Szabadság, 1971. november (81. évfolyam, 96-103. szám)

1971-11-03 / 96. szám

4. oldal KÖZÉLETI VEZETŐINK FIGYELMÉBE! Miután lapunkat a világ minden részében — ahol magyarok élnek — olvassák, összekötő kapocsnak érezzük magunkat és elsőrendű feladatunknak te­kintjük, hogy miben érdemes magyar esemény megtörténtét olvasóink tudomására hozzuk. DÍJMENTESEN közlünk minden olyan hírt, cik­ket, vagy jelentést, amely bármily magyar intézmény MEGTÖRTÉNT rendezvényéről, vagy eseményéről számol be, mert úgy érezzük, hogy a nagyvilágban szétszórtságban élő honfitársainkat — tekintet nélkül az elválasztó távolságra — közelebb hozzuk egymás­hoz, ha tevékenységeikről beszámolunk. KÉRJÜK MINDAZOKAT, AKIK A MAGYAR KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN TEVÉKENYKED­NEK, HOGY KÜLDJENEK LAPUNKHOZ ISMER­TETŐ ÉRTESÍTÉST AZ ILYEN RENDEZVÉNYEK LEFOLYÁSÁRÓL. Érthetően, bankettek, jubileumi ünnepségek, mu­­latságok és hasonló rendezvények ELŐZETES be­jelentése hirdetésszámba megy és ELŐZETES HÍR­ADÁSOKAT CSAKIS MINT FIZETETT HIRDE­TÉST közlhetünk.­­­” SZABADSÁG mun MW Urmm »n­­».­ Terjessze lapunkat ■ív A KÍNAI NŐK EGYENLŐSÉGE: KEMÉNY­­ KlÓNIKA, SZÁJRÚZS ÉS ÉKSZER NÉLKÜL. Tekintettel arra, hogy Ni­xon elnök a következő évben kommunista Kínába utazik, az amerikaiak érdeklődése egyre inkább efféle az ismeretlen és a külvilágtól mindeddig elzárkózott föld felé fordul. Néhány kanadai újságíró, akiknek mindegyike hónapo­kat töltött kommunista Kí­nában, nemrégiben, egy cikk­sorozatban beszámolt tapasz­talatairól a kínai nőket illető­en! Beszámolójukból közöljük az alábbi, rendkívül érdekes részleteket: —Kínában törvény írja elő, hogy a nőknek, ugyanazért a munkáért, egyenlő munkabért kell kapniuk a férfiakkal, en­nek ellenére, egyes helyeken ez még mindig megvalósulás­ra vár.­­ A kínai nők valóban tel­jesen egyenlőek a férfiakkal és a munkabér is hovatovább kiegyensúlyozódik, ezért az egyenlőségért azonban súlyos árat kell fizetniük. — A kínai nők, mindenek­előtt, keményen dolgoznak: sok közöttük az esztergályos, a mezőgazdasági munkások­nak legalább 40 százaléka nő, a textilipari dolgozók 60 szá­zaléka nő, a szénbányászok jelentős része ugyancsak nő. — A kínai nők jórésze — munkabeosztása következté­ben — évenként alig néhány hetet tölthet férjével és csa­ládjával. Nagyon kevés kivé­teltől eltekintve, a kínai nők nem viselnek száj rúzst, nem kozmetikázzák magukat és nem hordanak semmiféle ék­szert, még jegy­gyűrűt sem.­­ Az asszonyok általában rövidre vágják hajukat, a lá­nyok túlnyomó része copfot visel. Olyan kínai nőt, aki lak­kozza körmét, még Peking­­ben is alig találunk. A kínai nők ruhája majdnem telje­sen azonos a férfiak ruháza­tával: a ruha olyan, hogy a női idomokat teljesen elrejti és ez az oka annak, hogy a modern kínai nő egyáltalá­ban nem vonzó — illetőleg nem lehet tudni, hogy nőies ruhában vonzó lenne-e. — Télen a kínai nők bő, otromba nadrágban járnak, a nyári hónapokban sokan szoknyát viselnek közülük, azonban a szoknya is hosszú, esetlen és ormótlan. A női divat sohasem változik, a ma­­gassarkú cipő ismeretlen és szűk feszes nadrágot (hot pants), egyedül a operaházak ballerinát viselnek, előadások alkalmával.­­ Kétségtelenül, minden nyugati nő úgy vélné, hogy ilyen körülmények között, a kínai nők számára az egyen­jogúság nem érte meg az ál­dozatot, amelyet hozniuk kel­lett, hiszen nőiességüket tel­jesen fel kellett adniuk.­­ Kínában azonban merő­ben más volt a helyzet a múlt­ban, mint Nyugaton. A kínai nő szerencsésnek mondhatta magát, ha egyáltalában má­sodosztályú polgárnak tekin­tették: alig járt iskolába, ah­hoz kellett feleségül mennie, akit a szülei kiválasztottak számára és férjének teljes en­gedelmességgel tartozott, a szó valóságos értelmében fér­je rabszolgája volt. •­­ A kínai gyereklányokat olyan csoportoknak adták el, melyek nagyvárosokban pros­­titúciós hálózatot tartottak kezükben. Ez ma már nincs, a kínai törvények ezt szigo­rúan tiltják, valamint tilt­ják a női láb elnyomorítását is, ami a múlt egyik legször­­nyűbb szokása volt.­­A mai kínai nő szabadon választja férjét, elvárják tő­le, hogy családja és az állam érdekében keményen dolgoz­zék. Az egyenjogúságra az is jellemző, hogy már nem hasz­nálják a férj és feleség kife­jezést. A házastársak így szó­lítják egymást: alien. (kedve­sem.) * — A kínai lányok férjhez mehetnek 18 éves korukban, ez a minimális korhatár, a kormány és a Kommunista Párt azonban igyekszik őket arra rábeszélni, hogy várja­nak. A magyarázat: A kor­mány fél a túlszaporodástól, különösen a mezőgazdasági területeken. — A házasság felbontása nem lehetetlen, a párt és az állam azonban rossz szemmel nézi és azok, akiknek gyere­keik vannak ,rendkívül nehe­zen érhetik csak el házassá­guk felbontását. — A női fizikai munkások 50 éves korukban nyugalom­ba vonulhatnak, állami nyug­díjjal, a tisztviselőnők ugyan­ezt 55 esztendős korukban te­hetik meg. — Tény az, hogy a kínai nők helyzete ma sok szem­pontból előnyösebb, mint ami­lyen a múltban volt, ezze­l szemben az is tény, hogy élet­módjukat és életkörülményei­ket a legvadabb nyugati fe­minista sem kívánná magáé­nak. Egyes washingtoni tör­vényhozók rámutatnak arra: Az adminisztráció eltervezte ugyan az úgynevezett Máso­dik Fázist, semmiféle intéz­kedés nem történt azonban, hogy miképpen fogják majd a korlátozó intézkedéseket egyszer, esetleg egy év múl­tán, megszüntetni, anélkül hogy újabb inflációs felgyor­sulás­ következnék be? Ez a feladat kétségkívül a Cost of Living Councilra hárul majd, amikor az adminisztráció úgy véli, hogy a korlátozó intéz­kedésekre már nincs szükség Demokrata törvényhozók kérdése. Miután Nixon elnök Moszkvába és Pekingbe láto­gat, a probléma csak az, hogy mikor utazik Havanába ? George McGovern, south dakotai szenátor, aki pártja 1972-es elnökjelöltségére pá­lyázik, mondotta. Nixon el­nök rendkívüli elhatározáso­kat hoz, rendkívül gyorsan. Szinte pillanatok alatt hatá­rozta el az ár és bérrögzítést a pekingi és a moszkvai uta­zást. Kétségkívül, Nixon olyan mozgó célponttá vált, akit nehezebb eltalálni, mint­ha egyhelyben maradna. Washingtonban 1968-ban fejezték be a középítkezési és városfejlesztési minisztérium épületének építését. A tiszt­viselők nemrégiben panasz­kodtak George Romney mi­niszternek: Ha esik az eső, az irodák egy részébe becso­­rog a víz. George McGovern szenátor javaslata: Mindazok a demok­raták, akik a párt 1972-es el­nökjelöltségére pályázik, ren­dezzenek egymás között nyil­vános televíziós vitát. Erre a javaslatra —egyelőre — sen­ki részéről nem érkezett vá­lasz. Henry M. Jackson szená­tor (D-Wash­), aki aligha­nem pártja elnökjelöltségére fog pályázni, komoly meg­fontolás tárgyává tette, hogy­ne induljon-e esetleg az alaba­­mai előválasztáson, a követ­kező év májusában? — Nagy­szerű alkalom lenne ez arra, hogy a szenátor saját álla­mában győzze le George Wal­­lacet — jelentette ki Jackson egyik közeli munkatársa. — Mindenesetre, fontolóra vesz­­szük az alabamai előválasztás lehetőségét. Washingtoni levél írja: SPECTATOR HALLGASSA MINDEN VASÁRNAP 1 órától 4 óráig Chicago és középnyu­gat magyar adásait a WGLD FM 102.7 Mc. rádióállomásról Kovách I. Ferenc igazgató 9016 Cottage Grove Chicago, 111, 60619 Tel.: TR 4-2244 GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szívvel, de a jó Isten bölcs akaratában megnyugodva jelentjük, hogy a legdrágább férj, édesapa, nagy­apa, dédapa, testvér, rokon és jó barát a Kraszna, Szilágy megyei születésű VARGO JÓZSEF volt 3034 E. 125 St. Cleveland, ohioi lakos, csütörtökön október 21-én áldásos életének 76 éves korában hunyt el a Mt. Sinai kórházban. Drága halottunk Jakab and Tóth temetkező rendező 12014 Buckeye Rd. kápolnájában volt felravatalozva, ahonnét szom­baton október 23-án átvittük az Első Magyar Presbyteriánus Egyház templomába. A Nt. Csutoros István és Nt. Endrei Ferenc lelkész urak által tartott 10:30 órai gyászszertartás után elkísér­tük utolsó földi útjára a Highland Park temetőbe, ahol örök nyugalomra helyezték. LEGYEN EMLÉKE ÁLDOTT ÉS NYUGODJÉK BÉKÉBEN Gyászolják: bánatos felesége özv. Varga József­né, gyerme­kei Mrs. Norbert Jira (Anna) Joseph, Mrs. George Chegin (Heien) mennye Bözsi, testvére özv. Lukács Jánosné, hét­ unoká­ja és egy dédunokája. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás szívvel mondunk köszönetet elsősorban Nt. Csutoros Istvánnak és Nt. Endrei Ferenc lelkész urnák, akik a végtisztes­­ség adását oly meghatóan és szívhezszólóan végezték, Jakab és Tóth és Társa temetkezési igazgatóknak a kegyeletes és kö­rültekintő rendezésért, valamint a tisztelendő Hepner Ernőnek, a rokonoknak, barátoknak és szomszédoknak, akik virágot­ he­lyeztek a ravatalára és tiszteletet nyilvánítottak emlékére. Hálás köszönettel adózunk mindazoknak, akik együttérzésük­kel és tiszteletükkel a gyász nehéz óráit elviselhetőbbé tették. ÖZV. VARGA JÓZSEFNÉ ÉS CSALÁDJA

Next