Szabad Vasmegye, 1946. július (2. évfolyam, 142-167. szám)
1946-07-02 / 142. szám
SEPP, 1946- JULIUS *, ~ SZABAD VASMEGY* Üres a piac Kitűnt az áru. — Erélyes intézkedésekre készül a polgármester. — Amelyik kereskedő nem árul, attól elveszik az iparengedélyét . Szombatra eltűnt az áru a piacról. Kétségbeesve, szomorúan, elégedetlenkedve,nem egy helyen dühösen kilátadva álltak az asszonyok az üres piacon. Kezükben a férjük heti keresete, Mádért nem tudtak semmit sem venni,, mert nem volt semmi. Vasárnap reggel ugyanez volt a hely-élet. Hétfőn reggel hat órakor is ott várnak már az asszonyok. Fejkendős asszony közeledik. Rögtön körülveszik. — Dehogy hoztam — feleli vállát vonogatva, — csal: eljöttem egy kicsit széjjelnézni. Odamegy az irányárakat jelző nyomtatványhoz, azután eltűnik egy közeli kereskedő házában. «— Előbb szimatol — állapítják meg *— kinézi, mi a helyzet? Igazuk lett. Tíz perc múlva megérkezik a szekér, két nagy kosár körtével. — Hogy adja? — rohanják meg mindjárt a kocsit. — Miigyehogy — hangzik a közömbösen cigarettázó férfi szájából — nincs itt a Mari. Majd ha visszajön, megmondja. Visszajött. Mindjárt kiadja az ukázt a férfinak, hogy az egyik kosárral vigye el. ő már, úgy látszik, tudja hova. — Ez már el van adva — jelenti ki. — Hogy lehetne eladva, mikor most hozta? — méltatlankodnak innen is, onnan is. — Már tegnap eladtam. — A kereskedők csak később vásárolhatnak — kockáztatja meg valaki. — Annak adom el, akinek akarom. Különben is privát vette meg. — Akkor az meg feketéző, becsületes dolgozó nem tud máma egy kosár körtét venni — csattan fel az előbbi hang. Megkezdik a kimérést. 400 billió kilója Percek alatt elkapkodják. Csoportokba verődve állnak az aszszonyok... El vannak keseredve. — Ha maximálják az árakat, az a baj, — mondják — ha nem maximálják, az a baj. Feketeruhás, fejkendős, öreg néni radikális megoldást ajánl. — Azokat kellene puskából kilőni, akik mindig csak elégedetlenkednek, mindig csak lázítanak, de ha megérkezik egy kosár áru, azonnal odarohannak, felvásárolják, aztán továbbállnak,De ha később észreveszik, hogy egy szegény asszony valamivel drágábban ad egy fej vöröshagymát, akkor szaladnak a rendőrért. A piacon csak egy pár kiló sóska vagy spenót, kapor és néhány csokor virág kapható. Tíz perccel hét óra előtt feltűnik egy kocsi. Azonnal melléje szegődnek páran és le nem veszik a szemüket a kocsi tetején lévő kosárról. Káposzta, tök és petrezselyem van benne. Mire megáll, már sűrű rajokban veszik körül. — Tegyék vissza — kéri a kocsin lévő fiatalasszony a vásárlókat, akik pillanatok alatt kikapkodták a kosárból az árut. — Még az árát sem tudom. Mindjárt itt lesz a Laci, akkor megkezdjük az árusítást. Azért hoztuk, hogy eladjuk — Ne féljen, nem visszük mi el — biztosítják és a világ minden kincséért sem adnák ki kezekből a mai ebédet jelentő képosztafejet, vagy tököt Áll- nak türelmesen és várják a Lacit. Nem akar itt lopni senki. Egy szál petrezselyemzöldje sem tűnik el. Megérkezik a tulajdonos és megkezdi az árusítást Először paprikát ad el. Egy fiatal és egy öregasszony áll a kocsit körülvevő tömeg utolsó soraiban. — Nekünk már úgy sem jut, Nagy néni — kesereg a fiatalabb, — de nem is olyan nagy baj. A paprikával úgysem lehet jóllakni — Hát bizony nem tudom mi lesz velünk — toldja meg Nagy néni is a szót — rettenetes helyzet. — Az én idegeim már egészen tönkrementek — mondja lehajtott fejjel a fiatalasszog, — pedig tudom, hogy lesz ez még nemsokára jobban is Nem lesz ez mindig így. Várni kell türelemmel. Megérjük mi még a jobb világot is. — Hát én várok is — vallja be Nagy néni. — Én már nem tudok tülekedni. Olyan türelemmel várok, mint a jó gyerek ... És a fehérhajú Nagy néni, meg a szomorú, tönkrement idegű fiatalaszszony hátrább lépnek a tömegtől és nézik a tülekedést — Ne tolakodjon — csattan fel egy éles hang, — ne szorítsa ki azt a szegény asszonyt. Tizenkettedmagával van. — Én is dolgozó vagyok — kiabálja vissza a másik. — Nem is úgy néz ki — replikáznak egyszerre többen. Közben tízfelől is nyújtják a pénzt az árus felé. Összemarkolja és a zsebébe gyűri. — Hát ennyire nem ér semmit, hogy csak így össze lehet gyűrni? — szörnyülködik valaki. — Sajnos — feleli a kertész. — Nem lehet ezért már kapni semmit. Markánsarcú, kidolgozott kezű munkásnő szólal meg komolyan, — Azért várjuk már annyira az augusztus elsejét — Azt hiszik, hogy akkor jobb lesz? — szólal meg egy divatos, felfelé fésült hajú hölgy. Hátranéz a munkásnő, végigméri a dáma hosszú, lecsüngő, antik fülbevalóit, manikűrözött ujjait, magassarkú körömcipőjét és csak ennyit mond: — Nagysága... A többiek észre sem veszik a jelenetet Mindenkit lefoglal a küzdelem az ebédért. Fél nyolc van Ahol ezelőtt az áruktól roskadoztak a kecsklábakra fektetett deszkalapok, most az árura váró vásárlók ülnek és hiába várnak. Pedig a zöldség- és főzelékféle nő. A gyümölcs is megterem. Hova lesz? A dolgozók vállalják az áldozatokat, dolgoznak a rossz pénzért, megkövetelhetik, hogy a piaci árusok is vállaljanak át valamit és hozzák be az áruikat még akkor is, ha a kereset egy része esetleg másnapra elértéktelenedik. Erélyes intézkedéseket követelnek mindenütt R. J. a hibás elgondolásukra, amelynek az eredménye a piac áruhiánya. Városi kertészek, termelők gondolkozzanak, mi szombathelyi dolgozók három és fél, négy és fél tojás munkabért keresünk egy héten, a legjobb akaratunk mellett se tudtuk azokat az árakat megfizetni, amelyeket az utóbbi időben a termelők diktáltak. Például 12 billiót kértek egy kg zöldborsóért kedden, mikor maximáltuk az árakat. Ugyanakkor a mi dolgozók általánosságban 15—20 billió pengőt keresünk. Kénytelenek voltunk követelni az árak mérséklését. Nem kívánhatja egy termelő sem, hogy az utolsó cipőnktől, vagy ruhánktól megváljunk. Mi dolgozók támogattuk a kertészek jogos kívánságait, hogy a földbirtokreformon keresztül hozzájussanak az ősi röghöz. Van jónéhány ilyen kertészünk Szombathelyen, akinek a népi demokrácia juttatta a termlésnek az alapját, mégis mit látunk, szabotálják a szombathelyi piacot Földhöz jutott kertészek! Tegyétek a kezeteket a szigetekre és gondolkozzatok, szabad-e nektek azokat szabotálni, akik földet juttattak nektek. Az illetékes hatóságok figyelmét a sajtón keresztül fel kell hívnom ezekre a rendellenes állapotokra és követelem az éhező város nevében, az iparjogok felülvizsgálását és a szabotőrök iparigazolványának az elkobzását, mert nem engedhetjük meg ezt, hogy élelem hiányában egy dolgozó munkás, vagy értelmiségihez tartozó egyén a csillagászati számokban jelentkező árak miatt éhenhaljon. Kámoniak, oladiak, gencsapátiak, herényiek, hegyközségiek, Sarlastelepiek stb.! Ez a város volt mindig a fogyasztótok, ez a város a mostoha körülmények folytán bajbajutott, segítsetek rajta Hozzátok az élelmet. Ennek a városnak nem szabad, hogy annyira legyengüljön élelmiszerhiány következtében, hogy a termelési folyamatban aiárnyokat szenvedjen a nemzet egyetemessége. Hallgassatok a jobbik énetekre, értsétek meg, hogy összefogás nélkül nincs feltámadás. Én hiszem és remélem, meg fogjátok érteni az idők szavát és ismét jelentkezni fogtok a piacon. Gombis Antal szakszervezeti titkár felhívása Az utóbbi napokban a szombathelyi piacon az áru úgy lecsökkent, hogy kénytelen vagyok a közvélemény elé vinni azt a tarthatatlan helyzetet, amelyet a panaszosok tolmácsolnak felém. Konyhakertészek és a környékbli termelők figyelmét fel akarom hívni arra Szigorú rafezakályik a szabotáló piaci kereskedők és kertészek ellen A tömérdek panasz hallatára, amelyek az üres piac miatt hangzottak el a kétségbeesett dolgozók részéről, erélyes intézkedésekre szánta el magát Németh István elvtárs polgármester. Először is felülvizsgálta az érvényben lévő irányárakat a javadalmi hivatal vezetőinek bevonásával. Megállapították, hogy ezek az árak megfelelnek a dolgozók kereseti viszonyainak, de emellett rendes jövedelmet biztosítanak a kereskedőknek is. Maguk az érdekelt árusok is kénytelenek voltak ezt elismerni. Azoktól a piaci árusoktól és kertészektől, akik ezután sem lesznek hajlandók áruikat a piacra szállítani, elveszik az iparengedélyt, sőt ezen felül áruikat illetve a kertészektől a termelvényeiket lefoglalják és kiárusítják. Azok ellen pedig, akik külföldi valutáért, vagy aranyért árulnak, azonnal internálási eljárás indul. Ezek a rendszabályok csak akkor fognak eredményre vezetni, ha a vásárló közönség is fegyelmezetten és a közösség érdekeit szem előtt tartva viselkedik. Tartózkodjon tehát mindenki attól, hogy a kertészetbe menjen vásárolni és a hivatalos árakra ráígérve, fossza meg a dolgozókat a legszükségesebb élelmicikkek beszerzésének a lehetőségétől. Aki ezt megteszi, a legszigorúbb megtorlásra lehet elkészülve. • A dolgozók vállalják az áldozatot, összeszorított fogakkal küzdenek a nyugodtabb életért. Megérdemlik, hogy az illetékesek a törvény szigorával védjék jogos érdekeiket és igyekezzenek átsegíteni őket ezeken a rettenetesen nehéz heteken. A hatóságok el vannak szánva a legszigorúbb végrehajtásra. Hisszük, hogy ennek meg is lesz az eredménye. A kenyér ujj hatósági ára • Hétfőn délelőtt, Németh István elvtárs polgármester tanácskozásra ült össze a Sütőszakosztály vezetőivel és a Szakszervezeti Tanács kiküldöttjével, hogy a kenyér új hatósági árát megállapítsák. Egy kiló kenyér hatósági ára 30 000 adópengő, a kenyér kilójának sütése pedig 8000 adópengő. Nagy viták folytak a pékekkel, de végül is belátták, hogy áldozathozatalra van szükség minden vonalon. Az új árat mindaddig tartani kötelesek, amíg a tűzifa és a só esetleges indokolatlan és nem várt arányú áremelkedése szükségessé nem teszi az újabb ármegállapítást.—»_*«*_______ Újabb postai tarifák A postai tarifa hétfőtől kezdve az eddigi tarifák százszorosára emelkedett. Levél helyben 24, vidékre 40, külföldre 160 billió pengő. Levelezőlap helyben 16, vidékre 24, külföldre 100 billió pengő. Nyomtatvány 20 grammig 8 billió. Csomag 5 kil 6 grammig 120, 10 kilóig 160 billió Baba kelengyék. Gumipetenkák! Guminadrágok! Hői selyemharisnyák! Zoknik! Nadrágtartók, Rövidáruk és egyenruházati cikkek nagy választékban KOVÁCS Erzsébet kir.-u. 22. - --.-1------L-i.-----------|—U-__...........«■"'»' _______________Lüt! 1 ■'S pengő. Távirat szódija 20 billió pengő. Helyi telefonbeszélgetés Budapesten 40, vidéken 24 billió pengő. Rádióelőfizetés 400 billió pengő, hivatalok adnak felvilágosítást. Hadisegélyek és járadékok kifizetése A városi adóhivatal közli, hogya betűrend pontos betartásával a hadisegélyek kifizetése július hó 2-án A—H betűig kezdődő nevűek részére, 3-án I—M-ig, 4-én N—Zs-ig, a hadijáradékok kifizetése pedig 5-én A—H-ig, 6-án—M-ig, 8-án N—Zs-ig reggel 8 órától 12 óráig történik , 9-én pedig azoknak az elmaradt hadisegélyezett és hadijáradékosoknak fizetnek, akik a jelzett napokon megjelenésban akadályozva voltak.