Szabad Szó, 1949. január-március (51. évfolyam, 1-75. szám)

1949-01-01 / 1. szám

Debrecenbe érkezett hadifoglyok névsora Afra Lajos Szentes, Balogh Ferenc Nyirjákó, Balogh Ferenc Kerkabarn­­ás, Beviz Mihály Ujkécske Brum­­ver János Pestszenterzsébet, Baksa Itván Kecskemét, Bálla József Ba­­rtonkeresztúr, Bálint Béla Kaba, B­álint János Békés, Barczó­ Mihály Darvas, Ebner Mátyás Hegyesha­­lm, Jakab István Frügy, " Jelinek Lőrinc Zsófiafalva, Juhász Gyula Vöröshegy, Kolláth Károly Pápa, Kolláth László Újpest, B. Kovács Mihály pros, Komáromi Gábor Bé­­cs, Kovács Ferenc Alap, Kovács­ózsef Nagykörös, Stierbach­ Mihály első galla, Schutz István Püspökná­­asd, Véka János Meszteglyő, Kolena János Battonya, Molonics Itván Köröshegy, Oszlovics Rezső Joson, Orosz Ferenc Alsó­telek­es, Oro­sz János Pácin, Apoczky József Kiskunhalas, Kállay István Kisus­­zállás, Kovács János Encsencs, Ka­­uszi István Csanádapáca, Kovacsics Sásston Mohács, Kakukk Sándor Felsőtárkány, Orszánszky József Bu­rák, Ónozó Imre Szeged, Otóth Jó­sef Szeged, Kovács Sándor Vatta, Kovács János Buzsák, Kovács Sán­­dor Bente, Kovács Sándor Heves, Kovács János Heves, Koricz Ferenc ies, Papp József Nagyléta, Papp Já­­nos Mezőtúr, Péter Sándor Tiszavid, Petkó Gyula Tiszaroff, Palicska András Gégény, Péber János Zsó­­foly, Patai Ferenc Kecskemét, Parti­ózsef Gyökrköny, Pizmann József Középbogárd, Pa­­nki Sándor Tárcái, Porcsalmi Mi­­hály Győrszentiván, Pálinkás Elek Selyce, Pántya Imre Esztár, Pál Sándor Mány, Pelyhe Flórián Eger­­zalók, Pénzes László Debrecen, Petrovics Orbán Sóskút, Peller Jó­­zsef Dunaköml­őd, Alföldi Károly ,'aktakenéz, Ajtai Albert Püspökla­­lány, Alexai Antal Felsőzsolca, Al­­óházi János Adony, Benyák Pál Kalocsa, Novák Gyula Polgárdi, No­­vák Gyula Győr, Novák István Nagy­­óc, Nagy Lajos, Hajdúböszörmény,­­gárd. Nagy Sándor Cigánd, Nagy­mogyfi István Marcali, Nagy Gábor zászló Monostorapáti, Nagy Sándor Nagydaróc, Nagy József Debrecen, Jezeréd, Nagy László Lajosháza, Nagy Imre Mogyoród, Nagy József Myul Imre Kecskemét, Hugyik Mi­­hály Szenttamás, Oláh János Mátra­­falla, Oláh János Nyiradony, Oláh Sándor Battonya, Oláh József Ci­­ránd, Urbán Máté Litke, Ondó László Törtei, Vas Sándor Letenye, ■­aradi Kálmán Udvari, Vörös László Sellye, Vetró László Kiskundorozs­­na, Végvári József Mikepércs, Viola Ferenc Tárkány, Vörös János Kis­­kunhalas, Verebes Mihály Nyírbog­­lány, Végvári József Tiszabercel, Völgyi János Tamási, Csatár Dezső Maros­föld, Gyéresi Zoltán Debre­cen, Horváth Antal Somogyszob, Ko­vács István Gagykáta, Maróti Árpád Alag, Juhász István Mezőtúr, Juhász József Valkó, Jánosi József Zagyva­­rékás, Komlósi Sándor Hódmezővásárhely, Ajtai Sándor Hódmezővásárhely, An­gyal József Somoskőújfalu, Antal Pál Nagykelló, Andrékovics István Cinkota, Asóth Sándor Tata. A HORTOBÁGYTEGNAP­ ÉS holnap Hortobágy, december hó. Debrecentől nyugat felé terül el Nagy-Hortobágy. Területe 140 ezer katasztrális hold. Határai minden­felé termőföldbe vesznek: keleten a Nyírségbe, délnyugaton a Sár­rétbe- Ilyenkor télen olyan ez a szikes puszta, mint egy legyalult tölgyfalap. Ha esik az eső, a szi­kes földön megáll a víz; ha per­zsel a kánikulai nap, a szik kivi­rágzik, fehéren, mintha valaki liszttel, vagy főzött sóval szórta volna be. Nagy-Hortobágyon nincsenek sű­rűn fehérfalú tanyák, szabadon bolyonghat rajta az utazó ember tekintete. Petőfi Sándor sokszor gyalogolt végig rajta, s erről a végtelennek látszó síkságról írta: „Mint befagyott tenger, olyan tt sík határ. Alant röpül a nap, mint a fáradt madár. Vagy hogy rövidlátó Már öreg korától. S le kell hajolnia, hóvi­ valamit Így sem igen sokat lát, a pusztaságon." lásson... Hortobágy nem volt mindig ily népesen. Tizenkét virágzó községet pusztítottak el róla 1241-ben a ta­tárok. A nagy puszta ma is külön névvel nevezett részei: Ohat, Elep, Zám, Máta, Cserepes, Ebes, Balmaz, Papegyháza: a régi községek he­lyét jelölik. Akik a régi községek lakosai közül életben maradtak, Debrecenbe menekültek, mert ott a földsáncok mögött jobban védekez­hettek a tatárok rohamai ellen. Hortobágy, a költőktől és írók­tól megénekelt, emberi kultúráktól elmaradt végnélküli síkság az állattenyésztő debreceni pa­rasztság kincses kamrája volt a múltban. Ezerszámra hajtot­ták innen Bécs és Krakkó felé a kövér gulyákat, kondákat, felhiz­lalt juhokat, és szilaj csikókat, éves tervben megjavítja és terv­­ére fogja- Már ebben az eszten­dőben megkezdődött az óriási, je­lentőségű munka. Öntözéses gaz­dálkodást űznek majd a Hortobá­gyon­ Ezért a Hortobágyot két részre osztják. Az egyik rész, a gyengébb minőségű talajú a Hor­tobágy folyó Debrecen felé eső ol­dalán, a jobb talajú a Hortobágy túlsó partján terül el. A Hortobágy folyó keleti oldalán lévő résznek Borsostanyán, a Deb­recen—Egyeki makadámút mellett van a központja. Ide tartozik Bor­sospusztán kívül a Hortobágyi Csárda, a Sajtgyár, Máta-puszta és Feketerét. A másik oldalhoz tartozik az óházi és a többi gazda­ság. 760.000 FA A Gazdasági Főtanács és a Terv­hivatal vezetői nagy tervet készí­tettek a Hortobágy­ újjáépítésére, növénykultúrájának megváltozta­tására. A nagy terv végrehajtására új vezetőembereket küldtek a hor­tobágyi gazdaságokba. Az egészsé­ges munkáslakások, az épülő juh­­aklok, az új kutak és a már ebben az évben elültetett 660.000 tölgyfa és majdnem 100.000 akácfa, ennek az új vezetésnek az okos munká­ját bizonyítja. A munkások már egészséges la­kásokban laknak s a nőtlen mun­kások részére munkáskaszárnyákat emeltek. A tárolóban hat katasz­trális holdon gyűjtik Borsoslapos szomszédságában a vizet, hogy megkezdődjék a Hortobágy­­tele­pítendő füvesének az öntözése. Öntözéses rétgazdálkodást készítenek elő a Hortobágyon, hogy megalapozzák a magyar juhte­nyésztést­ és idetelepítsék az ál­lami gazdaságok legszebb szarvas­­marha és ló törzsállományát. Hortobágyon lesz Középeurópa legnagyobb öntözéses rétgazdálko­dása és ezen Eu­rópa legszebb törzsjuhászata, szarvásmarha- és lótenyésztése. Hortobágynak néhány esztendőn belül más lesz az arculata. A szak­értők szerint, ha Hortobágyon a növények fejlődéséhez elegendő víz áll majd rendelkezésre, mivel Közép- és Keleteurópában ez a te­rület kapja a legtöbb napfényt, olyan gyümölcsös kertet ültethet­nek ide, amely majd Közép- és Ke­­leteurópa legízletesebb gyümölcseit termi. A magyar népi demokrácia a szocializmusban ezt is megvaló­sítja! Bodnár István VÉGE A CIFRASZŰRÖS ROMANTIKÁNAK A nagy pusztán gulyások, csikó­sok és betyárok tanyáztak, szent szövetséget kötve egymással a csendbiztosok és a gulya- és ménes­tulajdonosok ellen. A gulyabéli marha, a szilaj mé­nes, a kövér konda a második vi­lágháború fasiszta rombolásában eltűnt. A hortobágyi csárdákból is eltűntek a csikós legények, a szilaj bojtárgyerekek s nem hallatszik már a tört csárdaablakon át: „Csikós legény vagyok, Hortobágy eleje, Gulyás, ha nyalka is, utánam a helye. Kampós juhászokkal ritkán parolázok, Sáros kondásokkal még csak szót sem váltok.“ Új szellem költözött a csárdába. A hortobágyi nagy csárdát újra me­szelték. A hajdani dühtkéményű betyárcsárdáknak hírük-hamvuk sincs. A betyárvilág rég letűnt, a fasiszta kormányoktól idegenfor­galmi támpontnak meghagyott Hor­tobágy átalakul. Vége a rojtosga­­tyás, csattogó karikásos, cifraszűrös romantikának, ami mögött a Horto­bágy szélén, a vak sziken küsz­ködő szegényparasztság végtelen nyomorúsága húzódott meg. A népi demokrácia hatalmas alkotó ereje új életet varázsol a fátlan, kopár síkra ... ÖNTÖZÉSES RÉTGAZDÁLKODÁS, JUHTENYÉSZTÉS ÉS FÁSÍTÁS A Hortobágy talaja barna vagy sárga szikes agyag. Nagyon sok he­lyen azonban meztelen vak­szik, amely nem ereszti át a vizet, leve­gőt sem tartalmaz és a növények gyökerei is csak nehezen hatolhat­nak bele. Három elszikesedett me­dence van a Hortobágy folyó teke­nőjében, éspedig ott az egyik, ahol a hortobágyi halgazdaság van, az úgynevezett Csúnyaföldön, az egyeki Feketeréten a másik, s a karcagi Kúnkápolnáson a harma­dik. A szikes részeket csak a későbbi években, de már a következő öt­éves tervben nagyjelentőségű talajjavítással tesszük termővé. A többi részt pedig a Gazdasági Főtanács az Állami Gazdaságok Nemzeti Vállalata révén már a kö­vetkező, most végrehajtandó öt­ Fontos adóügyi rendeleteket fogadott el a minisztertanács A kormány pénteken Dobi Ist­ván miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartott. Kádár János belügyminiszter is­mertette a Mindszenty-ügy anya­gát. A minisztertanács a belügy­miniszter beszámolóját tudomásul vette. A pénzügyminiszter előterjeszté­sére rendelettervezetet fogadott el a házadótételek újabb megál­lapításáról, az általános jöve­delemadóról és az illetményadóra vonatkozóan eddig fennálló rendelkezések mó­dosításáról- Kimondotta továbbá a minisztertanács a városi és várme­gyei kölcsönkötvényeket kibocsátó bizottságok megszűnését. Az iparügyi miniszter előterjesz­tésére rendelettervezetet foga­dott­ el az ipariskolai képzés reform­járól. A közlekedésügyi miniszter elő­terjesztésére hozzájárult a mi­nisztertanács a közúti gépjármű­vezetői kiképzés színvonalának emelése tárgyában rendelet kiadá­sához. A minisztertanács ezenkívül az iparügyi­ és a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter előter­jesztésére számos ipari és keres­kedelmi nemzeti vállalat alapítá­sát határozta el. Szövetkezetbe tömörült kisiparosok is lehetnek a KIOSz tagjai Az iparügyi miniszter körrende­letben értesítette a még fennálló ipartestületeket, hogy a szövetke­zetben tömörülni kívánó kisiparo­sok a szövetkezeten belül is meg­tarthatják a KIOSz tagságukat, mert az ő érdekképviseleti szervük. A rendelet kifejti, hogy a KIOSz tagjai önálló iparűzésük megszű­nése ellenére is az önálló iparo­sokéval azonos jogokat élveznek és az érdekképviseleti tagság szempontjából ugyanolyan elbírá­lás alá esnek, mintha­­ iparukat a saját nevük alatt folytatnák. Közli a többszázezer kisiparost érintő rendelet azt is, hogy ha a kisiparos kilép a szövetkezetből, korábbi önálló iparjogosítványát visszakaphatja. LÁSSÚNK TISZTÁN A szent tehén utasa Csangkajsek felesége Ame­rikába rohant. A gyors utat repülőgépén tette meg- A re­pülőgépnek neve is van: „Szent tehén“-nek hívják. Csangkajsekné őnagysága­­tengernyi ékszerrel és selyem ágyneművel érkezett Ameri­kába- Ahányszor ugyanis kikel az ágyból Csangkajsekné, át kell húzni ágyát, mert ugyan­abban az ágyneműben kétszer nem alszik. Kínában tízmilliószámra éheznek, nyomorognak az em­berek azon a területen, amely még a kapitalisták és kínai cinkosaik uralma alatt áll. Tíz- és százmillió kínai dolgo­zónak ágyneműje sincs. Csang­kajsekné azonban annyi fehér selyem ágyneműt vitt magával Amerikába, hogy egy teret be lehetne borítani velük. Tisztán láthatjuk ebből is, hogy miért kellett Kínában a népmillióknak éhezniük és nyomorogniuk. Csangkajsekné­­nak és a kínai nép kizsákmá­nyolóinak selymei miatt. De győzelmesen nyomul előre a néphadsereg és, ,futnak a kínai nép nyomorban tartói. 4 ,»T, Szính Szó TANÁCSADÓ Holttényilvánitás Seregélyes Györgyné (Székesfehér­vár) és több előfizető kérdezi, hogy ki milyen feltételekkel kérheti az eltűntnek a holttányilvánításit. Holttányilvánítást kérhet az el­tűnt házastársa, örököse és min­den olyan személy, aki jogilag ér­dekelve van az eltűnt holttá nyil­­vánításában. Az eljárásra kizáró­lag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az eltűntnek utolsó belföldi lakóhelye volt. Belföldi lakóhely vagy tartózko­dási hely hiányában pedig kizáró­lag az a járásbíróság, amelynek területén az eltűntnek vagyona van. A kérelemben pontosan bele kell foglalni az eltűnt nevét, életkorát, utolsó lakhelyét, foglalkozását, szüleinek és esetleg házastársá­­­­nak, gyermekeinek és törvényes képviselőjének nevét és lakását, eltűnésének idejét és körülmé­nyeit, végül elő kell adni, hogy a kérelmező miért jogosult a kére­lem előterjesztésére. Ha az eltűnt személy eltűnése előtt katonai vagy munkaszolgálatot teljesített, a kérelemben pontosan elő kell adni az erre vonatkozó adatokat. Búzakötvények sorsa Több érdeklődő kérdezi, hogy mi­vel közeledik december 31-ike, mi lesz a sorsa a búzakötvényeknek? A kincstár a búzakötvényeket az 1949. évi január hó 1. napjától­­ számított 10 év alatt váltja be. Az évenként beváltásra kerülő kötvé­­­­nyek sorszámát sorsolással álla­pítják meg. A sorsolást minden év­­ december 1.-e és 31.-e között tart­­­­ják meg. Első évben a kötvények 6%-át sorsolják ki.. Az utolsó (1957) évben a kötvények 12%-a ■kerül kisorsolásra. A kisorsolt kötvények ellenérté­két csak olyan személynek fizetik ki, aki a kötvény eredeti megszer­zője, vagy aki azt az eredeti meg­szerzőtől örökölte. Utófizetési felár, előrefizetési engedmény Kéler János (Pécs) kérdezi, hogy vonatkozik-e az utófizetési felár és az előrefizetési engedmény minden adás-vételre? A rendelet nem terjed ki arra az esetre: a) ha az őstermelő mezőgazdasági terményt, terméket és élőállatot ad el, b) ha a kis­kereskedő és kisiparos közvetlenül a fogyasztónak ad el, továbbá: c) az áruhitelt közvetítő irodák üzleteire és árurész-üzleteire, vé­gül azokra a jogügyletekre, ame­lyekre a Gazdasági Főtanács, vagy az Országos Árhivatal a rendelet­től eltérően intézkedik. A hároméves terv segíti a falut. Bekapcsolták a villanyt a 250. községbe A felszabadulás után már 250 magyar faluba vezettük be a vil­lanyt s csak az utolsó hat hónap­ban újabb 150.000 falusi fogyasztó élvezheti a villanyvilágítás elő­nyeit — mondotta Kossa István, iparügyi miniszter Váchartyánban. Kigyulladt a villany a 250­ ma­gyar faluban. Nagy esemény ez Váchartyán életében. A Népház előtt gyülekezik az 1200 lakosú falu apraja-nagyja. Mindenki örül. Bol­dog, mert az új év meghozta ennek a falunak is a demokrácia ajándé­kát, a kultúra alapját: a fényt. Nem kell a büdös és egészségtelen petróleumlámpa mellett vakoskod­­ni, ha a paraszt esténként tanul. Alvás A falvak villamosításának hatal­mas üteme lehetővé tette, hogy az utolsó hat hónap alatt több falut kapcsoltak be a villanyhálózatba, mint a háború előtti utolsó 10 év­ben. Magyarország 3345 községe közül a felszabadulás előtt mind­össze 1416-ban volt villany. 1948 december 31-ig 50 millió forintos költséggel ezt a számot 250 falu bekapcsolásával 1666-ra növelték. Váchartyánnak az áramszolgál­tatásba való bekapcsolása, minden magyar dolgozó örömünnepe. De a munka nem állt meg. Jövő hónap­ban újabb póznák nőnek ki a föld­ből, újabb vezetékek feszülnek ki. 1949-ben további 250 faluba és köz­ségbe jut el a villany s vele együtt a kultúra és a művelődés lehető­sége. Végetért a második hideghullám­ A második téli hideghullám vé­getért és az új esztendő átmeneti­leg igen erős enyhüléssel köszönt be. Az Atlanti Óceán felől Közép- Európán át meleg tengeri légtö­megek nyomulnak egészen a Szov­jetunió belsejéig és a havazást eső, a fagyot mindenütt olvadás vál­totta fel. Hazánkban csütörtök délután megindult a havazás és az esti órákban a déli megyékben már eső esett. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: Délnyugati széllel tovább tart a meleg légtömegek beáramlása, a hőmérséklet jelentősen enyhül és sokfelé lesz havazás, havaseső, eső.

Next