Szabadság, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)

1947-04-01 / 74. szám

­ Menjünk újra a nép elé! Legutóbb a parlamentben Nagy Ferenc miniszterelnök visszaut­así­totta azt a demagógiát, amely el­ferdítve igyekszik a szabad hit­oktatás ügyét elterjeszteni. Rámu­tatott arra, hogy a Magyar Kom­munista Párt több ízben bebizonyí­totta, hogy egészséges, demokratikus vi­szonyt akar fenntartani az egyházakkal és nem célja el­törölni a vallást. Most a reakciós propaganda mégis úgy igyekszik beállítani, mintha a fakultatív hitoktatással a kommu­nisták a vallás ellen tönnének. Éppen a Kommunista Párt volt az, amely a földreform során bevetette a javaslatba azt a paragrafust, amely szerint a falvakban, hol sze­gény az egyház, ki kell hasítani megfelelő földdarabot a pap eltar­tására. R­ohammuni­k­ások és kommu­nista dolgozók templomokat állítanak helyre. Ezzel kapcsolatban ismertette az árokfői plébános levelét, amelyben arra kérte a Kommunista Párt ve­zetőit, segítsen megrongált temp­lomuk újjáépítésében. És mikor ez megtörtént, köszönőlevelet idézett a Magyar Kommunista Párthoz. A miniszterelnökhelyettes fel­hívta a figyelmet, de különösen az asszonyok figyelmét, akiknek kö­rében legjobban folyik az izgatás, nézzék­ meg, kik azok, akik a kom­munistákat és a magyar demokrá­cia kormányát istentelenséggel vá­dolják és rájönnek, hogy ugyan­azok, vagy pedig barátaik, akik három vagy négy évvel ezelőtt olyan lelkesen küldték férjeiket és fiaikat a háborúba és a halálba s hozzájárultak ahhoz, hogy annyi leventegyerek legyen a bujtogatá­sok áldozata. S ha úgy találják, hogy ugyan­azok bujtogatnak most a de­mokrácia ellen, akik a magyar nép szerencsétlenségének oko­zói voltak, ne engedjék, hogy ismét félrevezethessék a népet. Különösen f­ontos ez azért, mert a régi rend hívei közöttünk van­­nak, és bent vannak a parlament­ben is.­­ Mi azt mondjuk, ha ez így folytatódik, ha nem­ lehet biztosí­tani a régi rend híveinek áskáló­­dása miatt a munkához szükséges nyugalmat, békét és rendet, akkor menjünk újra a nép elé, kérjünk új választásokat és kérjük a ma­gyar népet, hogy demokratikus választás útján maga csináljon rendet és ne küldjön többé a Par­lamentbe olyan embereket, akik a nép ügyét nem előre, hanem hátra akarják vinni. — fejezte be Rá­­kosi Mátyás nagyjelentőségű be­szédét. Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. Részletes vasárnapi sp®rf@r@dnteny@k K­EDD 194/ április 1 IDŐJÁRÁS: Enyhe nappal, hűvös éjszaka, változó felhő­­zet. Budapesten hét­­főn délelőtt +14 fok. Demnokratikus napilap ill.évf. 74. sz. Ára 40 fillér Mától tiszta házakenyeret sütnek a pékek E231 • RÁKOSI MÁTYÁS nagy fe­jszáde Silmesen Sulyokék pártjának új amerikai jegyzékről, a fakultatív hit­oktatásról és új választás lehetőségéről Rákosi Mátyás miniszterelnökhe­­lyettes vasárnap választókerületé­be, Zala megyébe utazott, ahol a Magyar Kommunista Párt sümegi nagygyűlésén tíz­ezres tömeg előtt tartott nagy beszédet. Rákosi Mátyás bevezetőben a Magyar Kommunista Párt három­éves tervét ismerteti és hangsú­lyozta, hogy" e terv megvalósítása­— Felvetődik a kérdés — foly­­tatta Rákosi —, hogy miután fel­fedezték az összeesküvést és a bű­nösök egy részét törvény elé állí­tották, nyugodan élhet-e magyar dolgozó nép. Ezt még nem lehet mondani, mert a régi rend embe­rei nem nyugosznak. Valahányszor visszaverik őket, mindig újra kez­dik. Mis most már pártjuk is van, a Szabadságpárt. Ennek a pártnak a nevéről külön kell szólni. Emlé­kezetes, hogy néhány­ évvel ezelőtt a fasiszták pántjukat a Magyar Megújhodás Pártjának nevezték. Ebből nem megújhodás, hanem pusztulás lett. Nem megújították, hanem romba döntötték az orszá­got. Nevük pont az ellenkezőjét jelentette annak, amit a magyar nép kapott tőlük, így áll a dolog a Szabadságpárttal is. Ez nem szabadságot, hanem rab­ságot akar hozni a magyar népnek. A magyar demokrácia azonban tanult a múltból, résen van és nem téveszti meg az elnevezés. Természetesen ők is tanultak a múl­ból és ma nem követelnek olyan dolgokat, mit a nyilasok: Kárpát—Duna-nagyházát, egyesült gyepüket és rögöket, sem talaj­­gyöke­ret, de végeredményben ugyanazt a vonalét követik. Meg­próbálják összeugratni a munká­sokat vezetőikkel, agitálnak el­ államosítás ellen. Folytonosan fel­­hánytorgatják és felnagyítják a bajokat, ame­lyeknek túlnyomó többségét az ő barátaiktól kaptuk öröksé­gül. Míg a külföldiek nem győzik di­csérni a magyar nép szorgalmát, addig ők nem ismernek el sem­mit. Ez most a fasisztarr­ódszer, ha ezzel sikerülne tömegeket állítani maguk mögé, egy lépés­sel tovább mennének. Szerencsére a demokraták is tanultak a múlt­ból. A budapesti nyomdászok két nappal ezelőtt elhatározták, hogy az új faaisztapárt napilapját nem fogják kinyomatni, amíg biztosí­tékot nem kapnak, hogy az a ház béke, nyugalom és rend kell. Az összeesküvés bebizonyította, hogy a régi úri rend hlvei nem akarják sem a békét, sem a ren­det. Véres felkelést készítettek elő 'dn­i. (közben a demnokrávia azon töri a fejét, hogyan termelhet töb­bet, ők állandó politikai válságot idéztek elő. párt nem folytatja demokrácielle­­nes működését. A továbbiakban Rákosi Mátyás rámutatott arra, hogy a Kisgazda­­pártot nem a Kommunista Párt veszélyezteti, hanem ez az új fa­siszta Sulyok-párt amely a Kis­gazdapárt városi és falusi híveinek meghódítását tűzte ki célul és ta­gadhatatlan hogy egyes helyeken eredményeket is ért el. A Kisgazdapártnak érdeke, hogy megalkuvás nélkül­­vegye fel a harcot a Sulyok-párttal. Nem állítja, hogy a Kisgazdapárt nem látja ezt a veszélyt, de vala­hogyan tétlen ezzel szemben. Nem folytat elég következetes harcot ellene. Rákosi gatyás ismertette a Kis­gazdapárttal létrejöt megállapodás előzményeit. A Baloldali Blokk re­mélte és reméli, hogy a Kisgazda­párt vezetői az összeesküvés szo­morú tapasztalataiból okulni fog­nak és éberebbek lesznek. Nem hallgathatja el azonban, hogy ebben a várakozásban he­­lyenként máris kételkedni kell. Újra ely­s jelek mutatkoznak a megegyezés okán, amelyekből az tű­nik ki, mintha baj lenne a Kis­­gazdpárt egyes részeiben a kréta körül. Az utóbbi időkben a par­lamentben a Kisgazdapárt egy része ismételten Sulyokékkal sza­vazott. A Kis Újságban a nyom­dászoknak Sulyok ellen történt fellépésével kapcsolatban olyan ér­veket i­eyetett olvasni, amelyeket ugyanakkor, szinte ugyanabban az órában a parlamentben, Sulyok is használt. Ezekre a jelenségekre mindenesetre fel kell figyelni. Részletesen foglalkozott Rákosi Mátyás az amerikai jegyzékkel és­­megállapította, hogy az kétségtele­nül bátorítást nyújtott a régi rend híveinek. Ismertette a Newyork Ti­mes cikkét az összeesküvésről. Eb­­ben célzatos és hamis adatok van­nak. Megállapította, hogy az ame­rikai jegyzék megítélésében a de­­mokrácia balszárnya egységes ál­láspontot foglalt­ el. Eszerint az amerikai jegyzék téves és egyoldalú tájékozta­tás alapján íródott. Csak a Kisgazdapárt nem adott ilyen félreérthetetlen nyilatkozatot, annak ellenére, hogy elismerte: az összeesküvés komoly és nagy kárt okozott a magyar népnek. Elismer­te, hogy az összeesküvők ellen fo­lyó bírói eljárás helyes és meg­felel a magyar törvényeknek. A Kis.-r-dj.fi •• 1- v'iitf.j.i.i képett volna szögeznie álláspontját, mert különben a régi rend hívei és az összeesküvés barátai eb­ből a hallgatásból, vagy tétovázásból bá­torságot maskénak. —­ A reakció minden eszközt fel­használ céljai érdekében. Most az­ért támadja a demokráciát, mert az a fakultatív hitoktatás beveze­tésével foglalkozik. — Rákosi Má­tyás rámutatott arra, hogy a fakultatív hitoktatás a val­lás és a hitoktatás szabadságát jelenti. Ezt a kérdést a Kisgazdapárt fe­dezte fel az egyik pártközi értekez­leten és amikor a Kisgazdapárt po­litikai bizottsága vizsgálta ezt a kérdést, azon jelen volt két aktív római­ katolikus pap, Varga Béla és Balogh István is, akik természe­­tesen helyeseltek. Nem szabadságot, hanem rabságot... Moszkva az angolszászok magyarországi mesterkedéseiről A moszkvai rádió szemleírója közti: " Egyes angol és amerikai rádióállomásoknak a legutóbbi időben elhangzott, közleményei, va­lamint az angolszász sajtó egyes lapjaiban megjelent cikkek egye­nesen a magyar demokrácia ellen in­­tézeti kirohanásokat tartalmaznak. A New York Times például kijelenti, hogy Magyarország példáján nagy­szerűen látható, mi történne Görög­országéal, , ha az eseményeknek szabad folyást engednének Az ilyen kijelentés lényegében véve a hamis­kártyás mesterfogása, — mondja a moszkvai rádió szemleírója. A tárgyilagos megfigyelő előtt vilá­gos, hogy ha a Horth­y-rendszer visszaállí­tására törekvő elemek szabad kezet nyernének, ez a magyar demokratikus reformok felszá­molását jelentené. Amikor a New­ York Times, a Daily Telegraph és más reakciós sajtótermékek arról beszélnek, hogy nem szabad az eseményeknek sza­bad folyást engedni, akkor tulaj­donképpen a Magyarországon tö­mörült demokratikus erők ellen tá­madnék. Görögországban a fasisztabarát körök feladatukat a demokratikus erők győzelmének megakadályozá­sában látják. Ziliccus angol mun­káspárti képviselő Görögország és Magyarország helyzetét összehason­lítva, arra a következtetésre­­jut, hogy Görögországban leplezetlen kényuralom van, Magyarországon pedig demo­kratikus rendszert vezettek be, amely a 25 éves fasiszta rendszer maradványaival áll szemben. Eze­ket most az angolok és az ameri­kaiak támogatják a demokrácia erőinek elnyomására, csupán azért, hogy a régi rendszer maradványait megőrizzék és akaratukat a magy­ar népre kényszerítsék. Ezek a kísérletek azt célozzák, hogy megakadályozzák Magyar­­országnak a béke és a nemzet­közi biztonság érdekeinek meg­felelő önálló politikáját. A New­ York Times tanúsága sze­rint egyes amerikai uralkodó köö­rök szeretnék, ha Magyarországon, úgy mint Görögországban, a hata­lom fasiszta körök kezébe kerülne.

Next