Szabad Szó, 1951. január-június (53. évfolyam, 159-25. szám)

1951-01-07 / 159. szám

JRjJt tf­a­tulágjai tá OnPflBAfl lanuchi KoKMT»ra -­UM BHIKei A szovjet bányászok újabb haul ■H sikeréről adnak hírt a szovjet lapok. Az ötéves tervben 1950-re előkifinylott széntermelést már de­cember 11-re túlteljesítették, és az év végéig a terven felül mintegy 14 millió tonna saennt adtak a nép­­?and*»igmA­­ nagyszerű eredmények a szov­jet bányászok áldozatos munkája mellett annak is köszönhetők, hogy az utóbbi években a bányákat a legújabb, tökéletes konstrukciójú gépekkel szerelték fel. A nagyobb bányákban 1950-ben befejeződött a teljes gépesítés, ahol a szén fej­te*«­é* rakodását már egyetlen egységben elvégzik anélkül, hogy a bányászoknak fizikai erőt kellene kifejteidük. Az új gépekkel, pél­dán! • Dottyet -medence bányáiban, »­­rMatermelés 22 százalékkal, a m«di*twrn*elékenység pedig 19 sza- Méfekal növekedhrtt K­lvlítik. »....Hérám nomtoaivetö eresz'te­­k­ert fe a ferttötsanaro mögül. Hosa saába« refmHer, c «teu » s uiaeska egyetlen utcáját bombák­­,«s én gépj­ük a tüzzel áraszto­ttát. » Többször vésszatértek és attig tígfiététik a tísak­öveik A pilótáik ékjén Jeter­ában volt a fe «nafc,hogy Lát cselek szénák. Jól tudták, n­ogy egy fate vécRefeti polgári lakoscsá­gára antadtat: egy olyan ország­bap, amelyik soha semilyen kö­­nám­éntyetk ’kozott n­ek­. ártott az ö­tBájiMiak. Enek a pilots*!, való­­■ágos áógi-géitgsz­terek. Lehetséges, hogy katona: efotepf’etesfoe« lesz :isaak, de m világ­­ atomi mást is :az«^bá­ssfikr, lukira, lágy isunsot a Ttjainkra, amelyet .eBbb vagy­­uióti». éle éltét lei, HiBonyoltságpíd os rögttok nyer«* .. A patai* lap ezt az. Ofee-tol a N*emr­e«*o Times 1940 ’rraSjitt* 10-i zászláta».1 werte­­l­yen lazája» nben iri afd­eix itL toiperiatisáát vezető «áj*. Haffer fatészta pilotáinaik .ilor­­efei» ':st^et«et*ddSélseiröl .Via. a ■iaresá feáer.estáó «fejő. tdifcnus ^wóSíWáHsf vám a New Ycafc Times fiz­éred­­«el6tft ddaérafc. Az­­«norfest újságok w. szeretnék ae ajetc tárgyú vadketvet eb'id­ej­­tetni. Osateugy néni feötaiyu dotee ez. A világ­­ítéttei -Köd­yöztetenél c. .rléfcmetSHbe vesik­ az emberiség elfel­ejtene éertt bűntetteket, akár tét «evei cwjMb. téNk .«A wArkhiy.­láf Tiné alá január 7 l'Unitá oaoMo samoscomiNm* '»«‘•‘o Vvmniwfi. a. onbanfei. amxjggy i­ttos nMjhfSU Ang tuspwcfitet' néhányat s a. Boceea-eröd KanWcakájából. 31MI “t/íidt­íra** inja. atezáihtot.­aik egy Uhitfcv iteuytűtn»’ :«jsabá­­inbtk Orvosok ép ápotok serege c«gy*e vgemaégék­­•nem, mindenki ««««ju auomxm­i ^'tjode ejkocsátóan KHs júliusá­­■j&t «0 'tteuiibmsL ér perasratöt: tsuójz­­stkait le, alak tAtakosapul a Tog­liatti etteri okkövetott. meaténykítve, -sszev'dtak egy tüntető sztrájkban. A mpokbati csaknezn ■vaJametuiyi-O­­tei Wlm­entet­tek. Ámde toösibesi t­ör­­i/hfijen üttek Egyikük 30 hónapi otvoskodtte ritácci meghalt. Súlyos •«teg .volt. e nem akarták kórházba­­«álliteni. IgBk, n­ogy nem volt törnaggyilfccsc. .csak földnélköti pa- Limssk egy fiatal peraaztassakmy a cWr­özben szül­te meg gyermekét. UátfiádM ő sem mehetett. Egy má­­ák most seabadult. betegem, idő­­zítnben­ a nyomorúságtól elpusztult ■0. Bányó, a felesége, pedig nagy­­rréteg. Úfikásóteái nincs egyetlen untorcíarab sem.­­l­e Givzsani s nem egy hasonszőrű táras, teste épség«­ felett féltő «Kötélv.! »öprödik. Az imperializmus ellen, a békéért harcoln­ak a világ haladó népei A varsói Bekevilag Kongresszuson résztvett amerikai kiküldöttek egy csoportja a nagy békedemon­stráció befejezése után látogató­­körútra indult a Szovjetunióba. A csoport tagjai sorában munkás, tanító, pap, farmer, orvos és tiszt­viselő is szerepelt. Fehérek, nége­rek, közismert írók és politikai személységek, egyszerű háziasszo­nyok, fiatalok, öregek, különböző politikai és vallási meggyőződésű emberek alkották ezt a csoportot. Mégis rendíthetetlenül egyetértet­tek abban, hogy az emberiséget meg kell menteni egy új háború veszedelmétől és hogy minden becsületes és tisztességes ember­nek maradéktalanul küzdenie kell a békéért. Az amerikai békeküldöttek láto­gatásával kapcsolatban mai szá­munkban rámutatunk azokra a ne­hézségekre, amelyekkel az imperia­lista országokban élő békeharco­soknak nap mint nap nembe kell nézniök. ADMIRAL KIRK, az Egyesült Államok Moszkvában székelő nagykövete. Amióta a vi­lágon felállították a kül­képvise­­tek intézményét, a követségeknek és konzulátusoknak tudvalevőleg az a kötelességük, hogy az álta­luk képviselt állam állampolgárai­nak segítségére legyenek Nos, Admiral Kirk furcsán értelmezi ezt a feladatot. Amikor az amerikai látogatócsoport Moszkvába érke­zett, vezetőjük telefonon felhívta a követséget s közölte a küldöttség tagjainak azt az óhaját, h hogy lá­togatást szeretnének tenni a nagy­követnél. George Lister, követségi tanácsos délután négy­ órában álla­pította meg azt az időpontot, ami­kor a nagykövet fogadja majd a küldöttséget De amikor négy óra­kor az am­erikai békeküldöttek a követség elé érkeztel­, az egyik tit­kár közölte velük Kirk admirális üzenetét.­­A nagykövet n­alig­­zott az üzenet­­— nem áll szófia olyan emberekkel, akik a varsói békekongresszuson résztvettek.­ A küldöttség tagjai megnyugtatták a titkárt, hogy nem nagy veszteség számukra, ha nélkülözni kénytele­nek moszkvai tartózkodásuk idején Kirek admirális személyét, aki állí­tólag az ő érdekeiket­­s képviseli a Szovjetunióban ANNA MELIC­­ass»zus»­ is tagja volt az amerikai küldöttségnek. Az USA Új-Mexikó államában, Atabuquerqueben lakik. A város közelében réz-, cink- és ezüstbányák vannak. Dúsgazdag bányatulajdonosok tartják kezük­ben az egész rendőrséget és ezen a helyen még az amerikai viszo­nyokat tekintve te, különösképpen nehéz dolga volt a békea­láírás­­gyűj­tőknek. Anna Melk 20 éves lányával együtt házról-házra járt és úgy gyűjtötte az aláírásokat. Egyszer egyik ismerőse figyelmez­tette, hogy a rendőrség nyomá­ban van. A rendőrök ekkor még nem ismerték a nevét és a sze­­mélyleírását az aláírásgyűjtőnek, csupán annyit tudtak róla, hogy egy csíkosszegélyű kabátban jár­ k­i Menekülésre már nem volt idő, mert a rendőrök annak a ház­nak a kapujában várták, ahol Arm­a Melic éppen aláírást gyűj­tött. De az egyik aláírója segített: od­aadta kabátját Anna Mel­icnek, a csikós kabátot pedig ott tartotta a lakásban, így sikerült kijutnia az üldözés ellenére a lakásból és folytatnia a munkát, ami végül te többezer békealáírást eredménye­zett ebben az amerikai­ városká­ban is. EGY SAINT LOUIS-I egyetemi hallgató körülbelül há­rom hónappal ezelőtt békealáíráso­­kat gyűjtött az utcán. Hirtelen rendőrök vették körül és becipel­ték a rendőrségre. Akik látták az esetet, értesítettek egy védőügyvé­­­dek.­ig­ sikerült pár­­ napon be­lül James Sagénak, az aláírás­gyűjtőnek kiszabadulnia. Az eljá­rást azonban folytatták ellene és »rendzavarás«­ címén 400 dollár pénzbüntetésre ítélték. James Sage megfellebbezte az ítéletet és to­vább gyűjtötte az aláírásokat. Többezer békealáírás jutalmául tagja lett a varsói Világkongresz­­szuson résztvevő amerikai béke­­küldöéségnek Fellebezését per­sze elutasították és meg kellett fi­zetnie a nagyösszegű­ büntetést. Ilyen és hasonló esetek százai játszódnak le a mai Amerikában. De a békeharcosokat nem riasztja vissza sem a fenyegetés, sem az üldözés. A békéért küzdők serege az USA-ban is egyre népesebbé és erősebbé válik PSW* Mi a »TAPLINE« és miért került 350 millió dollárba .A Standard Oil nevű amerikai petróleum­tröszt pár héttel ezelőtt új olajvezetéket helyezett üzembe. A vezeték Dél- és Közép-Arábiából a petróleumkutak termését a Föld­közi-tenger egyik jelentékeny ki­kötőjébe, Sidonba viszi. Siden kö­rülbelül félúton fekszik Halfa és Tripoli között. .A TAP LINE nevű új­ vezeték előreláthatólag 15 mil­lió tonna olajat szállít majd éven­ként. A TAPLINE üzembehelyezésével kapcsolatban érdemes visszapillan­tani arra a petróleumháborúra, és annak kísérőjelenségeire, ami Anglia és az USA pénzemberei kö­zött a közelkeleti olajért csaknem harminc esztendeje dúl. Mint álta­lában a világpolitika minden terü­letén. Anglia alól ebben a háború­ban is egyre inkább kicsu­szik a ta­laj. A koreai események... Szíria, Irak, Irán és a dél-arab államok területe — mint ismeretes, — rendkívül gazdag petróleumban. A források kiaknázását 40 évvel ezelőtt a Sykes-Picot nevű angol­­francia pénzcsoport kezdte meg és csakhamar sikerült kiűznie érdek­terü­letéről Rockefelert, az amerikai petróleumkiráolyt. A dühöngő Rocke­feller az első világháború­ban kíméletlen bosszút állt: 1917-ben megtagadta a petróleum- és ben­­zinszállítást a francia hadseregnek. A közelkeleti olajmezőkről ki­űzött amerikaiak természetesen nem nyugodtak bele a gazdasági vere­ségbe, hanem háborút kezdtek az angol és francia trösztök ellen. A franciák hamarosan kiestek a küz­delemből és 1923 óta az olajhá­­ború Anglia és Amerika k­özött dúl. Tizenkét évvel ezelőtt az an­golok a Közel-Kelet olaj­terméseinek még 76 százalékát tartották birto­kukban, az amerikaiak pedig csu­pán 13 százalékot. Ma az ameri­kaiak érdekeltsége 42 százalék. A Standard Oil tröszt most 350 millió dolláros­­költséggel építette fel a TAPLINE-t. Vájjon mi kész­tette az amerikai pénzembereket, hogy ilyen tetemes befektetést esz­közöljenek a közelebb­ti tűújterüle­ten? Felel a kérdésre az egyik amerikai olajfejede­tem legutóbbi nyilatkozata: -­A koreai esemé­nyek a legszündökl­őbb helyzetre nyújtanak kilátást a petróleum ár­emelkedése szempontjából•"« A tröszt tehát a felemelt árú petróleumon hamarosan vissza­­szerzi majd a befektetett hatalmas összeget. Persze nagy tévedés lenne azt hinni, hogy magának a vezetéknek felépítése került 350 millióba korántsem! A csövek el­készítése és lefektetése csupán je­lentéktelen hányadát emésztette fel ennek az összegnek. Az oroszlán­­részt magára a ►petróleumhábo­­rúra" költötték. A TAPLINE felépítésénél ugyanis a Standard Oil mesebeli összegeket költött el a közelkeleti államok politikusainak megveszte­getésére, esetleg orgyilkosokkal való félretételére, vagy államcsí­nyek végrehajtására. A legnehezebb diónak Szíria bizonyult. Szíria an­gol fennhatóság alatt áll és az angolok arra kényszerítették a Szí­riat vezető köröket, hogy­ ne enge­délyezzék a TAPLINE csöveinek lefektetését szíri­a­i területen. A Standard Oil erre fantasztikus ösz­­szeget dugat Zaim­-nak, a Szíriai diktátornak a zsebébe. Zaim erre hátraarcot csiná­l és a Standard Oil megkapta a koncessziót. A dolgozó nép Megvesztegethetetlen Ibn Saud, a dél-arab államok királya 50 m­iliónál nagyobb össze­get kap az amerikai olajtröszttől, amiért az arab területek olaját a franciák kezéből fokozatosan az amerikaiak kezére játszotta át. Az angol-am­erikai olajháború te­hát messzehangzóan példázza az­ imperialisták gazdasági ellenté­teit. Helyietlen lenne azonban eze­ket az ellentéteket­ túlzottan nagy­­jelentőségűnek ízélnni. London és Washington vezető politikai körei az olajháború egeszére is egyetér­tenek abban, hogy a Közel-Keletet minden erővel katonai bázisukká alakítsák, át a Szovjetunió eben. Ez a magyarázata annak, hogy valamennyi Szíriába, vagy Liba­nonba induló hajón, a­ Bagdad felé vezető utakon, vonalakon, a Dél- Arábiába induló autók csaknem va­lamennyien nemcsak a petróleum­társaság mérnökeit, de az imperia­listák katonai ügynökeik kémeit is megtalálhatják. Az imperialisták ugyanekkor könyörtelen kinyomást kezdtek a közelkeleti népek vala­mennyi szabadságmozgalma ellen, csakhogy biztonságosabban kiak­názhassák a petróleumot és végre­hajthassák szovjet-ellenes katonai terveiket. Csakhzogy az imperialisták alap­vető tévedésben vannak. Mert ta­lálhatnak megvesztegethető minisz­tereket és politikusokat, de a dol­gozó nép megvesztegethetetlen. Az egyre erősödő szabadságmozgal­mak ellen semmit sem tehetnek. A nép elszánt ereje és bátorsága pe­­dig megakadályozza, hogy az im­perialisták a Közel-Keletet háborús célok kiinduló pontjává változtat­hassák. FÉNYES MENYHÉRT R­okka eladás kártolórróp kftrf ofris/ala* kefe Révai L*SJ31 80 Kombináltak, hálók, konyhák olcsón. Szé­kely bútorüzlet. Bajcsy Zsilinszky negyven-IjárOHL Hirdetessen a SZABAD SZÓ-ban jilit /V­a világmft. Shiili/ Worker Mister Crist­opher Mayherz, volt helyettes külügyi államtitkár, a londoni Parkway-étteremben pohár­­köszöntőt mondott. Üdvözölte az Egyesült Nemzetek közgyűléséről hazaérkezett angol küldötteket Többek között elmondotta, hogy a közelmúltban a ’­Holloway Jair­ nevű fegyház igazgatójának kéré­sére külpolitikai beszámolót tartott a foglyoknak. És most szó sze­­rint idézünk Mr. Mayhew beszédé­ből: körömmel közölhetem, hogy Anglia bűnözői teljes szívükből helyeslik kormányunk külpolitiká­ját.« Várjon mit szót?Attlee ehhez az őszinte nyilatkozathoz? 3 . IHumanité­­som» zzr.fsz :oribi:­ rPAkg/nS ' . A fasizmus áldozatainak német szövetsége leleplezi, hogy Uso Koch, a budWeiwaldi boszorkány peré­nek hat terhelő tanúja halt meg hir­telen, gyanús körülmények között. Mind a hat tanú auchenwaldism szenvedett annak idején és közelről látta Ilse Koch rém­tetteit. Ismere­tes, hogy a nyugati zónában a náci bűnösök szabadon élnek, s kielégít­hetik bosszúvágyukat az antifasisz­tákon. N­agy­on valószínű, h­ogy ilyenek tették el láb alól a tanu­kat. A fasizmus áldozatainak né­met szövetsége éppen ezért már huzamosabb idő óta azt követeli, hogy a habffi­ús bűnösök felett, tetteik elkövetésének színhelyén ítélkezzenek. Az amerikai hatóságok azonban megtagadták Use Koch ki­adatását a Német De­mokrat­kus Köztársaságnak. míPKÁvo 6m*EOV! OFOAn KomomSTiqKfc staaht A csehszlovák állami filmgyár­tás nagy-­ filgyelnet szentel a leg­kisebbek filmigényeinek is. Az el­múlt években a legnagyobb sike­reket a bábfilmek aratták. Ennek a műfajnak Jiri Trnka festő a leg­tehetségesebb művelője. Trnka rajzfilmekkel kezdte és innen tért át a bábfilmekre. Már 1945-b­en nagy sikert aratott 'Répát ültet­ az apuka« című rajzfilmjével. Utána néhány népmese rajzos feldolgo­zása következett. Trnka bábui humoros megjelené­sükkel, bájos naivitásukkal egy­­csapásra meghódították a gyermek­közönséget. Alakjai csakugyan ti­­pikusan gyermekiek, eredetiek, né­piek és nem csodálható az olyan filmek sikere, mint a »Hüvelyk Matyi­, vagy­­az »Ördögmotolla«. Trnka mellett hatalmas sikereket aratott a gotiwaldovi stúdióban dolgozó H. Tyrlova, a ma már világhírű Ferda hangya bűbájos történetével, meg a »Játékszerek lázadása« és a­­Hölcsődák című filmekkel. Nagy siker­t ígér Karel Zeman Midás király­ című báb­filmje, amelyet nemrégen fejezett be. niül;,!,1:,!::l;ií: üiiöiwiiliiilliiii Az egyiptomi kormány jegy­­z­ékben követelte: az angol csa­patok haladéktalanul hagyják el Egyiptom területét. (Újsághír). ■ Attlee: Nan értem ezeket az egyiptomiakat. Joe Chamberlain már 1882-ben megmondotta, hogy" nem szándékozunk Egyiptomban maradni. Vájjon miért kételkednek most olyan h hirtelen a szavunkban?

Next