Szabad Szó, 1950. január-március (52. évfolyam, 1-76. szám)

1950-01-01 / 1. szám

Javuártól" Az utazó riporter évvégi számadása januárig Vasúton, autón, replő­gépen, sze­kéren, gyalog az országot járva — januártól januárig — sokezer kilo­­métert hagy az rrtJP ember maga mö­g_k­imö­gött. Sokféle táj, Tavaszi szél bor­­zolja az üdezöld­­ vetést a nagyszé­­nási határban. A ,,Ságvári“ ter­melőszövetkezeti csoport nagy táb­lája már most kiütközik a szomszé­dos vekor-,­ vetéscsíkok közül. Bokrosabb, erősebb szálú a búzanövényke a csoport földjén. — Nemesített minőségi vetőma­kot vetettt­nk — mondja büszkén Bencsik Mihály, a csoport Kossuth­­díjas tagja- Belátogatunk a szövet­kezet tágas istállójába. A törzs­te­­nyészet Túlfejtet­t tehenei­­nyugodtan kérődének. Hat tehén a napokban ellett meg. Cserepestetejű, téglázott karámú,­­tiszta alakban törzsköny­vezett yorkshirei tenyészkocák, nagy sereg süldő s egy harmadfél­­mázsás, két méternél hosszabb te­nyészkan. A baromfitenyészst se — Nem beszéddel, eredmé­nyeinkkel győztük meg dolgozó parasagtársainkat,­ hogy a bol­dogulás egyetlen útja a szövet­kezeti nagyüzemi gazdálkodás — mondják az újruhás, újcsizmás csoporttagok. — Soha ilyen jó éle­tünk nem volt, amióta közösben dol­gozunk. — Volt tíz hold földem, most vann helyette 50 holdunk a csoport­ban — mondja Békésen Vári Antal. — Egyéni gazdálkodóként is az el­sők között voltam, de rájöttem, hogy a csoporton belül ugyanannyi fáradtsággal megsokszorozom munkám eredményeit. Láttam, ha a bőröm padra kerül is, akkor se tudnék a munka eredményén na­gyot lendítő gépi erőt alkalmazni kis gazdaságomban. Aki nem vak, látja, jó cserét csináltam, amikor beálltam a termelőcsoportba. Az ország másik felében, Dunán­túlon, a Bakonyban járunk. Ba­­konybánkon a Fő-utcán már mesz­­sziről szemünkbe ötlik a nagy cím­­tábla: „Földművesszövetkezet“. Az irodában példás rend. A fiatal, mozgékony ügyvezető, Hősi Gyula szakszerűen elsorolja, mi mindene is van a szövetkezetnek: boltja, hentesüzlete, darálója, két villany­­motoros cséplőberendezése. Havi átlagforgalma 60.000 forint. Nagy dolog ez egy 750 lelkes kisközség­ben. A földművesszövetkezetnek az egész falu tagja, a néhány kulák kivételével. De a szövetkezet a kulákokon is éberen rajta tartja a szemét. Leleplezte a 140 holdas Kintli Józsefet, aki gaz­dasági alkalmazottait nem jelen­tette be az OTI-ba s visszatartotta bérüket is. Kint­i megérdemelt he­lyére, ez internáló táborba került. A Szamos mentén, Komlódtót­­falun Varga Józsefné kilenc gyéré­tt is dolgozó parasztasszony az örömtől könnyezve beszél fiáról, akit nemrég avattak honvédtisztté a Kossuth Akadémián. — A gyönyörű tisztavatási ün­nepségen ott álltam a magamfajta kérgeskezű munkás meg paraszt­­szülők közt a díszpáholyban- kijött a könny-­a szememből a boldogság­tól, hogy ezt megérhettem. Büszke v­agyok honvéd-tiszt fiamra, aki társaival együtt megvédi mun­kánk eredményeit. L-: rengeteg esemény 5^ Idéződik az évvégi K­vilibe ypsi utolsó: 1000 kendermagos csirke Az ötéves terv során a növényvédelemben fokozottabban felhasználjuk a szovjet tapasztalatokat Növénytermelésünk fejlesztése érdekében igen fontos, hogy kellő gondot fordítsunk növényeink vé­delmére. Népi demokráciánk ezért létesített növényegészségügyi in­­­­tézményeket- A felszabadulás előtt a kisparasztok növényeink védel­méről egyáltalán nem gondoskod­tak- Ezért tette tönkre sokszor a­ kisparasztságot az aszályos évben e terjedt üszög vagy rozsda. Népi demokráciánk gondoskodott arról, hogy ellássa dolgozó paraszt­ságunkat megfelelő növényvédelmi sze­rekkel. Tudatosította a vetés előtti csává­­zás fontosságát. Ebben az évben i­s mindenütt­ csávázott magot ve­tettek. A csávázásnál és a nemesített mag­vak vetésénél példát mutattak ál­lami gazdaságaink és termelőszö­vetkezeti csoportjaink.­ros permetezőgépet, több mint 3500 kézi permetezőt, 300 porozógépet juttatott el a kormányzat a gyü­mölcstermelő, állami gazdaságoto­­nak és terme­lő szövetkezeti csopor­toknak, ezenkívül elegendő her­nyózó és metszőollót, kéregkaparót, tpészkénléfőző füstöt is.­­ • Növényvédelmi kutatóintézeteink egy mozgó laboratóriumi kocsit kaptak. Ennek a segítségével a helyszínen tudták megioszgálni a szakemberek a növénybe­tegségeket és idejében megtehették az ered­ményes védőintézkedéseket. A borsó, lencse­s bükköny zsizsiktele­­nítésére 35 gázkamrát állítottak fel az országban. Egy-egy kamrában egy vágón­yag zsizsikteleníthető. A zsizsiktelenítéshez szükséges szénkéneget ingyen adták a föld­művesszövetkezeteknek. A búza és árpa üszög elleni csávázásának meggyorsítására 132 csávázó egy­séggel látják el a földművesszövet­kezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat. Felhasználjuk a szovjet tapasztalatokat Az ötéves terv első évében 108 motoros permetezőgépet állítanak be. A szovjet mintára készült nagy­­telesít­ményű gépeket a gyümölcs­­termelő állami és termelőszövetke­zeti gazdaságokban használják fel, csava­­évben! így segített a hároméves terv Gyümölcstermelésünk védelmére idejében, eljuttatták a termelőkhöz a megfelelő permetezőszereket. Az idei igen jó alma­termésünk nem kis részben annak köszönhető, hogy gyü­mölcsöskertjeink javarészét rendszeresen permetezték. Itt is az állami gazdaságok és a ter-­ melőszövet­kezeti csoportok jártak elől jó példával. A fák gondos ke­zelésével a kellő időben való per­metezéssel elérték, hogy nagy-­­ mennyiségű és kitűnő minőségű­­ gyümölcsöt termeltek. A kormány­zat sok segítséget adott ehhez a munkához. A hároméves tervben 50 moto- Nagyvásártelepi árak Elő csirke 10, tyúk 9.50, liba, ka­csa 11.50, vágott csirke béllel 7— 12.60- bél nélkül 14.12, tyúk 8—11.34,, bél nélkül 12.41, liba, kacsa 9—12, friss tojás (darabja) 1.04, meszes to­­­jás 0.94, nyári rózsaburgonya (má­­­zsája) 44, Gülbaba 44, Ella 38, Krü­­eer 32, vöröskáposzta (kilója) 1.60— 1.80, fejeskáposzta 1—1.10, kelkáposz­ta 1—1.20, vöröshagyma (mázsája) 67.50, fokhagyma (kilója) 2.20, sóska 1—1.20, sütőtök 0.50—0.60, nemes al­ma 2—2.29, nemes körte 1.80—2.20,­­ aszalt szilva 5—5.50, birsalma, birs­körte 1—1.20, kötözött szőlő 2,30—31 forint. s Harminc új zsizsiktelenítő állo­­mást rendeznek be, amelyek egyén­ként 20—22 vagon magot zsizsiktelenít­enek évente. Az ötéves tervben gyártunk fogaros f­ogárfogógépeket, csá­vázóegységeket, motoros per­metezőgépeket.­­ A növényi és állati kártevők elleni védekezést ezek a gépek eredmé­nyesebbé és gyorsabbá teszik. Az ötéves tervben még fokozot­tabban használjuk fel a növény­­védelemben a szovjet tapasztala­­t­­okat. A Növényegészségügyi Ku­tatóintézet ki­kovi­letezi a szovjet módszereknek a magyar viszo­nyokra való eredményes alkalma­zását. Az ország különböző részein 30 peronoszpora jelzőállomást állí­tunk fel. Felszerelnek három új mozgó laboratóriumi kocsit, a nö­­­­vényi betegségek ellen való küz­­­­delem eredményesebbé tételére. áz A magunk házatáján tapasztaljuk, hogy most nálunk csakugyan­­ dolgozó emberek világa van. — Az elszámolhatatlan sok jó közt, amit népi demokráciánknak köszönhetünk, az egyik legfőbb, hogy­ mindenkinek megadta a lehető­séget tehetsége kibontakozá­sára — halljuk Csermajorban, a tejipari gimnáziumban Bodnár Teréz etyeki telepeslánytól, Eszterházán, a volt hercegi kastélyban, a mostani ker­tészeti gimnáziumban Kovács Pé­tertől, a£i a kísérleti telepen oltá­­ros sté’ésfd­efesén faló nöfértj’kne­­mesitést, agrobiológiát tanul. Bé­­késtarhoson vidáman, csengőn száll étt ének. Boldog, szabad ifjúság ké­szül a jövőre, az ének- és zenegim­náziumban. Kisújszálláson biztatóan pöfögve húzza a terménnyel megrakott te­herkocsikat a motor a 12 kilométer hosszú új gazdasági kisvasúton. Versenyt dohog vele az állami gép­állomás szántó traktora. Új ország­úton kopog cipőnk, három új nap­közi otthon mellett haladunk el, míg a most épült városi népfürdő­höz érünk. Mindezt a hároméves terv adta. Éjszaka is zúgnak a traktorok a Hszaszalkai határban. Fényszóró­ja világánál zsírosan feketélnek az új barázdák. Gaál Sándor, az or­szág legjobb traktorosa heti 1115 pontos nagyszerű teljesítményével segít, hogy mielőbb készen legyen az őszi mélyszántás. Nagy napra készül ország-világ. December 21-e: a világ valamennyi dolgozójának útmutatója, példa­képe és reménysége, Sztálin 70 éves. Az Első Magyar Gazdasági Gép­gyár öntőműhelyében Vörös patak­ként folyik a vas a formákba. Az időmérő kiszámítja a sztálini műszak legutóbbi két órájának teljesítmé­nyét. A Hankesz-brigád az első műszakhoz viszonyítva is hatalmas A mértékben növelte teljesítményét új eredményük 2924 százalékos. A gyár udvarára fehérre festett új cséplőgép fordul be. Most von­tatják a festőműhelyből. A cséplő­gépen felirat hirdeti, hogy Sztálin 70. születésnapjára az üzem befejezte a hároméves tervet. „A sztálini műszakban már az ötéves terven dolgozunk“ olvassuk még a táblán. Az ötéves terv folytatja tovább az új esztendőben azt, amit a há­roméves terv elkezdett: a boldog dolgozók hazája, a szocialista Ma­­gyar­ország építését. Berecz József Állatállományunkban igen nagy károkat okozott a háború. Tenyész­állatainkat és apaállatainkat nyu­gatra hurcolták. A felszabadulás után rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk, hogy megmaradt állatállományunkat mennyiségileg és minőségileg egyaránt a békebe­lire, illetve még jobbra és nagyobb­ra fejleszthessük. Nagy segítsé­günkre volt a Szovjetunió, amely­nek hadserege visszaszerezte ne­künk az általa megszállt nyugati zónákba hajtott állatainkat. Hatal­mas segítséget jelentett a szovjet biológia eredményeinek felhaszná­lása is. Ezek alapján létesítettünk mesterséges megtermékenyítő állo­másokat, választottuk ki a tenyész­állatokat és javítottuk meg törzs­­tenyészeteinket. Mesterséges termékenyítő állomások Állatállományunk megjavítására, a szaporítás meggyorsítására létesí­tette a kormányzat a mesterséges megtermékenyítő állomásokat. Lo­vak megtermékenyítésére 61 állomást szerveztek, ahol 28.000 kancát termékenyítettek meg. A mesterséges megterméke­­nyítés segítségével a legkiválóbb mének tulajdonságait háromszor annyi utódra visszük át, mint ter­mészetes úton. Juhok mesterséges megtermékenyítésére egy, szarvas­­marha megtermékenyítésére tíz állomást létesített a kormányzat. Állami gazdaságaink és a ter­melőszövetkezeti csoportjaink törzs­tenyészeteket kaptak. Ezek a szarvasmarha, sertés, juh és baromfi törzstenyészetek UUUl fcVJ» MVCUJ a legjobb fajta jellegű állatok köz­­tenyésztését szolgálják és elősegí­tik az állatállomány minőségi meg­javítását.­­ A hároméves tervben 10 juhtörzs­­tenyészetet létesítettünk, ahol a magyar viszonyokhoz legalkalma­sabb jó gyapjúhozamú juhfajtákat tenyésztik ki és szaporítják tovább. A törzstenyészetek máris jó ered­ményeket értek el, különösen a jé­­susmerinói tenyésztésében és ne­mesítésében. Eddig majdnem 14.000 tenyészjuhot juttattak el 92 termelő­szövetkezeti csoporthoz, továbbte­­nyésztésre. Nagy jelentőségűek az állatte­nyésztési kísérleti telepek. Két szarvasmarhatelepen az álla­tok takarmányértékesítő és átörö­kítő képességeit vizsgálják, egy borjuhizlalási kísérleti telepen a hizékonyságot. Nyolc sertés-törzs­­tenyészetben a szovjet állattenyész­tési módszerelő alkalmazásával megállapítják, hogy az állatok kü­lönböző takarmányozás után ho­gyan gyarapodnak és hogy lehet a gyarapodást fokozni. A takarmányt legjobban értékesítő állatokat sza­porítják tovább. Csikónevelő telepek Lótenyésztésünk fejlesztését szol­gálja a helyreállított alagi telivér méntelep. A lóutánpótlás biztosí­tására két csikónevelő telepet létesített a­ kormányzat. Az itt ki­tenyésztett kiváló méncsikókat az állami méntelepeken, a tenyészkan­­cákat pedig az állami gazdaságoké­ban és a termelőszövetkezeti cso­portokban tenyésztik tovább. A há­roméves tervben helyreállították valamennyi méntelepet és 11 új méntelepet létesítettek. A tájfajták tenyésztése és minőségi javítása ér­dekében az országot tenyésztési kör­zetekre osztották fel. Tizenkét baromfi törzstenyészet­ből kapják az állami gazdaságok és a szövetkezeti baromfitelepek a tenyészállatot. A baromfiállomány megjavítását segíti elő a 29 ba­romfikeltető állomás. A hároméves terv utolsó évében 2.200.000 napos­csibét osztottak szét. Az ötéves tervben továbbfolytat­juk állattenyésztésünk ferjesztését Gödöllőn áltesttenyésztési kutatóintézet létesül, ahol az állatok tulajdonságait vizs­gálják, a­ sz­ovjet tudomány mód­szereinek alkalmazásával és a tu­domány segítségével a legkiválóbb minőségű állatokat tenyésztik ki s szaporítják tovább. Állattenyésztésünk fejlesztésében még nagyobb feladat vár az eddi­gieknél is az állami gazdaságainkra és termelőszövetekezeti csoport,­jainkra az ötéves tervben. Állat­állományunk minőségi javítását elősegíti majd törzskönyvezési rend­szerünk átszervezése és a minőségi ellenőrzés alaposabbá tétele. Törzskönyvezés, törzstenyészetek és álattenyésztési kutatóintézetek szolgálják állattenyésztésü­nk fejlődését az ötéves tervben 4 Szabad Szó csipog. Földművesszövetkezetek versenye a termelési szerződések kötésében Országszerte nagy lendülettel fo­lyik a termelési szerződések meg­kötése. Hajdú vármegyében a ter­melőszövetkezeti csoportok — el­sőkként az országban — száz száza­lékban lekötötték az összes elő­irányzott terményeket, sőt cukor­répa, napraforgó és tavaszi bük­köny termesztésére az előirányzott­nál 15 százalékkal nagyobb terü­letre kötöttek szerződést. A földművesszövetkezetek között élénk versenymozgalom van kiala­kulóban, így Borsod vármegyében Borsod község földművesszöve­ke­­zete versenyre hívta ki az edelényi járás valamennyi földművesszövet­kezetét, hogy január 31-e helyett már január 25-ig kössék meg a ter­melési szerződéseket. • Baranya vármegyében különösen nagy érdeklődés mutatkozott a lencse, a bokorbab és az olajlen termesztése iránt. A megye több járásában lendületes versenymoz­galom fejlődött ki. A villányi já­rásban valamennyi földművesszö­vetkezet belekapcsolódott a ver­senybe. Vas megyében is sok helyütt megkötötték már a termelési szer­ződéseket. A szombathelyi járás­ban főleg napraforgóra, szója­babra, rostlenre, cukorrépára és különböző herefajták termeszté­sére kötöttek szerződést. Huszonhárom literes fejési átlag! A mezőgazdaságban is szép ered­ménnyel folyik a „szakma legjobb dolgozója“ címért a verseny. A fejő­gulyások versenyét­ Matika Lajos indította el és mindezideig az élen is járt a versenyben, most azon­ban Zierer János, a márialigeti ál­lami gazdaság fejőgulyása meg­­előzte-Man­ka Lajos 15 literről 18 li­terre növelte a fejési átlagot, Zierer­ János pedig 15 literről 20 literre. Mindkettőjüket megelőzte aztán Volarek Ferenc 23 literes napi át­lagával. Eredményesen folyik a legjobb tehenész címért indított verseny is. A magyaróvári állami gazdaság „Dózsa“ tehenész brigádja négy és fél hónap alatt 200 kiló súlyúra táplálta fel a gondozására bízott borjakat. „

Next