Szabadság, 1986. október (96. évfolyam, 40-44. szám)
1986-10-03 / 40. szám
2. OLDAL I ten^tetsasa^^teten^^^napsstesai „ŐK...” A terrorizmus, amely most már nem nap-nap után, de úgyszólván óráról-órára produkál újabb meg újabb borzalmat, gyilkol, nyomorít, rombol, nem más, mint távirányítású hadviselés. Légiónyi a csoportok, szervezetek száma, amelyek rövidebb-hosszabb idővel egy-egy gaztett, tömeggyilkosság elkövetése után jelentkeznek, levélben, telefonon, kiáltványban közük, hogy ők, csakis ők voltak, akik ilyenolyan magasztos cél érdekében a tettek mezejére léptek, géppisztollyal nyitottak tüzet a hatalmukba kerített repülőgép utasaira, gyerekekre, asszonyokra, férfiakra, ők voltak, akik imádkozó zsidókat mészároltak le a „Béke kertje” elnevezésű isztambuli zsinagógában, és a sebesülteket benzinnel öntötték le, majd meggyújtották, hogy még véletlenül se maradjanak életben; ők, csakis ők hajítottak kézigránátot a Fülöp-szigetek egyik katolikus templomába, ahol az oltár előtt egy fiatal pár éppen kimondta :a ,,holtomiglan-holtodiglan”-t, ők robbantottak bombát, pokolgépet, gyilkoltak meg egy tudóst gépkocsivezetőjével együtt, nyolc fiatal civilgárdistát Madridban, a Pinochet chilei elnök kíséretében lévő katonákból „tucatnyit...” Ők, ők, ők. Kik ők tulajdonképpen? Honnan mozgatják őket, hol van a távirányító mechanizmus gombja, kik nyomják meg a gombot, Líbiában, Szíriában, Libanonban, Iránban, Gadafi, Asszad, Khomeini? Mi a szervezet neve? „Isten katonái”? „A szent háború hősei?” „Líbia forradalmi sejtjei?” „Vörös Hadsereg Frakció?” „Ír Republikánus Hadsereg?” Baszkok? Örmények? Vérvörös örvényléssel csapkodnak a világban a terrorizmus hullámai. Viszonylagos testi biztonságban már csak a kommunista diktatúrákban élnek az emberek. Egyfelől azért, mert ott a Hatalom nem csak rendelkezik, de él is a rendfenntartás eszközeivel, másfelől pedig azért, mert azon körzetek urainak, amelyekből a terrorizmust távirányítással vezérlik, a kommunista kormányokkal nincs perük. Mi bizonyította ezt meggyőzőbben, mint a hararei konferencia, az úgynevezett el nem kötelezettek zárónyilatkozata, amelyben záporoznak az Egyesült Államok elleni határozatok, de amelyben szó sem esik a Szovjetunióról, amely hetedik esztendeje mészárolja az egyik el nem kötelezett ország, Afganisztán lakosságát. Egyáltalán: miért nevezheti magát Kuba el nem kötelezettnek és vele együtt, a százegy konferenciára egybegyűlt országának legalább egyharmada? A világ tele van ilyen és ehhez hasonló megválaszolhatatlan kérdéssel. Amikor Izrael Libanon ellen indult (1978 márciusában), mert már elviselhetetlenné váltak számára az északi határvidék körzetében élő lakossága elleni palesztin terrortámadások, védelmi expedícióját villámgyorsan agressziónak bélyegezték. Amikor az Egyesült Államok (1983 októberében) megmentette a terroristák rémuralmától a kis Grenadát, a sajtó egy része párhuzamba vonta — irgalom Atyja! — Afganisztánnal. Amikor Reagan megtorolja a terrorizmus egyik szálláscsinálójának, Gaddafinak — ó, nem bűneit, az általa elkövetett bűnöknek csak töredékét, akkor „állami terrorizmust” emlegetnek a Gaddafit megértők, és amikor Amerika újabb megtorló akciót helyez kilátásba, akkor „kardot csörget”. És amikor Gaddafi cáfolja, hogy a terrorizmushoz köze volna, akkor tagadása a megértők szerint — „részben hitelt érdemlő." „Az olasz korMANILA, Fülöp-szigetek — Egy kormánybizottság egyhangúlag megszavazta annak a cikkelynek a beiktatását a Fülöp-szigetek új, most készült alkotmányába, amely kitiltaná az atomfegyvereket az ország területéről. Az Egyesült Államoknak két katonai támaszpontja is van a csendes-óceáni szigetországban, amelyeken egyesek szerint atomfegyvereket is tárolnak. Ha az új alkotmánytervezetet a népszavazás jóváhagyja majd, a Fülöp-szigetek is csatlakozik azoknak a csendes-óceáni államoknak növekvő táborához, amelyek nem hajlandók atomfegyvereket megtűrni területükön. WASHINGTON - A szenátus 65-33-as szavazati többséggel jóváhagyta William H. Rehnquist kinevezését az Egyesült Államok legfőbb bírójának tisztébe. Rehnquist kinevezésének jóváhagyását hosszú és éles vita előzte meg, és több ellenszavazatot kapott, mint a legfelsőbb bíróság bármelyik tagja az intézmény fennállása óta. Lány még meg is kérdezte tőle: vajon volt-e, van-e valami köze ahhoz, ami karachi repülőterén történt, és a nemleges választ megnyugvással vette tudomásul. Dehát mi egyebet várt? Mit bizonyít a tagadás? Mit ér? Hogy melyek a távirányítás körzetei, hol, merre nyomják a gombot, hogy az éppen elkövetett gaztettnek hol vannak értelmi szerzői, arra bizonyítékkal szolgálni ritkán lehet. A „megértők” már inkább leleplezik magukat. Eszembe jut a hajdanvaló Vikár Béla bölcs epigrammája: „csoda, hogy a tetű bátor? Védi egész betűtábor.” Védi, védi. Pedig különlegesen veszedelmes, ragályt hordozó tetvek támadásainak korát éljük, az általuk okozott kiütéses tífusz vérvörös foltjai máris rémületesen éktelenítik a földgolyó felszínének egy részét. S amíg a szabad világ kormányai meg nem lelik az ellene való védekezés szérumát, a ragály — erre biztonsággal lehet számítani — kíméletlenül szedi tovább az áldozatait. Halász Péter SZABADSÁG együttműködni Bonn-nal% H05BC *« »«mit«»inwnwiiitimM itM niiuiicmiM__• f»ei*«t«>tfceu««neewMcewe«ieee«>«wi»ieMimc> ' nmnummniM^ Published every Friday By LIBERTY MEDIA, INC. Manager Editor: C. PAKSI Salea: VIOLET HÁMORI | EnjlUh Editor: E. NÁDAI EdHon P. SÖRÖS | Edited and PaMbhed al Szerkesztőség tt kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Clrculation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First lesne: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER:Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfidd Road, Clereland, Ohlo 44124 Előfizetési árak—Snbscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink s^Ját nézeteiket (ejezlk ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. A HÍREK MÖGÖTT ! Kelet-Németország hajlandó (Folytatás a címoldalról) Németországba. Idén eddig több mint 72 ezer menekültet jegyeztek be, akiknek feltehetően legalább a fele Kelet-Németországon keresztül érkezett. A menekültáradat nem hagyta érintetlenül a keletnyugati viszonyt sem. Bonn nyugati szövetségesei végső soron Moszkvát tartották felelősnek Kelet-Németország konokságáért, és ismételten rosszallásuknak adtak hangot a Kreml felé. Nyugati diplomaták meghökkentőnek találják a bejelentés időzítését. Arról nincs kétségük, hogy a döntésre Moszkva jóváhagyásával került sor. Bonni kormánytisztviselők kihangsúlyozzák, hogy nem tettek anyagi engedményeket Kelet-Németországnak. A múltban Kelet-Németország rendszerint kedvező hitelek vagy gazdasági megállapodások fejében tett hasonló politikai szívességeket. Ugyanakkor a bonni tisztviselők rámutattak, hogy a keletnémet hozzájárulással megszűnt két,Kelet-Berlin és Bonn közötti megállapodás útjában álló utolsó akadály is. Az egyik szerződés környezetvédelmi segélyt biztosítana Kelet-Németországnak ipari szennyezésének eltakarításához. A másik egy technikai és tudományos együttműködésre vonatkozik. Megkönnyebbülés RÓMA — Líbia eladta 14 százaléknyi részesedését az olasz Fiat vállalatban. Az 1976-ban 400 millió dollárért vásárolt részesedésért Líbia most körülbelül 3 billió dollárt kapott. Az olasz kormány és a Fiat vezetősége egyaránt megnyugvással vette a hírt, mivel Líbia részesedése a legnagyobb olasz magánvállalatban egyre több bosszúságot okozott az érintetteknek. 1986. október 3., péntek Dióhéjban...