Szabadság, 1987. szeptember (97. évfolyam, 37-39. szám)

1987-09-11 / 37. szám

1987. szeptember 11., péntek EMBEREK, TÖRTÉNETEK Balatoni utazás (Részlet: JÓKAI) írta Eötvös Károly­­. Vörösmarty húsz évvel előbb, 1835-ben is Balaton­­füreden töltött néhány kedves napot. A regényírás sohase ju­tott eszébe. Apróbb beszélyt ír­ni eszébe jutott néha. De ne­hezen szánta rá magát, s iga­zán nem is sikerült egy kísérle­te se. 1835-ben a Balaton rá­bírta egyre. ,,A füredi szívha­lászat” című beszélyét ez év­ben Balatonfüreden gondolta ki. De azért mégse balatoni költészet. Van benne víz is, van benne tó is, előfordul benne a Balaton is, de a Balaton külön élete, fényes egyénisége, ragyo­gó szépségei nincsenek benne. Jókait jobban megragadta a Balaton. De ő is csak a téli Balatont vonta be költészeté­nek aranyos sugarával. Azt a Balatont, amelyet soha nem lá­tott. Huszonöt esztendőn át töltötte nyári napjait Füreden, húsz esztendeig volt ott első rangú háziúr, de azért a Bala­tont télen sohase látta. Mégis írt róla Az aranyemberben. Története van ennek. Jókai apja, Jókai József nem élt nagy időt. Alig 56 éves korában halt meg 1837-ben. Különös hajlama volt ahhoz a betegséghez, melyet az orvosok hörghurutnak neveznek. Már fiatalember korában is ágyba döntötte néhányszor. Élete utolsó tíz évében többször meg­rohanta ez a betegség. Ha téli vagy szeles időben ment Ó-Gyallára, ahol birtoka volt, vagy vidékre, mikor a köteles­ség parancsolta, ritkán kerülte ki ezt a nyavalyát. Elvégre egy utolsó roham kioltotta nemes életét. Ez a betegség huruttal, lázzal, fájdalmas köhögéssel, nagy erővesztéssel jár. Néha vérzést is idéz elő az erőszakos köhögés. Mikor Jókai harminchét éves volt, 1862-ben, nála is efféle betegség kezdődött. Köhögés, hörgőbántalmak, mellvérzés. Azért 1863 elején mégis lapot indított, éspedig politikai nagy napilapot, s amint megin­dította: két hónap múlva mégis becsukták a Schmerling-rend­­szer katonai bíróságai. A börtön segített ugyan kicsit a betegségén, de tavasz­ra kegyelmet kapott s kiszaba­dult. S amint kiszabadult, erős köhögés és vérhányás jött rá. Egyik legszebb regényét, Az új földesurat istentelen köhögés közt írta meg. .Sok jó barátja, sok nagy tisztelője ezerféle tanáccsal vet­te körül. A jó orvos urak azon­ban dögrovásra írták. Kikutat­ták boldogult édesapja gyakori betegségét s halálának okát, s ez alapon Jókaira is megállapí­tották az „öröklött terhelt­­ség”-et. Micsoda sivatag szó ez: „öröklött terheltség”. Hiszen abban, amit ez a vad szó jelent, elvégre lehet igazság. Ki pöröl­­ne az orvos urakkal? Ki tudná őket megcáfolni olyan tudo­mányban, amelyhez ők se érte­nek, mi se értünk? Elvégre, ha az ember örökölheti apjától vagy anyjától a kék szemet, örökölheti a tyúkszemét is. Miért ne? És miért ne örököl­hetné az ember őseitől a huru­tot és náthát is? Különösen a hurutra és náthára való hajlan­dóságot? De hát „öröklött ter­­heltség”-nek kell azért ezt ne­vezni? Szabad az ember hom­lokára, ha valamelyik őse nya­valyás volt, azt felírni, amit Dante látott a pokol kapuján? No de hagyjuk ezt. Jókai­val már-már elhitették, hogy nemsokára búcsúznia kell e szép világtól. Teringettél, vért hányni hetenként? Edzett em­ber volt ugyan, de végre is kes­keny vállú és szűk mellű. Sohase hasonlított valami jól megtermett mészárosle­gényhez. Nem is csoda tehát, ha tudós orvosok megzilálták benne a hosszú életre való reménységet. Volt azonban egy jó barát­ja s neje, Laborfalvy Róza után kedves rokona. Ez volt Huray, Balatonfüred főorvosa. Ez bí­zott az ő Balatonjában, Bala­ton vizének, napja sugarának, levegője illatának csodatévő erejében. Azt tanácsolta Jókai­nak: töltse nyarát Balatonfü­reden, elmúlik minden vesze­delme, minden nyavalyája, akár őseitől örökölte, akár maga szerezte. Úgy is lett. Jókai a Bala­tonhoz költözött, s azóta olyan egészséges lett, mint a makk. Holmi hörgőhurutok, mellvér­­zések, kínos köhögések úgy el­múltak, mintha sohase lettek volna. Meghízott, megszínese­dett, munkáló kedve is foko­zódott. Valóságos csoda tör­tént vele. Jókaiban megvan az a jó magyar természet, nem szeret más házában lakni. Pesten is háziúr volt ő örökösen. Ami azért is érdekes, mert ahány költőnk volt, amióta írni­­olvasni tud a magyar, sohase tudott Pesten házat szerezni egy se. Jókai szerzett Balaton­füreden is. Ahol a Savanyúvízről ki­hajlik az út Füred­falva felé, ott a templom mögött szer­zett egy szélső, puszta telket. De olyan telket, aminőt a zalai ember kübörcnek nevez. Kü­­börc azt teszi: köbérc. Nem volt azon a telken egy talpalat­nyi termőföld sem. Ide épített egy szép villát öt-hat kisebb­­nagyobb szobával, emelettel és kerttel. A kertnek való földet virágcserépben kellett tartani, máskülönben megette a kavics. A villát egy dűlőút választotta el a víz partjától. Itt a parton is megszerezte nyaralótelkének folytatását. Itt termesztett az­tán gondosan szúnyogot, szőlőt nádat és gyümölcsöt. Folytatjuk SZABADSÁG Megbízható. Hat kontinensen, 82 országban és 161 városban kiérdemelt hírnevé­ n Lufthansa Kényelmes csatlakozások Cleveland-ből — érdeklődjön utazási ügynökénél. 1422 Luclid Avenue, Suite 420, Cleveland, OH 44115; Tel.: 1-800-645-3880 Budapest, Váci utca 19-21; Tel.: 18-45-11 Bízza magát a Lufthansa légitársaságra—következő magyarországi útját kellemessé tesszük. Jumbo gépeink naponta repülnek Németországba, ahol kitűnő csatlakozások várják Budapestre. És útja minden mérföldjén olyan rendkívüli ellátásban részesül, amely a világ egyik vezető légitársaságává emelte a Lufthansát. Kedvezményes árainkról részletes felvilágosítással szolgál utazási ügynöke vagy bármelyik Lufthansa-iroda. 3. OLDAL

Next