Szabadság, 1987. március (97. évfolyam, 10-13. szám)

1987-03-06 / 10. szám

2. OLDAL Published every Friday By LIBERTY MEDIA, INC. Managing Edilor/Publisher: C. PAKSI Editor: P. SÖRÖS Edited and Pubiished at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD,CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER:Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében eihang/uil vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza %MBD5HG *N AME AIC AN NEWSPAKR IN THE HUNGÁRIÁN IANCUACE THE OllfeSr EST A BUSH CD HUNGÁRIÁN NEWSPAPERIN AMERICA PUSUSHEO EVERT FRIOAT ” i n - . j. | A HÍREK MÖGÖTT | !­e félj az igazságtól? Van egy angol mondás, amely így hangzik: „don’t rock the boat!” Jelentése magyarul: ne hitáztasd a csónakot — amelyben ugyanis valamennyi­en ülünk. A gorbacsovi reform­kezdeményezés fogadtatását egynémely politikai fertályról az ennek az intelemnek jegyé­ben fogant magatartás jellemzi. Julij Kvitisinsky, a Szovjet­unió nyugat-németországi nagykövete bonni sajtókonfe­renciáján enyhe derűvel átszőtt megértést mutatott e tartózko­dó magatartás irányában, ami­kor azt mondotta: „ilyen nagy horderejű változás alkalmával vannak természetesen olyanok, akik nem értik meg azonnal, vannak, akik nem eléggé ru­galmasak és vannak talán olya­nok is, akik nem értenek egyet. A véleményeknek ez a változa­tossága természetes. Hiszen vannak emberek, akiket kü­lönféle okok miatt leváltanak, vagy előléptetnek, vagy áthe­lyeznek, sőt, esetleg félreállíta­nak, ha nem tudnak megfelelni munkájuknak, amely felelős­ségteljesebb, nehezebb és gyor­sabb lett, mint amilyen a múlt­ban volt.” Dehát a törekvés — tette hozzá — ilyen-olyan sze­mélyzeti kérdéseknél sokkal je­lentősebb. Ez a magyarázat inkább a vezetői hierarchián belüli — a reformokkal szemben tanúsí­tott — (esetleges) ellenállásra vonatkozott, de aztán nemzet­közi szintre is emelte, amikor azt mondotta, a Nyugat ne vár­ja el a szocialista államoktól, hogy mindig azonos ütemre meneteljenek. Hiszen — fejtet­te ki — „érett pártokról, érett országokról van szó, saját kü­lönleges feltételeikkel és célja­ikkal, de ami a plénum fő irányvonalát illeti, köztünk és a testvérpártok között nincs nézetkülönbség.” így Kvitsinsky nagykövet. A nemzetközi politikai élet ta­nulmányozói azonban más be­nyomást nyertek. Abban a hat országban, ahol az úgynevezett „testvérpártok” vannak hatal­mon, a gorbacsovi reformpoli­tika fogadtatásának széles ská­lája van. Míg a kelet-németor­szági és a romániai pártvezetés hűvös érdektelenséget tanúsít irányában, Lengyelország ma­gatartása sokkal szívélyesebb, a magyaroszági vezetés a saját házatájáról jól ismert vonásokat fedez föl benne, Csehszlovákia vezető köreiben a nézetek és ál­lásfoglalások megoszlanak, a bulgáriai kormányzat pedig le­galább részletesen tájékoztatja Gorbacsov programjáról a né­pet, hogy aztán mennyi vesz át és valósít meg belőle, a jövő dönti el. Ceausescu, aki huszonkét esztendeje tartó diktatúrája alatt Európa lekérlelhetetle­­nebb szigorral őrzött és a leg­keservesebb nyomorba döntött rendőrállamát valósította meg, 69-ik születésnapja alkalmával elmondott beszédében félreért­hetetlenül utasította el a re­formoknak még gondolatát is. A következőket mondotta: „A szocializmus javításáról a múlt felé fordulva, úgynevezett piac­szocializmust és szabad vállal­kozást emlegetve, beszélni sem lehet!” Kelet-Németország hi­vatalos sajtója Gorbacsov ter­veire nem veszteget sok szót, viszont annál lelkesebben ün­nepli Erich Honecker tizenhat esztendeje tartó uralmát, az ál­tala teremtett gazdasági rend­szert, idézve kijelentését, hogy „minden szocialista államnak ki kell választania a saját útját.” Csehszlovákiában Strougal külügyminiszter odáig ment, hogy Gorbacsov beszédétől in­spirálva még saját országa haj­dani, a prágai tavaszba és a szovjet invázióba torkollott re­form­mozgalmában is fölfede­zett „számos értékes tényezőt”, amiért azonban Vasil Bilak, a dogmatikus pártideológus nyomban leintette őt, mond­ván, hogy míg Gorbacsov célja a párt vezető szerepének mege­rősítése, a hatvanas évek cseh­szlovákiai reformerei viszont, beleértve — mondotta — „úgynevezett gazdasági re­formprogramjukat is”, ennek éppen az ellenkezőjét akarták elérni. Kvitsinski nagykövet — ko­rábban említett — sajtókonfe­renciája alkalmat adott arra, hogy a lapok, a televízió- és rádióállomások ott megjelent munkatársai megkapják azt a hatvan oldalas könyvecskét, amely német fordításban Gor­bacsov beszédét tartalmazza. A nyugat-németországi Köln városában adta ki a Pahl-Ru­­genstein vállalat, amelynek szóvivője elmondotta, hogy az első kiadás 12 ezer példányá­ból kilencezer máris elfogyott, úgyhogy készül a második kia­dás. A könyvecske címe: „A demokráciára ugyanolyan szükségünk van, mint a levegő­re, hogy lélegezhessünk.” Kérdés: lehetséges, hogy a könyvecske , ,csempészárú” lesz Kelet-Németországba? Ott ugyanis nem adták ki. Kvitsinski mejegyezte, hogy bár a Nyugat nagyobb figyel­met szentel Gorbacsov követe­lésének a szovjet politikai élet demokratizálására, a gazdasá­gi reformtervezet nem kevésbé jelentős. Ami pedig az emberi jogokat illeti? Erről ezt mon­dotta: „A központi bizottsági plénum szemmel láthatóvá tet­te, hogy a szovjet társadalom­ban nem csak a kollektív és a szociális gazdasági jogok fej­lődnek, de az egyén emberi és politikai jogai is!” A lengyelországi „POLITI­KA” című hetilap egyik legu­tóbbi számának első oldalán közölte Mikhail Shatrov szov­jet drámaíró cikkét, amelyben arra figyelmeztet, hogy „op­portunisták párttagsági köny­vecskével zsebükben” veszedel­mes szabotázsakciót kezdemé­nyezhetnek a reformokkal szemben. A cikk címe: „NE FÉLJ AZ IGAZSÁGTÓL!” Érdekes, hogy annak idején Lech Walesa­­ ugyanezt java­solta. Talán Shatrownak na­gyobb szerencséje lesz. Halász Péter SZABADSÁG Reagan megszüntette a lengyel kereskedelmi korlátozásokat WASHINGTON­­ Reagan elnök megszüntette a Lengyel­­ország elleni kereskedelmi k­or­­látozásokat. Azzal indokolta meg döntését, hogy a varsói kormányzat szabadon eresztet­te a politikai foglyokat, és más lépéseket is tett a betiltott Szo­lidaritás-mozgalom és a katoli­kus egyház támogatóival való nemzeti összebékülésért. A kereskedelmi szankciók eltörlése csökkenti a lengyel termékek egy részére kivetett importadót, és lehetővé teszi, hogy Lengyelország kölcsö­nökért folyamodjon az ameri­kai bankoknál. A szankciókat 1981 decembere után léptették életbe, amikor a varsói kor­mány statáriumot vezetett be, és erőszakkal nyomta el a Szo­lidaritás-mozgalmat. A szükségállapot 1983-ban ért véget, és azóta több ezer politikai foglyot engedtek ki a börtönökből, legutóbb tavaly szeptemberben, egy általános amnesztia keretében. A len­gyelországi egyházi vezetés, a szakszervezeti vezetők, a len­gyel ellenzék és a lengyel-ame­rikai szervezetek vezetői egya­ránt a gazdasági megtorló in­tézkedések beszüntetése mel­lett voltak. Politikai elemzők rámutat­nak a hír kapcsán arra, hogy a szankciók megszüntetése távol­ról sem jelenti azt, hogy a len­gyel-amerikai kereskedelem automatikusan megugrik majd. Egyrészt a korlátozás évei alatt a lengyel importőrök el­vesztették hagyományos ameri­kai piacaik egy részét, más­részt az általában egyre élesebb nemzetközi verseny is ne­hezíti dolgukat. Ami az ameri­kai bankkölcsönöket illeti, itt is igen nagy nehézségekkel kell számolniuk, tekintettel a ha­talmas és egyre halmozódó len­gyel küladósságra. Jaruzelski lengyel vezető 1987. március 6., péntek

Next