Szabadság, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)
1946-01-01 / 1. szám
MI ÚJSÁG A SZOVJETUNIÓBAN? A szovjet vitaminkutató intézet a háború befejezése után jelentékenyen fokozta kutató munkáját a vitaminok előállításához szükséges nyersanyagok előteremtése és feldolgozása terén. Az intézet jelenleg a vitaminok összetételének kérdésével foglalkozik. Moszkva egyik vitamingyárát az intézet kísérleti állomásává alakították át, amelyben a szovjet tudósok különféle felfedezéseit próbálják ki. Új módszereket dolgozott ki az intézet, amelyek segítségével „A’’-vitamint állítanak elő olajból és „G’‘-vitamint tőkehalmájából, előzetes vegyi eljárás nélkül. „E”-vitamint is állít elő az intézet gabonacsírából. Ez a vitamin a legjobb gyógyszere a belső szekréciós mirigyek működési zavarainak és elősegíti a sebek gyors gyógyulását. Kísérletek útján meggyőződtek arról, hogy az ,,E”-vitamin nagyban emeli a jószágszaporulatot. A tudósok egész csoportja dolgozik a vitaminoknak az állattenyésztésben való felhasználásánál. A Pravda hosszabb cikkben ismerteti az iparosítás sikereit és kiemeli, hogy a szovjet állam a győzelem után hozzáfogott az egész nemzetgazdaság fellendítéséhez, hogy a Szovjetunió jelentékenyen túlhaladja a háború előtti színvonalat és fokozzák a lakosság életszínvonalát. A donyeci szénmedence termelése fellendül. Nincs egyetlen kohászati üzem sem, amely ne működnék. A sztálingrádi traktorgyár már a második ezer vontatógépet bocsátja a mezőgazdaság rendelkezésére. Három és félszeresére emelkedett az azerbejdzsáni olajtermelés. A Szovjetunió legfőbb hatalmi szervében Azerbejdzsán népét 52 képviselő fogja képviselni . A cári Oroszország idején Azerbejdzsánt csak hat képviselő képviselte, akik nagybirtokosok illetve nagytőkéseik voltak. Azerbejdzsán ipádénak 95 százaléka, teljesen új vagy újonnan rendbehozott üzemekből áll. A petró ZELK ZOLTÁN• Főszereplő: A KÖZÖNSÉG Rendkívül érdekes és igen tanulságos színházi előadást láttam tegnap este, melynek egyik főszereplője a pesti közönség. Huxley „Most vagy soha“ című színművéről beszélek. Az előadásról már írt a Szabadság. A bíráló, Gergely Sándor, méltatta az író nemes eszközeit, azt, hogy a „Most vagy soha“ nem színdarabgyártó, hanem író munkája. S bár tudom azt is, milyen őszinte, nagy véleményt hozott magával a színházból Rátklai Mártonról és Dénes Györgyről, akiknek játéka az előadás igazi élménye, az átkozott papírhiány szabta méredek miatt ezt csak jelezhette bírálatában. Nem a színészek játékáról akarok szólni, de alakításukra emlékszve, nem hagyhatom említetten őket. Huxley darabja pesti előadásának igazi hőse a Vígszínház közönsége. A közönség, mikor kissé fáradtan, sőt megdöbbenve hallgat, s amikor tetszését jelezve, tapsolni kezd. Ez a jónéhányszor felcsattanó taps semmikép sem azonos a megszokott színházi tetszésnyilvánításokkal. Nem a színészi produkciónak szól, nem is az írónak: nem színházi taps, hanem úgynevezett élénk helyeslés. Ahogy egy politikai vezércikket olvasva bólogat, vagy egy gyűlés szónokát hallgatva, helyesel az, akinek „szívéből beszélnek . . A darab főszereplői a nagy kapitalista, a kommunista és a testet öltött szkepszis, akinek alakjában sokszor— bizonyára — a szerző lép színpadra. Ahogy mondani szokás, két világszemlélet ütközik össze, a kapitalista és a kommunista. Közből a kétellyé „finomult" műveltség áll, két hit között a hitetlenség, illetve a változtathatatlanság hite. A darabot író írta, kiváló, jelentős szellem. De a trükköket nem veti meg. Ám ezek a fogások nem holmi színpadtechnikai, hanem „szelemtechmikai“ fogások. Az egyik ilyen fogás, hogy a darab „középe® álló“ alakja, aki a legnagyobb bölcsességeket, látszatra az igazságot mondja, s aki külön-külön mindkét szemlélet felé teljes fölénnyel hadakozik, ha a két szemlélet összeütközésére kerül sor, különös módon csak az egyikkel, a kommunistával polemizál. Övé az utolsó szó, az, mely a „végső igazságot“ hangsúlyozza. A másik fogás, hogy a kommunista annyira megveti a többieket, hogy sohasem polemizál e végső igazságokkal. Hallgat. Elszántan és megvetően, de hallgat. Akkor, amikor a legtermészetesebben kínálkozó egyszerű érvelés is nevetségessé tenné e végső igazságokat... Nem tudom, más ar osztagokban hogy volt, de nálunk — ebben — kongeniális partnerre talált Hurley. A, közönségben. A taps mindig e végső igazságoknak, a kapitalizmus igazságainak szól. Ha sikere lesz Pesten a darabnak, e trükköknek köszönhető. Vagy nincs is szó semmilyen írói fogásról, csupán annyi igaz, hogy Huxley nem tud maga elé képzelni egy kommunistát? Nem tud mit kezdeni vele? Nem tudja megszólaltatni? Lehet, hogy így van. S ezért oly hamisan romantikus és élettelen ez a különben nemesnek, jóhiszteműnek, hívőnek megírt figura. Mikor Huxley vélt kommunistája az idealizmus szelíd tüzében lobog a színpadon, a nézőtér csendje nem a figyelem, hanem a megdöbbentés, a csalódás némasága. Ez a mély megdöbbenés oldódik fel aztán helyeslő tapsban olyan gyerekes „érvelésnél“, hogy egy olyan társadalomban, mikor, tegyük fel csak két órát kell ekolgozniok az embereknek, mit is csinálnak szabad idejükkel ? Hogy a napi tizennégyórás szabadidő éppúgy a léha élvezetekbe kergetne milliókat, mint most a ráérő ezreket.. . Nem! Nem! Isten óvja ettől az emberiséget!— kiáltja tapsoló tenyérre! és lélekkel a páholyok és zsölyék közönsége, mely, ha túl tudná tenni magát a szolkásokon, a taps mellé hangos ,,úgy van“ és „éljen“ szegődne ilyenkor. Huxley darabjának e néhány mozzanata kárpótolja őket a felvonásvégi csattanók, a Jó bemondások, a meztelen női testek fájdalmas hiányáért ! leumtermelés három és félszeresére ■emelkedett. Újabb petróleum mezőket fedeztek fel. A petróleumkutak 97 százalékát a szovjet uralom alatt fúrták. Azerbajdzsán gyümölcs-, főzelék és olajtermelése is rendkívül jelentős. A köztársaság mezőgazdasági termelésee is hatalmasan fejlődött. Csatornahálózatot létesítettek a száraz steppe-vidékek termékennyé tételére. A párisi rádió Magyarország megsegítését sürgeti A párisi rádió éjszakai magyar Massában a franciaországi magyar függetlenségi mozgalom titkára kéréssel fordult a külföldön élő magyarsághoz, különösen pedig a francia földön élő magyarokhoz az óhazai magyarság megsegítéseérdekében. Bevezetőül rámutatott erra, hogy a magyar nép még az első világháború utáni viszonyoknál is súlyosabb helyzetbe került. — Ennek a háborúnak a nyomában — mondotta ezután — több mint kétszázezer magyar árva maradt és több mint négyszázezer magyar gyermek sínylődik különböző betegségekben. Nem a denv-.fcrficia juttatta a magyar népet ilyen szomorú sorsra, nem a demokrácia bűnéből romlott le a magyar gyermekek egészsége, nem a demokrácia rombolta le a hidakat és házakat, vasutakat és közműveket. A magyar nép szörnyű nyomoráért mások felelősek, és éppen ezért van szükség segítségre, mert a fasiszták az utolsó pillanatig pusztítottak azzal az elgondolással, hogy „Utánunk az özönvíz!’’ és minél nagyobb a rombolás, annál nagyobbak lesznek majd az új demokratikus rendszer nehézségei. A magyar függetlenségi mozgalom titkára végül egyetlen segítőszervezetbe való tömörülésre szólította fel a franciaországi magyarságot. Vadhússal akarják javítani a közélelmezést A vadászszezon megkezdésével Budapest lakossága abban remény-kedik, hogy a vadászokmányt a közelláás javítására használják fel. Végre nem a privilegizált vadásztársaságok tarthatják meg a lelő vadat, hanem olyan szervek kapják, amelyek azt a nagyközönség számára szándékoznak forgalomba hozni. A főváros vezetősége most tárgyal a közellátási és a földművelési minisztériummal, hogy az egész országban lelőtt vadmennyiség a Községi Élelmiszerüzemet illesse meg, amely azt azután olcsó áron bocsátaná a fogyasztók rendelkezésére. A most érvényben levő rendelkezések szerint több ilyen kijelölt nagykereskedés van, amelynek a vadára az önmaga számára visszatarható mennyiségen felül, a lőtt vadat leadni köteles. A főváros azonban azt kéri, hogy a Községi Élelmiszerüzem számára kizárólagossági jogot biztosít Sónak és a vadhúst, nyulat, őzet, fácánt stb. csakis ez az üzerpt dobhassa piacra. Most várják a döntést ebben az ügyben, mely esetben remélhető, hogy Budapest lakossága a közeljövőben nagymennyiségű nyirlpe- Csengéhez és más vadhúshoz jut, ami pótolná a régóta nélkülözött marha- és sertéshúst. Amíg ez a szigorú beszolgáltatási kötelezet- t ség nincs meg, a vadászok félvállá sról intézik el a kérdést, aminek legjobb bizonyítéka az, hogy a Községi Élelmiszerüzem, mint kijelölt nagykereskedő, mindössze huszonkilenc darab nyulat kapott az idei vadászszezonban A közellátási minisztérium illetékes szerveinek is beadtak néhány lőtt vadat, ezeket közegészségügyi intézményeknek juttatták. Boldog új esztendőt kivon színházjegyvásárló és hirdető feleinek HIRDETŐ ÉS SZÍNHÁZJEGYIRODA VII., Erzsébet-körút 911 Telefon : 22-00-33, 22-00-44 VI., Szent István-körút 29 T.: 122—122 • §2S!£#d%aa ■KíjöíX 5946 JANUAR 1. BWWfW-- *’*ujtw«an Két vers HARMAT Nevezzül el a harmatot, hogy holnap már oly néven hulljon, amit nem gyilkos száj adott, hegyen új neve remegő, szivárványszínű, friss, pórinké, berniét legyen a hajnal is s az is, hogy virág szirmán ringó, hogy kem ismer vért és hatalmát, hogy ez a harmat tisztahármat. BÓKA LÁSZLÓ DICSŐSÉG Ha éltem könyvét visszahajtanán, tollasan álhit voltam hajdanán. De Isten megtiltotta énnekem, hogy hófehérbe zülljön életem. A mélybe küldött s nem nyújtott kezet, úgy tett, mint aki elfeledkezett. Nem adott kincset s hozzá rejtőket, se palotát, se cifra rendjelet. Sosem volt többem, mint amim ma. VOM, nem adott nekem semmit, csak magam! így vittem sokra életem delén, földön a legtöbb ember lettem én. DARVAS SZILÁRD Kettő szobás udvari öröklakások eladók Batthyányn. 59. Perczel Miklósné ny. államtitkár özvegye nevére szóló cellafántokban levő, másra teljesen értéktelen okmányait szombat délelőtt a Központi Vásárcsarnokban elvesztette. Magas jutalom ellenében kéri azokat IV., Váciutca 2. Halas és Frank-Cégnél leadni. deportáltról, akit 1945 február havában vittek Witstegiersdorf Lager 5 táborból Bajorország felé. Értesítést kér: Csillárok és Világítási R. T. VII. Erzsébet-körút 41. Telefon: 222-505. Byrnes Washingtonba érkezett Washingtonból jelentik, hogy Byrnes, az Egyesült Államok külügyminisztere szombaton hazaérkezett Moszkvából. Byrnes megelégedéssel nyilatkozott az értekezletről és útjáról, melyről legközelebb rádióbeszédben számol be Amerika népének. Csangkaisek fia Sztálinná! Moszkvából jelentik, Sztálin kihallgatáson fogadta Csang Kai Sek fiát. A kihallgatáson részt, vett Molotov külügyi népbiztos és Kína moszkvai nagykövete. Moziközönség és futballdrukkerek A demokratikus hatóságok elnéző magatartását, úgy látszik, biztatásnak veszik a hitterizmus gyógyíthatatlan fertőzöttjei, azok, akik néhány hónappal ezelőtt még lapultak a pincékben. Most, miután rájöttek, hogy ingati fut húrozhatnak az utcákon is, előmerészkedtek a napvilágra. A mi nekibátosodott nyilasaink, most a pesti mozikat és a Ferencváros ü körúti sporttelepének hírhedt B tribünjét lepik el. Az ismeretes és ismeretesen eltussolt városi színházi diáktüntetés nem maradt elszigetelt jelenség. Miért, is maradt volna? Ha a hazaárulók nyilvánosság előtt történő hecccsinálásáról az illetékesek is jelentik, hogy „nem történt semmi“! Ezért „nem történt semmi“ a Royal Apollo Pimpernelfilmjének előadásain sem. Mert az nem minősíthető valaminek, hogy a vászonra vetített SS katona és horogkereszt láttára tapsolni kezd a közönség egyikrésze. Ugyanígy a Fradi-pálya tribünjén is csupán annyi történek, hogy vasárnapról vasárnapra munkásellenes tüntetéseket rendez az érzelmeiről jól ismert B közép. Ha megtörténne az a képtelenség, hogy a rendőrség nyakon csípné s az ügyészség nem helyezné szabadlábra e nyilas hecccsindlókat, azt hisszük, nem egyről kiderülne, hogy pártszolgálatos, dunaparti kísérő, de legalább is hivő párttag volt Szálasi úr páírtjában. De minek piszkáljuk meg a múltat — gondolják az illetékesek, jobb, ha a feledés fátylát borítjuk reá. Hogy e fátyol alatt a nyilasok egyre, bátrabban kezdik ki ifjú demokráciánk alapjait, na csupán a demokrácia haja . . . Molnár Erik népjóléti miniszter romániai útjáról és Groza demokratikus politikájáról A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete gyűlésén Molnár Erik népjóléti miniszter beszámolt romániai tapasztalatairól. Hangsúlyozta személyesen győződött meg arról, hogy Groza és kormánya a demokratikus nemzeti politika megvalósítására törekszik, amelynek célja a magyarok teljes gazdasági, szociális, politikai és kulturális egyenjogúsága. Romániának ma a magyarságnak számarányához képest több középiskolája van, mint a románságnak, a kolozsvári egyetemen 32 magyar állampolgárságú professzor működik, a Groza-kormány iskolapolitikája tehát feltétlenül demokratikus és magyar részről rászolgál minden elismerésre. Kolozsvár mindkét alpolgármestere magyar, a főpolgármester is magyar származású, Észak-Erdélyben a közigazgatásban és rendőrségben, valamint, a vezető kozíciókban a magyarság jelentős szerepet játszik. A reakciót természetesen még Romániában sem sikerült kiküszöbölni. A reakció azt állítja, hogy Groza csak a Kommunista Pártra és a Magyar Népi Szövetségre támaszkodik. A demokraták ezzel szemben meg vannak győződve róla, hogy az ország többsége Groza kormánya mellett áll. Magyarország hozzájárulhat a román demokrácia megszilárdításához, ha leszámol a maga reakciós, imperialista erejével, s amelynek tevékenységét a román reakciósok éppen a román demokrácia meggyengítésére használják ki. Ez a felismerés kell, hogy meghatározza a magyar demokrácia, politikáját Romániával és az erdélyi magyarsággal szemben. A nemzetgyűlés elnökének újévi rádióbeszéde Újév napján este 7 óra 40 perckor Nagy Ferenc, a nemzetgyűlés elnöke rádióbeszédet mond. Megindult a távbeszélőforgalom Romániával A távbeszélőforgalom Romániával 1946 január 1-ével megnyílik. Állami beszélgetések, szolgálati beszélgetések és közönséges magánbeszélgetések válthatók. A forgalomban az összes magyar és román távbeszélőközpontok résztvesznek. A háromperces közönséges magánbeszélgetés díja 6.50 arany frank. Társadalmi Szemle marxiém tudományos folyóirat, első száma január első napjaiban jelenik meg. Foglalkozik : a társadalomtudomány, közgazdaságtan, a hazai és nemzetközi politika, valaiint a kultúra főbb kérdéseivel. Tanulmányok, szemlék, könyvismertetések. A folyóiratban, a legkiválóbb közírók cikkeivel találkozik az olvasó. Főszerkesztő : Dr. Fogarasi Béla Felelős szerkesztő: Mód Aladár Kapható minden nagyobb könyvkereskedésben és az újságárusoknál, egyes szám ára 1’. 5.000.—, előfizetési ára ’/, évre P. 12.000.— Szerkesztőség : Budapest, V. Honvéd-n.. II. I. Kiadóhivatal: Markra. Bp. VI. Rózsa Ferenc-u. 111.