Szabad Vasas, 1948 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1948-01-10 / 1. szám

1348 januuar 10 SZABAD VASAS Gazdasági, politikai és kulturális életünk emeléséért A SzIT háromhónapos versenyszerződése Január 17—18-án a Szakszerve­­zeti Ifjúmunkás és Tanoncmozga­­lom országos reszvezetőségi ülőét tart. Döntő fontosságú kérdés a munkásmozgalomban ez az ülőé, amelynek határozatai, tapstsztala­­nka­i hosszú időre megadják az irányt a m­­egalom fejlődésének. 1048 január 17-ike a felavsabadu-­ sás óta a legdöntőbb SzIT érte­kezet lesz. Mint a centenáriumi év első értekezlete, mint már a* * országossá vált egységes munkás* ifjúsági értekezlet, mint a három nor­aens szakmák közötti verseny beindításának értekezlete. .. Tárgyalni fogja részleteiben a január 1-től március 31-ig terjedő versenyszer­elést A munkaterv célja a munkásifjúság szociális helyzetének megjavítása, sport­életének fejlesztése, o­sztályöntuda­­tának, ránkman és általános mű­veltségi színvonalának emelése — a népi demokrácia erősítése. Politikailag a terv célul tűzi ki az imperializmus és ügynökei, a magyar­ munkásárulók elleni el­bánt küzdelmet. »A magyar mun­kásosztály ifjú nemzedéke va­­gyunk: ránk hárul a feladat, hogy következe­tesen és keményen, az ifjúság lendületével és hitével az első sorokban harcoljunk a de­mokráciánk megerősítéséért és **ontos a szocialista tá­rsadalo­m megvalósításáért!« .. A harcot, nem elszigetelten, ha­nem a többi demokratikus ifjúsági mozgalmakkal együttesen, vívja a magyar munkás­f­júság. A m­unkásifjúság elsőrendű kö­telessége sza­kszeremetünk és emit opius a SzIT-r mozgalom megerősí­tése, szervezeti egységének biztosí­tása. • A* egységbontókat* a munkás­osztály eltávolítja soraiból! A h­árommé­ves terv végrehajtásá­­nak érdekében az ifjúság szakmai indusának fejlesztése, bekapcsolása a lesoaktívabb­on a terv vészrehaj­­tásába, a verseny­origódokon, s az észszerű­sí­tő mozgalmakon keresztül. Az érdekvédelem területén — fő­leg vidéken — érvényt szerezni a már kiharcolt jogainknak. Az el­jövendő három hónapban nemcsak orvosolni akarjuk az előforduló sérelmeket, hanem velt meg­előzni — a célunk 1­­­v ! Szakmánkon belül, ,1948"az eszten­dőben legalább 4000 ifjúmunkás üdültetésének megszervezése szak­szervezeti és üzemi vonalon. A há­rom hónap alatt 1200 ifjúmunkást részesítünk rendszeres Quaker­— élelmezési —­ segélyben. Szervezés terén elsősorban a vi­­déki üzemek és helyi csoportok ifúsági mozgalmát kell kiépíte­nünk. Ugyanakkor tan­oanetiskol­ók­ban is megkezdjük a szervezést, Vidéken és Budapesten egyaránt! A szervezési terv rendezi­ a tag­­díjkérdést ,­­mely a jövőben 56 fillér lesz és ebből 30 fillér az ifjú­­sági csoportjainknál marad. Minden SzIT-csoport­ban egy tasz gyűlést, egy SzIT-napot kell t­ar­­tani havonta, azonkívül iz ifjúság fogl­alk­ozta­tásáról szórakozásáról gondoskodni kulúrdélutánok, klub­napok, kirándulások formájában. Sportélet terén a tömegsport ki­fejlesz­tése, ,a három központ­­ által rendezte versenyekkel. Sakk, el. Mrs' fali tenisz. Megteremteni a kis­üzemi ifjúmunkások és tanoncok spo­r­ti­ehe­tősé­ge­it. A kultúrmunka fő feladata: rész át­­vétel ez országot, kultúrversenyek­­ben. Elők­észülni a centenáris 48us ünnepségekre. Dálikórueok, népi tánccsoportok alakítása. Szervezés terén két egyhónapos, bennlakásos iskolát és több vidéki vándoriskolát szándékozunk indí­tani, melyre csoportjaink jelölései­ket készítsék elő. A szakszervezeti szemináriumokba, swiktanfolya­m­okba az ifjúság széles tömegei­nek bekapcsolása. Könyvtárak ifjú­­sági olvasóinak 30%-al való feleme­lése, új könyvek szerzése. Az otthaonépítési­ m­nnkánkban­ vi­­déki és budapesti viezonyláru­lotta a régi lendülettel kell folytatni a­­minkát. A 3 hónap alatt 1000 tanonc részére épül otthon. A sajtó és propaganda terén az ifjúmunkás vezető minden ifjúsági csoportnál legalább egy­ példányban legyen előfizetve. Az ifjúsági helyi­ségek feldíszítése, a centenáriumi kiállításra minimum eszy munkada­­rab készítése csoportonként. Nagy vonalakban ezek a három hónapos munkatzerv célkitűzései, melyet január 17­-18 án megtartott össz vezetőségi ülés fog letárgyalni. Ezúton felszólítjuk minden ifjú­sági csoportunkat, készüljenek fel jól az összvez­őszari ülésre, hogy jó és eredményes munkát tudjunk végezni. * • Meghívót mindenki pontos időben megkapja, vidékiek kedvezményes vonatjegyet is!­­ Mindenki dob­rozzon az országos összvezetőségi ülés sikeréért! Ifjúsági Szervezőbizottság Munkásegység! C­élunk: a leányok s fiókká! egysorban tanuljanak és dolgozzanak ! Ezt a célkitűzésünket azonban a SZIT eddigi kérései között nem tudtuk tökéletesen megvalósítani. Azokba a munkákba, amelyek nem voltak speciálisan női munkák, nem kapcsolódott be a leányoknak csak egy vékony­­rétege, azért vált szükségessé a leányszervezés. A si­kertelenség okát a polgári­­társada­lom nevelési módszerében­ látjuk, amely a nőket kizárta a közéleti szereplésből, csupán az otthonra szorította vissza. A férfiakat mint egy felsőbbranidű lényt, a nők fölé emelte. A fiú nagyobb szabadságot és több jogot élvezett, mint leány­­testvére. Ha a leány ugyanazt kérte, amit a fiúnak szabad volt, akkor a szülők azt felelték: „Neki lehet, mert 5 fiú V* Nem tanították meg önálló em­bernek lenni, aki minden körülmé­nyek között megállja a helyét­ az életben. Nem tudott férjének méltó élettársa hmmi­ mert a kisebbségi érzés és a tudás hiánya oly erős volt, hogy nem találta a­ felemel­kedő® útját­. A férfi nemhogy se­gí­tette volna ebben a törekvésében, inkább az ellenkezőjét, cselekedte, mert neki úgy kényelmesebb volt. A kapitalista társadalomban jo­gait tekintve, már egy bizony©* szabadsághoz jutott a nő. Megvolt a lehetősége az önálló étekre. Ez­zel együtt természetesen növeked­tek a terhei is- miután a dolgozó nőnek a háztartás, gyermeknevelés munkáját is el kellett végeznie. A munkájait­­azonban nem értékelték annyira, mint a férfiéit. Ugyan­azért a munkáért kevesebb bért kapott. Az alacson­yabb reszhűségi érzés tartotta távol a leányokat a fiút"k­kal való közte munkától. Mi ezen úgy akarunk segíteni, hogy a ta­­nulókon és munkán keresztül foko­zatosan bekapcsoljuk a leányokat a mozgalom különböző ágaiba. Elő­adássorozatot indítunk, amely ki­terjed minden fontos kérdésre. Miankaxapiportokat­­ szervezünk, amelynek célja embertársainkon Va jó, segítés és nem utolsósorban a kézügyesség fejlesztése. Sport és kulturális lehetőségekkel szórako­zást és felüdülést nyújtunk. . Taposk­oloMd­r. mester­nek fizakszervezetünk ifjúsági titkár­sága nagy súlyt fektetett a­ tanon­­cok érdekvédelmére, különösképpen vidéki viszonylatban. Mind Pesten, mind vidéken nem a nagyüzemekben és gyárakban, ha­nem a kisüzemekben és műhelyek­ben látjuk a tanoncok teljes mér­tékű kihasználását. Ennek az a ma­­gyarázata, hogy a gyárakban az üzemi bizottság és a bizalmi testü­let ébren őrködik a tanoncok szak­mai tanulása felett, viszont a mű­helyekben e két fontos szerv hiánya miatt a mester teljes mértékben ki­használja a tanoncait. A felszabadulás után, 1945-ben új­­ tanonctörvény jött ki, mely eltöröl­te a mesterek által nagy népszerű­ségnek örvendő tettleges bántalma­zást. Megszabta ezen törvény a munkaidőt is, mely heti 48 óránál több nem lehet. Azonkívül még azt is, hogy a tanonc csak a szakmá­jához tartozó munkát végezheti. Nem lehet már egy tanomcot a konyhamosásra, vagy gyerekdajká­­lásra használni vagy a vasárnapját is elvéve, háztartási munkát elvé­geztetni vele. Természetesen ez leg­nagyobb részben csak vidéken volt, mert Pesten és nagyobb városok­ban, hol szakszervezetünk képvisel­ve volt, ott az öntudatos tanoncok már a régi időben is részt vettek a munkásmozgalomban, hol teljesen felvilágosították és így nyitott szemmel felvilágosulva járt és küz­dött a szabadságért. A tanonctör­vény egyik legfontosabb pontja az, mely kiterjed a tanoncok szabad­ságidejére, melyet 28 napban álla­pítottak meg. A demokrácia hozzár­á­segítette a tanoncokat és ifjúmun­kásokat ahhoz, hogy akik eddig nem tudták képezni magukat, most tanulhassanak, hogy méltók, lehes­senek demokráciánk szelleméhez és hogy mindenhol megálhassák a­ he­lyüket, mert így lesz majd belőlük öntudatos szervezett szakmunkás, akikre a magyar munkásosztálynak szüksége van. S így a maguk ta­pasztalatán keresztül, tudom, hogy jól és szakszerűen fogják vezetni a jövő tanoncait. Vasas ifjúmunk­ások! Ezúton sze­retnék szólni hozzátok egypár szót­. Látjátok, hogy milyen sok hát­rány származhatik abból, hogyha nem vagytok kellőképpen tájéko­zódva és felvilágosítva a tanonctör­vény­ről és a többi tanonckérdésről. Tehát amelyi­ek meg nem tagja a nagy vasas ifjúmunkás családnak, az haladéktalanul lépjen be közé­jük, hol úgy védelmeteket, mint’ szórakozás tokat megtaláljátok. Kedves Mester Leatársak! Fel szeretném hívni figyelmüket, hogy most 1048-at irunk és nem 1941. és 1942-t. Végre lássák be, hogy be kell tartani a tanoncokra vonatkozó törvényeket A tanonco­­ka­t jó szakmunkásnak és nem pe­dig háztartási alkalmazottnak kell nevelni! Munkásegy­ség! 1 Pillér Aladár Kik vezetik a munkásifjúságot? Huzsvay Gyula kissé komoly természetű, gyűlöli a pontatlanságot. Ifjú m munkástársai érdekében mindent megtesz. 1945 óta sokan mondhatják azt hogy ál­lást szerzett részükre, vagy minden­napi apró kérdéseik megoldásában volt segítségükre. Szakmája gépla­katos. 1921-ben született, a Horthy­­rendszer alatt végigélte mindazt az elnyomást és nyomort­, melyet a proletárok milliói átéltek. A munkásmozgalomba 1942-ben ke­rült, de aktívan csak a felszabadu­lás után kapcsolódott be. 1915. év­ben az elsők között van, akik a Szakszervezeti Ifjúsági mozgalmat szervezni kezdik, mint lágymányosi üzem­szervező működik, így került a párt iskolára, ahonnan vissza­jövet Kádár János titkára lesz. A Vasas Ifjúsági Titkárság vezetését 1947 márciusában veszi át, azóta lelke,s odaadó szocialista szellemben, fá­radságot nem kímélve dolgozik. Munkáját pontosan, örömmel vég­zi, a Vasas Ifjúsági Mozgalom ve­zeti szerepének biztosítása a fő­célja. Dolgozik az egységes, megbontha­tatlan magyar ifjúságért, munká­jának legszebb és egyedidi honorá­riuma lehet, ha munkájában az egész ország vasat ifjúmunkásai tár­­mogatják. A tám A legfontosabb feladat: tanulni Megtanulni mindazt, amit elmu­­lasztottak az iskolában megtaní­tani, amit nem tudtunk megte­k­­ülni azért mert iskolapad helyett­ a munkapad jutott. Nemcsak an­nak kell tanulni, aki mérnök vagy tanár, hanem annak ifi, aki jó házi­­asszony akar lenni. S egyik igen fontos feladat: élettársnak lenni. Nem könnyű megértő, gondot,- de egyben képzett és osztályharcos feleségnek "lenni- aki minden ne­­héz­ség közepette megállja a helyét. De szükségünk van nagyon sok jól képzett nőre, aki megállja a helyét a közéletben és nagyobb po­zíciót tölt be a vállalatok életében. Ma már isü­kség,ésnek tartjuk mi is a szervezkedést. Már átlát­tuk annak szükségességét, hogy érdekeink védelmében a munkás­mozgalomban kell tömörülni. Tud­juk jól, hol a helyünk­­­ iszterke­­dn­nk a munkásosztály nagy céljá­val. De addig is, óráig eljutunk a nagy feladatok megvalósításához, rengeteg kötelességünk van. Fel­adataink közé tartozik az i­­, hogy munkával erősítsük azt a­ mozgal­mat,­ amelybe osztályhely­zetünknél és komunknál fogva tartozunk. De a kötelességek mellett jogaink is vannak. Jogunk van részt venni a vezetésben. Arányunknak megfele­lően mindenütt, követeljük a veze­tésben való részvételünket. Egye­­­dül csak ez biztosíthatja a munkába való komoly bekapcsolódásunkat. (——s­­a) Vasas turisták figyelem ! Felhívjuk a vasas turisták figyel­mét, hogy egyesületünk újból mű­ködik a Vasas Székházban (Költői Anna­ u. 5—7. alagsor 7 szám alatt.) Összejövetel minden pénteken VaT-től 9-ig.­ TTE vezetőség»

Next