Szabadság, 1987. július (97. évfolyam, 28-31. szám)

1987-07-10 / 28. szám

1987. július 10., péntek EMBEREK TÖRTÉNETEK Csak a lelkiismeret 2. Közben Horthy 1944. július 7-én „határozott utasítást” adott a zsidók további depor­tálásának a megszüntetésére. A háttérben V. Gusztáv svéd királynak, az egyházaknak, az amerikai kormánynak, a sem­leges államok budapesti köve­teinek, a nemzetközi sajtónak, valamint a kormányzó saját hozzátartozóinak az erős tilta­kozása, nyomása állt. De a tíz­ezreket halálba hurcoló vona­tok másfél hét múltán elindul­tak Auschwitz, Dachau és a többi haláltábor irányába. Jú­lius 19-én ugyanis Adolf Eich­­mann, a magyarországi depor­tálások főszervezője utasítást adott a Gestapónak és néhány SS-különítménynek: vagoní­­rozzák be a kistarcsai és a sár­vári gyűjtőtáborban található zsidókat. Mire a külföld tilta­kozhatott, a szerelvények már meg is érkeztek a koncentrá­ciós táborokba. Július 9-én érkezett Buda­pestre Raoul Wallenberg, a le­gendás emlékezetű svéd diplo­mata, akinek első útja Lutzhoz­­ vezetett. (Aligha csupán felté­telezés, hogy Amerikából és később Palesztinából már ré­gebben ismerték egymást!) Wallenberg csak ezután kez­dett tárgyalni a magyar kor­mánymegbízottakkal: részesít­sék ugyanolyan elbírálásban a svéd útlevéllel rendelkező ma­gyar zsidókat, mint amilyent a svájci Lutz védencei élveznek. Friedrich Born, a Vöröskereszt új budapesti fődelegátusa szin­tén ezt kérte. Sikerült is neki részben gyermekotthonokban, részben a budapesti gettóban hatezer-nyolcszáz gyermeket megmentenie. Ugyanezekben a napokban kezdte meg tevékenységét Val­­demar Langlet svéd egyetemi lektor, akit a Svéd Vöröske­reszt fődelegátusává neveztek ki. Ő is védőlevelek ezreit adta ki, de az október közepén ha­talomra jutott nyilasok nem­igen respektálták ezeket. A semleges hatalmak Budapes­ten akkreditált képviselői, Angelo Rotta apostoli nuncius, Cári Iván Danielsson svéd mi­niszter, Carlos de Liz-Texeira Branquinho portugál, Angel Sanz-Briz spanyol, Antoine J. Kilchmann svájci ügyvivő augusztus 21-én jegyzéket inté­zett Horthyhoz a deportálások megszüntetésére. Lényegében sikertelen maradt a diplomá­ciai tiltakozás. A Szálasi-puccs, a nyilas hatalomátvétel után még súlyosabb helyzet állt elő. Lutz konzul továbbra is síkra­­szállt a svájci védelem elismer­tetéséért, amelyért „ellenté­tesül” a nyilasok a saját rend­szerük elismerését követelték.. Lutz 1944 őszén már nem kapott hivatalos svájci útleve­leket hazulról. Sikerült viszont a magyar hatóságoknál kihar­colnia, hogy elismerjék a „svájci védőútlevelet”, azt az okmányt, amelynek tulajdono­sa külföldi állampolgár ugyan, de akként tekintendő, mint akinek érvényes útlevele van. Rögtön tízezer példányt nyom­tatott ebből a dokumentumból és osztott szét munkaszolgá­latra behívott 14-60 év közöt­tieknek. Vásárolt a svájci dip­lomata még egy épületet, ahol nagy mennyiségű élelmiszert halmozott föl a követségen és a védett házakban rejtőzködő négyezer ember ellátására. Tárgyalásairól Lutz konzul persze rendszeresen tájékoz­tatta a semleges követségeket. Wallenberg is, Born is azonnal akcióba lépett, és sikerült kieszközölniük mintegy 16 ezer zsidó számára a kiutazási en­gedély kiadását Svájcba, Svéd­országba, a Vatikánba és Spa­nyolországba. Lutz, Wallen­berg és Born úgy döntöttek, hogy egyelőre nem ültetik vo­natra ezeket a menekülteket, mert a németek és magyar ki­szolgálóik azonnal lecsapná­nak rájuk, és a biztos külföld helyett a náci haláltáborokba vinnék őket a szerelvények. Cári Lutz és diplomatatár­sai a nyilasterror hónapjaiban majdnem akkora veszélybe ke­rültek, mint védenceik, akik közül sokat — hiába volt érvé­nyes és valódi útlevelük, kül­földi állampolgárságot, védel­met bizonyító okiratuk — el­hurcoltak, legyilkoltak. Szálasi fegyveres bandái egy percig sem törődtek a diplomáciai mentességgel, még a védett épületekbe is betörtek, gyilkol­tak, fosztogattak. Itt kell meg­jegyeznünk, hogy csökkentette a külföldi védőhatalmak ok­mányainak az értékét a sok rosszul elkészített hamisítvány is: ezekkel lelkiismeretlen sze­mélyek kereskedtek az üldö­zöttek, az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodók, az életü­ket ösztönösen menteni akarók körében. Hivatalos statisztika sze­rint Magyarország 1941. évi határain belül 825.007 zsidó élt; 625 ezer embert hurcoltak el a magyar hatóságok közre­működésével a haláltáborok­ba. Miként a Cárl Lutzról szóló könyvében Alexander Gross­­man írja: a svájci diplomata és követői 105 ezer embert men­tettek meg bátorságukkal, az­által, hogy mindenekelőtt lelki­ismeretükre hallgattak. Hazájába visszatérvén Lut­­zot súlyosan elmarasztalták: „túllépte illetékességi terüle­tét”. Csak három évvel a nyug­díjazása előtt, 1958-ban reha­bilitálták, főkonzullá nevez­ték ki, de a fizetését akkor sem emelték fel a rangjához mér­ten. 1975-ben hunyt el, Izraelben utcát neveztek el róla. Vajon Budapesten utca, tér vagy legalább egy emlék­tábla miért nem örökíti meg a nevét? Kulcsár László nézetét, hogy a nagyméretű gazdasági reformok és a „glasznoszty” (nyíltság) elle­nére a párt „vezető szerepe” nem csorbulhat meg. Sokan attól tartanak, hogy ez a filozó­fia lefékezi az utóbbi években a politikai pluralizmus felé meg­tett első lépéseket. Magyarország vezető köz­gazdászai és szakértői a Haza­fias Népfront nevében készítet­tek egy — érthetően — eddig nem publikált riportot, amely­nek fő mondanivalója éppen az, hogy a gazdasági reformok nem konszolidálódhatnak a kormány hatalmának megnö­velése, a nagyközönség részvé­tele nélkül, azaz a kormány és a párt szétválása nélkül. SZABADSÁG 3. OLDAL SZÉP AJÁNDÉK MAGYARORSZÁGI ROKONAINAK a világhírű ItThorn Birds” kiváló magyar fordításban megjelent kiadása „A huszadik század egyik legnagyobb sikerkönyve” 580 oldal kemény borítás­ára: $20.00 plusz $2.00 postázási költség. Megrendelhető szerkesztőségünknél: LIBERTY MEDIA, INC. 5842 MAYFIELD ROAD CLEVELAND, OHIO 44124 Megrendelek _____________példányt, kérem a következő címre küldeni NÉV ___________________________________________________________ CÍM __________________________________________________________ VÁROS___________________ÁLLAM ________________ZIP________ KAPHATÓ A magyar konyha remekei angolul és magyarul Kétszer 222 recept 200 oldalon! A magyar konyha remekeinek receptjei magyarul és angolul, amerikai űrmértékkel, a főzni­­sütni vágyók feladatának megkönnyítésére. Kitűnő ajándék ismerősöknek, rokonoknak. Könyvenként 6.95 dollárt és 1.95 kezelési és postázási költségmegtérítést kérünk.LIBERTY MEDIA, INC. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND, OHIO 44124 Megrendelek ............szakácskönyvet. Kérem a következő címre küldeni: NÉV:....................................................................................................................... CÍM:........................................................................................................................ VÁROS:.....................................ÁLLAM:.................ZIP CODE:................ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiimiimmiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiii Angol-magyar és magyar-angol kisszótár A két kötet ára csak $10.00 plusz $1.95 kezelési és postázási költség. LIBERTY MEDIA, INC. 5842 MAYFIELD ROAD CLEVELAND, OHIO 44124 Megrendelek............angol-magyar, magyar-angol szótárt. Kérem a következő­­ címre küldeni:­­ NÉV: ..................................................................................................................... CÍM: ....................................................................................................................... VÁROS: ..................................ÁLLAM: .......................ZIPCODE: ................. .

Next