Szabadság, 1987. február (97. évfolyam, 6-9. szám)
1987-02-06 / 6. szám
2. OLDAL fSZHBSDSHG THt Ott*ST CSTUBLISHtD MUHCtBKH MW1HWII m AMCBIC* BliBLlSHtD tVtH» Published every Friday By LIBERTY MEDIA, INC. Managing Editor/Pablisher: C. PAKSI English Editor: E. Nadai Editor: P. SÖRÖS Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER:Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US S Fél évre (half year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza § A HÍREK MÖGÖTT ! Válság, válság... Mostanában az Egyesült Államok közvéleménye, sőt, bízvást kiegészíthetjük úgy, hogy a világközvélemény bőségesen éretesülhet újságokból, rádió- és televízió-műsorokból az ,,Irangate”-nek elnevezett ügy minden részletét, hátterét, mozzanatát földeríteni szándékozó vizsgálatok fejleményeiről, és ez a meghatározás, hogy ,,mostanában”, fölöttébb szerény, mivel eltarthat egy esztendeig, talán még tovább. Vagyis hosszú ,,mostanában”-nak ígérkezik. Ami az „Irangate” elnevezést illeti, azzal idegenül állok szemben, minthogy célzásával a Watergate-ügyre éppen azt cselekszi, amitől az amerikai jogrend óva int: prejudicál, eleve ítélkezik. Az ilyen elhibázott szóhasználat azonban gyorsabban terjed és erősebben gyökerezik meg, mint a dudva, mint ahogyan elterjedt és meggyökeresedett a „csillagok háborúja” az amerikai védelmi kezdeményezésről, amely a csillagokra a legkevésbé sem vet szemet, háborúra pedig még annál is kevésbé áhítozik. Emlegetnek, persze, washingtoni politikai „válságot” is és ebben a rövid jegyzetben éppen arra szeretnék kísérletet tenni, hogy a „válság” fogalmát tisztázzam. Anélkül, hogy szándékomban állana ezt a mostanit ártatlanabb és ártalmatlanabb színben tüntetni föl, mint amilyen. Visszapillantva elmúlt évtizedekre, a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudok visszaemlékezni olyan esztendőre, amelyben ne lett volna valamilyen válság, kisebb, vagy nagyobb, tartósabb, vagy rövidebb életű, de válság, válság. Kitört a válság 1957-ben, amikor fölrepült az első szovjet MOSZKVA . A szovjet külügyminisztérium bejelentette, hogy a jövőbe nem fogják zavarni a British Broadcasting Corporation orosz nyelvű adásait. De több amerikai és nyugati rádióadó műsorait továbbra is zavarni fogják, tette hozzá a szovjet külügyi szóvivő. A BBC programjainak zavarását azért szüntetik be, hogy előmozdítsák a kulturális és tájékoztatási cserét, mondta Gennadi I. Gerasimov, a külügyminisztérium szóvivője a rendszeres időközönként tartott külügyi sajtótájékoztatók egyikén. Sputnik és másfélóránként elszáguldott Amerika feje fölött. Tudományos válság volt, de politikai is, és a sajtó és a közvélemény magyarázatot követelt arra, hogy ez megtörténhetett, hogy Amerika ilyen katasztrofálisan lemaradt a Szovjetunió mögött. „Have no fear!”, nyugtatta biblikusan címlapján a Newsweek magazin az amerikai népet — „ne féljetek!” —, és okkal intette, mert a félelem bevette magát a szívekbe. Válság volt 1958-ban, amikor Eisenhower elnök tengerészgyalogosokat küldött Libanonba. A sajtót és a közvéleményt nem nyugtatta meg maradéktalanul, hogy az amerikai katonák Chamoun libanoni elnök kérésére mentek oda. Mert hátha nem. Válság volt 1960-ban, amikor az oroszok — és éppen május elsején, a munka ünnepén — lelőtték a Szovjetunió fölött nagy magasságban repülő U2- es felderítő repülőgépet. Miért kémkedett a U2-es, és ha kémkedett, miért nem tudott róla az amerikai sajtó és a közvélemény? Válság volt két héttel később, amikor Hruscsov emiatt — mesteri műfelháborodás kíséretében — nem volt hajlandó csúcstalálkozni Eisenhowerral Párizsban. Válság volt 1961- ben a kudarcba fulladt partraszállási kísérlet miatt a kubai Disznó-öbölben. Éveken át tartó válság volt — ki ne tudná? — Vietnám miatt. Válság volt az amerikai nő-Majd jelezte, hogy a változás nem vonatkozik más nyugati rádióállomásokra. „Sajnos, egyes rádióadók elfogult tájékoztatást sugároznak, amely olykor a többi ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinthető", mondta a szóvivő. A nyugati rádióadások zavarása az 1940-es évek végén kezdődött a Szovjetunióban. A BBC legalább hat hullámhosszon sugároz a Szovjetunióba, és becslések szerint mintegy 14 millió ember hetente legalább egyszer hallgatja adásait. Kerek mind militánsabbá váló mozgalma miatt: kétszázezer fekete táborozott a fővárosban a Lincoln-emlékmű előtti nagy területen több héten keresztül. Aki csak a televízióban nézte, úgy hihette, hogy Amerikában kitört a forradalom. De nem tört ki. Sorolhatnám még hosszan, amíg eljutok Watergate-hez és onnan — bocsánat — Irangatehez. De talán ennyi is illusztrálja, hogy a válságok láncreakcióban követik egymást ott, ahol állandó a politikai rovancsolás, ahol szüntelenül „kaszszát” kell csinálni, ahol a sajtó a mindennapi lapzárta előtt elszámolást követel. Ha a száz esztendővel ezelőtt világrajött Sherlock Holmes-nak az volt a filozófiája, hogy mindenki gyanús, aki él, az amerikai sajtó ezt azzal egészíti ki, hogy „...de senki sem olyan gyanús, mint a kormány.” Az éppen hatalmon lévő. Ezt a kormány nagyon jól tudja, hogyne tudná, és éppen ezért tart a sajtótól. Ez a demokrácia lényege. És így is van rendjén. Ahol ugyanis a kormány fél a mindent meglátó és mindent megíró sajtótól, ott a nép nem fél a kormánytól. Ennek köszönhető — vagy mondjuk inkább úgy, hogy ennek is köszönhető — hogy az egyik válságból kilábaló, majd a másikba belebotló igazi demokrácia olyan nagyon mélyen, főleg pedig olyan nagyon reménytelenül — soha sincs válságban. Halász Péter MÁS NYUGATI ADÓKAT IGEN Moszkva nem fogja zavarni a BBC adását SZABADSÁG 1987. február 6., péntek Dióhéjban... PEKING — Kiutasítottak Kínából egy amerikai újságírót, aki az Agence France-Presse francia sajtóügynökség alkalmazásában áll. Lawrence MacDonald a kínai külügyminisztérium bejelentése szerint titkos információt vett át egy kínai egyetemistától. A riporter teljesen alaptalannak nevezte az ellene felhozott vádat. A Kínában tevékenykedő nyugati újságírók szerint MacDonald kiutasításával őket és kínai kapcsolataikat szeretné megfélemlíteni a kínai kormány. Kínai kormányforrások egy ideje nem győzik kihangsúlyozni, hogy ideje kiebrudalni azokat a riportereket, akik „barátságtalan jelentéseket" küldözgetnek Kínából. SAN FRANCISCO — Az amerikai hatóságok letartóztattak egy volt argentin tábornokot, akit azzal vádolnak hazájában, hogy az 1970-es években részt vett többezer argentin baloldali személy kínzásában és meggyilkolásában. Guillermo Suarez-Mason tábornokot 1985 novembere óta kereste az amerikai Marshall Service. Feltételezés szerint San Franciscóba költözése előtt New York körzetében élt. Suarez-Mason tábornok tagja volt az Argentínában az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején uralkodó jobboldali katonai juntának, amely irtóhadjáratot indított a baloldal ellen. A kampány becslések szerint 6-15 ezer ember eltűnéséhez vezetett. A tábornokot várhatóan kiadják Argentínának, ahol többek között emberkínzással és gyilkossággal vádolják. LONDON — Több mint 180 személy, nagyrészük rendőr, sérült meg, amikor minden eddiginél hevesebb összetűzés zajlott le Rupert Murdoch ausztrál sajtómágnás modern sajtóüzeménél. Az erőszakkal tarkított tüntetésre az üzem beindításának első évfordulóján került sor. Murdoch új sajtókomplexumának beindítása 5.500 dolgozó elbocsátásához vezetett, és a nyomdászok szakszervezete azóta is folyamatosan tüntetéseket szervez az új üzemnél, amelyet szögesdrót kerítés és rendőri erők védelme alatt működtetnek.