Szabadság, 1987. október (97. évfolyam, 40-44. szám)
1987-10-02 / 40. szám
28 OLDAL AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE OLDEST ESTABLISHED HUNGÁRIÁN NEWSPAPER IN AMERICA 40. SZÁM CLEVELAND • TORONTO • CALIFORNIA 1987. október 2., péntek PUBLISHED EVERY ERIDAY 97. évfolyam 97th Year MAGYARORSZÁGON Nadrágszíjszorítás — ki tudja meddig A New York Times BUDAPEST — A magyar kormány kijelentette, hogy állampolgárainak bizonytalan ideig meg kell szorítaniuk a nadrágszíjukat, ha jobb gazdasági időket akarnak megélni. Grósz Károly miniszterelnök elmondta, hogy a gazdasági válság következtében roszszabbodik a politikai légkör és hanyatlik a bizalom az ország vezetőségében. Grósz a Parlament elé terjesztette 1990-ig szóló gazdasági programját. Ezt az időszakot a stabilizáció időszakának nevezte, melynek célja, hogy az előrehaladás feltételeit tudósítása alapján megteremtse. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a gazdasági helyzet javulása a válasz csak annyi, hogy ,,néhány éven belül”. TÚL NAGY A FOGYASZTÁS A kormány programja szerint ,,A magyar népgazdaságot felgyülemlett feszültségek ésellentmondások terhelik”. ,,Az elmúlt két év gyenge eredményei következtében fontos gazdaságpolitikai célok nem valósultak meg” — mondta még. „Valutaadósságaink újra növekszenek, a vállalati teljesítmények és jövedelmek között állandóvá vált az aránytalanság, a fogyasztás túlhaladja a termelést és a belső pénzügyi mérleg tovább romlott.” Az utóbbi évek gazdasági hanyatlása előtt Magyarországot Kelet-Európában kommunista fogyasztói paradicsomnak tekintették. Az 1968-ban megkezdett liberalizálási program meglazította a gazdaság állami tervezését és központosítását és megengedte a magánvállalatok létesítését. A fogyasztás növekedett, de a beruházások, a termelékenység és a kivitel nem tartott lépést, így Magyarország egy főre eső külföldi adóssága egyike lett a világ legmagasabbjainak. "X"A kormány most általánosságokban jelentette be, hogy hogyan próbál a gazdasági válsággal megbirkózni. A (Folytatás a 4. oldalon) ÜNNEPEL AZ ORSZÁG 200 éves az alkotmány WASHINGTON : „Több mint 200 éve élünk törvénybe foglalt szabadságban és talán természetesnek vesszük. Soha se felejtsük el, hogy milyen ritka és milyen becses ez a szabadság”, mondta rövid beszédében Reagan elnök a Capitol lépcsőin. 110 ezer iskolában 66 millió iskolás gyerek nézte a képernyőn, ahogy az ország fővárosában a 200 éves alkotmány évfordulóját ünnepelték. Azokat az amerikaiakat, akik ebbe az alkotmányos szabadságba nem születtek bele, talán nem is kell emlékeztetni. A legtöbben jól tudják, hogy mi a különbség egy olyan ország között, ahol az alkotmány csak papíron létezik, vagy nem biztosítja a kormányhatalom különböző ágainak egymást ellenőrző, visszafogó szerepét és új hazája, Amerika között. Amerikában szinte mindennapos a vita akörül, hogy mit tehet az elnök, mihez van joga a Kongresszusnak és hogy mit mond minderről a Legfelsőbb Bíróság. Talán néha még irritáló is a régi okirat csűrése, csavarása. Míg Washingtonban, pártállásra való tekintet nélkül folyik az ünneplés, a Szenátusban, szinte szimbolikusan, folyt a harc Robert Bork bírónak a Legfelsőbb Bíróságra való kinevezése körül. Joga van-e az elnöknek azt állítani erre a halálig tartó fontos posztra, akit akar? Megakadályozhatja-e a Szenátus a kinevezést tisztán ideológiai alapokon? (Folytatás az 5. oldalon) „ Washington ünnepli a 200 éves alkotmányt." E HETI SZÁMUNKBAN: 175 éve született Szemere Bertalan cikkünk a 3. oldalon Heves támadás Bork bíró ellen írásunk a 6. oldalon A tisztességes, a csaló és az ártatlan izgalmas történetünk 4. része a 19. oldalon*Élő múzeum beszámolónk a 20. oldalon E heti számunk angol melléklettel plusz 4 oldalon FEGYVERCSÖKKENTÉS ÜGYÉBEN Elvi egyezmény Moszkva és Washington között WASHINGTON — Reagan elnök bejelentette, hogy „elvi megegyezés” jött létre az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták betiltását illetően és ezzel letették a két nagyhatalom közötti csúcsértekezlet alapköveit. Ez lesz az első leszerelési egyezmény Reagan elnöksége alatt és az első olyan paktum, amely a nukleáris fegyverek egész csoportjára vonatkozik. Ez az elvi egyezmény George Shultz amerikai és Eduard Shevardnadze szovjet külügyminiszter közötti három napos intenzív tárgyalások eredménye. Az egyezmény végső formáját majd a Szenátusnak kell ratifikálni. Reagan televízión közvetített bejelentésében elmondta, hogy Scultz a jövő hónapban Moszkvában találkozik Shevardnadzéval, hogy kitűzzék a csúcskonferencia dátumát és megállapodjanak annak programpontjaiban. Az előreláthatóan késő ősszel sorra kerülő konferencián Reagan és (Folytatás a 9. oldalon) Shevardnadze Reagannel Washingtonban'