Szabadság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)
1947-01-01 / 1. szám
x. AZ SZÉLHÁMOSSÁG AKRON“TOLLAL! 99 Feljelentések a gazdasági rendőrségen — Szabadalmi pert indít BÍRÓ mérnök, az igazi feltaláló Nagy a felháborodás városszerte a/. Akron „csodatöltötés” miatt, mely a vártnál nagyobb karácsonyi meglepetés volt azok számára, akik bonyolult előjegyzés és kétháromheti közelharc után szereztek belőle. A meglepetés: Akronnal mérve az örökkévalóság nem terjedt három-négy napon túl, mint egyik újdonsült csodatoll-tulajdonos mondotta, örökíróval csak szúrni lehet, de írni nem. A vásárlók egymásután viszik vissza — nem mindig szelíd szavak kíséretében — a durcás jószágot. A Deák Ferenc-utcai vezér,képviseletnél még nemrégiben a vásárolni óhajtók álltak sort, most mindenki visszaadni szeretné. A cég alkalmazottai megnyugtatják az aggódókat, hogy a rossz tollakat négy-öt nap múlva becserélik. Többen azonban furcsálják, hogy a technikának ebből a legújabb vívmányából egyik sikerül. A másik non. Newyork ? Nem! Huba-utca... Megkértük a vezérképviselet egyik vezetőjét, hogy mutassa meg a tollat és magyarázza el, mi okozza a zavarokat. Valóban szép tollat mutatott, USA jelzéssel. Elmondotta hogy a külkerekedelmi engedélyével hozzák be Amerikából s előfordul, hogy egy-két darab belső húzódásokat szenvedett utazás közben. Ez az amerikai toll azonban legnagyobb meglepetésüinkre alig hasonlít az Akronhoz, vagy legjobb esetben is legfeljebb távoli rokona, az amerikai unokabácsi. Mindenesetn érdeklődtünk a Külkereskedelmi Hivatalnál is, ahol a behozatali engedélyről mit sem tudnak. Ezek után a Szabadság munkatársa érdemesnektartotta, hogy megfejtse a titkot az örökké írni vágyók tájékoztatására. A titok: a töltőtollat— melynek „amerikai származását“ filmreklám is bizonyítja — a Huba utcában gyártják, tévedés ne essék, nem Newyorkban, hanem Budapesten. A szabadalom özvegy Hercsfeld Zsigmondné nevére szól és a Pharmacia gyógyszergyár vásárolta meg. Ez a gyógyszergyár készíti különben ,a levegőből nedvet facsaró’’ csodálatos öröktintát. De adjuk meg Akronnak, ami az Akroné; a végén lévő kis acélgomb valóban előkelő külföldi származék, Svédországból hozatták rekompenzációs számlára az egyik legnagyobb stockholmi golyóscsapágy-gyárból. Ezzel az acélheggyel nincs is semmi baj, csak többnyire nem is, amit egy acéldarabkától igazán nem lehet rossznéven venni. Idáig jutottunk a titok felderítésében, amikor szenzációs fordulat állott be az ügyben. Értesülésünk szerint ugyanis Biró magyar mérnök, aki az amerikai rokon tollat valóban feltalálta, pert indít a budapesti „feltálaló“ ellen. A Buenos Ayresben élő mérnök ugyanis világszabadalmat kapott találmányára és így annak lemásolása még silátlyabb formában is jogtalan. A Biró-féle toll, melyet, mint mintapéldányt láttunk a vezérképviseletnél, Svájcban tizenhét dollárba kerül és konstrukciójában sokkal tökéletesebb mint az Akron. Nyomoz a GR Megkérdeztük az egyik Rákóczitál kereskedőt, aki árulja A csodátokat, hogy Ifi! tapasztalt. Elmondotta, hogy a kereskedők örömmel várták az Akront, mert a karácsonyra vásárló közönség figyelmét magára irányította és így nagy forgalom reményével kecsegtetett Most azonban a legnagyobb bajban vannak, mert a közönség béri vissza a pénzét, a vezérképviselet pedig csak cserélni hajlandó. Amikor felvilágosítjuk, hogy hol készül a csodátok, meglepődik. — Kérem, mi heteken át hiába sürgettük, hogy a kereskedők útján hozzák forgalomba. Azzal érveltek, hogy az áru még a vámhivatalban fekszik. Még mintapéldányt sem mutattak a kereskedőknek. Amelyik kereskedő mégis látott egyet, az mind USA jelzésű Biró-féle tollat látott. Tovább érdeklődtünk és megtudtuk, hogy feljelentések egész tömegével fordultak a gazdasági rendőrséghez és a DK már meg is indította a nyomozást, hogy történt-e gazdasági természetű csalás. A pestiek megint tanultak valamit. Eddig csaka hölgyeknek nem hitték el, hogy az „örökké’’ többet jelent mint egy hónap. Erdős Péter SZERDA, TWT .TAXITARI ,,Díjmentesen becseréljük a tollakat" — mondja a vezérképviselet Ezek után megkérdeztük György Imrét, a vezérképviselet tulajdonosát, hogy mit szól a'. Akronnal szemben elhangzott panaszokhoz. A Bíró-féle golyós toll — mondotta György Imre, — 1946 januárjában jelent meg és 1946 decemberében már mi is kihoztunk egy hasonlót, ha nem is száz százalékig olyan tökéleteset. Tudjuk, hogy sok panasz merült fel, sőt sok jogos panasz, a toll főleg esztétikai szempontokból nem mindenben felelt meg a követelményeknek. Ennek műszaki okai vannak és január 4-től új gyártási folyamatot indítunk, melynek eredményeként a hibákat helyrehozzuk. Megígérjük mindenkinek, aki csalódott az Akronban, hogy január 4-ike úáján díjmentesen becseréljük a vásárolt tollakat, bárhol vették is azt. Az Akron további gyártását nemzetgazdasági érdeknek tartom, annak ellenére, hogy a mai napig a forgalombaihozáséra ráfizettünk. B.U.É.K. AJOUOH a ICMtMSEPROJt éj á b o r c in do r : Bringások panasza Hot!!/ a kerék introstiként, vagyis magyarul biciklistákat, pesti nyelven bringásoknak hívják,krt/y hozzám intézett tereiből tudtam meg, melyben Papp Sándor elttárs, Soroksári úti lakos, arra szólít fel, hogy okvetlen tegyek valamit a biciklisták érdekében, mert, íme, elrendeltetett, hogy, a főváros forgalmi rendje érdekében, a főútvonalak kereszteződésén a kerékpár, juhat tolni kell. És csakugyan ... Mert, nem rendelték el, hogy a kereszteződéseknél a lovakat ki kell fogni a kocsiból s a soffőröknek ki kell szállniuk az autóból ? Levelezőm nem ezzel érvel, hanem politikai érvekkel, amelyek elöl nehéz elzárkózni. Ezt mondja: „Hát igen, dőlni kell. .Újra megértük, mi őrét, bringások, hogy azokon az útvonalakon, melyiket mi építettünk, köveztünk, aszfaltoztunk, a régi szellem leli úrrá. Az autók tovább is keresztezhetnek, már azelőtt s talán újra minket fog felírni a rendőr, mert mi proletárok vagyunk a vadul hajtók és fegyelmezetlenek. Tavaly a főkapitány kiadottmár egy ilyen rendeletet, de sőt a bringások egyöntetű fellépése — a. le.nem-szállás — megbuktatta. Akkor mi bringások azt mondtuk, hogy, sajnos, nem jó főkapitányunk van. De most jó van. Nem kisgazda és még csak nem is új kommunista, akinél tapasztalatlanságra lehetne hivatkozni, ellenkezőleg: régi harcos, a kommun katonája, a spanyol szabadságharcé. Mért hitte el mégis, hogy az összes közlekedési rétegek közül éppen a bringáitokat kell „eszállítani a lóról'’ ? Olgák irtóan sok Pesten a kerékpáros. Arról szó sincs. Mint külföldöl járt ember főkapitányunk tudja, hogy Párizsban békében legalább hatszor olyan nagy ■volt az autóforgalom, mint Pesten s ennek illettére csak egy volt tilos a bringásnak: az úttesten tolni a kerékpárt. Ezt csal a járdán volt szabad megtenni. Megkérjük tehát főkapitányunkat, gondoljon arra, hogy a ,,bringás-társadalom“ legalább 99 gsiszalékig proletárokból tevődik össze, méghozzá olyanokból, akik kerékpárjukat nem luxusra használják, hanem keserves szükségből. Meglepetve láttam, hogy a rendelet megjelenése unitt sem a Szabad Nép, sem a Szabadság, sem ön egyetlen megjegyzést nem fűztek ehhez az intézkedéshez. Pedig lehetetlennek tartom, hogy egyetértsenek vele.“ Dk őszintén szólva: én eddig a gyalogjáró társadalom érdekeit képviseltem, ie bi látom, hogy ez is-tikkedbist, s ezennel magamévá teszem a bringások sérelmét is. Valóban, a megváltozott rendben ez a közlekedés hierarchiája: a) gyalogjárók, b) bringások, e) kiskocsi-húzók, d), e), f), g) egyéb rétegek s csak azután jöhetnek fel autósok, némelyek még azután sem. Molnár Erik népjóléti miniszter: Az egészségvédelmet fokozatosan kiterjesztjük az ország minden Molnár Erik népjóléti miniszter egyike a legtöbbet dolgozó kormányférfiaknak. Nehéz bejutni hozzá, mert reggeltől estig tárgyal, dolgozik. Kérdésünkre, hogy miképen kapcsolódik bele a népjóléti minisztérium munkája Magyarország hároméves programjába, a következő felvilágosítást kaptuk: ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS — A hároméves terv ideje alatt hozzáfogunk a tárca keretében annak a szociálpolitikai elgondolásnak megvalósításához, amelyet a felszabadulás után a kormányzat úgy jelölt meg, hogy a dolgozó néposztályok életszínvonalának megjavítása közfeladat, amelyről az állam gondoskodik szervei útján. GYERMEKVÉDELEM — A gyermekvédelem rendszerét új alapokra helyezzük: a gyermekmenhelyeket gyermekvédelmi központokká szervezzük át s az elhagyottá nyilvánítás rendszere mellett az állami gondoskodást kiterjesztjük a támogatásra szoruló gyerekek kategóriájára is. HADIGONDOZÁS — Gondoskodunk a hadigondozottak ingyenes gyógykezeléséről, fokozzuk a hadirokkantak részére a művégtagok és egyéb gyógyászati segédeszközök előállítását. Kiépítjük a hadigondozottak átképzését és kereső foglalkozáshoz való juttatását. Az önálló pályára lépőket kölcsönnel támogatjuk. Megreformáljuk a járadékellátást és a keresetképtelen rokkantaknak olyan összegű járadékot igyekszünk juttatni, amely megélhetésüket biztosítja. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS — A ma szétforgácsolt társadalmi intézményeket összevonjuk, a társadalombiztosítási szolgáltatásokat kifejlesztjük, kiépítjük a mezőgazdasági betegbiztosítást és az egész rendszert kiterjesztjük a dolgozók újabb rétegeire. E célokat persze csak fokozatosan tudjuk megközelíteni. EGÉSZSÉGVÉDELEM — A hároméves terv alapelve, hogy az egészségügy hathatósan csak egészséges szempontok érvényesítése mellett javítható meg. Az elvi centralizáció mellett ez egészségügy széles demokratizálását tűztük ki feladatul. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozókat cselekvően kívánjuk bekapcsolni egészségvédelmünkbe, hanem azt is, hogy az egészségvédelmet fokozatosan kiterjesztjük az ország minden lakosára. A vidék orvosi, elsősorban szakorvosi ellátásának biztosítására új típusú járási egészségházakat állítunk majd üzembe, ahol a tüdő- és nemibeteggondozó intézet, gyermekgyógyászat, fogászat mellett lehetőleg minél több szak gyógyító orvosa fog működni. A betegellátás területén az a feladatunk, hogy három év alatt elérjük az 1938-as színvonalat, de úgy, hogy a múltnak egyes kirívó hiányait, amelyek különösen a gümőkórosok, a beteg csecsemők és gyermekek gyógyítása terén állottak fenn, már e három év alatt csökkentsük. A kórházak, ha fenntartóikat nézzük, ma egészen tarka képet mutatnak. Ennek következtében a kórházak vezetésénél a legkülönbözőbb szempontok érvényesülnek. Ilyen széttagoltság mellett tervszerű kórházpolitikáról nem lehet szó. Ezért a tervszerű újjáépítést, kórházfejlesztést szem előtt tartó kórházpolitikánk iránya az államosítás a Szovjetunió és Anglia példájára. A kórházak államosítása mellett szükséges, hogy bevezessük a kórházak üzemi gazdálkodását, ami azt jelenti, hogy a kórházaknak a bevételeikből kell fedezniük kiadásaikat — fejezte be rendkívül érdekes nyilatkozatát a népjóléti miniszter. 5 VJ».* MOLNÁRNÁL nagy választékban kaphatók fizetési kedvezménnyel irodai és táskaírógépek műtézi és elektromos számológépek , . . . , törpeszupertol Rádiók csúcsszupeng 6 havi részletre is, 6 hónapos garanciával. Haszna, rádiókban nagy választék. Az összes típusú táskastramofonok "Durium és Odeon« Ii.niglemezujdonságok Unod- és sülótelepek, zseblámpaelemek állandóan raktáron Villamossági cikkek nagy választékban. Budapest l[ Bartók Béla-ii! ]1 (voll tíorHig 1 38-214