Szabad Szó, 1949. július-szeptember (51. évfolyam, 150-227. szám)
1949-07-01 / 150. szám
Gazdasági Hírek Tizenhét vidéki fióküzlete működik, 1943 májusában 30 millió forint forgalmat bonyolított le a Harisnya- és Kötöttáru Nagykereskedelmi NY. A HARIKÖT cikkei közül különösen a női gyapjúpullovertek és kardigánok, a mustigem harisnya, polo- és reganamg és az olcsó turdobikó kelendő leginkább a dolgozók között. Az életszínvonal emelkedése következtében megnövekedett a dolgozók vásárlóereje is egyre inkább veszik a jobbminőségű árukat. * A Szerves és Gyógyszeripari Központ kiséreteket folytat a színtartó Indanthron-festék hazai előállítására. Az Országos Ruházati Intézet laboratóriumában a konfekcióipar cikkeinek minőségét vizsgálják. Koptató, hőáteresztő, esőztető és hővezetést jelző készülékekkel vizsgálják itt az anyag tartósságát, jó minőségét. A kísérleteknél a Szovjetunió tapasztalatait és eredményeit használják fel. * Két új Állami Áruház nyílik vidéken. Az egyik Miskolcon a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt július 2-án, a másik Gyöngyösön a Hanisz-tér 2. szám alatt július 4-én, hétfőn nyílik meg. * A Rico Kötszerművek NV új kötszergyártásra alkalmas gépeket állít üzembe. Az új gépek segítségével a hároméves terv utolsó félévében 30—40 százalékkal növelik majd a termelést, s ezzel a hazai szükségletet teljesen fedezik. A nemzeti vállalat a traktorállomásokat szabványos mentődobozokkal szereli fel, így a gépállomás egyben egészségügyi központ is lesz. Judás-pénzért az imperializmust szolgálják az amerikai „szakszervezeti“ vezetők Gyorsfénykép a Szakszervezeti Világszövetség árulóiról Egyetlen öntudatos dolgozó sem sajnálja, hogy a Szakszervezeti Világszövetség milánói tárgyalóasztalánál nem ülnek ott az angol, amerikai és francia munkásosztály áruló vezetői. Az amerikai szakszervezet az American Federation of Labor már 1945-ben — a Világszövetség megalakulásakor — irtózott a világ munkásságának nemzetközi egységétől, a CIO nevű amerikai szervezet pedig az angol Szakszervezeti Tanáccsal egyidejűleg lépett ki ez év elején a Világszövetségből. Az említett jobboldali szervezetek vezetői teljes nyíltsággal járják a munkásosztály elárulásának útját. Az amerikai monopóliumok azzal is igyekeznek fenntartani uralmukat, hogy magukhoz csábítják a munkásság jobboldali vezetőit és félelmet gerjesztenek a tömegekben. Még 1946-ban a CIO — ez ugyanis az AFL áruló politikájának ellensúlyozására alakult, — elítélte a tömbpolitikát és az úgynevezett „amerikai segély“ politikáját Európában. Két évvel később azonban a portlandi egyezményben a CIO már a Marshall-tervet, a Truman-elvet és a fegyverkezés politikáját támogatta. Ekkor már, azt az eszmét hirdette, hogy „mindnyájan dolgozók vagyunk“, tehát a nagyüzemi „boss“-ok is. A CIO „ideológiájának“ fejlődését betetőzte, amikor hosszas aknamunka után kilépett a Világszövetségből és több sikertelen lépést tett a kapitalizmussal megbékülő munkásárulók „nemzetközi szövetségeinek létrehozására. Az árulás fejezetei A CIO és az AFL vezetősége teljes mértékben támogatta Trumant az elnökválasztás idején. Hazug jelszavakkal és ígéretekkel biztatták a munkásságot, hogy tartsa meg Trumant az elnöki székben. ígérgették a hírhedt Tafta Hartleyféle rabszolgatörvény eltörlését. Ezzel a törvénnyel az amerikai monopóltőke az állam kezébe adta a szakszervezetek ellenőrzésének jogát. A szakszervezetek kötelesek pénzügyeikről beszámolni a kormányszerveknek és vezetőiknek esküt kell tenniök arra, hogy „nem kommunisták“. Kormányengedély szükséges a szakszervezetek tevékenységéhez, s főként szűkítik a munkások sztrájkjogát. Ilyen ígérgetésekkel vonták ki a szelet Wallace vitorlájából és így történhetett, hogy a Ford-üzem Wallacepárti munkásai az ígéretektől csábítva Trumanra szavaztak. Mindez árulás volt. A Tafia Hartley-féle törvény most sincs hatályon kívül. A helyette tervezett Wood-féle törvény csak a cím megváltoztatását jelenti. Nemcsak ennyiből áll azonban e szervezetek vezetőségének áruló tevékenysége. A leghirhedtebb és legjellemzőbb esetek fűződnek Reuther, a CIO gépkocsi ipari szakszervezete vezetőjének nevéhez. Már 1948-ban felbomlasztotta a Generals Motors 200.000 munkásának béremelésért folytatott sztrájkját. Néhány héttel ezelőtt pedig a Ford-üzem munkásainak elárulására vetemedett- A szakszervezet nevében -olyan megegyezést kötött a gyártulajdonossal, amely végeredményében döntőbírósághoz utalja a munkások követeléseinek elintézését Ebben a döntőbíróságban viszont a tőkések vannak többségben. Nyilt megvesztegetés Az árulás természetesen nem képzelhető el feneketlen korrupció nélkül. Ám a mostani amerikai „szakszervezeti“ vezetők korrupciója nem őrizte meg a régi korrupció „ravaszabb, finomabb“ formáit. Ez a korrupció nyílt. Az amerikai monopóltőke az AFL és a CIO vezető embereit nagy reklámmalbevonja az államgépezetbe, sőt helyet ad nekik az amerikai diplomáciában is. Nagy zajt csapnak, hogy a munkásvezetők ott vannak az államvezetésben, a tények viszont arról beszélnek, hogy ezek a vezetők sohasem munkásérdeket, hanem amerikai monopol- és imperalista érdeket képviselnek. Truman eszméje volt, hogy a Marshall-terv hivatalnokai közé felvegyenek szakszervezeti embereket is. Hatalmas fizetéssel „kárpótolják“ őket az árulásért Clinton Colten (CIO) évi 15.000 dollárért teljesít szolgálatot az athéni amerikai missziónál. Berth Jewel (AFL) a Marshall-bizottság központi irodájában szintén évi 15.000 dollárt kap. George Meanny (AFL), James Carey (CIO), Arion Lyons napi 50 dollárért dolgozik a Marshall-terv keretében. Harriman igazgató tanácsadója David Laposs (CIO) 10.000 dollárt kap és költségmegtérítést. A nagytőke támogatása révén hatalmas fizetést élvez az álszakszervezetek vezetősége. John Lewis, a bányászszakszervezet vezetője évi 50.000 dollárt kap, Kennedy alelnök és Owens pénztáros 40.000 dollárt, William Green, az AFL elnöke évi 20.000 dollárt. Ezekkel a Judás-pénzekkel fűzi magához a nagytőke ezeket az embereket, így teszi őket az amerikai imperializmus szószólójává és a munkásosztály árulójává. Ugyanakkor azonban a „szakszervezeti“ vezetők és a munkásosztály között mélyül a szakadék. Ezt bizonyítják százszámra azok a sztrájkok, amelyek az utóbbi időben lezajlottak a szakszervezeti vezetők ellenére. A munkásság öntudata nemcsak a gazdasági kérdésekben erősödik, hanem politikai téren is. Az ötéves terv végére megkétszereződik rizsfogyasztásunnk A magyar mezőgazdaság fejlesztésének egyik feltétele, hogy megvédjük termésünket az időjárás viszontagságaitól, elsősorban az aszály pusztításaitól. Az aszály ellen egyik legfontosabb eszköz az öntözéses gazdálkodás kibővítése. A hároméves terv során ezen a téren is jelentős eredményeket értünk el. Ezt a legszemléltetőbben rizstermelésünk ugrásszerű fejlődése bizonyítja. Az első tervévben 24.000 holdon vetettünk rizst és több mint 300.000 mázsás termést értünk el. A rizs évi fogyasztói adagja 1947-ben még csak egy kilogramm volt, 1948-ra azonban már 2,4 kilogrammra nőtt. Idén a termésátlag holdanként jobb lesz, mint tavaly, így elérjük a háború előtti fogyasztási átlagot. 1948-ban átlag négy mázsa rizs termett holdanként, az idén az átlag 17—18 mázsára növekszik, sőt, ha a kedvező időjárás folytatódik, még ennél is jobb termést érhetünk el. Az ötéves terv végére a termésátlag 22 mázsa lesz. Ez a 30.000 holdra növelt vetésterületet figyelmbevéve évi 4,6 kilogrammos fogyasztási átlagnak felel meg lakosonként. Megállapították a kender- és lenáztató munkások járandóságát Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság jóváhagyta a kender- és lenáztató munkákra vonatkozó idényszerződést. A szerződés szerint a munkások bére kenderáztatásért — az előírt munka egy métermázsájának elvégzéséért, aztatás utáni száraz súlyra vonatkoztatva — nyolc forint• Ez az öszeg páronkint értendő és megosztása az aztató és segítője között az összeg 60, illetve 40 százaléka. A nyolc forintos munkabér egyformán vonatkozik mind a saját munkásból szerződtetett áztatókra, mind az idényszerűen szerződtetett idegen áztatómunkásokra-A métermázsánkint elvégzett munkáért járó bér cellaáztató lenáztidónak 8,40 forint. Gödörben dolgozó lenáztató munkásoknak métermázsánkint 8-80 forint. A nem lenkóró, hanem laza, préselt lenszalmát vagy kuszalékot áztató munkásoknak métermázsánként a végzett munkáért 10 forintot kell fizetni. Ezekhez a bérekhez 5 százalék pótlék jár azokon a helyeken, ahol az áztató területről a behordás 400 méternél távolabbról történik, vagy az áztatómedence 1 méternél mélyebb. A csak idényre szerződtetett idegen áztatómunkásoknak nincs jogcímük fizetett szabadságra. A saját munkásokból szerződtetett áztatómunkások a fizetett szabadságot az áztatási igény alatt nem vehetik ki. Nyersanyaghiány esetén augusztusban a gyárvezetőség hozzájárulásával a munkások kívánságára legfeljebb 1 hét fizetett szabadság adható ki. Az áztatási munkáért járó bért a vállalat készpénzben köteles kifizetni. Védőruházatot a vállalat köteles adni éspedig, ha az áztatási idénymunka 3 hónapnál nem hoszszabb, páronkint 74 méter, ha 3 hónapnál hosszabb, páronkint 15,70 méter széles iületet, továbbá meghatározott mennyiségű kencét. Ezenkívül a vízben dolgozó áztatómunkásoknak az áztatás idejére egy pár gumicsizma jár, ezt azonban az áztatás befejezésével vissza kell adni. Idényre szerződtetett áztatómunkásokat be kell jelenteni az OTI-ba. A 100 km-nél nagyobb távolságról szerződtetett idénymunkások szállítási költsége a munkáltatót terheli. Ha áztatás közben a munka az áztatómunkások hibáján kívül szünetel, pl. meg nem felelő időjárás következtében, a munkáltató tartozik ezeket a munkásokat az üzem területén valami más munkára beosztani. Az áztatási idény tartama alatt az idegenből szerződtetett idénymunkásoknak a vállalat köteles megfelelő lakást, világítást és tüzelőanyagot biztosítani. osszágos VÁSÁROK Július 3., vasárnap: Szabadszállás oák. Július csütörtök: Encs (Abaúj) oák, Hajdúhadház (Hajdú) oák, Keszthely (Zala) oák, Miskolc ár (külön e célra épített istállókban) Onöd (Borsod) oá, Futnok (Borsod) oá, Tiszafüred (Heves) oá. Július 10., vasárnap: Jászdózsa (Jász- N.-Sz.) oák, Mezőberény (Békés) ok, Szöreg (Csanád) oák, Tiszaluc (Zemplén) oák. Július 12., kedd: Bicske (Fejér) oá, Gáva (Szabolcs) há, Hatvan (Heves) ok, Szentgál (Veszprém) oák, Szécsény (Nógrád-H.) ok, Zalaegerszeg (Zala) htk. Gazdasági Hírek A Miskolci Villamosüzemek Rt. hét romkocsit vásárolt a BSzKRT- tól. A kocsik megjavításával a „Füzesi Árpád“ BSzKRT-főműhely dolgozói foglalkoztak. A hét villamoskocsiból 2 motorkocsit és 3 pótkocsit szerdán délben adtak át a forgalomnak a miskolci villamosüzemek újdiósgyőri telepén. Az öt újjáépített villamoskocsi nagymértékben javítja Miskolc közlekedését. * Az iparügyi kormányzat ebben az évben a beruházásokon kívül 2 millió forintot fordít elektromosipari kutatások céljaira. A Villamosipari Központi Kutatólaboratóriumban a jelentős támogatás következtében eredményes munka folyik. Tökéletesítették a Mándi-féle turbógenerátort s ezzel nagy szolgálatot tettek nemzetgazdaságunknak Már eddig 70 millió forint értékű belföldi és külföldi rendelésünk van erre az elektromos készülékre. Foglalkozik a laboratórium a Kandó-féle villanymozdony fejlesztésével és a Diesel-elektromos mozdonyok tökéletesítésével is. Az ajkai kohóüzem és timföldgyár dolgozói most ünnepelték a felszabadulás óta elért legnagyobb termelésüket. Az ünnepségen Czottner Sándor nehézipari államtitkár mondott beszédet. A Hungária Gumigyár termelésének középpontjában a gumicipő áll. Jelenleg tízfajta nyári gumicipőt készítenek a gyárban. A Hungária Gumigyár üzemeiben állítják elő a magyar plasztikból készült mutatós, divatos, kiváló minőségű esőkabátokat, női táskákat és strandtáskákat. Újítók és élmunkások értekezlete Szegeden Az ország valamennyi kender- és lenipari gyárának újítói és élmunkásai Szegeden beszélték meg tapasztalataikat Szeged az ötéves terv során az ország egyik legfontosabb textilipari gócpontjává épül ki. A közelmúltban már meg is kezdték egy nagy szövő-fonógyár építését, amely 1200 munkást foglalkoztat majd- Jelenleg is már két nagy textilgyára működik Szegednek, mégpedig a szegedi Kenderfonó és az újszegedi Magyar Kender-, Len- és Jujaipar. Az újszegedi Magyar Kendert a felszabadulás után jóformán a teljes pusztulásból kellett újjáépíteni. A gyár épületét is több bombatalálat érte, de ezenkívül a szövőgépeket a menekülő német fasiszták hajóra rakták s mivel idejük az elszállításra már nem volt, így a Tiszába süllyesztették. A munkások nehéz áldozatvállalásával sikerült azután az értékes gépeket többheti munkával a vízből kiemelni, az iszaptól megtisztítani és munkába állítani- Azóta még újabb nagy gépteremmel is bővült a gyár és a szegedi Kenderes együtt Szeged legszebben dolgozó üzemei közé trtozik- Egy újítás : 15 ezer forint megtakarítás Mindkét gyár a felszabadulás óta hatalmasat fejlődött. Ez nem kis mértékben köszönhető a munkásújítóknak. A Szegedi Kenderben harmincnégy, a Magyar Kenderben pedig negyvennégy hasznos újítást vezettek be. Ezért is tartották meg most Szegeden az ország valamennyi kender- és lenipari gyárának élmunkásai, valamint újítói értekezletüket, hogy közösen beszéljék meg tapasztalataikat. A szocialista termelésben nincs gyártási titok üzem és üzem között, hanem az a cél, hogy az egyik vagy másik gyárban bevezetett újítások mindenütt egyaránt a termelés fokozását, jobb minőségét szolgálják. Ebben a szellemben folyt le Szegeden a kendergyári élmunkások és újítók értekezlete is. Nagyon sok hasznos meglátással gazdagodtak az értekezlet résztvevői, akik a többi között Budapestről, Komáromból, Győrből, Nagylakról jöttek el. Apró részletességgel nézték végig mindkét gyár üzemeit munkatermeit, újításait. Feljegyezték a jókat, de ugyanúgy a hibákat is. A tapasztalatcsere ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha nemcsak a helyes munkamódszereket viszik el, hogy megvalósíthassák saját üzemükben is, hanem kritikát gyakorolva hívják fel a hibákra a figyelmet. A látogatás eredményeképpen a legrövidebb időn belül megvalósítanak néhány újítást a többi üzemben is, így például a komáromi Fidlergyárban bevezetik a Szegedi Kender újítását: a légnedvesítő. — Nálunk a len nagyon reagál a légkülönbségre — mondta ezzel kapcsolatban Kovács István, a Fidler-gyár újítója. — Ha száraz a levegő, a finom szálak feltapadnak a hengerre és csökken a termelés. Ezért vesszük át a Szegedi Kender újítását. A nagylaki kenderből Mateisz Pál jobb polírozó simítót ajánlott, Volner János a textilipari szakszervezet küldötte pedig a kártológépekhez automata beállítását tartotta helyesnek, amely leállítaná a gépet, ha a kártolószalag elszakadna. A szegediek mindkét tanácsot megfogadják. Különösen tetszett a vendégeknek Vitusz Gyulának, a Magyar Kender gépműhelyvezetőjének újítása, aki az aluminium orsókkal mintegy 16 ezer forintos évi megtakarítást ért el az üzemnek. Mindezek az újítások ezentúl valamennyi kender- és lenüzem hasznát, ezzel pedig az egész ország termelésének fejlődését szolgálják. A számtalan egyéb megbeszélésre került probléma, így az üzemszervezés, a balesetelhárító berendezések és az önköltségcsökkentés kéréseinek megvitatásai mind azt a közös célt szolgálta, hogy minél eredményesebben befejeződhessék hároméves tervünk és még sikeresebben járulhassanak hozzá a termelési terv végrehajtásához.447, Szabi Szó