Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-13 / 1. szám
II. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ARA 2.- Ft 1977. JANUÁR 13. AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA Megtartották a tsz-ek III. kongresszusát A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fontos bázisai a munkás-paraszt szövetségnek Kádár János felszólalása a vitában December 14—15-én tartották meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek III. kongresszusát Budapesten. A tanácskozáson megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak az állami és társadalmi szervek képviselői, az ipari és fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a mezőgazdasági szövetkezetek alapító tagjai. A tanácskozást Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke nyitotta meg. A küldöttek elfogadták a napirendet, majd felkérte Szabó Istvánt, a TOT elnökét, hogy tegye meg szóbeli kiegészítőjét az Országos Tanács írásbeli jelentéséhez, melyet a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Szabó István beszéde i A beterjesztett kongresszudokumentumok — mondotta többek között —, összhangban vannak az MSZMP XI. kongresszusának határozataival Utalt az előadó az írásos beszámolóra, mely részletesen értékeli a szövetkezetek II. kongresszusa óta elért fejlődést. Hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mint szocialista vállalatok és társadalmi szervezetek, tevékeny részesei voltak a gazdasági építőmunkának, társadalmunk szocialista fejlődésének. A mezőgazdasági szövetkezetek 6 millió hektárnyi földön 110 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. A mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják a mezőgazdasági termékek 70 százalékát, nemzeti jövedelem 12 százaalékát. Emellett ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységük is számottevő. Az utóbbi időszakban erőteljes ütemben folytatódott a mezőgazdasági szövetkezetek területi és szervezeti koncentrációja. Négy év alatt a termelőszövetkezetek mezőgazdasági területének átlagos mérete 2000 hektárról 3500 hektárra nőtt. A nagyüzemi termeléshez szükséges üzemi méretek, a mezőgazdasági szövetkezetek összességében kialakultak. Gazdasági fejlődésüket eredményesen segíthetik a társulások és a különféle együttműködési formák. Az MSZMP XI. kongresszusa és az MSZMP programnyilatkozata az eddig bevált, lenini szövetkezeti politika folytatását erősítette meg. Megjelölte a mezőgazdasági szövetkezeteknek a fejlett szocialista társadalom építésében való hatékonyabb, hosszú távú részvételének feltételeit, a tervszerűség és a hatékonyság növelését; a szocialista vonások további erősítését; a szilárdítását; a törvényesség szövetkezeti demokráciának, a termlőszövetkezeti parasztság gondolkodásának és életmódjának szocialista fejlesztését. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodása a II. kongresszus óta eltelt időben erőteljesen fejlődött. Mezőgazdasági termelésük 1975 végére 23 százalékkal haladta meg az 1971. évi szintet teljesítették a negyedik ötéves terv fő feladatait. Egyes fontos termékek termelésében azonban elmaradtak a kitűzött céloktól. Így például a a tej, a friss zöldség, a gyümölcs, a szőlő, a cukorrépa és a dohány termelésében is. A kongresszus előkészítése során a mezőgazdasági szövetkezetek és érdekképviseleti szervek gondosan elemezték az egyes részcélok elmaradásának okát és keresték a megoldás, az előrelépés módozatait. A kongresszus érdemi előkészítéséhez minden szinten nagyban hozzájárult államunk — folytatta Szabó István. — A Minisztertanács nagy jelentőségű határozatot hozott a háztáji gazdálkodás fellendítésére. Komplex módon megvizsgálta több mezőgazdasági ágazat helyzetét, a kertészeti ágazatokat, a szarvasmarhaágazat problémáit, a tej- és hústermelést. A megtett állami intézkedések javítják az érdekeltséget, a termelés növelésének a lehetőségeit ezekben az ágazatokban. Ezután részletesen szólt az előadó a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítéséről, a szocialista elosztási viszonyok térhódításáról, és felsorolta az ezzel összefüggő feladatokat. Majd a társulások és a termelési rendszerek tapasztalatairól beszélt. Agrárpolitikánk fontos eleme, mozgalmunk hagyománya a rugalmas alkalmazkodás a termelőerőkhöz — mondotta a többi között. A bevált módon továbbra is fenn kell tartani, ki kell használni a hagyományos termelőeszközöket, berendezéseket. A nagyüzem elsődlegessége mellett agrárpolitikánk részeként hosszú ideig következetesen számolnunk kell a háztáji gazdaságokkal, a bennük rejlő lehetőségek hasznosításával. A továbbiakban az előadó a tsz-ek munkaerőhelyzetével és a munkakörülmények alakulásával foglalkozott. Hangsúlyozta Szabó István a tsz-vezetés szerepének fontosságát. A gazdálkodás hatékonyságának javítása az emberek szakszerű, fegyelmezett munkájától, a szövetkezeti vezetőségek, elnökök, tisztségviselők, szakmai vezetők helytállásától várható, az ő kezdeményezőkészségükön, kockázatvállalásukon múlik. A döntésekért viselt felelősséggel, a követelmények növekedésével együtt kell járjon a bizalom, a nyugodt munkavégzés feltételeinek biztosítása is. — Sok tényező rejlik amögött — folytatta az előadó —, hogy gondolkodásunk munkánk középpontjába mindinkább a dolgozó, alkotó ember kerül. Legutóbbi kongresszusunk óta sok minden történt. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy a nyugdíj, a társadalombiztosítás és szociális ellátás egységesítése gyakorlatilag magas színvonalon megoldott. Jóleső érzéssel vehetjük tudomásul azt is, hogy szövetkezeti parasztságunk a végzett munka arányában a mezőgazdasági termelés eredményeivel összhangban növelhette keresetét, személyes jövedelmét. Az elért kereseti, illetve jövedelmi színvonal nagy eredménye társadalmunknak, a munkás-paraszt szövetségnek. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatban elmondotta Szabó István : arra kell törekedni, hogy ennek működése mindig érdemi és tartalmas legyen. Kapcsolja be az embereket a közéletbe, a közösség ügyeibe, javítsa közérzetüket, felelősségérzetüket, tágítsa látókörüket. A továbbiakban az előadó a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a területi szövetségek munkáját értékelte, majd a továbbiakban a TOT és a területi szövetségek alapszabályának módosításáról szólt. Végül hangsúlyozta a TOT elnöke, hogy ennek a kongresszusnak a feladata nem az ünneplés, hanem a tennivalók számba vétele és rendszerezése. (Folytatás a 2. oldalon) • Exportnövekedés • Szolgáltatásfejlesztés • Újabb beruházások Kétmilliárdos éves terv ipari szövetkezeteinkben Új esztendő — új feladatok. Ipari szövetkezeteink becsülettel felkészültek az 1977. évi feladatok végrehajtására. 42 szövetkezetünk 1976. évi várható teljesítése 1 milliárd 750 millió forint, az ez évi terve 1 milliárd 910 millió. A növekedés mértéke 109,1 százalék. A tervezet szerint a könnyűipar növekedése a legmagasabb. Itt elsősorban a textil- és bőrruházat fejlődése várható. Ami a létszámot illeti, megyei szinten kétszázalékos növekedéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben szövetkezeteink összlétszáma eléri a 12 638 főt. Kedvezően alakul az egy főre jutó termelési érték is. Az iparban: 107,7, az építő iparban: 105,5, a szolgáltatóiparban: 104,6 százalék. Az exporttermelés 110 százalékkal emelkedik, de növekedés várható a belkereskedelem felé történő termelésben is, 6,2 százalék. Az V. ötéves tervben előirányzott bérszínvonal alakulása iparszinten 5,9, az építőiparban 6, a szolgáltatóiparban 6 százalékos. Megyénk ipari szövetkezeteiben 70 millió forintos beruházással számolnak. Elsősorban az exportárualapok növelését szolgálják a fejlesztések. Megyei szinten a legjelentősebb a ruházati ipar fejlesztése. Hogyan készültek fel szövetkezeteink, mit terveznek 1977-re, erre kértünk választ szövetkezeteink vezetőitől. SZABÓ BÉLA elnök, Nyh. Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet: — Szövetkezetünk sikerrel zárta az elmúlt évet. Tervünket 110 százalékra teljesítettük, ezen belül a lakosság felé végzett szolgáltatást 115 százalékra. Az új évre gondosan készültünk fel. Még decemberben részleteiben megtárgyaltuk és megvitattuk 1977. évi tervünket s konkrétan meghatároztuk feladatainkat. Míg az 1976. évi tervünk 63 millió forint volt, úgy ez évi 75 millió. Magasabbra tettük tehát mércét, s ez szervezettebb és a fegyelmezettebb munkát igényel vezetőktől és dolgozóktól egyaránt. — Fő feladatunknak a lakosság felé végzett szolgáltató tevékenységet tartjuk. Nyíregyházán a Jég utcában 15 millió forintos költséggel megkezdjük az új autó-motor javítószerviz építését. Január 1-től létrehoztuk fuvarozó részlegünket, mely építési anyagok, tüzelők szállításával igyekszik a lakosság gondjain enyhíteni. A nyomda- és sokszorosító részlegünket átszerveztük és már ebben az évben elsősorban doboz és csomagolóanyag gyártását fogja végezni. Természetesen nem feledkezünk meg az üzemanyagkutak karban(Folytatás a 7. oldalon) Szoboszlai Gyuláné, a Nyírség Ruhászati Szövetkezet dolgozója, a „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója” cím tulajdonosa. Felvételünkön osztrák bérmunkára készít női ruhákat. (Gaál Béla felvétele) Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Napirenden az ajánlások hasznosítása Kállai Sándor elnökletével, december 30-án tartotta soron következő ülését a MÉSZÖV elnöksége. Napirendre került — a többi között — az országos és megyei szövetségi ajánlások hasznosításának tapasztalata, az ÁFÉSZ-i munkástagozatok és iskolaszövetkezetek működése, valamint a Fehérgyarmati ÁFÉSZ V. ötéves káderfejlesztési terve. A szövetkezetek tevékenységének fejlesztésében jelentős szerepe van a különböző országos és megyei szövetségi ajánlásoknak. Éppen ezért igen fontos azoknak a megvalósítása, természetesen a helyi sajátosságok és tapasztalatok figyelembevételével. Ezért tűzte napirendjére MÉSZÖV elnöksége az ajánlások hasznosításának tapasztalatait, 12 ÁFÉSZ és 23 takarékszövetkezet ilyen irányú munkáját vizsgálva. Megállapították, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jelentős mértékben, javult az ajánlások megvalósítása. A megjelent ajánlásokat, felhívásokat a szövetkezetek igazgatóságai megvitatták, s megfelelő intézkedéseket tettek azok hasznosítására. Több szövetkezetnél intézkedési és feladattervet is kidolgoztak, s rendszeresen figyelemmel kísérték az időarányos teljesítést. A MÉSZÖV elnöksége határozatában néhány negatív jelenség megszüntetésére hívta fel az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek vezetőinek figyelmét. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek egy részénél ugyanis csak formális az ajánlások feldolgozása, a feladatokról a helyi szerveket nem tájékoztatják kellően, s több esetben határidőcsúszás is előfordul. Gyakori a felhívások esetében, hogy azok az igazgatóságokig nem jutnak el. A takarékszövetkezeteknél az okoz gondot, hogy az ajánlások megfelelő értelmezése nem egységes. Az ÁFÉSZ-i munkástagozatok és iskolaszövetkezetek működését vizsgálva a MÉSZÖV elnöksége kezdetlegesnek és formálisnak ítélte meg azok tevékenységét. Javasolta az ÁFÉSZ-eknek, hogy az eddigieknél több segítséget nyújtsanak ügyrend szerint működésükhöz, évente legalább egy alkalommal igazgatósági ülésen értékeljék munkájukat, s törekedjenek az üzemekkel való jobb együttműködésre. A Fehérgyarmati ÁFÉSZ, az V. ötéves káderfejlesztési tervéről adott beszámolójában kiemelte: 1980-ig közel 100 dolgozónak teszik lehetővé a munkájához előírt szakmai képesítés megszerzését, 150 főt pedig szakmai továbbképzésben részesítenek. Mártha Gábor osztályvezető