Szabadság, 1948. július-szeptember (4. évfolyam, 148-224. szám)

1948-07-01 / 148. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. CSÜTÖRTÖK Ára 60 fillér 1948 íúííüs 1 &|. U ff il|& Mff&jr ÉS* • időjárási * .JS^W ÉSSéSp TtftHü^wW rilHirifffff ^S^jtsm Időnként élénk nvn­Ife „reSüff .flflp y ,Msa s»« *?«, változó fei. >11» JSff mm MM mSS*™ ÉMw JSM w£F ÉPffl ÉS? mm mm? MsÉ h6zP1, úJabb 7AiK:rok­A. m Jp Jll^llrlli JKf J| Jf Jlr JSÍ Jlr Ä a uw tova* IS 48Bgg Mám JB&SB JmmJSrA W&jámsS Jmm. JmM +mm iart. Budapesten m* .... ^ d*,e*‘t +12 ** I V. évi. 148. sz, ^MIBáB8Wpsps^3yHMMfM||pi|njpiBBiiiirti^^ űemakraiikus napilap FÖLDRENGÉS JAPÁNBAN: 5 város elpusztult, 3000 halott. 8000 sebesült fl Tájékoztató iroda határozata a iugoszláu párt politikájáról A kommunista pártok Tájékoz­tuk Irodája június második felé. ben értekezletet tartóit Romániá­ban. Az értekezleten résztvettek a Bolgár Munkás (kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a Len­gyel Munkáspárt, a Francia Kom. munista Párt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, az Olasz Kommu­nista Párt képviselői. A Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt. ját Zsdánov, Malenkov és Szuszlov, a Magyar Dolgozók Pártját pedig Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Oorő Ernő képviselek. A Tájékoztató Iroda megtár. gyalta Jugoszlávia Kommunista •^Pártjának helyzetét és megálla­pítva, hogy a JuKP képviselői meg­tagadták a Tájékoztató Iroda tálé-, *én való megjelenésüket, egyhangú határozatot hozott. A határozat, megállapítja, hogy a JuKP vezetőségének az utóbbi idő. ben helytelen az irányvonala a bel. és külpolitika kérdéseiben s eltér a marxizraus-leninizmustól. A Tájé­koztató Iroda jóváhagyja a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának cse­lekedeteit. , amelyekkel vállalta a kezdeményezést a JuKP Központi Vezetősége helytelen politikájának, elsősorban Tito. Kardelj, Djilas és Rankovics helytelen politikájának leleplezésére. A: Tájékoztató Iroda határozata ezután rámutat arra, hogy a JuKP vezetősége barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval és kom. munista pártjával szemben. Befe. Vetítik a szovjet katonai szakem­beréket, diszkreditálják a szovjet hadsereget, a szovjet polgári szak­embereket. A SZUK(b)F Tájé­koztató irodai képviselőjét Judint, valamint a Szovjetunió számos hi. vatado* képviselőjét a jugoszláv ál­lamvédelmi szervek felügyelete alá helyezték és megfigyelték. A JuKP vezetői kommunistáihoz nem méltó álláspontot foglaltak el, amikor a Szovjetunió külpolitikáját az impe­rialisták külpolititkájával azonos?, tani kezdték és a Szovjetunióval •zeniben ugyanolyan magatartást tanúsítottak, mini a burzsoá álla. mokkái szemben. Ebből a magatar­tásból következett aó ellenforra­dalmi trcckizmus fegyvertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a Szovje unió és kom. munista pártja ,.elfajulásáról". A határozat elítéli ezt a marxiz. nvus-leniitizmushal összeegyez: élhe­tetlen, szovjetellenes s csak náció, nalistáknál található magatartást A JuKP vezetői az ország bel. poii tdkájóban . le értek a munkás- osztály álláspontjáról és szakítanak az osztályharc marxista elméletével, — mondja, ezután a határozat, majd megállapítja, hogy a JuKP ve_ zoöi tagadják a tőkéseiéinek nőve. kedését az.országban s az osztály- harc kiélesedését a jugoszláv falu. ban. Az osztályharc a marxizmus, leninizmus szerint az átmeneti kor. szakban élesedik s csak a Bucharin. féle opportuniták állítják ejlany. hulását. A JuKP vezetői hely'e’len politikát folytatnak a faluban, sze­met hunynak az ott végbemenő osztályiagozódás előtt s a marxi, lenini tanítással ellentétben egyse, ges egésznek tekinti az egyéni gaz. dálkodást folytató parasztságot. A politikai helyzet a jugoszláv falu­ban nem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondtalanságra: túlsúlyban van az egyéni paraszt, gazdaság, a föld nincs nácionali- zálva, van földmagántulajdon, a föl­det adják-veszik — ilyen helyzet, ben nem szabad a pártot az osz­tályharc leplezésének és az osztály- ellentétek összebékít ’sének Szelte, mében nevelni, mert ez a szocial'z- mus építésének nehézségeivel szem­ben lefegyverezné a pártot. A JuKP vezetői a munkásosztály vezető szerepének kérdésében letér, tek a marxista-leninista útról a na­rodnik kulákpárt útjára, amikor azt állítják, hogy „a parasztok a jugoszláv állam legszilárdabb alap­ja”. “Wbnin szerint ’ „a .proletariátus, mint a modern társadalom egyet­len következetesen forradalmi osz­tálya ..: kell, hogy az egész nép harcának irányítója, vezetője le­gyen. . . „A JuKP vezetői megsértik a marxizmusJeninizmus e tételét. Nézeteík nem marxista-leninisták, hanem kispolgári nacionalisták. A párt és a Népfront A határozat ezután megállapítja, hogy a JuKP vezetősége revízió alá vette a pártról szóló marxista- ler.inisla tani ást is, A marxizmus, leninizmus elmélete szsrint a. párt döntő vezető és irányító erő az or­szágban, külön programja van, nem oldódik fel a pártonkívüli tömegben s a munkásosztály legfelsőbb szer. vezeti formája, legfontosabb fegy­vere. A JuKP vezetői lecsökkentet, ték a párt szerepét, feloldották a pártot a 'pártonkívüli Népfrontban, amely osztályszempontból fölöttébb különböző elemeket, sokféle politi­kai csoportot, még burzspá-párto- kat is magában foglal. A JuKP ve­zetői csökönyösen kitartanak hi­bás nézetük mellett, hogy a JuKP. nak nem lehet 3 állítólag nem is kell külön program: be keik érnie a Népfront programjával'. Az á tény, hogy Jugoszláviában a párt' és szervezetei nem lépnek fel nyíltan s csak a Népfront szerepel, — álla­pítja meg a Tájékoztató Iroda ha­tározata — lecsökkenti’ a párt sze­repét és aláássa a pártot, mint politikái erőt, holott a párt feladata politikai tevé'kenységéyel, nézetei­vel és programjával megnyerni a nép bizalmát, s a dolgozók mind szélesebb tömegeire kiterjeszteni befolyását. A JuKP vezetői — szö­gezi ]e a határozat — megismétlik az orosz mensevikiek hibáit, felold, ják a marxista pártot egy párton­kívüli tömegszervezetben. Ez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában a Kommunista Párt felszámolását célzó irányzatok vannak. Ez a Poli­tika a kommunista párt létét és a Jugoszláv Népköztársaság elfajulá­sának veszélyét rejti magában. A Tájékoztató Iroda határozata a kővetkezőkben megállapítja, hogy JuKP vezetői által megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a párt életére és fejlődésére. A párt­ban liincs , belső demokrácia, nincs választás, runes bírálat és ön bírálat. A JuKP Központi Bizottsága Tito és Kardelj bizonykodóba ellenére többségében nem választott,1 hanem bphíyott tagokból áll. A párt való­jában féllegális helyzetben van, nem tartanak párt gyűlést s ha igen, akikor titkosan. ami aláássa a ■párt tömegheíolyását. Ezt a szer­vezeti típust csak szektaszerü-biu rokratjkus típusnak lehet nevezni, amely a pártnak mint cselekvő, ön­tevékeny szervnek felszámolására vezet, a pátiban a vezetés katonai módszereit fej!eszti--ki, olyan mód. szereket, melyeket annakidején Trookij honosított meg. Testvéri segítség A határozat türhétoftébnek mondja, hogy a JuKP-ban a párt. tagok jogait lábbal tiporják s a legcsekélyebb bírálat kíméletlen megtorlást Von maga után. Zsujo. vicsot ég Hí branget. ponti Bizottságának tőik a pártból és mert bírálták a JuKP vezetőinek szovjetellenes magatartását és sík. a JuKP Köz- lagjait, kizár- letartóztftták, rászállták a Szovjetunióval való barátság mellett. A határozat el­ítéli az ilyen gyalázatos, tisztára törökbasa, terrorista rendszert és leszögezi, (hogy a JuKP B^érdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek végetvessenek. A Tájékoztató Iroda szerint a SzUK (b) P és a többi kommu­nista pártok központi bizottsága, nak bírálata testvéri segítség az elkövetett hibák gyors kijavításá. hoz. A JuKP vezetői — állapítja meg a határozat —- ahelyett, hogy elfogadták volna a bírálatot és a hibák kijavításának útjára léptek volna, ellenségesen fogadták azt és saját hibájuk kerek le'agadásának pártelleues útjára, léptek, megszeg., ve a marxi-lenini tanítást a politi­kai pártok viszonyáról saját hlbá. ikhoz. A jugoszláv vezetők pártjuk és népük egyenes becsapásának útjára léptek, eltitkolták a helyte. len politika bírálatát és elt tkoltik Zsujovics és Hebrang kizárásának, letartóztatásának valóságbs okait is. Azután, hogy a SzUK(b)P és a test­vérpártok bírálatot mondtak a hi­bák felett, a jugoszláv vezetők egész sor új túlzóbaloldali rendsza­bályt. és törvényt hoztak. Elsiették a kisipar és kiskereskedelem na- cionalizálását, holott ennek megva­lósítása nincs előkészítve s a kap­kodás csak megnehezíti a népélel. mezést. Elsiették a parasztság ga­bonaadójáról szóló törvényt, amely előkészület hiányában csak széf. züllesztheti a városi lakosság ke­nyérellátását A jugoszláv vezetők nemrégiben lármás nyilatkozatok. ban szeretetükről és odaadásukról biztosították a Szovjetuniót, holott a gyakorlatban barátságtalan poli­tikát folytatnak véle szemben. Vé. 4 gül nagyhangon meghirdették a tőkés elemek felszámolásának po. litikáját Jugoszláviában. A határozat erről a politikáról megállapítja, hogy ez Jugoszlávia mai viszonyai között — a kulák. ságnak, mint osztálynak felszámo. lásával együtt — csak kalandor, nemmarxista álláspont lehet. Ezt a feladatot nem lehet megoldani addig, amig az országban túlsúly­ban van az egyéni parasztgazda, ság, amely a kapitalizmust termeli ki, amíg nincsenek meg a mezö- gazdaaág tömégéE kollektivizálásé, nak féltételei s a dolgozó paraszt­ság nem győződik meg a kollektív vezetés előnyeiről. A SZUK (b) P tapasztalata szerint csak a mező. gazdaság tömeges kollektivizálásá­val lehet felszámolni a legszámo. sabb kizsákmányoló osztályt, a ku- lákságot —- s ez a felszámolás a mezőgazdaság kollektivizálásának szerves alkotórésze. Ahhoz, hogy sikeresen fel lehelj, ‘sen számolni a kulákok osztályát és ezzel a tökéselemeket a faluban, hosszas előkészítési munkát kell vé. gezni ezek korlátozására. Meg kell erősíteni a munkásosztály és pa. rasztság szövetségét és a munkás- osztály vezetése alatt ki kell fejlesz­teni a szocialista ipart, hogy az képes legyen a mezögaróaság kol. lektiv viteléhez szükséges gépgyár­tást megszervezni. A sietség ezen a téren csak helyrehozhatatlan ká. rókát okozhat. A jugoszláv . vezetők kísérlete, hogy ezt a feladatot hirtelen és íróasztal mellett oldják meg, meg­hiúsulásra ítélt kaland, vagy kér­kedő üres demagógia A határozat megállapítja, hogy a jugoszláv ve. zetők túlzó baloldali rendeletel és nyilatkozatai demagógjellegüek, je­len pillanatban megvalósíthatatla. nők s csak kompromittálhatják a szocialista építés lobogóját Jugo­szláviában. fest a kalandortaktikát, mint méltatlan manővert és megen­gedhetetlen politikai játékot kell értékelni. A rendszabályok és a nyilatkozatok azt a célt szolgálják, A bírálat joga Földrengés Japánban öt város elpusztult, sokezer halott és sebesült Tokióból jelentik: Honsu sziget kizfpső részét heves földrengés rázta meg. A földrengés öt vá­rost elpusztított. A földlökések l;ö pontjában fekvő FuSui selyemipari központ lángokban áll, a város- tót harminc kilométeres körzetben fekvő M~ruóka,. Mikuni, Macuoka és Kanaza városok ugyancsak teljesen megsemmisültek. , A Fukui közvetlen közeliben fekvő Takofu városkában a heves földlökés felkapta a pályaudva­ron veszteglő teherkocsikat és az állomás romba dőlt épületére dobta. A város színházában éppen előadás volt, az épület a nézőkre omlott és csak három ember menekült meg. A newyorki rádió éjszakai adásában j?l?nt«tte, hogy a földrengésnek eddig 3000 halálos áldozata van. Nyolcezer ember megsebesít és 400 000 vá’t hajléktalanná. A rád'ójelpu?és szerint az ameri­kai földrengést jelző állomások szeizmográfjai újabb heves földmozgásokat jeleztek. f hogy a jugoszláv vezetők álcázzák saját hibájuk beismerésének éa becsületes kijavításának megtaga­dását. A Tájékoztatá Iroda határozata ezután beszámol arról, hogy a kom. munistv pártok központi bizottsá­gai javasolták, hogy a JuKP hely. zatét — mirt má* kommunista pár­tok tevékenységét — vizsgálják meg a Tájékoztató Irodában. ’ A jugoszláv vezetők azonban elutasító választ adtak, Hogy kikerüljék a testvérpártok igazságos bírálatát, mesét találtak ki arr<y, hogy állító- lag „nincsenek egyenrangú helyzet­ben". Ebben egy bolti igazság sincs. A Tájékoztató -Iroda megalakulása, kor a pártok abból indultak ki, hogy’ bármely pártnak joga van a többi pártot bírálni s minden pár! köteles beszámolni munkájáról. A jugoszlávok megtagadfák a beszá­molót s a bírálat meghallgatását. Ez a partok egyenjogúságának meg­sértését jelenti s egyenértékű azzal a követeléssel, hogy a JuKP .nak kiváltságos helyzetet biztosítsanak. A határozat ezután leszögezi, hogy a Tájékoztató Iroda szolidá. risnak nyilvánítja magát a JuKP helyzetének értékelésével, központi b zottsága hibáinak bírálatával « azok politikai elemzésével, ahogy ezt 3. SzUK(bP)' központi bizottság* március—májusban a .TuKP-hoz in* tizeit leveleiben kifejletté, A Tájékoztató Iroda arra a* I

Next

/
Thumbnails
Contents