Szabadság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-01-01 / 1. szám

2 SZERDA, 104? 3ASSTXR T 7. esnberlség története egy kissé a szerencsejáték históriája is. A hazárdjátékokban az emberiség ohha p.tlftn kalandvágya oldódik fel modern formában a legrövidebb időegységbe szorítva az eliöiiáll- halattan szenvedélyeket. A kapitalista -világrend ezen a téren is tág teret adott a leUdlsmori'ttes! harácsolok szá­mára, hogy a tömegek já ékspavodélyét felkorbácsolva, a maguk zsebét duzzasElhassák fel. A tapasz!«lat ugyanis azt bizonyítja, hogy játé­kon végeredményben csak veszíteni lehet, különösen akkor, ha drágán keli .megfizetni az árát, hogy a kö­zönség, a nép leülhessen a játék­asztalokhoz, A. ló versenyen húsz százalékkal adósainak meg min­den forintot, amit a játékos meg­kockáztat, Ez az■ államnak jut, a jétékkUibókban ezzel szemben- a magánvállalkozó szedi a játék-' pénzt, melyet érzéketlenül nyer él íi■ „pinka“, a zöldasg-alba rejtett doboz, ahová a já'ókmester a zse­tonokat sülyeszti. A világháború előtt és a háború alatt Budapesten számos titkos já­tékklub. káryásnyeiven -iripá mű­ködött. melyek közös szervezetbe tömörültek s akárcsak » csikögúi geng­szterek, megvesztegették a hatóságokat, hogy ne zavarják üzle-; köreiket. Tapasztalatlan embereket, akiknek sohasem volt még kártya a kezük­ben. felcsaltak ezekbe, a zugklu­bokba, ahol nemcsak a náluk levő pénzt vesztették el, haaem fuxgy- feSigini adósságot is csináltak, mert a fslhaj'ók megelőzően pon- tos értesülést szereztek Vagyoni helyzetükről « annak megfelelő összegű hitelt nyújtottak számára, teifaászetesén bAsá# kamat és hérra-való ellenében. Széles körben folyt, a játékosok felhajtásának ez 33 alvilág; módszere. Rengeteg tisztességes embert fertőzlek meg, kergettek rom­lásba, börtönbe ős öngyilkos­ságba. Nem használt a kártyagor.gszterek ellen az állandó razzia sőt a kü­lön rendőrségi káriyacsoporiok fel­állítása sem, mert a tripótulajáo- vasoknak minden hatóság szerve-- setében voltak besúgóik, akik előre értesítették őket a készük* intézke­dések: ö! Á felszabadulás után a pénzrom­lás következtében szükebb térre szorult a kártyás­front működése. Csak feketézők és fezörök pénzére pályázhat­nak, mert az egyre romló bankjegyekért; m-m volt érdemes kockáztatni ok a hatóságokkal való összeütközést. Három helyen működött titkos játékklub, ahol dollárban és fontban kártyáztak és rttK’t- teztek az infláció vámszedCi. A legdivatosabb a Kégiposfa-úicá- han egy láneusnőböl lett báróné lakásán, égy másik az Andrdssy- út és Jóka Ltér sarkán levő bér- házban, a harmadik pedig egy Lcr!ö!t)ai/-utcai villában, ahol ki­zárólag a ruletigolyókat pergették. A rendőrség természet-, sen tudo­mást szerzőit a működésűkről de a játékosok annyira vigyáztak és oly ügyesen leplezték a titkos já­tékklubok munkáját, hogy csak egyetlen egy esetben sikerült iet- 'f.er;érni a. hazárdjétékosokat. A stabilizáció azután meghozta *z új konjunktúrát azok számára, akik ahelyett, hogy dolgoznának, a jóhiszemű tömegek játékszín vedé­SZIKRA irodalmi és lapkiadó vállalat nyomdai ú. Magyarország legnagyobb nyomdaüzeme Budcpesl, V, Honvéd-u. 10 és Vili, Józsöf-kÖrúI 5 Lap-és könyvnyomda, offset1-és mélynyomó- 'üzem, könyvkötészet kliséqyár Könyv, újság, folragus* a legelsőrangúbb kivitel­ben a SZIKRA üzemeibö-n készül Mindenki tett? N . Fékevesztett kártyaesaták a titkos klubokban; luxuslakásokban és kávéházi különszobákban lyét akarják kihasználni. Annál is Inkább, mert r. A'rém-éti Kaszinó, az Országos Kaszinó, á lipótvárosi Kaszinó az Otthon Kör, a Bun- gária-kluli, az Vxió-klnb és a többi társadalmi egyesület, ahol a gazdag nagykereső? ü polgárság aránylag kisebb veszéllyel áldozha­tott játékszenvedélyének, megszűn­tek és csak egyetlen olyan klubot engedélyezték, a mélyben a rendőri beavatkozás vearély., nélkül lehe­teti, liazárdot játszani. Xgyre-másra alakultak a tit­kos játékklubok, azonban rövid idő múltán be is csuk. tik azokat, mórt a megváltozott kö­rülmények között a feketézők, si- borck, az expor.-konjunktúra ha­szonélvezői nem merték vállalni a tettenérés kockázatát. Ezek most egymás között játszanak azokon ni esélyeken' melyek::- !: hire ki- szivárgott már a palotákból és luxuslakásokból, megbotránkoztat - va a mindennapi kenyerükért fá­radságosan dolgozó tömegeit. A szenvedély es játékosok, aki-lenek nincsen megfelelő ársadalmi Ssz. ezskötletésük, hogy az egyetlen működő klub tagjai sorába felve­gyék őket, a kávéházak kártyaszobáiba szorultak, ahol mórt arányta­lanul magas összegekben fo­lyik az úgynevezett ,,koi.i- mersajáték". Egyes köiűti, lipótvárosi, An- drássy-ú;i és Kossuth Lajos-ttteái kávéházakban naponta sokezer forint cserél gazdát s egy-egy romi, vagy alsósparti pénzforgalmából egy kisebb vállalat egész heh sze­mélyzeti költségét ki lehetne fi­zetni. Természetesén az egyetlen enge­délyezett klubba is beszivárgott né­hány imzaröör, akinek a klub nem társadalmi találkozóhely, ha­nem csupán olyan menedék, ahol hatósági beavatkozás veszélye néi­Ze,kZoUáni NEG i Negyven. Egy életút fele? Vagy több is tán, barátom? “Mégis, úgy lépek rajta át: kapun, és nem határon. Nem múlás ez, de éledés, féld szélesül, menny tágul, immár nagyobb hazát lélek munkára én hazámul! Mit ifjúságom reszkető tekintete elvétett, pattannak, hullnak zárjai a gyermek fejtekének. Vénillő-ifjan meglelem, kinek ha jdan születtem, ki harminckilenc éven át nem voltam, nem lehettem. Talán egy sző, egy rím mögött lapul... S ha hívja párja: fölszáJl a rím és. fénynek ül versemnek ablaka bal Elgördítem, ha szikla Is a szót, végre kimondom, fülönesípetn gyemieJonagam, s rábízom minden dolgom; Mert csak isten s gyermek lehet oly vakmerő, oly bátor, világot gyűr, épít, teremt hóból homokból sárból! Ki ifjúságom, mint csatát elvesztőm, visszanézve, bú nélkül vetem vissza már szemem e csatatérre. Hol nevét tudtam mirtdenik fűszálnak, nesznek, rögnek; mint feldúlt, égő városok, éveim füstölögnék. V így hágok át a férfikor dombjain s meg-megálíva, szétnézek még s elindulok új, győzelmes csatéra. .....'' ........................y Ö regség* Nem retteglek én, hóval víg csúcsok, rétek! Elindulok 3 meghódítom vidám, szép, bölcs vidéked! J (Bukaresti tudósítónktól) Több mint öt hónapon keresztül, má­justól októberig, egy csepp eső sem esett a Székeiyföldön és Moldovában. Tizennégy megye termését teljesen kiégette a ször­nyű aszály, másik tizenöt megyé­ben pedig csak annyi termett, hogy a telet szűkösen ki lehet húzni — ha a vetőmagot is fel­élik, A négy székely megye kö­zel nyolcszázezer magyarja Erdély magyarságának csak­nem fele — és töbhmiliió moldovai román éhínség előtt áll. Száz év óta nem volt Ilyen pusz­tító szárazság. A vetéseket, le­gelőket feJperzseite, a folyómed­reket kiszárította, a kutakat ki­apasztotta, az erdőket felgyúj­totta, Egész hegyoldalak lángol­tak hetekig ezen a nyáron. Brassó városa is majdnem bele­veszett a tűztengerbe, A moldovai parasztok őrölt fa­kérgen tengődnek. A Székelyföl­dön mér eddig i« több éhséghalál fordult elő. A járványos betegsé­gek is emésztik a legyengült em­bereket. S mindez már most, tél elején! Hol van még az új ter­més — ha ugyan lesz, mert nincs mit vetni s nem igen marad iga­vonó sem. Megindult a belső népvándor­lás. Áz ország keleti vidékeiről nyugat felé áramlik az éhező la­kosság, gyalog, szekéren, túl­zsúfolt vonatok tetején, ütköző­jén. A székelyeket a magyar határ felé űzi az éhség. Bihar- püspökibe megint számos szé­kely család érkezett és bebocsá­tást remél a kánaáni Magyaror­szágtól. > Szerény számítás szerint csak a négy székely megyének 300 vagon tengerire volna havonként szüksége- Az összes romániai tengerihiány 140.000 vagon, több mint Magyarország egész ezidei tengeritermése. Ezenkívül 5000 vagon vetőburgonya is kel­lene. Májusban még 500.000 va­gon tengerire számítoltak, októberre 80.000 lelt belőle. A kormány emberfeletti erőfe­szítéseket tesz, hogy a fenyegető katasztrófát elhárítsa. Legjobb szakembereit mozgósította a készletek számbavételére és el­osztására, többszázmilliárd leit adott a Szövetkezeti Intézetnek a gabona felvásárlására. Ezeft- kíviil minden nyersanyagkivitelt a gabonaszerzés szolgálatába ál­lított. A román Jegybank ara­nyat kínál a tengerentúli dús termésű országoknak. De aszú' kös belföldi készletekből csak ideig-óráig tudja valamennyire enyhíteni az éhséget, a román reakciótól félreve­zetett Amerika és Anglia pedig ma még akadályozzák a szállítást Déi-Ameriknből. Maniu és Bratianu az éhség­fronton -— legalább is egyelőre — győzelmet arattak; angol­Ifa'/.aér ksACtt A. DIRER: FÉRFIKÉPMÁS szász bojkottal akarják térdre kényszeríteni az alighogy meg­született román demokráciát, Minden egyéb bel- és külpoliti­kai kérdés eltörpül most Romá­niában, az államélet energiájá­nak nagy részét erre a megoldha­tatlannak látszó problémára össz­pontosítják. A környező baráti országok mind sorra segítségére sietnek az éhségtől fenyegetett szomszédnak. A Szovjetunió bár Ukrajnát sem kímélte a száraz­ság, gabonát és gyógyszereket juttat, a szovjet katonák segítsé­gére vannak a lakosságnak n szántásban, a traktorok javítá­sában, a pusztulással fenyegetett állatállomány mentésében. Cseh­szlovákia kétezer vagon burgo­nyát, Jugoszlávia és Magyar- ország — bár maguk is szükség­ben vannak, sőt bevitelre szorul­nak — ezer-ezer vagon tengerit, Bulgária 1000 vagon búzát ad De mindez csalt egy csepp a ten­gerben. Tengerentúli tömeges bevi­tel nélkül az éhínség nem lesz elhárítható. A román nép reméli, hogy a nagyha­talmak végül is felhagynak a kiéhezte lés politikájával, még mielőtt késő lesz. Magyarok és románok szinte versenyezve igyekeznek enyhí­teni az éhező milliók nyomorúsá­gos helyzetén. Az erdélyi magyarságnál többezer székely gyermeket helyeztek el. Egyes szerencsésebb városok, mint Nagyvárad, Nagyszalonta elvál­lalták ingyenes teleltetésre a székelyek jószágainak egyrészét, A kormány — erejéhez ké­pest •— egyformán, megkülön­böztetés nélkül segít magya­ron, románon- De a felelős román tényezők nem áltatják magukat. Jól tudják, hogy' minden erőfeszítésük, a társada­lom minden segítése legfeljebb csak hetekre halaszthatja el a tSffiegsserencsétienséget. Soltész PÚI kül játszhat- hatalmas összegekben. Ezek a textilesek, tőzsdézek, autó- kok, „építészek” és „igazgatók” már a koradélután egy lieg vili­nél; és ezres tétekben ferMiz- nek, vagy pókeroznak. Ez csak a mellékes szórakozásuk, méh - lyel addig töltik ki az irió't, míg kezdetét veszi a bakkatat, ami számúkra az igazi kiélési te­rület. Horn an került pénz amiből ha­talmas vesz; ínségeiket’ fedezhetik és felhizlalhatják a pinkái, mely­nek jövedelméből a klubot fenn­tartják — olyan kérdés, mely elöbb-u úí.’b feltétlenül foglalkoz­atni fogja a hatóságot. Amint­hogy — bármennyire i Lakozzék is ez a könnyüpénzü és felelőtlen társadalmi réteg, az egyéniség jo­gúnak „megcsonki'ása” eilen, —■ feltétlenül figyelemmel kell kísérni azoknak a gazdasági tevékenységét, ak k a maximált jövedelem és az újjáépítés érdekébe?! vállalt ala­csony munkabérek korszakában olyan kivételes körülmények kö­zött élnek, hogy naponta többször pergőj hagyhatnak a kártya-asz­talon. Lengyel István A biai HÁROM KIRÁLYOK A XI. kerületi kommunista falu­járó munkások ezúttal nem dől- ■*_. __ gozni mentek Bid. "“f” ra, hanem a kará- jt esonyfák alá 1c- rt‘kni a maguk ajándékait a falu 1 gyermekeinek. Két —-vár hétig fúrtak-farag, tak a gyárakban: ki tud a sktti- tniből minél többet, minél játéko­sabbat előteremteni. Rohamosan nőtt as ország állat állománya, :-ren- geteg apró tehenet, lm ot, baromfit, báránykát fabrikáltak össze túl­órákban. A biai gyerekek öröme persze nagy volt. A plébános úr megkö­szönte a falu szegényei nevében a városi dolgozók ajándékát és külön köszöntötte a biai Bárom Királyo­kat Valóban, három, kis subds törpe állott és ujjongott az Ur Jézus ké­sei szült'lésénél, anyjukba kapasz­kodva! A biai Bárói* Királyok: Bognár Bálint odavalósi malomi géii-sz hármas ikrei: Miklós, Ist­ván és József. Ezidöszerint éppen három érések. Olyan egyformák, hogy csak os anyjuk tudja őket megkii lő n böMetni. Az ünnepség után lejár a Bárom Királyság ideje, haza kell őket vinni, egy játékán össze is kaptak és becsületesen megverekedtek egy­mással. Hazakísérjük őket. Otthon is három királyoknak képzelik magukat, olyan zajt csap­nak, hogy apjukkal' Bognár Bá­linttal alig lehet tíéhány szót za­vartalanul ixtUuni, — Úgy volt -4, mondja Bognár —, hogy első gy^;-jik, ez as öt­éves kislány, oíteps * i?i^avatkozás, sál jött a világfa, ifgtorvo# figyel­meztetett, hogy töl+LLyyerf.kUnk ne legyen. Be. vii. sz'getfibik volna még egy fiát. 'RgysSer azt mondja a feleségem! ' „Bálint, hg megha­lok, meghalok. Keked mégis lesz egy fiad .. :— Váltig ellenkeztem — foly­tatja a maiomi gépész —> de az Is­ten másként akaí iff. Egyszerre há­rom fiú érkezett. Bárom óva sem telt bele, hogy megszülettek. Fele­ségem, nipazámos-lány, kifogott a- orvosokat. — És miből tartja cl ezeket as erős kény ér puszi ltokat I — kér­dezzük. Bosszún nés maga elé. — Kicsit nehéz — válaszolja. — Kétssdshúsg forint a havi kere­setem. —• Segélyt nem kopott f — Nem tud mirólunk az égvilá­gon Senki a falun kívül.., Önkéntelenül is eszünkbe jut a fővárosban született hármasíkrek sora, akiket születészik után a let. k*s ajándékozók talán egy életre i,s elláttak.-- Azért áldásunk tt hintem ezt . a három fiúi — mondja a biai gé- pét- apa; büszkeséggel. — akármi­lyen nehéz is most. Vannak és még egyszer sem kellett hozzájuk orvos. Egészségesek. Elbúcsúzunk a pajkos Bárom Ki­rályoktól. Az udvaron futó öreg. asszonyba ütközünk. Se nem lát, se nem hall. Ráncos kezében három kis játékssekér. A XI. kerület falu- járó dolgozói küldték pótlásul a inai Bárom Királyoknak- A legen­dában a Bárom Királyok adtak, itt Bián — ök krymak újévi ajándé­kot. Becsig? Andor ÉHItVSJÍL FENYEGET P ROMÁNIÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents