felügyelete alatt álló közületi kórházak fer­tőző-, tüdő- és elmebeteg osztód­lyák­- valamint más fertőző-­­veszéllyel fenyegető népeken, dolgozó orvosok és alkalmazot­­­­tak fizetésük 30 százalék­nak megfelelő veszélyességi pótlékoit, kapjanak. A pártok vonatkozik a tüdőbeteggondozók, orvosaira és alk­almazottaira, valamint tra­chorra és járvány-or­vosokra­­végül az egészségőrökre és a Fertőtlenítő Intézet alkalm­azott­­taira is. . Színes ÉM« «»», • Íns­ítt Azrie

Next