Szabad Szó, 1952. január-február (54. évfolyam, 1-5. szám)

1952-01-06 / 1. szám

4 A bolygórendszerek születése Háromszáztíz éve, hogy meghalt Galileo Galilei, a nagy olasz természettudós, aki bebizonyította Kopernikusz világrendszerét. Bebizonyította, hogy nem a Föld a mindenség középpontja, ahogy addig hitték, hanem a Föld is, akárcsak a többi bolygó, a Nap körül kering. Galilei döntő csapást mért a világ keletkezését tudománytalanul magyarázó egyházi nézetekre, kutatásaival és felfedezéseivel új utakat vágott a tudományban, megteremtette a kozmogónia — a világ keletkezésével foglalkozó tudomány — alapjait. Három évszázad telt ei azóta és a kozmogónia, az egyházi reakció és a maradi vagy idealista tudósok minden dühödt támadása éselméletei” ellenére, óriásit fejlődött. A Jeans-elmélet csődje A legújabb időkig — egész a második világháború éveiig — Jeans idealista angol csillagász kozzmogóniai elméletét fogadta el az egész nyugati világ. Jeans szerint a bolygók keletkezése a csillagvilágban végtelenül ritkán előforduló katasztrófák eredménye. Két csillag túlközel halad egymáshoz, az egyik nagy gáztömegeket szakít ki a másikból s ebből a kitépett anyagból lesznek a bolygók. Szerinte így született meg a mi naprendszerünk. A számítások azt mutatják, hogy az efajta katasztrófa igen ritka eset. Habár billió évekig él egyegy csillag, százezer közül legfeljebb eggyel fordulhat elő, hogy jebb eggyel fordulhat elő, hogy bolygók születnek belőle. A nap közelében lévő ezermillió csillag közül ilyenformán nem soknak keletkezhetett botygórendszere. Jeans nagylelkűen feltehetőnek tartja, hogy ezentúl is keletkeznek bolygórendszerek, de számítása szerint legfeljebb minden ezermillió évben egy s akkor is ilyen, többé-kevésbbé megmagyarázhatatlan katasztrófa eredményeképpen. Nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, hogy felfedezzük: némi rokonság van Jeans elmélete és a világ teremtéséről szóló legenda között. Hiszen ez a kozmogóniai elmélet olyan valószínűtlennek tartja a csillagok találkozását, hogy a bolygórendszerek keletkezése szinte teljesen kizárt dolog, végtelen hosszú időnként megismétlődő véletlen. Jean és más nyugati csillagászok tehát tulajdonképpen azt állítják, vagy legalább is azt az elképzelést támasztják alá, hogy naprendszerünknek kivételes helyzete van a világmindenségben. Nagyon is kapóra jön ez azoknak az idealista filozófusoknak, akik a világ és az ember teremtésének, természetfeletti erők létezésének legendáját hirdetik. A tudomány fejlődése azonban tarthatatlanná tette ezeket az elméleteket. A szovjet tudósok, többek között V. A. Ambarcumjan akadémikus bebizonyította, hogy a csillagok keletkezésének folyamata még napjainkban is tart. O. J. Smidt szovjet tudós pedig kidolgozta a világmindenség keletkezésének materialista elméletét, amely teljes összhangban áll a csillagok világáról szerzett minden ismeretünkkel. Smidt és munkatársai abból indultak ki, hogy a bolygók, a világmindenségben szétszórt meteoritok, az úgynevezett »kozmikus ‘ port összesűrűsödéséből jöttek létre. Csillagok fogságában A csillagászok a Tejút (vagy Galaktika, az a hatalmas csillagrendszer, amelyhez Napunk tartozik) síkjában már eddig is — de az égbolton mindenütt — számos anyagfelhőt fedeztek fel, aminek anyaga kozmikus por. Smidt elmélete szerint, ha az idők folyamán egy-egy csillag belekerült ebbe a felhőbe, akkor az illető csillagra rengeteg sok meteorit és meteorpor hullott, más meteoriteket pedig a csillag erős vonzása fogságba ejtett. Az anyagfelhőből előbukkanó csillagot azután kozmikus porból, meteoritrészecskékből álló óriási felhő vette körül. Ezek az anyagrészecskék különböző pályákon keringtek és nem tudták elhagyni a rablócsillagot. Később a csillagkörüli meteoritfelhő lencsealakot vett fel, így volt ez a Napunkkal is. Az elméletben tehát eljutottunk odáig, hogy egy csillag, a mi esetünkben a Nap, a kozmikus anyagfelhőn áthaladva, óriási tömegű meteoritrészecskét ragadott magával, amelyek azután lencsealakú gomolyba keringtek körülötte. A mindenféle méretű, a Nap körül egymást keresztező pályákon keringő meteoritok időnként elkerülhetetlenül összeütköztek és ennek következtében arr-r kisebb részecs- ------ kék a nagyobbakra hullottak. Így a meteoritek száma csökkent, egyesek a többiek rovására megnövekedtek. Ahol ebben az óriási napgyíkrűben valamelyik megnagyobbodott meteorit vonzása túlsúlyba jutott, ott egy bolygó alakult ki, ahol pedig a részecskéknek sok ilyen csomósodási középpontja volt, ott egész sor kisbolygó képződött. Ez az elmélet teljes összhangban áll a bolygók keringési irányával, pályasíkjával, pályájának alakjával, tengelykörüli forgásával. Smidt meg tudta adni annak okát is, hogy a kisebb belső bolygók miért a Naphoz közel helyezkednek el és miért vannak a Naptól oly óriási távolságra a nagy külső bolygók. Smidt elmélete abban is fölötte áll az eddigi elképzeléseknek, hogy feltételezi: a csillagok nagy sokasága, mondhatni, többsége átment ilyen találkozáson, másoknál pedig ez a jövőben következik be, tehát világosan bebizonyítja, hogy a naprendszerek keletkezése nem ritka jelenség és hogy a Tejútban naprendszerünkön kívül még számos bolygórendszernek kell lennie. DeMissliman Mint a bécsi lap írja, nemrégiben érdekes összehasonlító adatokat közölt a »Facts and Figures“ (Tények és Számok) című amerikai folyóirat a fegyverkezési verseny költségeiről. Egy BF-36-os bombázó repülőgép előállítása három és félmillió dollárba kerül; ebből 350 új lakóházat lehetne felépíteni 1750 ember számára. Egy légelhárítóüteg ára 300.000 dollár; ez egy új kórház építésére elég. Egy 10,5 centiméteres ágyú egyetlen lövedéke 50 dollár; 17 penicillin-injekció ára. Egy közepes nagyságú tank 230.000 dollár; egy iskolát lehetne belőle építeni. Egy repülőgépszállító anyahajó árából, 218 millió dollárból az összes amerikai iskolásgyermekeket egy évig ingyenebéddel láthatnák el az iskolákban. Ezekben a számokban és adatokban nem szerepel az emberélet értéke, az a mérhetetlen szenvedés, nyomor, könny és fájdalom, amit egy háború hoz az emberiségre. A háborús uszítók nem számolnak ezzel, de a dolgozó emberiség annál inkább számításba vette. tSta.A nevelője Eötvös József atyja, hogy fiával megutáltassa a szabadelvüséget, egy mogorva vén republikánust, Pruzsinszky Józsefet fogadd föl nevelőjéül, ki a Marlinovics-összeesküvés részese s később Kufstein foglya volt. Ez egyszer a Vérmezőre vezeté a fiatal bárót s két gyesfogút keresztezésénél azt mondó: két becsületes hazafit (Martinovicsot s társait) végezték ki e helyen; senki nem állított nekik emléket. Majd eljő az idő, amikor ők is kapnak emléket, de akasztófa lesz az, s rajta olyanok fognak lógni, minő te leszesz, tudniillik arisztokrata. Mikor a kisfiút beadták az iskolába, társai mind kimentek a padból. — Miért mentek ki? — kérdé az egyiktől. — Azt mondják, nem akarnak egy hazaáruló unokájával egy padban ülni. A kis báró megkérdő nevelőjét: igaz-e, hogy nagyapja hazaáruló volt? — Az bizony, — fekete ez — apád is az, te is annak készülsz, hiszen magyarul sem beszélsz becsületesen. Ez mélyen hatott az ifjúra, nekifeküdt a magyar nyelvnek s mindig azon beszélt, pár hó múlva pedig az iskolás gyerekeket összehívta, s fölfogadó, hogy nagyapja és apja ugyan a császárnak szolgált, de ő esküszik az élő istenre, rabszolgája lesz hazájának, s hűsége által elfeledteti nevének népszerűtlenségét. A fiúk vállaikra emelve éljenezték. Palazky Ferenc Új magyar bábfilm Második bábfilmünk, a »Kacsa« nemsokára közönségünk elé kerül. A film forgatókönyvírója és rendezője, Basilides Abris mesélte el nekünk a történetét: — Azzal kezdődik a film, hogy egy rendező a »Kacsa a hóban« című film forgatása közben havat kér a kellékestől és hó híján támad új ötlete, hogy a fehér tájat naftalin segítségével varázsolja elő. A rendező autóba ül s a város egyik boltjában naftalint vásárol. A vásárlást végignézi egy szálas, vén házmesterné, aki megdöbbenve látja, hogy milyen hatalmas mennyiségű naftalint kér a rendező, s nemsokára széltében-hosszában terjeszti a rémhírt: valamiért naftalin kell, mindenki azonnal vásároljon! No, egyéb se kell a méltóságos aszszonyoknak s semmittevőknek, a rémhír egyre nő, s az egész város reakciósai sietnek naftalint vásárolni. A rendező már hiába kutat szerte a városban naftalin után, úgy eltűnt az, mint a tavalyi hó: betörten, fáradtan megy munka után, szórakozottan bekapcsolja a rádiót, s hirtelen megszólal »Amerika hangja«. »Budapesten furcsa járvány tört ki, melynek egyetlen gyógyszere a naftalin. Jellemző a magyar kormányra, hogy a lakosság elől felvásárolta az egész készletet.« Ebben a pillanatban érkezik haza a rendező felesége, hóna alatt egy zacskó naftalinnal. A rendezőrájön, hogy az egész rémhírt ő indította el, nagyot nevet, előveszi a film forgatókönyvét, s a »Kacsa a hóban« című filmből csak annyi marad: »Kacsa«... A film utolsó jelenetében már az iff történet filmesítésén dolgozik a rendező, s a kellékestől Ancele Sam-kalapot kér. Ezzel koronázza meg a kacsát, az amerikai rémhír királyát, amelyet aztán teljesen elborít a naftalin-hó... Szerkesztőségünk telefonszámai: 221-285*, 221-293* m az új esztendő első nemzetközi találkozójára még január első hetében sor kerdi a Nemzeti Sportcsarnokban. A csehszlovák ökölvívók jönnek el hozzánk, s előreláthatóan izgalmas küzdelmekben dől el: ki lesz a győztes? A magyar csapat vezetői tizenöttagú keretet állítottak össze, de a keret összeállítása — véleményünk szerint — nem a legjobban sikerült. Például kimaradt belőle Kárpáti, ki a nemrégen lezajlott csapatbajnoki mérkőzéseken légsúlyban mindegyik ellenfelét legyőzte. Nem kapott a keretben helyet Kellner, a pécsi Tantos, Kerényi, Kéki és Juhász sem. Nem tudjuk, milyen elvek alapján történik a csapat kijelölése, de azt mindenesetre nehéz lenne megmagyarázni, hogy a legjobb formában lévő versenyzőknek miért a nézőtérről kell figyelniük a küzdelmeket... ----- Vasárnap már csak négy csapat küzd a Magyar Népköztársasági ------ Kupáért: a Pécsi Lokomotiv, a Szegedi Honvéd, a Bp. Bástya és a Dorogi Bányász. (SJ. A legnagyobb fegyvertény ed- - ?dig a Pécsi Lo,f ) 'komotív nevéhez 1 ókája 1/-CJ fűződik, amely — mint ismerejetes — az idei KL. őszén harcolta ■' 11 **j ki az NB I.-be jutást, s a kupamérkőzések során olyan ellenfeleket győzött le, mint a Bp. Kinizsi és a Bp. Honvéd. Csapkai Károly, a csapat edzője abban látja a Lokomotív sikerének titkát, hogy a játékosok valamennyien lelkesen és lelkiismeretesen készülnek fel a mérkőzésekre, jó erőben vannak s a mérkőzés utolsó percéig küzdenek a győzelemért. Mi csak annyit fűzünk Csapkai megjegyzéséhez: ha a bajnoki mérkőzéseken is ilyen jót játszik a pécsi csapat, akkor sok örömben lesz része a pécsi közönségnek, s megannyi meglepetésben a fővárosinak. Nemrégen beszámoltunk arról, hogy a norvég sajtó erélyesen tiltakozott, amiért az osztrákok Hugele Haider volt Gestapo-ügynököt is benevezték a téli olimpiára. Haider valamivel okosabb volt az osztrák síszövetség vezetőinél, s rájött arra, hogy kellemetlen volna abban az országban versenyeznie, ahol a háború idején mint besúgó működött. Ezért bejelentette, hogy nem óhajt résztvenni az oslói olimpiai játékokon. Az egyik osztrák lap ezt a hírt a következő címmel közölte: »Engele Haider otthon marad«. Mi még hozzátesszük: ez a szerencséje! ... .-----. Érdekes sportesemények röviden. 4 A Labdarúgó Magyar Népköz-----1 társasági Kupa elődöntőjének eredményei: Pécsi Lokomotív—Bp. Honvéd 2:0, Szegedi Honvéd—Csepeli Vasas 1:0, Bp. Bástya—Vasas Elektromos 10:0, Dorogi Bányász—Ceglédi Lokomotív 4:0. — Sántha Lajos és Keleti Ágnes győzött a tornászok mesterfokú bajnokságában. — A Debreceni Lokomotiv labdarúgócsapata 9:3 arányban győzött a Minerat ÖV osztrák együttesellen. — Magyarország 1951. évi gyorskorcsolyázóbajnokságát Merényi, a Bt» Bolt« véd versenyzője nyerte. — A Szovjetunió bejelentette, hogy részt vesz a helsinki olimpián. Íme, Tóni tippjei az új év 1. «ötvényére: — Kőbányai Lokomotiv—Bp. Szikra? A kőbányaiak legfeljebb döntetlenben bízhatnak. (2, x). — Bp. Építők—Vasas Elektromos? Az Építők az esélyesebb csapat, azért döntetlenre is kell számítani (1, x). — Autótaxi—Vasas Ganzvagon? A hazai pálya előnye miatt valamivel esélyesebbek a taxisok (1, x). — Keltex—Kinizsi Dohánygyár? A Keltex együttesének simán kell győznie (1, 1). — Sz. Hungária—Nemzeti Bank? Jobb formában van a Hungária és még hozzá otthon játszik (1, X). — Gera—Drezdai Rotation? A drezdai együttes a bajnokság esélyese, tehát idegenben is győznie kell (2, 2). — Altenburg—Erfurt? Az attenburgiak a bajnokság alján tanyáznak, kevés reményük van a pontszerzésre (2, 2). — Telefongyár—Kistext? Már a döntetlen is meglepetés volna (2, 2). — Elektromos—Honvéd? Az Elektromos a bajnokságra tör, sokkal jobb ellenfelénél (1, 1). — Csepeli Vasas—Kinizsi? Valamivel jobb a Kinizsi (1, 2). — Dohánygyár—Athenaeum? Egyik csapat sincs formában, bármelyikük győzhet (1, 2). — Pamuttextil—Kinizsi Sörgyár? A papírforma a Sörgyár győzelmét ígéri, de számítani kell a döntetlenre is (2, X1 2 * 4). A pótmérkőzések: Építők—Dózsa? 2, 2. — Közért—Gázművek? 2, 2. — Lipcsei VPV—Oberschöneweide? 1, x. — Pankow— Brieske Ost? x, 1. Ui Események-megjegyzések Listáján a tündése A legnagyobb erőpróba... Tapolczai Jenő, az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese a következőket mondotta az új év sportfeladatairól: ’ — A jövő évben sportolóinkra, sportvezetőinkre igen fontos feladatok várnak. Ezek a feladatok ’ nagyobbak az előző évieknél. A Szovjetunió gazdag tapasztalatait felhasználva, pártunk és kormányunk segítségével az elmúlt év- ben létrehoztuk sportéletünk új szervezeti formáját. Az átszerve-zés óta elért eredmények, az új országos csúcsok és világcsúcsok, , a tömegek szélesebb körű bekapcso- lódása a testnevelési , és sportmozgalomba mind biizonyítékai az átszervezés heélyességének. — Igen fontos feladatunk a sportfejlesztési terv teljesítése. A jövő évi terv meghatározza például, hogy a sportkörök számát 1500-zal szaporítsuk, így 1952. végén a városokban és falvakban majd 4500 sportkör működik, a sportolók száma 250.000-rel növekszik és a Munkára, Harcra Kész-mozgalomban is 200.000-rel többen vesznek részt, mint tavaly. Sportlétesítményeinket 1500 akadálypályával, 500 atlétikai, 1300 röplabda-, 300 labdarúgó- és 400 kosárlabdapályával gyarapítjuk.• Az évközben gazdag és változatos nemzetközi sportműsort rendezünk. A legnagyobb erőpróbát azonban kétségtelenül az olimpia jelenti. Sportolóinknak alkalmuk lesz az alapos felkészülésre és arra, hogy bebizonyítsák: még jobb eredmények elérésére képesek. Összefoglalva: elkövetkező fő feladatunk az, hogy egész munkánkkal erős, egészséges, edzett, hazájukat szerető s a békéért harcoló sportolók nevelésével elősegítsük népgazdaságunk fejlesztését. Az altató A mama: — Elaludt már végre? A gyerek: — Igen, mama! AZ E HETI TOTÓSZELVÉNY ÉRDEKESSÉGEI: 1 Indul a TOTO tárgynyeremény sorsolása Főnyeremény egy Csepel-motorkerékpár. 2 Indul a januári vigaszdíjverseny. 3 Érdekes műsor 7 labdarúgó mérkőzésre, éspedig: a Dorogi Bányász—Szegedi Honvéd, Bp. Bástya—Pécsi lokomotív, MNK, valamint a labdarúgó téli Béke Kupa mérkőzéseire tippelhet.