Szabadság, 1987. március (97. évfolyam, 10-13. szám)
1987-03-06 / 10. szám
2. OLDAL Published every Friday By LIBERTY MEDIA, INC. Managing Edilor/Publisher: C. PAKSI Editor: P. SÖRÖS Edited and Pubiished at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD,CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER:Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében eihang/uil vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza %MBD5HG *N AME AIC AN NEWSPAKR IN THE HUNGÁRIÁN IANCUACE THE OllfeSr EST A BUSH CD HUNGÁRIÁN NEWSPAPERIN AMERICA PUSUSHEO EVERT FRIOAT ” i n - . j. | A HÍREK MÖGÖTT | !e félj az igazságtól? Van egy angol mondás, amely így hangzik: „don’t rock the boat!” Jelentése magyarul: ne hitáztasd a csónakot — amelyben ugyanis valamennyien ülünk. A gorbacsovi reformkezdeményezés fogadtatását egynémely politikai fertályról az ennek az intelemnek jegyében fogant magatartás jellemzi. Julij Kvitisinsky, a Szovjetunió nyugat-németországi nagykövete bonni sajtókonferenciáján enyhe derűvel átszőtt megértést mutatott e tartózkodó magatartás irányában, amikor azt mondotta: „ilyen nagy horderejű változás alkalmával vannak természetesen olyanok, akik nem értik meg azonnal, vannak, akik nem eléggé rugalmasak és vannak talán olyanok is, akik nem értenek egyet. A véleményeknek ez a változatossága természetes. Hiszen vannak emberek, akiket különféle okok miatt leváltanak, vagy előléptetnek, vagy áthelyeznek, sőt, esetleg félreállítanak, ha nem tudnak megfelelni munkájuknak, amely felelősségteljesebb, nehezebb és gyorsabb lett, mint amilyen a múltban volt.” Dehát a törekvés — tette hozzá — ilyen-olyan személyzeti kérdéseknél sokkal jelentősebb. Ez a magyarázat inkább a vezetői hierarchián belüli — a reformokkal szemben tanúsított — (esetleges) ellenállásra vonatkozott, de aztán nemzetközi szintre is emelte, amikor azt mondotta, a Nyugat ne várja el a szocialista államoktól, hogy mindig azonos ütemre meneteljenek. Hiszen — fejtette ki — „érett pártokról, érett országokról van szó, saját különleges feltételeikkel és céljaikkal, de ami a plénum fő irányvonalát illeti, köztünk és a testvérpártok között nincs nézetkülönbség.” így Kvitsinsky nagykövet. A nemzetközi politikai élet tanulmányozói azonban más benyomást nyertek. Abban a hat országban, ahol az úgynevezett „testvérpártok” vannak hatalmon, a gorbacsovi reformpolitika fogadtatásának széles skálája van. Míg a kelet-németországi és a romániai pártvezetés hűvös érdektelenséget tanúsít irányában, Lengyelország magatartása sokkal szívélyesebb, a magyaroszági vezetés a saját házatájáról jól ismert vonásokat fedez föl benne, Csehszlovákia vezető köreiben a nézetek és állásfoglalások megoszlanak, a bulgáriai kormányzat pedig legalább részletesen tájékoztatja Gorbacsov programjáról a népet, hogy aztán mennyi vesz át és valósít meg belőle, a jövő dönti el. Ceausescu, aki huszonkét esztendeje tartó diktatúrája alatt Európa lekérlelhetetlenebb szigorral őrzött és a legkeservesebb nyomorba döntött rendőrállamát valósította meg, 69-ik születésnapja alkalmával elmondott beszédében félreérthetetlenül utasította el a reformoknak még gondolatát is. A következőket mondotta: „A szocializmus javításáról a múlt felé fordulva, úgynevezett piacszocializmust és szabad vállalkozást emlegetve, beszélni sem lehet!” Kelet-Németország hivatalos sajtója Gorbacsov terveire nem veszteget sok szót, viszont annál lelkesebben ünnepli Erich Honecker tizenhat esztendeje tartó uralmát, az általa teremtett gazdasági rendszert, idézve kijelentését, hogy „minden szocialista államnak ki kell választania a saját útját.” Csehszlovákiában Strougal külügyminiszter odáig ment, hogy Gorbacsov beszédétől inspirálva még saját országa hajdani, a prágai tavaszba és a szovjet invázióba torkollott reformmozgalmában is fölfedezett „számos értékes tényezőt”, amiért azonban Vasil Bilak, a dogmatikus pártideológus nyomban leintette őt, mondván, hogy míg Gorbacsov célja a párt vezető szerepének megerősítése, a hatvanas évek csehszlovákiai reformerei viszont, beleértve — mondotta — „úgynevezett gazdasági reformprogramjukat is”, ennek éppen az ellenkezőjét akarták elérni. Kvitsinski nagykövet — korábban említett — sajtókonferenciája alkalmat adott arra, hogy a lapok, a televízió- és rádióállomások ott megjelent munkatársai megkapják azt a hatvan oldalas könyvecskét, amely német fordításban Gorbacsov beszédét tartalmazza. A nyugat-németországi Köln városában adta ki a Pahl-Rugenstein vállalat, amelynek szóvivője elmondotta, hogy az első kiadás 12 ezer példányából kilencezer máris elfogyott, úgyhogy készül a második kiadás. A könyvecske címe: „A demokráciára ugyanolyan szükségünk van, mint a levegőre, hogy lélegezhessünk.” Kérdés: lehetséges, hogy a könyvecske , ,csempészárú” lesz Kelet-Németországba? Ott ugyanis nem adták ki. Kvitsinski mejegyezte, hogy bár a Nyugat nagyobb figyelmet szentel Gorbacsov követelésének a szovjet politikai élet demokratizálására, a gazdasági reformtervezet nem kevésbé jelentős. Ami pedig az emberi jogokat illeti? Erről ezt mondotta: „A központi bizottsági plénum szemmel láthatóvá tette, hogy a szovjet társadalomban nem csak a kollektív és a szociális gazdasági jogok fejlődnek, de az egyén emberi és politikai jogai is!” A lengyelországi „POLITIKA” című hetilap egyik legutóbbi számának első oldalán közölte Mikhail Shatrov szovjet drámaíró cikkét, amelyben arra figyelmeztet, hogy „opportunisták párttagsági könyvecskével zsebükben” veszedelmes szabotázsakciót kezdeményezhetnek a reformokkal szemben. A cikk címe: „NE FÉLJ AZ IGAZSÁGTÓL!” Érdekes, hogy annak idején Lech Walesa ugyanezt javasolta. Talán Shatrownak nagyobb szerencséje lesz. Halász Péter SZABADSÁG Reagan megszüntette a lengyel kereskedelmi korlátozásokat WASHINGTON Reagan elnök megszüntette a Lengyelország elleni kereskedelmi korlátozásokat. Azzal indokolta meg döntését, hogy a varsói kormányzat szabadon eresztette a politikai foglyokat, és más lépéseket is tett a betiltott Szolidaritás-mozgalom és a katolikus egyház támogatóival való nemzeti összebékülésért. A kereskedelmi szankciók eltörlése csökkenti a lengyel termékek egy részére kivetett importadót, és lehetővé teszi, hogy Lengyelország kölcsönökért folyamodjon az amerikai bankoknál. A szankciókat 1981 decembere után léptették életbe, amikor a varsói kormány statáriumot vezetett be, és erőszakkal nyomta el a Szolidaritás-mozgalmat. A szükségállapot 1983-ban ért véget, és azóta több ezer politikai foglyot engedtek ki a börtönökből, legutóbb tavaly szeptemberben, egy általános amnesztia keretében. A lengyelországi egyházi vezetés, a szakszervezeti vezetők, a lengyel ellenzék és a lengyel-amerikai szervezetek vezetői egyaránt a gazdasági megtorló intézkedések beszüntetése mellett voltak. Politikai elemzők rámutatnak a hír kapcsán arra, hogy a szankciók megszüntetése távolról sem jelenti azt, hogy a lengyel-amerikai kereskedelem automatikusan megugrik majd. Egyrészt a korlátozás évei alatt a lengyel importőrök elvesztették hagyományos amerikai piacaik egy részét, másrészt az általában egyre élesebb nemzetközi verseny is nehezíti dolgukat. Ami az amerikai bankkölcsönöket illeti, itt is igen nagy nehézségekkel kell számolniuk, tekintettel a hatalmas és egyre halmozódó lengyel küladósságra. Jaruzelski lengyel vezető 1987. március 6., péntek