Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-10 / 1. szám
Előtérben a minőség, a hatékonyság . (Folytatás az 1. oldalról) hogy megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben 154 sportegyesület és 307 sportszakosztály működik. A versenyző sportágakban közel 7000 szövetkezeti dolgozó vesz részt. A szocialista munkaverseny-mozgalom megyénk szövetkezeteiben az években dinamikusan elmúlt fejlődött. Egyre jobban részévé és segítőjévé vált a építőmunkának, a gazdasági szövetkezeti demokrácia fejlesztésének, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak szocialista Tisztelt küldöttközgyűlés! A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a közelmúltban dokumentumban rögzítette megállapításait a mezőgazdasági szövetkezetek szerződéses kapcsolatainak tapasztalatairól. A dokumentum többek között megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt időszakban a szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak legáltalánosabb és legelterjedtebb formáját a szerződéses kapcsolatok jelentették. A szerződéses kapcsolatok a rendszeres megújulás eredményeként összességében megbízható eszköznek bizonyultak a termelőüzemek és az ellátó, felvásárló-feldolgozó vállalatok közötti áruforgalom lebonyolítására és kellő garanciát nyújtottak a népgazdasági tévcélok teljesítéséhez. Érdekvédelmi tevékenység A mezőgazdasági szövetkezeti érdekképviseleti szervek, így területi szövetségünk is megalakulástól kezdve a gazdasági tevékenység érdekképviseleti homlokterébe állította a szövetkezeti áruforgalom útjának egyengetését, a szövetkezeti érdekek képviseletét, az előrehaladást szolgáló szövetkezeti, vállalati és országos szintű intézkedések kezdeményezését. E munka végzésére, színvonalának fokozatos javítására a megyei pártbizottságtól is állandó ösztönzést kaptunk. Munkánk jelentőségét alátámasztja, hogy megyénk mezőgazdasági szövetkezetei által megtermelt és beszerzett termékek értéke népgazdasági szinten is számottevők, pl. 1978-ban a mezőgazdasági szövetkezetek bruttó termelési értéke 7,5 milliárd forint volt. Ebből az értékesítésre került termék értéke 6,2 milliárd forint, a beszerzett áru értéke is meghaladta a 3 milliárd forintot. Közös tevékenységünk eredményeként, az áruforgalmazás összehangolása területén számos és jelentős, kedvező változás történt. A termelők és termeltetők kölcsönös érdekei azonban megkívánják a fokozottabb együttműködést, ezért az árukapcsolatok területén további előrelépéseket tartunk szükségesnek. A mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok között a termékforgalmazás túlnyomórészt éves, vagy több éves termékértékesítési szerződések keretében történik. kapcsolatokat kisebb mértékben vállalkozási és szállítási szerződésekben rögzítik. Az éves szerződéskötések területén az utóbbi időben jelentős előrelépés tapasztalható. Rendszeres egyeztető tárgyalások A szerződések blanketta jellegén sokat változtattak a TOT és a szövetségek által a vállalatokkal évente rendgondolkodásmódja kialakításának. Jelenleg 1041 szocialista és címért versenyző brigád dolgozik, melyben a dolgozók 43 százaléka vesz részt. Az előterjesztést a szóbeli kiegészítéssel együtt a szövetség elnöksége megtárgyalta és elfogadta. Az elért eredmények jó alapot adnak és indokolják a a munka továbbfejlesztését, tapasztalatok hasznosítását. Ennek alapján a küldöttközgyűlés felhívja a termelőszövetkezetek és a TESZÖV-titkárság figyelmét, hogy: szevesen tartott egyeztető tárgyalások. E tárgyalások eredménye, hogy a szerződések tartalma jobban igazodik a megyei sajátosságokhoz. Gondok mutatkoznak viszont a több éves sek alkalmazásának szerződésén. A megkötött több terüleéves szerződések ugyanis tartalmilag szegényesek, nem fogják át a közös termelés, feldolgozás, értékesítés, kockázatviselés, nyereségfelosztás szabályait. A megállapodás általában az éves szerződéskötés vállalására szorítkozik, a kondíciók évenkénti meghatározása mellett. A több éves szerződések szabályozó ereje nem kielégítő, kevés az ösztönző elem, átmeneti érdekmúlás esetén gyakori az egyoldalú szerződésbontás. A szövetkezetekkel együtt az áruforgalmazás helyzetét úgy ítéljük meg, hogy a magasabb fokon integrált, már közös kockázatviselési elemeket is tartalmazó együttműködések — a jelenlegi tröszti irányítás mellett — a szűkre szabott vállalati döntési szabadság miatt — eddig is csak nyomokban valósulhatott meg, s ez ma már a szövetkezetek igényeit nem elégíti ki. A gazdálkodás tervszerűségének erősítése szempontjából a szövetkezeteknek fontos érdekeik fűződnek ahhoz, hogy a partnereiktől a tervkészítést megelőző időszakban megkapják a szükséges információkat és a tervek jóváhagyása előtt megkössék a szállítási és termékértékesítési szerződéseket. A tapasztalatok szerint még gyakori a szerződéskötések elhúzódása, az előzetes mennyiségi, választéki és árinformációk késedelmes közreadása. A mezőgazdasági szövetkezetekben határozott pél tapasztalható a előrelészerződéskötéssel rés-előkészítő összefüggő döntevékenység színvonalában. A szövetkezeti vezetők felismerték az előzetes egyeztetések szükségességét. Kevés a szakember A szerződés-előkészítés tapasztalatai ugyanakkor feltárták, hogy csak néhány szövetkezetben alkalmaznak képzett áruforgalmi szakembert. Az értékesítési ügyekkel az ágazatvezetők, vagy főágazatvezetők foglalkoznak, akiknek általában a szükséges kereskedelmi, jogi és szabványismeretük hézagos. Az áruforgalom funkcionális feladatait ellátó szervezet általában nem épült ki. Ebből adódóan sok a koordinálatlanság, gyakran elsikkad a felelősség, nehézkes a szerződéses kötelezettségek teljesítésének nyomon követése és ellenőrzése. A közös gazdaságok egy részében még nem számolnak elvárható módon az agrárpiac kínálati jellegének tartósságával, a minőség iránti igények fokozásával. A korábbi években előfordult, hogy egyes szövetkezetek ugyanazon termékmennyiségre több vállalattal is szerződést kötöttek, majd a piaci viszonyoktól függően, a kedvezőbb értékesítési feltételeket ígérő félnek szállított vizsgálják meg az alapszabály és a belső szabályzatok jogszerűségét, korszerűségét, hatékonyságát, és szükség szerint gondoskodjanak azok karbantartásáról, módosításáról; — a szövetség titkársága konzultációk tartásával, helyszíni segítségadással orientálja, segítse a termelőszövetkezetek szabályzatainak életszerűvé tételét. A termékforgalmazásról és a vállalatokkal való kapcsolatról dr. Józsa Endre, a szövetség titkárhelyettese tartott kiegészítő előadást, ták az árut. Ennek kialakulásában szerepet játszott az a körülmény, hogy egyes felvásárló vállalatok szerződéses árai lényegesen elszakadtak a fogyasztói piacon kialakult áraktól, és a növekvő termelési ráfordításoktól is. A piaci viszonyok megváltozása a mennyiségi termelés mellett a minőségi követelmények előtérbe kerülése a szövetkezetek egy részében határozott szemléletváltozást, az új követelményeknek megfelelő cselekvést sürget. A szövetkezetek, de az érdekképviseleti szervek véleménye szerint is a szerződéskötés legnagyobb nehézségét (egyben a közös érdekeltség erősítésének) a helyi adottságok hatékony kiaknázásának legnagyobb akadályát a partnervállalatok rugalmatlan magatartása jelenti. Késedelmes vállalati fizetések A szövetkezetek joggal kifogásolják, hogy a vállalatok iskolátlanul késedelmeskednek az átvett termékek ellenértékének kiegyenlítésével, a szállító vállalatok egy része ugyanakkor az azonnali beszedési megbízás keretében kívánja követelését érvényesíteni. Mivel az anyagiműszaki ellátás egyes területein a hiánygazdálkodás tartós jellegű, a forgalmazó vállalatok nem is vállalnak kötelezettséget a megrendelt anyag, gép, berendezés időbeni leszállítására. A szövetkezetek vásárlási igénybejelentése csupán informatív értékkel bír, kötelezettségvállalást nem tartalmaz. Néhány termékféleség esetén — objektív okokból — e részleges A két előadás után vita következett. Kádár Lászlóné, a csaholci Erdőhát Tsz küldötte többek között elmondta, hogy a szövetkezet dolgozóinak negyvenkét százaléka nő, de még mindig gond az állandó foglalkoztatás. Nagyobb gondot kellene fordítani a melléküzemágak szervezésére. Losonczi István, a vásárosnaményi Vörös Csillagász küldötte elmondta, hogy 47 ezer mázsa almát termeltek, amelynek hetvenhét százaléka volt export. Igaz, mindent megtettek a jó minőségért, tizenhétszer permeteztek. Nagy gond volt a szállítás, mert nem mindig volt elegendő vagon. Galambvári Tibor, Zöldért kereskedelmi igazgaatóhelyettese a vállalat és a szövetkezeti kapcsolatokról szólt. Ismertette, hogy eddigi legmagasabb tervét teljesítette 79-ben a Zöldért. Szarka Endre, a megyei pártbizottság munkatársa dicsérettel szólt a termelőszövetkezetek eredményeiről, hisz a kedvezőtlen időjárás ellenére is mintegy 3,5 százalékkal növelték az éves termelési értéket. Szólt az 1980- ban érvénybe lépő szabályzókról, amelyek még nehekereskedelmi módszereket is újabban a tipikus elosztási gyakorlat váltotta fel. Pl.: kurensebb növényvédő szereknél, és NDK IFA-alkatrészeknél, gabonakombájnoknál. A termékértékesítési szerződéskötésekben a vállalt kötelezettség teljesítésében a fegyelem összességében kielégítő. A szövetkezetek törekednek a mennyiségi és minőségi követelményeket megfelelően teljesíteni. 7ó A fogadó, tároló, feldolgoés szállító kapacitások hiánya viszont nehezíti a termelőfolyamatok és a szállítások ütemes megszervezését. Ezek a gondok leginkább a télialmatermés értékesítése, szállítása terén jelentkeztek. Kevés a göngyöleg Az utóbbi években állandóan visszatérő probléma — főleg a gyümölcsforgalmazás esetében —, hogy megoldatlan göngyölegellátása. A feszültségek egyik oka, hogy esetenként nem áll mindenféle göngyölegből elegendő rendelkezésre, másrészt nem tisztázott, ki köteles a szükséges göngyöleget biztosítani. Sem a forgalmi, sem a termelői szférában nincs elegendő tőke a megfelelő szintű göngyölegellátottság és az ehhez kapcsolódó forgóalapszükséglet biztosítására. Ez az oka az évente visszatérő betárolási vitáknak, a szövetkezetek visszatérő pénzügyi feszültségének. Egyes forgalmazó vállalatok a göngyölegellátás pénzügyi problémáját a szövetkezetekre kívánják áthárítani, megoldhatatlan pénzügyi egyensúlyi zavarokat okozva. Szükségesnek tartjuk, hogy megnyugtatóan szabályozásra kerüljön az az alapkérdés, ki köteles biztosítani és milyen mélységig az áruforgalmazás göngyölegszükségletét. E kérdés tisztázása választ adna arra is, hogy kinek kötelessége a fedezet biztosítása. Végezetül, de nem utolsósorban fontos szólni a háztáji és kisegítő gazdaságokban megtermelt termékek forgalmazásáról. Mindannyiunk előtt ismeretes ennek népgazdasági jelentősége. Ezen a területen is az előrelépés érdekében szükséges szövetségünk és a termelőszövetkezetek támogatása mellett termék profilja szerinti illetékes termeltető vállalatok termelést ösztönző, integráló jó hozzáállása is. Jöbb feladatok elé állítják a szövetkezeteket. Kérte a termelőszövetkezetek vezetőit, jobban támaszkodjanak a tagság javaslataira, mert a feszített terveket csak demokratikus légkörben lehet megvalósítani. Az idei tapasztalatokat is felhasználva azon legyenek, hogy a megtermelt áru idejében és jó minőségben kerüljön a felvásárlóhelyre. Idetartozik a háztáji gazdaságokban termelt áru is. Lengyel György, a csengeri Lenin Tsz elnöke a belső szabályzatban megfogalmazott tagsági kedvezményekről szólt. Többek között elmondta, hogy ahol szükséges, mindenütt munkaruhával látják el a dolgozókat, csak a sportszakosztályok támogatására 250 ezer forintot fordítanak. Fontos feladatnak tartják a tagság képzését, eddig 154 fő végezte el a nyolc általánost, és több mint százan váltak szakmunkássá. Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese többek között ismertette, hogy a jogi iroda működéséről még országos vita folyik, ezért húzódik Szabolcs megyében is a tanácsi jóváhagyás. Továbbiakban elmondta, a párthatározatok és tsz-törvény alapján kiemelkedő munka folyt és folyik a termelőszövetkezetekben, s mindezt a tsz-tagok, az emberek boldogulásáért végzik. A termelőszövetkezetek működése egyre centrikusabbá válik, embertörődnek a nők, a fiatalok és az idősek helyzetével. Néhány fő kérdésről szólt a továbbiakban, mint a talajerő fenntartása és a munka szervezettségének javítása. A vállalatok és termelőszövetkezetek kapcsolatát javulónak ítélte meg, de ebben az együttműködésben sok még a teendő. Hankó József, a gávavencsellői Új Élet Tsz elnöke a termelőszövetkezetek és a felvásárló vállalatok közös felelősségéről szólt. Majd a termények reális minősítéséről beszélt, a blakban megemlítette, továbbogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek közötti áruforgalom útját rövidíteni szükséges. Többek között példának hozta fel, hogy sokat utaztatják a műtrágyát. A két fő napirendi pont vitájára Csonka Zoltán és dr. Józsa Endre adott választ. A szövetség nőbizottságának jelentését az 1979. évi munkáról Szabó Andrásné, a nőbizottság elnöke ismertette. A küldöttgyűlés és az elnökség 1980. évi munkaprogramjának, valamint a szövetség és a szolgáltatócsoportok 1980. évi költségvetésének előadója Makrai László, szövetség titkára volt. A két előterjesztést a küldöttgyűlés elfogadta. Csikós Balázs Hét és fél milliárd értékű áru a szövetkezetekből Vita a beszámolók felett 1980. január 10. Szolgáltatás Újfehértón A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet újfehértói üvegesrészlegében Dénes Györgyné havonta 24 ezer forint értékű szolgáltatómunkát lát el. Készül a sztárfotó a fotó-műanyagipari szövetkezet 20. számú részlegében. A képen: Seres Ilona. (Császár Csaba felvételei) GUMIJAVÍTAS A Nyíregyházi Tempó Ipari Szövetkezet gumijavító részlegében az elmúlt évben a lakosság felé mintegy 160 ezer forint értékű szolgáltatást végeztek. Tevékenységük kiterjedt a gumijavításra, -ragasztásra, -vulkanizálásra, szállístószalagok javítására, hogy csak néhány példát említsünk sokrétű tevékenységük közül. Képünkön: Zatureczki Pál a javított autógumi becentírozását végzi. (Császár Csaba felvétele)