Szabadság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-01-01 / 1. szám

x. AZ SZÉLHÁMOSSÁG AKRON“TOLLAL! 99 Feljelentések a gazdasági rendőrségen — Szabadalmi pert indít BÍRÓ mérnök, az igazi feltaláló Nagy a felháborodás városszerte a­/. Akron „csodatöltötés” miatt, mely a vártnál nagyobb karácsonyi meglepetés volt azok számára, akik bonyolult előjegyzés és két­­háromheti közelharc után szereztek belőle. A meglepetés: Akronnal mérve­ az örökkévalóság nem ter­jedt három-négy napon túl, mint egyik újdonsült csodatoll-tulajdo­­nos mondotta, ör­ökíróval csak szúrni lehet, de írni nem. A vá­sárlók egymásután viszik vissza — nem mindig szelíd szavak kísé­retében — a durcás jószágot. A Deák Ferenc-u­tcai vezér,­képviseletnél még nemrégiben a vásárolni óhajtók álltak sort, most mindenki visszaadni sze­retné. A cég alkalmazottai megnyugtat­ják az aggódókat, hogy a rossz tollakat négy-öt nap múlva becse­rélik. Többen azonban furcsálják, hogy a technikának ebből a leg­újabb vívmányából egyik sikerül. A másik non. Newyork ? Nem! Huba-utca... Megkértük a vezérképviselet egyik vezetőjét, hogy mutassa meg a tollat és magyarázza el, mi okozza a zavarokat. Valóban szép tollat mutatott, USA jelzéssel. El­mondotta hogy a külkerekedelm­i engedélyével hozzák be Amerikából s előfordul, hogy egy-két darab belső húzódásokat szenvedett uta­zás közben. Ez az amerikai toll azonban legnagyobb meglepeté­­süinkre alig hasonlít az Akron­hoz, vagy legjobb esetben is legfeljebb távoli rokona, az amerikai unoka­bácsi. Mindenesetn érdeklődtünk a Külkereskedel­mi Hivatalnál is, ahol a be­hozatali engedélyről mit sem tudnak. Ezek után a Szabadság munkatársa érdemesnek­­tartotta, hogy meg­fejtse a titkot az örökké írni vá­gyók tájékoztatására. A titok: a töltőtollat— mely­nek „amerikai származását“ filmreklám is bizonyítja — a Huba­ utcában gyártják, tévedés ne essék, nem Newyork­­ban, hanem Budapesten. A szaba­dalom özvegy Hercsfeld Zsig­­mondné nevére szól és a Pharma­cia gyógyszergyár vásárolta meg. Ez a gyógyszergyár készíti külön­ben ,­a levegőből nedvet facsaró’’ csodálatos öröktintát. De adjuk meg Akronnak, ami az Akroné; a végén lévő kis acélgomb valóban előkelő külföldi származék, Svéd­országból hozatták rekompenzációs számlára az egyik legnagyobb stockholmi golyóscsapágy-gyárból. Ezzel az acélheggyel nincs is semmi baj, csak többnyire nem is, amit egy acéldarabkától igazán nem lehet rossznéven venni. Idáig jutottunk a titok felderí­tésében, amikor szenzációs fordu­lat állott be az­ ügyben. Értesülé­sünk szerint ugyanis Biró magyar mérnök, aki az amerikai rokon­­ tollat valóban feltalálta, pert indít a buda­pesti „feltálaló“ ellen. A Bueno­s­ Ayresben élő mérnök ugyanis világszabadalmat kapott találmányára és így annak lemáso­lása még silátlyabb formában is jogtalan. A Biró-féle toll, melyet, mint mintapéldányt láttunk­ a ve­zérképviseletnél, Svájcban tizenhét dollárba kerül és konstrukciójában sokkal tökéletesebb mint az Akron. Nyomoz a GR Megkérdezt­ük az egyik Rákóczi­tál kereskedőt, aki árulja A csodá­tokat, hogy Ifi! tapasztalt. El­mondotta, hogy a kereskedők örömmel várták az Akront, mert a karácsonyra vásárló közönség figyelmét magára irányította és így nagy forgalom reményével ke­csegtetett Most azonban a legna­gyobb bajban vannak, mert a közönség b­éri vissza a pén­zét, a vezérképviselet pedig csak cserélni hajlandó. Amikor felvilágosítjuk, hogy hol készül a csodátok, meglepődik. — Kérem, mi heteken át hiába sürgettük, hogy a kereskedők út­ján hozzák forgalomba. Azzal ér­veltek, hogy az áru még a vám­hivatalban fekszik. Még mintapél­dányt sem mutattak a kereskedők­nek. Amelyik kereskedő mégis lá­tott egyet, az mind USA jelzésű Biró-féle tollat látott. Tovább érdeklődtünk és megtud­tuk, hogy feljelentések egész tömegével fordultak a gazdasági rendőr­séghez és a DK már meg is indította a nyomozást, hogy történt-e gazdasági termé­szetű csalás. A pestiek megint tanultak vala­mit. Eddig csak­­a hölgyeknek nem hitték el, hogy az „örökké’’ töb­bet jelent mint egy hónap. Erdős Péter SZERDA, TWT .TAXITAR­I ,,Díjmentesen becseréljük a tollakat" — mondja a vezérképviselet Ezek után megkérdeztük György Imrét, a vezérképviselet tulajdono­sát, hogy mit szól a'­. Akronnal szemben elhangzott panaszokhoz. A Bíró-féle golyós toll — mondotta György Imre, — 1946 januárjában jelent meg és 1946 decemberében már mi is kihoztunk egy hasonlót, ha nem is száz százalékig olyan tökéleteset. Tudjuk, hogy sok pa­nasz merült fel, sőt sok jogos pa­nasz, a toll főleg esztétikai szem­pontokból nem mindenben felelt meg a követelményeknek.­­ En­nek műszaki okai vannak és ja­nuár 4-től új gyártási folyamatot indítunk, melynek eredményeként a hibákat helyrehozzuk. Megígérjük mindenkinek, aki csalódott az A­kronban, hogy január 4-ike úáján díjmentesen becseréljük a vásárolt tollakat, bárhol vették is azt. Az Akron további gyártását nemzet­­gazdasági érdeknek tartom, annak ellenére, hogy a mai napig a for­­galombaihozáséra ráfizettünk. B.U.É.K. AJOUOH a ICMtMSEPROJt éj á b o r c in do r : Bringások panasza Hot!!/ a kerék int­rostiként, vagyis magyarul biciklistákat, pesti nyel­ven brin­gások­nak hívják,­­k­­­rt/y hozzám intézett tereiből tudtam meg, melyben Papp Sándor elt­társ, Soroksári­ úti lakos, arra szólít fel, hogy okvetlen tegyek valamit a biciklisták érdekében, mert, íme, elrendeltetett, hogy, a­ főváros for­galmi rendje érde­kében, a főút­vo­nalak kereszteződésén a kerékpár, juhat tolni kell. És csakugyan ... Mert, nem rendelték el, hogy a kereszteződéseknél a lovakat ki kell fogni a kocsiból s a soff­őrök­nek ki kell szállniuk az autóból ? Levelezőm nem ezzel érvel, ha­nem politikai érvekkel, amelyek elöl nehéz elzárkózni. Ezt mondja: „Hát igen, dőlni kell. .Újra meg­értük, mi őrét, bringások, hogy azokon az útvonalakon, melyiket mi építettünk, köveztünk, aszfal­toztunk, a régi szellem leli úrrá. Az autók tovább is keresztezhet­nek, m­ár azelőtt s talán újra min­ket fog felírni a rendőr, mert mi proletárok vagyunk a vadul haj­tók és fegyelmezetlenek. Tavaly a főkapitány kiadott­­már egy ilyen rendeletet, de sőt a bringások egy­öntetű fellépése — a. le.nem-s­zál­­lás — megbuktatta. Akkor m­i brin­gások azt mondtuk, hogy, sajnos, nem jó főkapitányunk van. De most jó van. Nem kisgazda és még csak nem is ú­j­ kommunista, akinél tapasztalatlanságra lehetne hivatkozni, ellenkezőleg: régi har­cos, a kommun katonája, a spanyol szabadságharcé. Mért hitte el mégis, hogy az összes közlekedési rétegek közül éppen a bringáitokat kell „eszállítani a lóról'’ ? Olgák irtóan sok Pesten a kerékpáros­­. Arról szó sincs. Mint külföldöl járt ember főka­pitányunk tudja, hogy Párizsban békében legalább hatszor olyan nagy ■volt az autóforgalom, mint Pesten s ennek illettére csak egy volt tilos a bringásnak: az úttesten tolni a kerékpárt. Ezt csal­ a jár­dán volt szabad megtenni. Megkér­jük tehát főkapitányunkat, gondol­­jon arra, hogy a ,,bringás-társada­­lom“ legalább 99 gsiszalékig prole­tárokból tevődik össze, méghozzá olyanokból, akik kerékpárjukat nem luxusra használják, hanem keserves szükségből. Meglepetve láttam, hogy a rendelet megjele­nése unitt sem a­ Szabad Nép, sem a Szabadság, sem ön egyetlen megjegyzést nem fűztek ehhez az intézkedéshez. Pedig lehetetlennek tartom, hogy egyetértsenek vele.“ Dk őszintén szólva: én eddig a­ gya­logjáró társadalom érdekeit képvi­sel­tem, i­e bi látom, hogy ez is-tik­­kedb­ist, s ezennel magamévá te­szem a­ bringások sérelmét is. Valóban, a megváltozott rendben ez a közlekedés hierarchiája: a) gyalogjárók, b) bringások, e) kis­kocsi-húzók, d), e), f), g) egyéb rétegek s csak azután jöhetnek fel autósok, némelyek még azután sem. Molnár Erik népjóléti miniszter: Az egészségvédelmet fokozatosan kiterjesztjük az ország minden Molnár Erik népjóléti minisz­ter egyike a legtöbbet dolgozó­ kormányférfiaknak. Nehéz be­jutni hozzá, mert reggeltől estig tárgyal, dolgozik. Kérdésünkre, hogy miképen kapcsolódik bele a népjóléti minisztérium munká­ja Magyarország hároméves programjába, a következő felvi­lágosítást kaptuk: ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS — A hároméves terv ideje alatt hozzáfogunk a tárca kere­tében annak a szociálpolitikai elgondolásnak megvalósításához, amelyet a felszabadulás után a kormányzat úgy jelölt meg, hogy a dolgozó néposztályok életszínvonalának megjavítása közfeladat, amelyről az állam gondoskodik szervei útján. GYERMEKVÉDELEM — A gyermekvédelem rendsze­rét új alapokra helyezzük: a gyermekmenhelyeket gyermek­­védelmi központokká szervezzük át s az elhagyottá nyilvánítás rendszere mellett az állami gon­doskodást kiterjesztjük a támo­gatásra szoruló gyerekek kategó­riájára is. HADIGONDOZÁS — Gondoskodunk a hadigon­dozottak ingyenes gyógykezelé­séről, fokozzuk a hadirokkantak részére a művégtagok és egyéb gyógyászati segédeszközök elő­állítását. Kiépítjük a hadigondo­zottak átképzését és kereső fog­lalkozáshoz való juttatását. Az önálló pályára lépőket kölcsön­nel támogatjuk. Megreformáljuk a járadékellátást és a kereset­képtelen rokkantaknak olyan összegű járadékot igyekszünk juttatni, amely megélhetésüket biztosítja. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS — A ma szétforgácsolt társa­dalmi intézményeket összevon­juk, a társadalombiztosítási szol­gáltatásokat kifejlesztjük, ki­építjük a mezőgazdasági beteg­­biztosítást és az egész rendszert kiterjesztjük a dolgozók újabb rétegeire. E célokat persze csak fokozatosan tudjuk megköze­líteni. EGÉSZSÉGVÉDELEM — A hároméves terv alapelve, hogy az egészségügy hathatósan csak egészséges szempontok ér­vényesítése mellett javítható meg. Az elvi centralizáció mel­lett ez egészségügy széles demo­kratizálását tűztük ki feladatul. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozókat cselekvően kívánjuk bekapcsolni egészségvédelmünk­be, hanem azt is, hogy az egész­ségvédelmet fokozatosan kiter­jesztjük az ország minden lako­sára. A vidék orvosi, elsősorban szakorvosi ellátásának biztosítá­sára új típusú járási egészséghá­zakat állítunk majd üzembe, ahol a tüdő- és nemibeteggon­­dozó intézet, gyermekgyógyá­szat, fogászat mellett lehetőleg minél több szak gyógyító orvosa fog működni.­­ A betegellátás területén az a feladatunk, hogy három év alatt elérjük az 1938-as színvo­nalat, de úgy, hogy a múltnak egyes kirívó hiányait, amelyek különösen a gümőkórosok, a be­teg csecsemők és gyermekek gyógyítása terén állottak fenn, már e három év alatt csökkent­sük.­­ A kórházak, ha fenntartói­kat nézzük, ma egészen tarka képet mutatnak. Ennek követ­keztében a kórházak vezetésénél a legkülönbözőbb szempontok érvényesülnek. Ilyen széttagolt­ság mellett tervszerű kórházpo­litikáról nem lehet szó. Ezért a tervszerű újjáépítést, kórházfej­lesztést szem előtt tartó kórház­­politikánk iránya az államosítás a Szovjetunió és Anglia példájá­ra. A kórházak államosítása mellett szükséges, hogy bevezes­sük a kórházak üzemi gazdálko­dását, ami azt jelenti, hogy a kórházaknak a bevételeikből kell fedezniük kiadásaikat — fejezte be rendkívül érdekes nyilatkoza­tát a népjóléti miniszter. 5 VJ».* MOLNÁRNÁL nagy választékban kaphatók fizetési kedvezménnyel irodai és táskaírógépek mű­tézi és elektromos számológépek , . . . , törpeszupertol Rádiók csúcsszupeng 6 havi részletre is, 6 hónapos garanciával. Haszna,­ rádiókban nagy választék. Az összes típusú táskastramofonok "Durium­ és Odeon« Ii.niglem­ezujdonságok Unod- és sülótelepek, zseblámpa­­elemek állandóan raktáron Villamossági cikkek nagy választékban­­. Bu­dapest l[ Bartók Béla-ii! ]1 (voll tíorHig 1 38-214

Next