Szabad Szó, 1949. április-június (51. évfolyam, 76-149. szám)

1949-04-01 / 76. szám

m*S£ÁS05 VAsAROu ' Agr­­is 5., kedd: 'J­­­e­­gélyes (P­ejér) Av­rilis 7., csütört/íj : rés« (Somogy) srk. Április 11., vasárnap: Cegléd (Pest) rák., Győr o. lév. Április 11., hétf«: Baktalórintn­éz* Szabolcs) cák., Cegléd (Pest) vák., Sees (Tolna) vák., Dunapataj (Pest) rák., Fehérgyarmat (Szabolcs) oák.,­­­­yár oák., Hajdúszoboszló (Hajdú) oák.,­­ hegykő (Sopron) oák., Jánosháza Bács) oák., Kálóz (Fejér) oák., Szent( Zala) oák., Lovasberény (Fejér) oák., nyíregyháza (Szabolcs) oák., Ozora Tolna) oák., Pásztó (Heves) oák., Put­tók (Borsod) oák., Ráckeve (Pest) oá., recsk (Heves) oák., Romhány (Nóg­­ád) ok., Sátoraljaújhely (Zemplén) lák., Sümeg (Zala) oák., Szekszárd( Tolna) oák., Szülök (Somogy) oák., Berény (Nógrád) oá., Tiszacsege (He­­ves) oák., Tiszadob (Szabolcs) oák., Törükszentmiklós (Jász-N.-Sz.) oák., Vámosmikola (Pest) oák., Várpalota ( Veszprém) atk., Vásárosbérc (Somogy) sáll. ( Április 1?., kedd: Dunapataj (Pest) rák., Gáva (Szabolcs) há., Gesztely( Borsod) oák., Kéty (Tolna) oák.,­­ Nagyecsed (Szatmár) oák., Nagyhar­­ány (Baranya) oák., Rácalmás (Fejér) rák., Ráckeve ok., Kétség (Nógrád) vák., Sármellék (Zala) oák , Sátoralja­­újhely (Zemplén) oák., Solt (Pest) oá., Szentgyörgyvölgy (Zala) oák., Szent­­őrinc (Baranya) oák., Zal­aegers­ze( Zala) oák. Április 13., szerda: Abaújszántó (Aba- f­i­l) oák., Alsónémedi (Pest) oák., Ba­­l­atonfüred (Veszprém) oák., Nagykónyi Tolna) oák., Nyirmada (Szabolcs) oák., J­­olt (Pest) ok., Székesfehérvár oák., Halászon­tg­rót (Zala) oák., Mórágy Tolna) oál.. Április II., csatártz­k: Csököly (So­mogy) oák., Devecser (Veszprém) há., D Kiósgyőr (Miskolc) h­ák., kis áll. fel­hajtásával, Edelény (Borsod) vák., Ka­i­tosszekcső (Baranya) vák., Mezőkövesd ( Borsod) há., Páka (Zala) vák., Pápa-­­­ász­ér (Veszprém) oák., Pölösk­e (Zala) rák., Rajka (Győr) vák., sarkad (Bé­lés) vák.,­­Szentgotthárd (Vas) oák., Tiszafüred (Heves) oák. Április 15., péntek: Csenger (Szam­­ár) oák., Lőrinci (Heves) oá., Sarkad ( Békés) oák., Tápiószecső (Pest) oák., Tiszafüred (Heves) otk., Tiszaluc ( Zemplén) oák. ­ A MASZOVLET... belföldi légijáratainak menetrendje A­­MASZOVLET április 11-től kezdő-1 loan belföldi légijáratait a következő m­­enetrend szerint bonyolítja, le: Buda­­i­pest—Győr—Szombathely hétköznapon- s tint is:tul Budapestről 18.56, érkezik­­ Győrbe 18.35-kor, indul Győrből 18.50, é­r­kezik Szombathelyre 19.20-kor. Indul­­ Szombathelyről 6.00, érkezik Győrbe .00, indul Győrből 7.15, érkezik Buda­­pestre 7.50 órakor. Budapest—Miskolc—Debrecen: Hét­köznaponkint Indul: Budapestről 8.00, érkezik Miskolcra 8.50, indul Miskolc­­ól 9.05, érkezik Debrecenbe 9.35 óra­­kor. A második járat indul Budapest­ül 17.50, érkezik Miskolcra 13.40, indul M­iskolcról 18.55, érkezik Debrecenbe 9.25 órakor. Indul Debrecenből 8.30, érkezik Miskolcra 7.00, indul Miskolc­­ól 7.15, érkezik Budapestre 8.05 óra­­kor. A második járat indul Debrecen­­ről 36.10,­ érkezik Miskolcra 16.40. indul M­iskolcról 16.55, érkezik Budapestre .7.45 órakor. Budapest—Pécs: hétköznaponként in­­ul Budapestről 8.15 és 18.15. érkezik Pécsre 9.05 és 39.05. Pécsről indul 8.30 16.40, Budapestre érkezik 7.20 és 7.39 órakor. A Budapestről 18.15-kor Pécsre induló és a Pécsről 6.30-kor Budapestre induló repülőgépek június 1-től szükség szerint Siófokon is le­­szállnak. Június 4-étől kezdődően szom­batonkint 14.00 órai indulással repülő­­gépjárat in­dul Siófokra,­ amely oda 14.30-kor érkezik, vasárnaponkint pe­dig Siófokról Budapestre indul repülő­gép 20.00 órai indulással és 20.30 .perces budapesti érkezéssel. Június 5-től kez­dődően Szombathelyről és Siófokról is lesz vasá­rnaponkint közvetlen járat, amely Szombathelyről 8 órakor indul és Siófokra 8.30-kor érkezik, vissza pedig Siófokról 19.30-kor Indul és Szombathelyre 20 órakor érkezik. Az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága lapunk tegnapi szá­mában felhívást kötött a Székes­­fővárosi Alkalmazottak Segítő Alap,ja volt biztosítottjaihoz. A felhívás sajnálatos tévedés követ­keztében hibásan jelent meg. Ol­vasóink elnézését kérjük. Lapunk mai számának 5. oldalán találják olvasóink a felhívást, most már helyes és hibamentes szöveggel.­­ • Domoszló község dolgozói Szőlősi Mihálynét, egy négyhol­das újgazda felségét választották meg a község bírájává 4 Xmid Szó Indul a Kistext és a Pamutipar versenye: Naponta 100.000 forint sin­ál k­on pénztárnak A keskenytávú iparvasúton hosszú csillesorolt, megtömve ha­talmas gyapotbálákkal. — Indulhat a verseny — mondja az egyik munkás a pestszentlő­rinci KISTEXT NV- gyárudvarán, ráhelyezve az egyik bálát a toló­kocsira. Indulhat a verseny és indul is. Olyan iramban, hogy példa még nem volt rá a textiipar történe­tében. — Tizenötéves korom óta dol­gozom a gyárban — mondja. — Most már a miénk a gyár... Zupponné is brigádban dolgozik, a­ brigád vezetője Csillag Józsefné, öt fonónő és öt berakólány tarto­zik a brigádba. A gépeken minde­nütt táblák, melyik áruból meny­nyit kell termelni egy műszakban. Csillogná így fogalmazza meg bri­gádja feladatait: — Többet, jobbat termelni, csökkenteni a selejtet: ez a cél. A gyűrűsfonó hatalmas termé­ben gépek hosszú sora. A 39-es gép kezelője, Krikánszki Sándorné él­­munkás. Két gépen dolgozik, 540 orsója van. Hogy mennyi a brigá­dok száma? Ki ne tudná, ha nem ő? — 21 brigád van a gyűrűsben, 9 az előfonóban — mondja és már A fínemfonó főmesterének sza­vát a fülsiketítő zajban alig hal­lom. Hatalmas terem, se vége, se hossza. Peregnek az orsók s a gé­pek között asszonyok, lányok, fér­fiak sürögnek-forognak. Minden perc drága, tudja ezt a gyár vala­mennyi dolgozója. A gyár az ál­lamosítás óta a munkások kezé­ben van. Zuppon Mihályné, két­gyermekes özvegyasszony is — két 184 orsós gép kezelője — tudja, kinek dolgozik, szalad is a gépek közé. Hogy mi jellemzi leginkább az új szocialista munkaversenyt, arra a legszebb példa az automataszö­vőből Spán Márta esete. Úgy tör­tént, hogy meghallotta: elterjedt a munkások között a csoportok ver­senye, Spán Márta 12 gép fel­ügyelője. Javasolta: vállalja a cso­port 16 gép kezelését. A vállalás­ban ő volt az első- Ma már nincs az automataszövőben olyan, aki ne követte volna a példáját. A terem­nek abban a részében, ahol a szép­mintájú csemasztokat szövik, az egyik gép fölött tábla van: „Ratkó Anna brigád“. Rizvuiter Andrásné is tagja a brigádnak és még 12 szövőnő. Kis gép méri a verést óránként, arról bárki leolvashatja, milyen áruból mennyi a kitűzött mennyiség: 60, 70, sőt 60 ezer verés sem ritka. — mondja. És a pergő-forgó orsók világá­ban így­­gondolkozik mindenki. Az élmunkások, a kiváló munkások elindítottak valamit s ez ma már mindenkié. A verseny fontosságát mi se bizonyítja jobban, mint a Pamutiparral legutóbb megkötött szerződés, amelyet mindkét gyár megbízottjai aláírtak. A verseny­­titkár mutatja a szerződés szöve­gét- Kiemeljük belőle: kereken napi 100—100 ezer forintot fizet­nek be az államkasszába mindkét gyár dolgozói. Ezt vállalták és tel­jesítik­ is. 4050 munkás — 98 brigád Mit, vállaltak a brigádok május elsejére? — A gyárban 4050 munkás dol­gozik. Most 85 brigád van, de­ má­jus 1-ére 98 brigád lesz. A meste­rek, lakatosok vállalták május 1-re egy régi, elavult gép rendbe­­hozásét, generálozását. A fonoda a selejtet 2,31 százalékról 2 száza­lékra akarja csökkenteni. Nem kétséges, hogy a KISTEXT gyár dolgozói beváltják ígéretüket. Köztük 53 újító, 48 élmunkás és kiváló munkás, egyet a magyar munkaérdemrend arany és egyet a munkaérdemirend bronz fokozatá­val tüntettek ki. Jöhet tehát május 1-e, a munkásság hatalmas sereg­szemléje, a Kistext felkészült rá. A munkásság érzi és tudja, hogy országot épít. Olyan országot, amelyben a munka valóban a be­csület dolga! • (K­­­é.) „Többet, jobbat termelni!" „Mi is jól járunk, az ország is gazdagszik" Rizmajerné boldog, hogy a bri­­­gád­ tagja lehet. — Mi is jól járunk, de gazda­godik az ország is Hogy ők most akár az elemekkel is szembeszállhatnak! A kapun túl azonban már úgy baktattak, hogy a fejüket­ a nyakukba húz­ták. Egy szót se beszéltek. Mind­ketten azt számítgatták, hogy kit vegyenek legelébb elő? Mert ezen az estén szerettek volna végezni minden ellenségükkel. Az elmúlt két esztendő sivatag volt számuk­ra, bosszúszom­juk szüntelenül nőtt és most nem vizsgálták meg a vá­ratlanul eléjük csörgedezi­ italt, tiszta-e, nem mérgező-e? De főleg, nem csupán délibáb játéka-e? Az uradalom egyik községbeli pincéjének udvarán egy kis, őrnek összeeszkábált házban laktak. Csak úgy ketten, mert a családjuk a fel­­szabadulás elől Nyugatra hurcol­­kodott. Amint az egyetlen szobá­ból és irodahelyiségből álló lakás­­ba értek, munkához láttak Két lá­dát ástak el annak idején Egyi­ket a szoba priccse alá, a mási­kat az úgynevezett iroda földjébe. Előbb a pinces helyén kezdtek csákányozni. Talán tizenöt perc múlva a csákány, tompán koppant A munka irama meggyorsult. Köz­ben emlékeztek, minő lelkiállapot­ban voltak 945 februárjában, ami­kor ezt a gödröt megásták. Akkor úgy érezték, hogy sírgödör mélyül az ásójuk alatt Csak annyira hittek a felszerelésüket rejtő lá­dáik feltámadásában, amennyire a végítélet utáni új életben általá­­ban hinni szokás. Még a nyaku­kat se érezték biztonságban ak­kor. Bűneiket nagyságuk ismere­tében mérték és meg voltak győ­ződve róla, alaposan megérdemlik a kötelet. Hónapokig úgy aludtak, mint vadászidényben a nyúl. Csu­pán elképzelniük kellett, hogy oda­kint törren valami, máris összerez­zentek és felállva, vagy ágyból ki­­ugorva várták, hogy a rendőrség benyisson. A lelkiismeretüket he­lyettesítő izgalmuk csillapult ké­­sőbb. . Rájöttek, hogy a felsőfuri­­kiak érzelgősségükben nem a bű­nözőket látják bennük, hanem az embereket, akik bajba kerülhetnek. A parasztok a h­atalom fegyverei elől bujkálókat mindig magukhoz tartozónak érezték és még nem szokták meg, hogy a felszabadulás után a hatalom mindinkább az övék. Őket akarjá, megvédeni a múltból ittmaradt fer­evadak és bacillusok irtásától. A betyárvilág meséinek hangulatában úgy fogták fel a volt csendőrök helyzetét, hogy bajban vannak, segíteni kell rajtuk. A visszahullott földet lekaparták a lábáról és fogójánál megmar­kolva ki­rángatták. Egyszerre a tíz körmükkel kezdték feszegetni. Vé­gül is megunták a babramunkát és Skorka a csákánnyal beütötte a ládafedelet. Elkáromkodták magu­kat, mert ebben a ládában­ nem a felszerelésük volt, hanem amit an­nak idején a rablott holmiból meg­mentettek. Varga beletúrt az Orosz­országból hozott drága prémekbe. Amikor a kezét kihúzta, a károm­kodását megtetézte. A prémek szőr­zete csomóstól ragadt rá a kezele­­jére. Dühében Skorkának esett: — Te marha! Nem megmondtam neked, hogy naftalinozd be, mert kihullik a szőre?!... Most aztán... babusgathatjuk az egészet! A főtörzsnek esze ágában sem volt mentegetőzni. Ellenkezőleg: — Majd megbabusgatom én ma­gát, őrmester!... Szolgáit után ki­hallgatásra viszem. Jelentkezik a százados úrnál, megértette?! Majd megtanítom én magát, hogyan kell a feljebbvalójával beszélni! Befele múltak azok az idők, amikor ez a hang volt divatban köztünk. Varga csak nézett: megőrült ez az ő bajtársa, akivel megosztotta a bujkálás keserű kenyerét! A száját azonban már nem merte kinyitni. Arra gondolt, Istenem, csak még­­egyszer lenne demokrácia! Megta­nítaná móresre ezt az embert. Fel­jelentené, még ha önmagát is bör­tönbe juttatná ezzel. Skorka rá­szólt: (Folytatjuk.) 32. folytatás. X]w H Y I rT T 1 5 0 K reg­ény­e. ­ Öt mintagazda i­l Tel­ki­bányán Az abaúj megyei Telkibánya köz­ség dolgozói ünnepségre gyűltek össze a fahikultúrházában. A falu öt parasztjának: Rapcsolió János­nak, Pataki Józsefnek, Szombati Józsefnek, Juhász Józsefnek és Czikó Józsefnek, adtak át kiváló termelést eredményeikért és a szö­vetkezetben kifejtett, jó munkáju­kért a „mintagazda“ kitüntetést és pénzjutalmat. Az élel­m­iszer­­nagyvásártelep árai április 1-én: Burgonya (Gülbaba) 4.18—8.52, Ella 8.38—0.42, Uughagyma O.fcfl—1, őjhagym­a (csomója) 0.30—8.70, cékla 8.48—0.re, makói vöröshagyma 0.49, fokhagyma 0.80—1.80, fejeskápolata 0.70, kelká­poszta 1.so—3, zeller 0.88—1, kalarábé 8.30—0.50, melegágy­ fejessaláta 0.90—2, kapor (csomója) 2, szabadföldi sóska 4.50— 1, szabadföldi paraj 1—1, sárga­répa 0.40—0.50, petrezselyem 0.50—0.70, kazetta, apró 0.89—1, nagy 0.58—4.50, sütőtök 0.50, torma 3.50—1, fekete re­tek 0.50—0.60, fürjhab 1.60—1.89, lencse 2—3, alma (nemes) 3—5.30, közönséges 2—4, körte (nemes) 4.20—6, szilva, aszalt 5.50— 7, aszalt körte, elsőrendű 3—3.29, aszalt alma, elsőrendű 3—3.50, citrom 1.08—1.25, gomba, csiperke 12—18, tojás (drb) 0.49 forint. Fogyasztói árak a csarnokokban és a piacokon: Burgonya (Gülbaba 0.53 0.62, Ella 0.48—0.52, makói vöröshagyma 0.62—0.88, fokhagyma 1.08—2.36, fejes­­káposzta 0.70—0.96, kelkáposzta 2.39 — 2.54, savanyúkáposzta 0.80—0.95, kala­­rábé 0.40—0.68, szabadföldi sóska 5.70— 7.60, szabadföldi paraj 1.25—3.20, torma 4.40—7.60, zeller 1—1.56, cékla 0.50— 0.60, fejessaláta 1.16—2.54, petrezselyem 0.70—0.96, sárgarépa 0.55—0.70, fekete retek 0.60—0.30, gomba, csiperke 14— 22, alma (nemes) 3.80—6.70, közönséges 2.50— 5, aszalt alma, elsőmoly 3.90—4.40, körte (nemes) 5.30—7.60, aszalt szilva 6—8, citrom (drb) 1.10—1.60, héjas dió 8—10 forint. 238 EPOSz szervezet Somogyiban Somogy megyében 6000 taggal mintegy 238 EPOSz szervezet, ezen­kívül 38 leánykoszorú működik. A paraszt fiatalság a mezőgazdasági munkában, a munkaversenyben, az ütemterv végrehajtásában, a kulákszabotázsok leleplezésében és a szövetkezeti mozgalomban egy­aránt részt vesz. A „Munkára Harcra Kész“ sportmozgalomba 2000 parasztifjú, vagyis az EPOSz tagjainak 30 százaléka jelentke­zett. Mit jelent a munkaverseny a szappangyártásban A vegyipari üzemek államosítása után­ szappangyártásunk komoly fejlődésnek indult. A jó olajosmag termésen kívül a terv­szerű ter­melés és a munkaverseny kitűnő eredményei tették lehet­ővé, hogy a szappangyártás havi előirányzatát jelentősen növeljük. Hajós Ernő, az albertfalvai MOSZK-szappangyár vállalatveze­tő-helyettese a munkaverseny ered­ményeiről elmondotta, hogy már­cius 1-től 29-ig a tervelőirányza­tot több mint 142 százalékra telje­sítették. Ez több vagon szappan­ többletet jelent. Emellett a gyár­ban javítják a szappan minőségét is. Nagyszerű­­ eredményeket értek el a dolgozók az önköltségcsökken­­tési mozgalomban is. Míg az egész 1948. év folyamán összesen 125.000 forintot takarítottak meg, ez év első két hónapjában 70.000 forint­tal tették olcsóbbá a termelést. A kivilágított Lánchíd a főváros látványossága lesz Az Elektromos Művek dolgozói május 1-i felajánlása nyomán új lámpák gyulladnak ki a főváros út­jain és terein. A közvilágítási osz­tály dolgozói vállalták a IX. kerü­let egyik legsötétebb részének fo­kozottabb megvilágítását, 77 új lámpa felszerelésével. Az osztály mérnökei és techni­kusai május 1-re elkészítik a Lánc­híd és környéke közvilágítási ter­vét. A hídon 42 oszlopon 126 égő világít majd, a pillérek pedig rej­tett n­eonvilágítást kapnak. Ez még eddig nem fordult elő hídjainkon­ A kivilágított Lánchíd Budapest egyik látványossága lesz. — A gyomai Kner-nyomda iro­dalmi és művészeti téren végzett eredményes tevékenységéért meg­kapta a Pro Arte érdemérmet. *— A Petőfi hajóhídon a foko­zott hajóforgalom miatt április 2* től, szombat reggeltől kezdve na­ponta csupán reggel 6 óra 30 perctől 6 óra 30 percig és délután 16 órától 20 óra 30 percig szabad a forgalom.

Next