Szabad Szó, 1950. április-június (52. évfolyam, 77-131. szám)
1950-04-01 / 77. szám
A gépi és traktorállontások mintaszerű munkája — a tavaszi vetés sikerének záloga A Pravda vezércikke Az országban nagy lendülettel folynak a tavaszi vetési munkálatok — állapítja meg a „Pravda“ vezércikke. Ukrajnában és Moldvában, a Don mentén és Kubánban, Krímben és a középázsiai közt anyaságokban már elvetették a korai tavaszi növényeket. A Szovjetunió mezőgazdasági dolgozói március 25-ig két és félszer több gabonát, ipari és egyéb növényt vetettek el, mint a múlt évben ugyaneddig az időpontig. A takarmánynövények vetése is sikerrel halad. Március 25-ig kétszer annyit vetettek belőlük, mint a múlt év fenti időpontjáig. A tavaszi vetésben elért siker a kolhozparasztság, a gép- és traktorállomások, a szovhozok dolgozói mintaszerű munkájának és annak eredménye, hogy a Párt és a szovjet állam egyre nagyobb segítséget nyújt a kolhozoknak és szovhozoknak. A gépesítés foka évről-évre emelkedik. Az elmúlt esztendő alatt jelentősen megnőtt a gép- és traktorállomások száma és növekedett gépparkjuk. Huszonkét százalékkal több traktor és huszonegy százalékkal több kultivátor van a gépes traktorálomásokon, mint a múlt évben. A traktorokkal végzett munka a kolhozokban a múlt évhez képest 17 százalékkal több. A mezőgazdasági munka fokozott gépesítésével kapcsolatban még jobban megnövekszik a gép- és traktorállomások szerepe a nagyobb terméshozam elérésében, a mezőgazdaság fejlesztésében, meg a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdításában. Mint a tavaszi vetés első napjai mutatják, a gép- és traktorállomások dolgozói minden erejüket megfeszítik a szántóföldi munkák sikeres elvégzéséért és a nagy termésért vívott harcban. Változások a fővárosi villamosforgalomban Április 5-től kezdve a következő változások lesznek a villamosforgalomban: a volt Boráros-téri hídtól északra helyezett Fetév-híd megnyitásával egyidejűleg 4-es jelzéssel a Móricz Zsigmondkörtér, Verpeléti út, Garami Ernő tér és vissza útvonalon új villamosjáratot indítanak. Munkanapokon a csúcsforgalmi időben 28-As jelzéssel a Józsefkörút és Népszínház-utca saroktól a Népszínház-utca, Salgótarjáni út, Részvény-serfőző és vissza útvonalon betétjáratot helyeznek üzembe. A 11-es jelzésű villamosjáratot megszüntetik és a 18-as járat a budai Dunapart helyett a Széll Kálmán-téren át közlekedik. 4 1950 ápr. 1.(SzmiSzi) „Felejthetetlen volt a találkozás Enver Hoxhával“ A magyar küldöttség beszámolója az Albán-Magyar Barátsági Hétről A Kulturkapcsolatok Intézetében beszámolót tartottak a magyar delegáció vezetői az Albán-Magyar Barátsági Hét eseményeiről és tajpasztalatairól. Mihályfi Ernő megnyitó szavai után Fáy Boris, a delegáció vezeetője szólalt fel. Elmondotta, a Ba rátsági Hetet megelőzte az albán nép békekongresszusa, amelyen részt vettek a Szovjetunió és a népi demokráciák küldöttei is. Ezen a kongresszuson világosan visszatükröződött az albán nép szilárd békevágya, elszántsága, a Szovjetunióhoz s a népi demokráciákhoz való ragaszkodása. Tirana utcáit a Barátsági Hét al- kaiméval magyar lobogók, Sztálin, Rákosi, Enver Hoxha képei díszítették. A rádió magyar népdalokat adott elő Az Albán Akadémia a magyar március 15-e alkalmából ünnepi ülést tartott. Somlyó György az albán nép virágzó kulturális életéről számolt be. Felejthetetlen volt a találkozás Enver Hoxhával. Nagy szeretettel beszélt a delegáció tagjaival. Búcsúzáskor ezekkel a szavakkal ürítette poharát Rákosi Mátyásra: ,,Olyan sokáig éljen, mint a hegyek!" Petri Endre az albán művészi életet ismertette, kiemelte az albán művészek nagy heroizmusát,. Albániában a művészi élet fejlődése a szocializmus szellemében történik. A küldöttség vezetői mind hangoztatták, hogy sokat tanultak az albán néptől, a munkának a lendületétől s mindnyájan kiemelték az albán nép túláradó szeretetét a magyar vendégek iránt, akik tapasztalatokban gazdagon tértek vissza hazájukba. A magyar küldöttség egyébként pénteken üdvözlő táviratot intézett az albán nép vezéréhez, Enver Hoxhához. 13 400 iparostanuló kapott szakmunkás-képesítést Az iparostanulóképzés idejének megrövidítése következében már most sor kerülhetett a szakmunkásvizsgákra és a bizonyítványok kiosztására. A vizsgákon összesen körülbelül 13.400 iparostanuló kapott szakmunkásképesítést. A levizsgázott iparos tanulók túlnyomó része, különösen a gyáriparban, igen kiváló eredményekről tett bizonyságot. Bebizonyosodott, hogy a lerövidített tanulóidő is elégséges a szakma elsajátításához. A fő irányelv az volt, hogy azok az iparostanulók, akik a nemzetgazdaság számára fontos termelőmunkát tudnak végezni, már most a szakmunkások soraiban szolgálhassák tovább az ötéves tervet. Az ifjúmunkások között számosan kitűntek a termelésben és nagy értékű szakmunkásnak is becsületére váló, hasznos, önálló munkákat nyújtottak be a Vizsgán. A szakmunkássá minősítés országszerte lelkes ünnepségek keretében történt. Sportorvosi tanfolyam indul áprilisban A sportorvosképzés feladatairól tartott előadást Nemessúri Mihály. Megállapította, hogy a felszabadulás után a sportorvosi intézetet átszervezték és ma már 11 orvossal és megfelelő egészségügyi személyzettel dolgozik. A hároméves terv során hat vidéki városban létesült sportorvosi rendelő. Ebben az évben újabb hat városban állítanak fel sportorvosi rendelőt, jövőre pedig az ilyen rendelők száma 24-re növekszik. Áprilisban sportorvosi tanfolyam indul. A sportorvos a jövőben biológiai edző lesz. Fő munkaterülete az edzőpálya, de emellett tudományos munkát is végez. A sportorvos legszebb feladata — mondotta befejezésül Nemessuri Mihály — az, hogy a sport fejlődését elősegítse és közreműködjék abban, hogy a magyar dolgozó milliók erőteljesek, egészségesek legyenek. Erdő a vásár kellős közepén Hárman mondták egyszerre, pontosabban tudják már a debreceni dolgozó parasztok, mint aki a táblázatot készítette. r. Szociális juttatást, egészséges lakásokat, orvosivizsgálatot, társadalombiztosítást, szülési segélyt, fizetett szabadságot, üdülést az ország legszebb üdülőhelyein. Kovács János csak napnalygott . Sikeresen befejeződött a csongrádi Sztalinyec-traktorvezetőképző tanfolyam Az elmúlt napokban fejeződött be a csongrádi mezőgazdasági iskolában a Hihetes Sztalinyec-traktorvezetőképző tanfolyam. A hallgatók legnagyobb része a tiszamenti és tiszántúli állami gazdaságok traktorosai közül került ki. A hallgatók sikeresen tették le a vizsgát a földművelésügyi minisztérium gépesítési és szakoktatási kiküldötteiből alakult bizottság előtt. A tanfolyam mind a 61 hallgatója bebizonyította gyakorlati és elméleti tudását. Tizennyolc kiválóan vizsgázott hallgató oklevelet is kapott. A traktorvezetésen kívül még az új rendszerű szovjet arató, cséplőgépek és a legújabb típusú, magyar mezőgazdasági nagygépei kezelésében is kiválóan megállták a helyüket. A sikeresen vizsgázott traktorosok hazánk felszabadításának ötéves évfordulójára 10 százalékos túlteljesítést vállaltak. A Sztalinyec-traktorok vezetésének elsajátítására 60 résztvevővel ismét egy újabb tanfolyam indult. Élmunkás kitüntetést kapott Puskár József ellető kanász A káldi sertéstenyésztőtelep yorkshiri sertések szaporításával foglalkozik. Kizárólag továbbtenyésztérre fennel és az ország 150 hasonló telepe között a legelsők közé tartozik. Puskár József, a káldi sertéste-enyésztőtelep ellető kanásza 240 kocát fiaztatott minimális elletési veszteséggel. Kitűnő munkájáért élmunkás kitüntetést kapott. Munkamódszere a következő: fiaztatás előtt az anyaállatokat gondosan eteti és helyüket a leggondosabban tisztántartja. Az ellés után a fiatal malacokat a szopés mellett korán evésre fogja; két óránként árpadarából, kevés kukoricából, hallisztből, húslisztből, tepertőlisztből és olajpogácsából álló keveréket ad a malacoknak- Délben borsót is ad a keverékére mellé, hogy az emésztést elősegítse és megjavítsa. A gyengébb állatokat különválasztja az erősebbektől és még gondosabban kezeli őket. Erzsébet és Katalin Bágyi Erzsébet és Krausz Katalin arról nevezetesek, hogy ők az első női pincemester-gyakornokok az országban. Csak Bágyi Erzsittaláljuk meg a gyöngyösi Borforgalmi NV-nál. Krausz Kató a környéket járja. Ellenőrzi, milyen az eladásra szánt borok minősége. — öt hónappal ezelőtt határoztam el, hogy pincemester leszek, — beszéli a 18 éves Bágyi Erzsi. — A férfiak eleinte bizalmatlanul fogadtak, de elhatároztam, megvédem a nők egyenjogúságát ezen a téren,is. Bebizonyítom, hogy nőből is lehet jó pincemester A szaktársak körülfogják a pirosarcú lányt. Biztatják, mondja el hogyan leplezett le két borcsaló kulákot. Erzsi vonakodik. Nem olyan nagy dolog az, különben is csak a kötelességét teljesítette. Elbeszéléséből azonban kiderül, hogy igen komoly munkát végzett. A borok minőségét ellenőrizte. Gyanúsnak találta az egyik mintát, amelynél a malligand-mérő 13,8 fokot mutatott. Gyorsan jelentette a pincevezető szaktárcának, nézze meg ő is, hátha tévedett. Gyanúja alapos volt. A kulák törkölyt kevert a borba, ez emelte a szesztartalmát. Utána még, egy, mintát vettek, ott már csak tova fok volt. A másik kulák fagyott bort akart beadni. Ezt is észrevette és leleplezte. — Pénzjutalmat is kaptam érte. — szót nevetve — de azért annak örültem legjobban, hogy a kulá kok, mert természetesen azok csaltak megint, nem tudtak becsapni bennünket. Másfél évig tart még a gyakornoki idő. Utána hároméves szőlészeti és borászati szakiskoláig megy. Igaz, nehéz ilyen hosszú időt tanulással tölteni. Gondolt egyszermár arra is, hogy dolgozni megy, mert úgy többet kereshet. A többiek azonban nem hagyták, s most már ő maga is azt mondja: — Hat elemire is nagynehezen futotta az édesanyám keresetéből, de többre nem tellett. Most pedig még fizetést is kapok a tanulásért■ Az úri világban a szegényparaszt lányából sohasem lehetett tanult ember. De aztán elérkezett április 4-e és a dolgozó ember javára változott itt meg nálunk is a világ. Felragyog a szeme, mikor ezt mondja. Brigádja ,amelyben három férfi és két nő van, elvállalta, hogy hét pincét április 4-re teljesen rendbehoz, kitakarít. Az ottlévő többezer liter bort időben szűrik, derítik. Az árukiadást pedig a legpontosabban végzik el Közben mindnyájan tanulnak, mert nemcsak jó munkások, de ideológiailag képzettek és jó szakemberek is akarnak lenni. Sz. P. Kevés egy nap végignézni a sok látnivalót Debreceni új gazdákkal a Mezőgazdasági Kiállításon Alig 24 órája, hogy megnyitotta kapuit a Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár. De a hazánk minden tájáról Budapestre sereglő dolgozó parasztok ezreinek nyújtott ily rövid idő alatt is felbecsülhetetlen tanulságokat. Nemcsak öt év előtt megsemmisült állattenyésztésünknek A vásárbejárat előtt szinte félpercenként megálló villamosokról, a sűrűn érkező autóbuszokról csak úgy ömlik befelé a nép a nagykapun. Most érkezik a debreceni újgazdák mintegy tíz főnyi csoportja. Hozzájuk csatlakozunk, hogy velük együtt járjuk be a vásár harmincholdnyi területét. Mindjárt a bejáratnál meglepetés fogad bennünket. A szovjet nehézipar remekeit a legmodernebb arató cséplőgéneket, hernyótalpas Sztalinyec-traktorokat, fűkaszálógépeket látunk — Aztán nem fél-e ettől a rettentő nagy géptől? — szól föl Horváth Feri bácsi egy hatalmas arató-cséplőgépet kormányozó fiatal lányhoz, Jancsi Máriához, a szarvasi gépállomás traktorosához. —Már hogy félnék — szól le büszke mosollyal a lány —, egy mozdulatomra úgy fordul ez, mát, a kezes bárány, csak érteni kell hozzá. Elidőzünk vagy félórát a gépeknél, de a fiatal Mészáros Sanyi már hívja apját, meg a többieket is. — Igyekezzünk, mert annyian sosem remélt, mértékű fellendülését, nemcsak egyre magasabb színvonalú mezőgazdaságunk képét mutatta meg a látogatók tízezrednek, hanem megmutatta a szocialista nagyüzemi termelés döntő fölényét is az elmaradt kisparaszti gazdálkodás fölött, megmutatta a felemelkedés felé vezető utat is, munka közben. De nem is egyet, nagy csoportban zúgnak a masinák, mint egy gépesített, hadra kelt sereg. Erre a látványra homlokára pótolja a kalapot a csodálkozástól Balta János. — Kellene egy hét, hogy bejárjam a debreceni határt, de itt annyi gép van egy lakáson, hogy ezek egy hét alatt meg is szántanák, be is vetnék, le is aratnák, ha lehetne, vannak a DéFOSz csarnokában, hogy a végén még nem jutunk be. Nehéz szívvel hagytuk ott a gépeket, de megvigasztalt bennünket a látvány, ami a DÉFOSz kiállításán fogadott bennünket. Mintagazdák, gépállomási élmunkások színes képsorozata mosolygott ránk már a bejáratnál. És benn számtalan bizonyítéka annak, mire képes a dolgozó parasztság, ha szabad- László Ferit leginkább a sokszínű érdekes táblázatok vonzották. Mit biztosít a kollektív szerződés a mezőgazda- sági dolgozóknak? — fürdeti az egyik feliratos jeleneten. Halkan mormogta magában: „Na, ezek se úgy élnek, hogy homokba dugják a fejüket. Tudják, mihez van joguk.“ A DÉFOSz kiállításáról kijövet néhány percig ott feledkeztünk az Erdőgazdaság érdekes pavilonjában, majd az épület elé erre az alkalomra telepített kis erdőcskét néztük meg, amelyben fácánok, vadmalacok, őzek szaladgáltak, a gyermekek nagy mulatságára. De Mészáros Sanyi megint csak elbogárzott. A tiszalöki vizierőműtelep kicsinyített másától kiáltott oda hozzánk: — Ide jöjjenek, ha csodát akarnak látni. Igaza volt a gyereknek. Ilyet még nem láttunk. Tiszalököt és környékét építették fel kicsiben a vízduzzasztóval, öntözéses földekkel, házakkal, mindennel együtt. Sokáig időztünk persze, a tenyészállatok istálljában is. Megcsodáltuk a 420 kilós hatalmas hízót, meg a 14 malacát nevelő anyakocát. Ki nyerte a Leértékesítő két lovát — Régen azt mondták — jegyezte meg Balla János, hogy Magyarországon csak a nagybirtokosok, meg a kuákok tudnak tenyészállatot nevelni. A termelőcsoportok most olyan tehenet hoztak a vásárra, amelyek a régi 1500 kilós átlaggal szemben 6000 kiló tejet adnak évente Azt a két lovat is megnéztük, melyeket a Lóértékesítő NV a bélyvegyeri földművesszövetkezetnek, meg a letkési ..Bástya“ termelőcsoportnak ajándékozott a jó munka futáséut. Tovább nem is jutottunk. Este 6 óra volt már, bezárták a kapukat. Pedig még sok volt a látnivaló. Megegyeztünk a debreceniekkel, hogy holnap újra kimegyünk. Ilyet még nem láttunk Mint a kozss bárány...