Szabad Szó, 1948. január-március (50. évfolyam, 1-74. szám)
1948-01-01 / 1. szám
f Bukarest. Az Associated Press jelenti: Mihály király memden lemondott Románia trónjairól A bukaresti rádió jelentése szerint a romfiai nemzetgyűlés kedden délutáni rendkívüli ülésén soha nem látott lelkesedéssel fogadta Groza miniszterelnönök bejelentését Mihály király Lemondásáról, valamint a román népi köztársság megalakításáról szóllő kiáltványt A nemzeti gyűlés 295 szavazattal egy hírnágulag fogadta el a 25 országgyűlési képviselő által kinterjesztett törvényjavaslatot a népi köztársaság kikiáltásáról, majd a nemzetgyűlés, tagjai helyükről felállva ünnepelték az államtanács tagjait. Az ünnepéyes eskütételben az álLamtanács tagjai: Mihail Sadoveanu író, a nemzetgyűlés elnöke, Parkon egyetemi tanár. Stefan Voitec nemzetnevelésügyi Mihály király lemondásának bejelentése után a román kormány a rádió útján közzétett kiáltványban bejelentette a román népköztársaság megalakulását. A kiáltvány a következőképen hangzik: Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Katonák! Altisztek! Tisztek! Polgárok és polgárnők! I. Mihály király ma lemondott trónjáról. Lemondó okiratában megállapítja a király, hogy az elmúlt évek folyamán a román állam gyökeres politikai, gazdasági és szociális változásokon ment át. A változások következtében a kormányzás alapelvei is megváltoztak; a király úgy véli, hogy a monarchikus államforma gátolja Románia további fejlődését, így tehát a román nép szabadon választhatja meg új államformáját a demokratikus miniszter, Gheorghe State képviselő és Ion Niculi képviselő, íaségi nyomdász fogadalmat tettek, hogy megvédik a román népköztársaság függetlenségét és szuverenitását. Ezt követően Groza miniszterelnök benyújtotta kormánya lemondását az államtanácsnak, amely megbízta Groza miniszterelnököt az új kormány megalakításával. Groza haladéktalanul megalakította az új kormányt, amelynek összetétele azonos a lemondott kormányéval. A kormány tagjai nyomban letették az esküt, majd Mihail Sadoveanu az államtanács nevében üdvözöte Groza miniszterelnököt és a kormány tagjait. Az üdvözlésért Groza miniszterelnök mondott köszönetet és biztosította az államtanács tagjait a kormány őszinte támogatásáról. népi köztársaságot. Az 1944. augusztus 23-i döntés után a román nép saját kezébe vette sorsának irányítását. A munkásosztállyal és a parasztsággal az élen, a román nép leszámolt ellenségeivel és így sikerült demokratikus rendszert teremtenie. A monarchia akadályozta a népi demokrácia felé vezető utat. A monarchia megszűnése óriási lehetőségeket nyit meg a népi demokrácia előtt. Munkások, parasztok, értelmiségek, katonák, altisztek, tisztel, polgárok és polgárnők! Teremtsük meg országunk új életformáját, a román népi köztársaságot, minden román polgár szabad hazáját! A kiáltványt Groza miniszterelnökkel az élén, az egész kormány aláírta. Ezt megelőzően a rádió a király lemondó nyilatkozatát ismertette. (MTI) tóitól, majd azután egy indulót játszottak el. Mi lesz Mihály volt román király neve Londonban tudni vélik, hogy Mihály volt román királyt, aki ezután egyszerű állampolgár lesz, a jövőben Mihail, Hohenzollern Siegmaringennek hívják majd. A román hadügyminiszter felhívása A román hadügyminiszter kedden este felhívást tett közzé, amelynek értelmében a román hadsereg összes hiat különbözőképen magyarázzák az eseményeket A kommunista irányzatú Republica hangoztatja, hogy az 1947-es év a monarchisták bukását hozta A lap annak, a véleményének ad kifejezést hogy Mihály király váratlan lemondása kapcsolatiban, áll azzal a szándékával, hogy feleségül veszi pármad Bourbon Annát Római diplomáciai körökben nem keltett meglepetést a lemondás. E körök véleménye szerint a dél-keleteurópai politikai fejlemények után a hírt nem lehet váratlannak tekinteni. Mihály király Ankarában? A római rádió kedd esti jelentése szerint meg nem erősített híresztelések azt mondják, hogy Mihály román király lemondása után Ankarába, Törökország fővárosába utazott. Értesülés szerint a volt király Törökországból Svájcba, onnan pedig Angliába utazik, tagjainak legkésőbb szerdán délig le kell tenniük az esküt a román népi köztársaságra. A szabadságon levő katonáknak azonnal jelentkezniük kell a legközelebbi csendőrörsön az eskü letételére. (MTI) ) A török kormány megcáfolta azokat a híreket, amelyek szerint fegyvert szállítana a palpettinai araboknak. Az USA által számított összes fegyvereket a török hadsereg rendelzerbe ére bocsátják. IQ lesz a treisáji népkztársaság elnöke ? A román kermfáray kiáltványa a köztársaság megalakulásáról Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Groza az első köztársasági elnök? Román parlamenti körökben úgy tudják, hogy a köztársaság elnökévé Groza jelenlegi miniszterelnököt választják meg, a kormány elnöke pedig Gheorghiu Dej lesz. Ném játsszák többé a román himnuszt A bukaresti rádió eddig minden este az „Síjon a király- kezdetű román himnussal fejezte be napi műsorét. Kedden, a román népi köztársaság kikiáltásának történelmi nevezetességű napján a himnusz elmaradt, a román rádió bemondója pedig „Éljen a román népi köztársaság!“ köszöntéssel búcsúzott hallga Sok éves a SZABAD SZÓ Az ünnepi esztendőben a Szabad Szó Sa jubileumához érkezett. . 1948 január 1-én a lapra rákerült az új évfolyam jelzés. Immáron az ötvenedik. Az első szám 1899-ben jelent meg Szentesen. Az újság abban az időben is egyetlen volt a maga nemében, amely már alapításában is különbözött minden más laptól. Újságot rendszerint tőkések indítanak, hogy megvédjék osztály érdekeiket. A Szabad Szó kivétel volt a szabály alól. Jóformán egy fillér sem állott rendelkezésére. Pásztor János hivatalnok, Békési Imre földműves, árvai Sándor egpészmester és K. Szabó Sándor födműves a fejébe vette, hogy olyan lapot alapít, amely az elnyomott osztályokat megvédi a kizsákmányolás ellen.« Kubikusok, napszámosok, zsellérek, kisbirtokosok, kisiparosok csoportosultak a lap köré. Ezek a földhözragadt szegényereberek voltak a Szabad Szó pártfogók Az alapítási díj 50 krajcárnál kezdődött, de a legnagyobb adomány sem érte el az 5 forintot. Az alapítók nemcsak pártfogói és olvasói, hanem munkásai és kihordói is voltak a lapnak. Versenyre keltek egymással, hogy melyikük tehet nagyobb szolgálatot az újságnak. Mit akart ez az újság, miért akart nyomtatott betűt adni annak a társadalmi osztálynak a kezébe, amelyet az uralkodó osztály kiszorított mindenhonnan, baromi sorba kényszerített és amelyiknek számos tagja még el sem tudta olvasni a nyomtatott betűt? Megtudjuk az első szám „Beköszöntő“- jéből. „Meg akarjuk mutatni hogy mi is emberek vagyunk és mint ilyenek, nemcsak Isten előtt, de itt a földön is egyen, tök akarunk lenni a többi halandóval“. A szentesi, csongrádi kultikusok között nem egy volt abban az időben, aki a Szabad Szóból tanult olvasni. A lap agrárszocialistának vallotta magát: „Kötelessége az államnak gondoskodnia arról, — olvassuk —, hogy minden dolgozónak meglegyen a megélhetése. A munkások által adóban és vérben beszolgáltatott milliónyi érték helyett az állam köteles ellenértéket szogáltatni. Ez az ellenérték: jog és kenyér. Ennek a megszerzéséért küzdünk“. Az első szám megjelenése óta ötven esztendő telt el A Szabad Szó szerkesztői és olvasói változtak, de a tábor nőtt, növekedett, és a lap iránya, szelleme változatlan maradt a fél évszázad alatt. 1939-ben a Maroson egy dereglyén Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József, Szabói Pál. Nánási László elhatározta a Nemzeti Parasztpárt megalakítását. A népi írók szerezték meg a Szabad Szót és küzdöttek az elnyomottak Igazságáért. Budai Nagy Antal, Dózsa György, Achim András alakja és szelleme irányította munkájukat. Az osztálybíróság meghurcolta, börtönbe vetette a Nemzeti Parasztpárt vezérelt is alsptált. Míg végre 1945 márciusában, a felszabadulás esztendejében, a szabadság hónapjában ismét megjelenhetett a Szabad Szó és hirdethette és követelhette az elnyomottak jogát. Ezért ünneplünk ma és ezért ünnepeljük a felszabadulás harmadik esztendejében a Szabad Szó ötvenéves jubileumát. Az egykori zsellérekből azóta újgazdák lettek, a szegény, parasztok elfoglalták helyüket az országgyűlésben, a városok és községek vezetőségében, de a harc nem ért véget. Az ötven esztendős múlt erőt és kitartást ad a további munkához. A harc folytatódik egészen addig, míg meg nem valósul a magyar parasztság egyeteme számára a cél, amit a lap első számában tűztek maguk elé az alapítók: „Nem kiváltságos jogágokat, de egyenlőséget akarunk“. Egyenlőséget mindenki számára. Azt akarjuk, hogy a paraszt fogalma csak foglalkozásbeli megkülönböztetést jelentsen, ne pedig osztálykülönbséget is. Ezért küzdött a Szabad Szó a múltban, ezért harcol ma is a Nemzeti Parasztpárt minden tagja, a lap minden olvasója és munkatársa. MA NEM HÚZUNK! MA MI IS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK GY1KJAANI SAROK VII., RÁKÓCZI-ÚT 12 A megbízható szaküzlet