Szabadság, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-296. szám)
1946-10-01 / 221. szám
Nem és nagyhatalmakra, s Kínám magunkra kell építenünk kispolitikrákat Ezután azoknak válaszolt Gerő Ernő, akik a Szovjetunióval való jószomszédi viszonyt csak „földrajzi adottsággal” indokolják. Földrajzi adottságok azonban egyedül nem határozhatják meg egy ország külpolitikai irányvonalát. Ha Magyarország szomszédai reakciós országok volnának, bármennyire is be volnánk ékelve közéjük, másutt kellene barátokat keresni. Sokszor még jóhiszemű demokraták is úgy teszik fel a kérdést, várjon kire, melyiknagyhatalom felé kell orientálódnunk? Pedig a dolog világos: egyikre sem. Nekünk saját magunkra kell orientálódnunk, a magyar népre, országunk tartós léekeire, jövő fejlődésének és hatartásának biztosítására. Ha mi azt hirdetjük, hogy határozottan kell haladni a Dunavölgy népeivel, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés útján, akkor ez nem „orientáció” egy nagyhatalomra más nagyhatalmakkal szemben, hanem az egyedül helyes, valóban önálló, a nemzet és az ország érdekeit szem előtt tartó magyar külpolitika. Ha ,egy kis nemzet a történelmi haladás erőire támaszkodik, ezekhez zárkózik fel a béke és a fejlődés biztosítása érdekében, akkor lehetőséget nyer arra, hogy önállóan, teljes nemzeti önérzettel és sikeresen képviselhesse saját érdekeit. Idézte Sztálin generalisszimusz meghatározását, amely szerint saját ideológiájával kerülne szembe a Szovjetunió, ha nem becsülné a kisnépeket, ha beavatkozna, a kisállamok belső ügyeibe. Ami áll a Szovjetunió és Magyarország viszonyára, az áll olyan országokhoz való viszonyunkra is, mint Jugoszlávia. Bizonyos mértékben áll az összes dunavölgyi népekhez való viszonyunkra. Felvetette a kérdést, hogy illik be ebbe a képbe Csehzlovákia jelenlegi magatartása és Romániává, még mindig nem rendezett kérdések. — Mi, kommunisták nem vagyunk ábrándosok — mondotta 'leró Ernő. Nem hunyunk szemet a tények előtt. Nem titkoljuk, hogy ezt a magatartást, amelyet Szlovákiában a magyarsággal szemben tanúsítanak, a legélesebben elítéljük és nem szűnünk meg küzdeni az ottani magyar kisebbség jogaiért. Ide számunkra az is kétse végtelen, hogy a határainkon túl élő magyarság számára csak úgy tudjuk biztosítani az emberi jogokat, ha itthon rendet teremtünk a saját portánkon , haezzel, valamint helyes külpolitikánkkal olyan barátokat szerzünk magunknak, akik valóban a szívükön viselik a nemzeti kisebbségek jogait, mert ez saját állami berendezésükben is az állami felépítésésnek alapja. Kétszínű hintapolitika erre nem alkalmas, a reakció arcátlan előretörése a magyar belpolitikában még kevésbé. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy ha a magyar belpolitikában sikerül visszaszorítanunk a reakciós erők előretöréseit, ha megszüntetünk minden kétértelműséget a külpolitika területén, akkor rendezni fogjuk tudni a szlovákiai magyarság helyzetét is, mert olyan erőkre fogunk tudni támaszkodni e jogos és igazságos törekvésünkben, amelyekre jelenleg nem, vagy csak kis mértékben számíthatunk. 4. ^_TO4FOLYAMOX~" SZÍRT GIZELLA nyárskő- és Móczi-út 76. Divatcsarnok ház s Rákosi Mátyás beszédét vita követte. A felszólalók a többtermelés problémáiról szóltak és a kultusztárca ügyvitelének hibáit tették szóvá, majd Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter lépett az előadói emelvényre. Beszédében hangsúlyozta, hogy ha bent az országban kiéleződtek az ellentétek a demokrácia és a reakció erői között, lehetetlenség, hogy ne éleződjenek ki az ellentétek a külpolitika kérdésében is. Azok, akik a parasztság milliós tömegeit szembe akarják fordítani a munkássággal, a külpolitikában azon mesterkednek, hogy hazánkban az oly végzetes hintapolitika, egy új, de a réginél nem kevésbé veszedelmes válfaját valósítsák meg. Az újsütetű hintapolitika képviselőinek álláspontja lényegileg nagyon kevéssé különbözik a régitől. Az új hintapolitikusok persze nem ejtőernyősöket vár. Eak, mint Kállai, ők a Szövetségesek közötti ellentétek gyors kiéleződésére spekulálnak, megelőző, preventív háborúba helyezik reményüket és azt lesik, mikor hull le Európára az első atombomba. Gerő Ernő beszélt a történelem preventív háborúiról, Vilmos császár és Hitler háborújáról, Pearl Harbourról és ezeknek a háborúknak csúfos kudarcáról. A magyar külpolitika a kiegyezés óta a német és osztrák imperializmusra alapozódott, pedig a nép érdekei akkor is mást követelt. Még inkább megváltozott a helyzet a századfordulótól kezdve, amikor az orosz munkásosztály és vezetése alatt a parasztság sokmilliós tömegei felvették a harcot saját imperializmusuk ellen és megdöntötték a cárizmust, a nagybirtokosok és nagytőkések hatalmát. A fasizmus elleni dicsőséges felszabadító háborúban a Szovjetuniót benépesítő szlávokhoz felcsatlakoztak és ugyancsak a fejlődés élvonalába kerültek Tito marsall vezetése alatt Jugoszláviai szláv nemzetei is. Kisebbnagyobb eltérésekkel ugyancsak progresszív szerepet játszanak ma a többi északi és déli szláv nemzetek. Mindegyikük szembenállóit a hódító fasiszta imperializmussal és a háború befejeztével kisebb-nagyobb mértékben a népi demokrácia alapján rendezkedett be. Valamennyi ősi ellensége a német militarizmus, egyben létérdekük az is, hogy a nyugati imperialista körök ne avatkozzanak bele országaik belső ügyeibe, ne támogassák a belső reakciós erőket. — Ez nemcsak, a szláv nép érdeke. Ez a magyarság életérdeke is. Évszázadokon át népünk történelme a német hódító és a magyarság leigázását célzó törekvések elleni szakadatlan küzdelem. Továbbmenni a múlt útján, nem azokkal haladni együtt, akik mindent elkövetnek a német imperializmus feltámadása ellen, azokhoz csatlakozni, akik saját imperialista céljaik számára fel akarják éleszteni Németországot, nemcsak halálos bűn a nemzettel szemben, hanem valósággal nemzeti öngyilkosság. Gerő Ernő a demokratikus mestar külpolitikáról i Szabadság" Nem akarunk Nyugat felé elzárkózni Hivatkozott Jugoszlávia és Magyarország között létrejött párisi megállapodásra, amelyről mindenki elismeri, hogy eddig ez a magyar békedelegáció egyetlen komoly sikere Párisban. Gerő Ernő ezután köszönetet mondott a jugoszláv békedelegáció vezetőjének azért a megértésért, melyet a magyar demokráciával szemben tanúsított. Romániáról szólva, kifejtette: mint reálpolitikusok és mint kommunisták arra törekszünk, hogy legalább biztosítsuk az Erdélyben élő másfélmillió magyar lakosságjogait.• Bennünket, kommunistákat, ellenfeleink úgy szeretnének beállítani, mint akik tudni sem akarnak a Nyugatról, — mondotta befejezésül. — Ez nem így van. Mi egyáltalán nem akarjuk, hogy Magyarország elzárkózzék a Nyugat felé. Éppen ellenkezőleg. Szoros gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat akarunk kiépíteni a nyugati demokratikus népekkel, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal, de más államokkal is. De ugyanakkor azt kívánjuk, hogy külpolitikánk vonalvezetésében ne legyen törés, ingadozások és kétértelműségek. Meggyőződésem szerint ott Nyugaton is többre értékelik, mint a frivol bujócska játékot. Végül kemény kritikát gyakorolt a magyar diplomáciáról. Azt mondotta, hogy ilyen diplomáciai apparátussal nem lehet megvalósítani az új Magyarország követelte politikát. Gyökeres fordulatnak kell bekövetkeznie ezen a téren. Fel kell frissíteni diplomáciai testületünket demokratikus elemekkel. Ezen a téren is példát vehetünk Jugoszláviától. •— Olyan külpolitikát akarunk — mondotta, — amely nemzetközileg a haladó, neon pedig a reakciós imperialista erőikre támaszkodik, amelynek alapgondolata, hogy a Duna völgye és a Duna kérdése nem idegen imperialista hatalmak, hanem, maguknak a dunavölgyi népeknek legsajátabb ügye. Gerő Ernőt már felszólalása elején leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a nagygyűlés közönsége. Beszéde befejezése után a kiküldöttek sokáig, ünnepelték. A főváros és a vidék küldöttei A közlekedésügyi miniszter után a főváros és a vidék küldöttei szólaltak fel: őszhajú tatai bányász, angyalföldi proletárasszony, munkások, parasztok és értelmiségiek. Rajongó szeretettel fogadta a kongresszus Major Tamást, a Nemzeti Színház igazgatóját, aki a művészek háláját és ragaszkodását tolmácsolta- Az értelmiségi hozzászólások sorában Beer János dr., a főváros tisztifőügyésze a köztisztviselők, Losonczy Géza nemzetgyűlési képviselő pedig a haladó értelmiség feladataival foglalkozott, majd Farkas Mihály, a párt központi vezetőségének tagja emelkedett szólásra. „A munkásegység alapjai szilárdank* — A belpolitikai helyzet, melydöntő jelentőségű politikai harcok közelségét jelzi — kezdte beszédét, — szükségessé teszi pártunk számára, hogy megvizsgálja, elég szilárd-e a viszonyunk szövetségeseinkkel, elsősorban testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal. Meg kell néznünk, hogyan bírja el a munkásegység azokat a megpróbáltatásokat, amelyek a közeljövőben a nagy harcok tüzében érni fogják. A munkásegység kérdése lényegében a magyar munkásosztály magatartását, szerepét és a demokrácia megerősödéséből álló feladatait jelenti. A magyar, demokrácia és ezen túl az egész nemzet jövője pedig ettől függ, a közel kétéves tapasztalat bebizonyította, hogy a magyar munkásosztály, a magyar demokrácia nemcsak legdöntőbb, de legmegbízhatóbb és legharcosabb ereje is. A felszabadulás után elsőnek a két munkáspárt ug- Gergely Sándor: A demokrácia új értelmezése Sok levél érkezik hozzánk vidékről panaszokkal, zavarokról, önkényeskedésekről. Vidéki lapokban is cifra dolgokat olvasok néha. Ilrost leveleket és újsághíreket egyeztetek Debrecenről és ez a fejtörés szokatlant eredményekre vezetett. Debrecen kereskedő-társadalma a maradandóságnak eme egyik legerősebb támasza, amelyet Ady is a Hortobágyról beszend délibábbal fenyegetett,— szóval Debrecen kereskedő-társadalma — kapitalista ellenes. Ezt olvasom ki a hírekből. Sőt azt is, hogy kapitalista ellenes volt már a múltban, már t. i. — a közelmúltban is! Most „igazoltatják“ Debrecenben a kereskedőket. Az igazoltatási bizottság elé többek között egy Hohol Frigyes nevű műszaki kereskedő kérül. Ez a Hohol a Baross Szövetség elnöke volt. Ezt nem vonta kétségbe senki: nyilas volt! Ezen sem volt vita akkoriban. Húszezer forintra megzsarolt egy kereskedőt s kiigényelt egy üzletet , amely egy másik kereskedőé volt. E körül a vádpontok körül nagyobb diszkussziók fejlődtek ki. A terhelő tanuk előadták a tényállást, de a bizottság a felhozott vádakra azt mondta, hogy azok kapitalista elfogultságból származnak és nem tudnak beleilleszkedni a történelem szükségszerű menetébe. Tehát elutasítja a vádakat, amelyek — amint a „Debrecen“ című kisgazdalap írja — „nem megnyugtató bizonyítékok“ ennek a koholnak a „bűnössége mellett. Tehát a felmentő ítélet alapján, mert a vádlottat demokráciára érdemesnek találta a nagyérdemű tisztára voló bizottság — a vádlott náci boltos helyesen cselekedett a közelmúltban, amikor el- és kiigényelt kapitális értékeket más kapitalistáktól. A vádlott tehát antikapitalista volt, hiszen a kapitalistád rövidítette meg. A saját javára természetesen, de háli istenem, a zavaros időkben nem érnek rá Baross szövetségi elnökök a közzel foglalkozni... Az ember tréfálózni szeretne, ha manapság ráérne a sok tréfát kellően értékelni. Bizonyos, hogy ez a Hohol és a debreceni kereskedőket igazoló bizottság a „Debrecen“-nel együtt hamarosan reakciósnak fog deklarálni mindenkit, aki a kiigénylések fénykorának a nyilas parazitizmusnak hoholt vonalát zokon vette valaha és azokon veszi ma is.Az, hogy valaki bús emlékekkel idézi valakik nyilas múltját és garázdálkodását — nem büntetendő cselekmény. A demokrácia ezt nem tiltja. Szabad emlékezési lehetőséget ad a demokrácia.. S elvégre — miért ne emlékeztethesse valaki a bizottságot arra, hogy az „igazoltatandó“ nyilas volt. Baross-elnök volt! Miért ne? A bizottság ezt úgyis tudja. A Héterfián, a Piac utcán, a Vásáry-fivérek birodalmában, most kodifikálják a demokrácia debreceni értelmezését. Demokrata az,aki 23 én reakciós érdekeimnek megfelel. rótt talpra és indította mag harcát az ország újjáépítéséért, — mondotta. — Ennek oka, hogy ,a munkásosztálynak a demokratikus átalakulásban élenjáró szerepe van. Polgári politikusok nem értik ezt, mert ők az osztály történelmi hivatását a számszerű többségben keresik, holott egy osztály jelentőségét, súlyát társadalmi helyzete szabja meg, az, hogy következetes harcosa-e a haladásnak, képes-e, akarja-e, hogy előrevigye a haladás ügyét. A demokrácia eddigi eredményeinek vizsgálatán keresztül Farkas Mihály rámutatott arra, hogy a munkásosztály csak azért volt képes a hatalmas feladatok megvalósítására, mert egységesen lépett fel a közös ellenség, a reakció ellen és mert létrejött a munkásosztály hat pártjának harcos akcióegysége. Meg kell vizsgálnunk azonban — mondotta —, hogy a reakció munkájának eredményeképpen ,a munkásegység frontján nem keletkeztek-e repedésük? Teljes tárgyilagossággal meg lehet állapítani, , hogy a munkásegység alapjai szilárdak. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy megmondjuk, a szilárdság mellett a falakon itt-ott kisebb repedések keletkeztek. Farkas Mihály ezután részletesen foglalkozott a két párton belüli, munkásegységet bénító törekvésekkel és megállapította, hogy mind a Kommunista Párt, mind a Szociáldemokrata párt hibákat követett el. Ezek a hibák azonban koránsem olyan veszedelmesek, mint azok a törekvések, amelyek vissza akarják vinni a két pártot a testvérharc útjára. Nem nyíltan, de kisebb körökben hevesen bizonygatják, hogy a Szociáldemokrata Pártnak más politikát kellene folytatnia. Ez a más politika nem egyéb, mint szövetségre lépni a magyar és külföldi burzsoáziává és visszatartani a magyar demokrácia fejlődését. Bár ez az opportunista irányzat nem képvisel komoly erőt ,mégis erélyesebb harcot kell folytatni ellene. A munkásegység szilárd alapját ezek a törekvések természetesen nem ingatják meg. A Szociáldemokrata Párt élén a munkásmozgalomnak olyan régi harcosai v állnak, mint Szakasits, Bán, Rics, Rónai, Marosán, akik hosszú évtizedek munkája eredményének tekintik a munkásosztály egységét és érzik történelmi szükségességét. Végül Farkas Mihály a munkásegység gyakorlati megvalósításával foglalkozott és kifejtette, hogy a pártok alsó szervezeteiben, az önkormányzatokban és a sajtóban szoros együttműködésnek kell létrejönnie, hogy a munkásegység erejét a magyar élet minden területére kiterjesszék. 1 /kedd, ms oktdrer 1 iSQESEi. ■UaMaHUaBHUaMa .METROPOL HALL ALFONSO KACAGÓ CAVALCADÉJA BUDAPEST ISMÉ Álakat, Barna And, Bartók Anni Ly Wong, Premier: Szereplők: Alfonzo, Antony & Angela, Bellák Miklós, Horváth Bötke, Mitoga Lázató, Október 1-én 3 Amigot, 3 Brixton, Katli & Ratkó, Sxamotttty Sisters, este 10-kor! Asztalrendelés a METROPOIBAT*. Tel.: 220 273. Belépődíj nincs, Dele A trató van * Eladó autóját megjavítjuk, rendbehozzuk, díjtalanul garázsirozzuk, nagyon gyorsan eladjuk min asit Budapest, Vl., Vig u. 3. Miskolc, Széchenyi. 1®. Kedvezményes jegyek az Ossi vásárra szeptember 28—október 6-ig Kapható: „SZIKRA“ József-barát S. 2 forint helyett 1.50 forint