Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-10 / 1. szám

Előtérben a minőség, a hatékonyság . (Folytatás az 1. oldalról) hogy megyénk mezőgazdasá­gi szövetkezeteiben 154 sportegyesület és 307 sport­szakosztály működik. A ver­senyző sportágakban közel 7000 szövetkezeti dolgozó vesz részt. A szocialista munkaver­­seny-mozgalom megyénk szövetkezeteiben az években dinamikusan elmúlt fejlő­dött. Egyre jobban részévé és segítőjévé vált a építőmunkának, a gazdasági szövetke­zeti demokrácia fejlesztésé­nek, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak szocialista Tisztelt küldöttközgyűlés! A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a közel­múltban dokumentumban rögzítette megállapításait a mezőgazdasági szövetkeze­tek szerződéses kapcsolatai­nak tapasztalatairól. A do­kumentum többek között megállapította, hogy a mező­­gazdaság szocialista átszerve­zése óta eltelt időszakban a szövetkezetek gazdasági kap­csolatainak legáltalánosabb és legelterjedtebb formáját a szerződéses kapcsolatok je­lentették. A szerződéses kap­csolatok a rendszeres meg­újulás eredményeként ös­­­szességében megbízható esz­köznek bizonyultak a terme­lőüzemek és az ellátó, fel­vásárló-feldolgozó vállala­tok közötti áruforgalom lebo­nyolítására és kellő garanciát nyújtottak a népgazdasági tévcélok teljesítéséhez. Érdekvédelmi tevékenység A mezőgazdasági szövet­kezeti érdekképviseleti szer­vek, így területi szövetségünk is megalakulástól kezdve a gazdasági tevékenység érdekképviseleti homlokterébe állította a szövetkezeti áru­forgalom útjának egyengeté­­sét, a szövetkezeti érdekek képviseletét, az előrehaladást szolgáló szövetkezeti, válla­lati és országos szintű intéz­kedések kezdeményezését. E munka végzésére, színvona­lának fokozatos javítására a megyei pártbizottságtól is ál­landó ösztönzést kaptunk. Munkánk jelentőségét alá­támasztja, hogy megyénk mezőgazdasági szövetkezetei által megtermelt és beszer­zett termékek értéke népgaz­dasági szinten is számotte­vők, pl. 1978-ban a mezőgaz­dasági szövetkezetek bruttó termelési értéke 7,5 milliárd forint volt. Ebből az értékesí­tésre került termék értéke 6,2 milliárd forint, a beszerzett áru értéke is meghaladta a 3 milliárd forintot. Közös tevékenységünk eredményeként, az árufor­galmazás összehangolása te­rületén számos és jelentős, kedvező változás történt. A termelők és termeltetők kölcsönös érdekei azonban megkívánják a fokozottabb együttműködést, ezért az árukapcsolatok területén to­vábbi előrelépéseket tartunk szükségesnek. A mezőgazdasági szövetke­zetek és vállalatok között a termékforgalmazás túlnyo­mórészt éves, vagy több éves termékértékesítési szerződé­sek keretében történik. kapcsolatokat kisebb mérték­­­ben vállalkozási és szállítási szerződésekben rögzítik. Az éves szerződéskötések terü­letén az utóbbi időben jelen­­tős előrelépés tapasztalható. Rendszeres egyeztető tárgyalások A szerződések blanketta jellegén sokat változtattak a TOT és a szövetségek által a vállalatokkal évente rend­gondolkodásmódja kialakí­tásának. Jelenleg 1041 szo­cialista és címért versenyző brigád dolgozik, melyben a dolgozók 43 százaléka vesz részt. Az előterjesztést a szóbeli kiegészítéssel együtt a szö­vetség elnöksége megtárgyal­ta és elfogadta. Az elért eredmények jó alapot adnak és indokolják a a munka továbbfejlesztését, tapasztalatok hasznosítá­sát. Ennek alapján a küldött­­közgyűlés felhívja a terme­lőszövetkezetek és a TE­­SZÖV-titkárság figyelmét, hogy: szevesen tartott egyeztető tárgyalások. E tárgyalások eredménye, hogy a szerződé­sek tartalma jobban igazodik a megyei sajátosságokhoz. Gondok mutatkoznak vi­szont a több éves sek alkalmazásának szerződé­sén. A megkötött több terüle­éves szerződések ugyanis tartal­milag szegényesek, nem fog­ják át a közös termelés, fel­dolgozás, értékesítés, kocká­zatviselés, nyereségfelosztás szabályait. A megállapodás általában az éves szerződéskötés válla­lására szorítkozik, a kondí­ciók évenkénti meghatározá­sa mellett. A több éves szerződések szabályozó ereje nem kielé­gítő, kevés az ösztönző elem, átmeneti érdekmúlás esetén gyakori az egyoldalú szerző­désbontás. A szövetkezetekkel együtt az áruforgalmazás helyzetét úgy ítéljük meg, hogy a ma­gasabb fokon integrált, már közös kockázatviselési ele­meket is tartalmazó együtt­működések — a jelenlegi tröszti irányítás mellett — a szűkre szabott vállalati dön­tési szabadság miatt — ed­dig is csak nyomokban való­sulhatott meg, s ez ma már a szövetkezetek igényeit nem elégíti ki. A gazdálkodás tervszerű­ségének erősítése szempont­jából a szövetkezeteknek fontos érdekeik fűződnek ah­hoz, hogy a partnereiktől a tervkészítést megelőző idő­szakban megkapják a szük­séges információkat és a ter­vek jóváhagyása előtt meg­kössék a szállítási és termék­értékesítési szerződéseket. A tapasztalatok szerint még gyakori a szerződésköté­sek elhúzódása, az előzetes mennyiségi, választéki és ár­­információk késedelmes köz­readása. A mezőgazdasági szövetke­zetekben határozott pél tapasztalható a előrelé­szerző­déskötéssel rés-előkészítő összefüggő dön­tevékenység színvonalában. A szövetke­zeti vezetők felismerték az előzetes egyeztetések szüksé­gességét. Kevés a szakember A szerződés-előkészítés ta­pasztalatai ugyanakkor fel­tárták, hogy csak néhány szövetkezetben alkalmaznak képzett áruforgalmi szakem­bert. Az értékesítési ügyek­­­kel az ágazatvezetők, vagy főágazatvezetők foglalkoz­nak, akiknek általában a szükséges kereskedelmi, jo­gi és szabványismeretük hé­zagos. Az áruforgalom funk­cionális feladatait ellátó szer­vezet általában nem épült ki. Ebből adódóan sok a koordi­nálatlanság, gyakran elsik­kad a felelősség, nehézkes a szerződéses kötelezettségek teljesítésének nyomon köve­tése és ellenőrzése. A közös gazdaságok egy ré­szében még nem számolnak elvárható módon az agrár­piac kínálati jellegének tar­tósságával, a minőség iránti igények fokozásával. A korábbi években előfor­dult, hogy egyes szövetkeze­tek ugyanazon termékmen­­­nyiségre több vállalattal is szerződést kötöttek, majd a piaci viszonyoktól függően, a kedvezőbb értékesítési felté­teleket ígérő félnek szállítot­t vizsgálják meg az alap­szabály és a belső szabály­zatok jogszerűségét, korsze­rűségét, hatékonyságát, és szükség szerint gondoskodja­nak azok karbantartásáról, módosításáról; — a szövetség titkársága konzultációk tartásával, hely­színi segítségadással orien­tálja, segítse a termelőszö­vetkezetek szabályzatainak életszerűvé tételét. A termékforgalmazásról és a vállalatokkal való kapcso­latról dr. Józsa Endre, a szö­vetség titkárhelyettese tar­tott kiegészítő előadást, ták az árut. Ennek kialaku­lásában szerepet játszott az a körülmény, hogy egyes fel­vásárló vállalatok szerződé­ses árai lényegesen elsza­kadtak a fogyasztói piacon kialakult áraktól, és a nö­vekvő termelési ráfordítá­soktól is. A piaci viszonyok megvál­tozása a mennyiségi termelés mellett a minőségi követel­mények előtérbe kerülése a szövetkezetek egy részében határozott szemléletváltozást, az új követelményeknek megfelelő cselekvést sürget. A szövetkezetek, de az ér­dekképviseleti szervek véle­ménye szerint is a szerződés­­kötés legnagyobb nehézsé­gét (egyben a közös érdekelt­ség erősítésének) a helyi adottságok hatékony kiak­názásának legnagyobb aka­dályát a partnervállalatok rugalmatlan magatartása je­lenti. Késedelmes vállalati fizetések A szövetkezetek joggal ki­fogásolják, hogy­­ a vállalatok iskolátlanul késedelmesked­­nek az átvett termékek el­lenértékének kiegyenlítésé­vel, a szállító vállalatok egy része ugyanakkor az azonna­li beszedési megbízás kere­tében kívánja követelését ér­vényesíteni. Mivel az anyagi­műszaki ellátás egyes terüle­tein a hiánygazdálkodás tar­tós jellegű, a forgalmazó vál­lalatok nem is vállalnak kö­telezettséget a megrendelt anyag, gép, berendezés idő­beni leszállítására. A szövet­kezetek vásárlási igénybeje­lentése csupán informatív ér­tékkel bír, kötelezettségválla­lást nem tartalmaz. Néhány termékféleség esetén — ob­jektív okokból — e részleges A két előadás után vita következett. Kádár Lászlóné, a csaholci Erdőhát Tsz kül­dötte többek között elmond­ta, hogy a szövetkezet dolgo­zóinak negyvenkét százaléka nő, de még mindig gond az állandó foglalkoztatás. Na­gyobb gondot kellene fordí­tani a melléküzemágak szer­vezésére. Losonczi István, a vásárosnaményi Vörös Csil­lag­ász küldötte elmondta, hogy 47 ezer mázsa almát termeltek, amelynek hetven­hét százaléka volt export. Igaz, mindent megtettek a jó minőségért, tizenhétszer per­meteztek. Nagy gond volt a szállítás, mert nem mindig volt elegendő vagon. Galambvári Tibor, Zöldért kereskedelmi igazga­a­tóhelyettese a vállalat és a szövetkezeti kapcsolatokról szólt. Ismertette, hogy eddigi legmagasabb tervét teljesí­tette 79-ben a Zöldért. Szarka Endre, a megyei párt­­bizottság munkatársa dicsé­rettel szólt a termelőszövet­kezetek eredményeiről, hisz a kedvezőtlen időjárás elle­nére is mintegy 3,5 százalék­kal növelték az éves terme­lési értéket. Szólt az 1980- ban érvénybe lépő szabály­zókról, amelyek még nehe­kereskedelmi módszereket is újabban a tipikus elosztási gyakorlat váltotta fel. Pl.: kurensebb növényvédő sze­reknél, és NDK IFA-alkatrészeknél, gabonakombájnok­nál. A termékértékesítési szer­ződéskötésekben a vállalt kö­telezettség teljesítésében a fegyelem összességében ki­elégítő. A szövetkezetek tö­rekednek a mennyiségi és minőségi követelményeket megfelelően teljesíteni. 7ó A fogadó, tároló, feldolgo­és szállító kapacitások hiánya viszont nehezíti a ter­melőfolyamatok és a szállí­tások ütemes megszervezé­sét. Ezek a gondok leginkább a télialmatermés értékesíté­se, szállítása terén jelentkez­tek. Kevés a göngyöleg Az utóbbi években állan­dóan visszatérő probléma — főleg a gyümölcsforgalmazás esetében —, hogy megoldat­lan göngyölegellátása. A fe­szültségek egyik oka, hogy esetenként nem áll minden­féle göngyölegből elegendő rendelkezésre, másrészt nem tisztázott, ki köteles a szük­séges göngyöleget biztosítani. Sem a forgalmi, sem a ter­melői szférában nincs ele­gendő tőke a megfelelő szin­tű göngyölegellátottság és az ehhez kapcsolódó forgóalap­szükséglet biztosítására. Ez az oka az évente visszatérő betárolási vitáknak, a szö­vetkezetek visszatérő pénz­ügyi feszültségének. Egyes forgalmazó vállalatok a gön­gyölegellátás pénzügyi prob­lémáját a szövetkezetekre kí­vánják áthárítani, megold­hatatlan pénzügyi egyensúlyi zavarokat okozva. Szükségesnek tartjuk, hogy megnyugtatóan szabályozás­ra kerüljön az az alapkérdés, ki köteles biztosítani és mi­lyen mélységig az áruforgal­mazás göngyölegszükségle­tét. E kérdés tisztázása vá­laszt adna arra is, hogy ki­nek kötelessége a fedezet biztosítása. Végezetül, de nem utolsó­sorban fontos szólni a háztá­ji és kisegítő gazdaságokban megtermelt termékek for­galmazásáról. Mindannyiunk előtt ismeretes ennek nép­­gazdasági jelentősége. Ezen a területen is az előrelépés ér­dekében szükséges szövetsé­günk és a termelőszövetke­zetek támogatása mellett termék profilja szerinti ille­­­tékes termeltető vállalatok termelést ösztönző, integráló jó hozzáállása is. Jöbb feladatok elé állítják a szövetkezeteket. Kérte a ter­melőszövetkezetek vezetőit, jobban támaszkodjanak a tagság javaslataira, mert a feszített terveket csak de­mokratikus légkörben lehet megvalósítani. Az idei ta­pasztalatokat is felhasználva azon legyenek, hogy a meg­termelt áru idejében és jó minőségben kerüljön a fel­vásárlóhelyre. Idetartozik a háztáji gazdaságokban ter­melt áru is. Lengyel György, a csen­­geri Lenin Tsz elnöke a bel­ső szabályzatban megfogal­mazott tagsági kedvezmé­nyekről szólt. Többek között elmondta, hogy ahol szüksé­ges, mindenütt munkaruhá­val látják el a dolgozókat, csak a sportszakosztályok tá­mogatására 250 ezer forintot fordítanak. Fontos feladatnak tartják a tagság képzését, ed­dig 154 fő végezte el a nyolc általánost, és több mint szá­zan váltak szakmunkássá. Dr. P. Szabó Gyula, a me­gyei tanács elnökhelyettese többek között ismertette, hogy a jogi iroda működésé­ről még országos vita folyik, ezért húzódik Szabolcs me­gyében is a tanácsi jóváha­gyás. Továbbiakban el­­­mondta, a párthatározatok és tsz-törvény alapján ki­emelkedő munka folyt és fo­lyik a termelőszövetkezetek­ben, s mindezt a tsz-tagok, az emberek boldogulásáért végzik. A termelőszövetkeze­tek működése egyre centrikusabbá válik, ember­­törőd­nek a nők, a fiatalok és az idősek helyzetével. Néhány fő kérdésről szólt a továb­biakban, mint a talajerő fenntartása és a munka szer­vezettségének javítása. A vállalatok és termelőszövet­kezetek kapcsolatát javuló­nak ítélte meg, de ebben az együttműködésben sok még a teendő. Hankó József, a gávavencsellői Új Élet Tsz elnöke a termelőszövetkeze­tek és a felvásárló vállalatok közös felelősségéről szólt. Majd a termények reális mi­nősítéséről beszélt, a blakban megemlítette, továb­bogy a vállalatok és a termelőszö­vetkezetek közötti áruforga­lom útját rövidíteni szüksé­ges. Többek között példának hozta fel, hogy sokat utaz­tatják a műtrágyát. A két fő napirendi pont vitájára Csonka Zoltán és dr. Józsa Endre adott vá­laszt. A szövetség nőbizottsá­gának jelentését az 1979. évi munkáról Szabó Andrásné, a nőbizottság elnöke ismertet­te. A küldöttgyűlés és az el­nökség 1980. évi munkaprog­ramjának, valamint a szövet­ség és a szolgáltatócsoportok 1980. évi költségvetésének előadója Makrai László, szövetség titkára volt. A két­­ előterjesztést a küldöttgyűlés elfogadta. Csikós Balázs Hét és fél milliárd értékű áru a szövetkezetekből Vita a beszámolók felett 1980. január 10. Szolgá­ltatás Újfehértón A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet újfehértói üve­gesrészlegében Dénes Györgyné havonta 24 ezer forint ér­tékű szolgáltatómunkát lát el. Készül a sztárfotó a fotó-műanyagipari szövetkezet 20. számú részlegében. A képen: Seres Ilona. (Császár Csaba felvételei) GUMIJAVÍTAS A Nyíregyházi Tempó Ipari Szövetkezet gumijavító rész­legében az elmúlt évben a la­kosság felé mintegy 160 ezer forint értékű szolgáltatást vé­geztek. Tevékenységük kiter­jedt a gumijavításra, -ragasz­tásra, -vulkanizálásra, szállí­­stószalagok javítására, hogy csak néhány példát említsünk sokrétű tevékenységük közül. Képünkön: Zatureczki Pál a javított autógumi becentírozá­­sát végzi. (Császár Csaba fel­vétele)

Next