Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1989 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Megyei pártértekezlet Szabolcs-Szatmár megye kommunistái is megtartották pártértekezletüket. A vitaindítót követően 23 felszólalás hangzott el, 59 pedig írásban nyújtották be véleményüket, így segítve a gazdasági, társadalmi élet javítását szolgáló állásfoglalás kidolgozását. Az írásban benyújtott felszólalások közül kettőből idézünk: Kovács Ferenc, a rakamaai RACITA Cipőipari Szövetkezet pártbizottságának titkára tolmácsolta a tagság véleményét, hangsúlyozva: „A kommunisták és a pártonkívüliek jelentős része nagy értéknek tartja, hogy a pártvezetés szembe tud nézni a múltjával, változtatni tud, és méghozzá gyökeres változtatásokat tesz. Még sákkor is így van ez, ha egyesek mindezt kevésnek tartják. A múltját egyetlen társadalom sem tagadhatja meg. Ellenkezőleg, a múltban elkövetett hibákból okulva, a jót megtartva tud tovább lépni, mert csak ez adhat kellő biztonságot, hitet. Ehhez azonban az is kell, hogy világosan fogalmazzuk meg a feladatokat, és azt, hogy a célok megvalósításával hová jutunk. Tisztességes érdekeltségi rendszerre van szükség, hogy dolgozóink maguknak érezzék a jövőt, bízzanak az előbbre lépésben, aminek természetes függvénye: a jobb minőségi munka, az export növelése, a szállítási határidők megtartása.” Adorján József, a ZÖLDÉRT ágazati igazgatója felhívta a figyelmet a kishatár menti áruforgalom kínálta exportlehetőségekre, majd így fogalmazott: „A Kárpáton túli területeket ne csak a tőkés országok piackutatói használják ki, hanem mi is törekedjünk a közvetlen kapcsolatok további bővítésére”. Javasolta, hogy a megye vezetése hasson ödémásképpen bírálja el a kereskedelmi kormányzat az árucsere keretében a megyéből ki, illetve a beszállításra kerülő áruk engedélyezését, azaz a partneri kapcsolatok közös érdeken nyugvó megoldását. A pártértekezleten a megyei pártbizottság első titkárává választották dr. Gyimes ki Kálmánt. A tömegszervezeti titkár Gazda László, az ideológiai titkár dr. Kiss Gábor, a gazdaságpolitikai titkár pedig Szabó István lett. A 67 tagú megyei pártbizottság tagja lett a szövetkezeti mozgalomból Riczu Katalin, a Kelet-Coop RT osztályvezetője, Túri László, a fehérgyarmati FETEFEM Kisszövetkezet osztályvezetője és Csáki Mária, a nyíregyházi Nyírség Ruházati Kisszövetkezet varrónője. _______________________ kb% "bj £ xrj December 12-én és 13-án a SZÖVOSZ elnöke megyéikkel járt Hartmann József interjút adott lapunk munkatársának December 12-én és 13-án megyénk vendége volt Hartmann József, a SZÖVOSZ elnöke. Az első napon a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Sztmár megyei Szövetségében kezdte meg munkalátogatásának programját, ahol Nagy Miklós, a MÉSZÖV táti Érkezését követően tájékoztatót hallgatott meg a szabolcs-szatmári fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről. Ennek alapján mi a véleménye a nyírségi áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek munkájáról? — Az országos adatokat is figyelembe véve azt mondhatom, hogy a szabolcs-szatmári fogyasztási szövetkezetek dicséretesen dolgoztak 1988- ban. Mindhárom ágazat elismerésre méltó munkát végzett! Az áfészek és a takarékszövetkezetek nyereségteljesítése egyaránt jobb lett az országos átlagtól. A lakászsövetkezetek is eleget tettek feladataiknak, jelentős számú lakást építettek, és fenntartási, karbantartási tevékenységük is tovább javult. Az elért eredmények bizonyítják a szövetkezetek élet- és fejlődőképességét. Ez pedig biztató a jövő szempontjából. rendelkeznek olyan alapokkal a nyírségi szövetkezetek, hogy kellő odafigyeléssel a legnehezebb feladatok megoldására is képesek. S az elért eredményekhez tudni kell azt is, hogy ittt sokkal nehezebb körülmények között kell helytállni, mint másutt. Azaz többet és jobbat kell nyújtani. Keményebben kell megdolgozni a sikerekért. Éppen ezért tartom én elismerésre méltónak az itteni áfészek,a takarék- és lakásszövetkezetek 1988. évi eredményeit. — Kerekasztal-beszélgetésen találkozott szövetkezeti elnökökkel is. Milyen problémákat vetettek fel a szabolcsi vezetők? S a gondok közül mit visz magával a megoldást keresve? ikára tájékoztatta a Nyírség 24 áfészének, 19 takarék- és 11 lakás- , valamint 2 garázsszövetkezetének munkájáról, eredményeiről, terveiről. Hartmann József kerekasztali beszélgetésen találkozott a három szövetkezeti ágazat vezetőivel is. A fórumszerű ta— Nem is egy gondot viszek magammal... Itt van például az élelmiszerfeldolgozó ipar helyzete. Az lenne a kívánatos, ha az itt megtermelt mezőgazdasági termékeket itt dolgoznák fel, és a nyersanyagot nem utaztatnák máshová. A feldolgozóüzemek számát növelni kell Szabolcs-Szatmárban, elsősorban helyi összefogással, de természetesen a fejlesztéshez kell központi támogatás is. S ezzel nem csak a termékfeldolgozást oldanánk meg, hanem enyhítenénk a megye foglalkoztatási gondjain is. Aztán itt vannak a más itt is jelentkező gondok, amit az új szövetkezeti törvény remélhetőleg majd megold. Nagy szükség van a tagsági tulajdonosi viszony, az érdekviszony rendezésére. Az önkormányzati munkát nehezítő szabályozórendszer megváltoztatására. Az országos átlagnál is feszítőbb a bérprobléma Szabolcsban. A megoldásra kevés a szövetkezetek saját nácskozásra a nyíregyházi KELET-COOP Kereskedelmi Részvénytársaság sóstógyógyfürdői üdülőjében került sor. Az értekezlet résztvevőit — köztük Gyuricsku Kálmán, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkárát és Szabó Istvánt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárát — Szombati Attila, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte. A kerekasztali beszélgetésen a legidőszerűbb kérdésekről, feladatokról esett szó. A SZÖVOSZ elnöke a második napon felkereste a KELET-COOP RT nyíregyházi Csillárudvar szaküzletét, ahol Bodnár József üzletvezető tájékoztatta a 4 millió forintos árukészlettel rendelkező bolt munkájáról. Hartmann József ellátogatott a tiszavasvári takarékszövetkezet megyeszékhelyi kirendeltségére is. Képiró István, a kirendeltség vezetője részletesen tájékoztatta a tevékenységről, s bemutatta a nemrég nyílt új létesítményt. A SZÖVOSZ elnöke munkalátogatását Fehérgyarmaton fejezte be, ereje. Központi segítségre van szükség, annál is inkább, mivel itt sok a kistelepülés, s az árrés már nem bírja el a bérterheket. És oda kell figyelnünk az apró falvak üzlethálózatának, kereskedelmi ellátásának további hathatós fejlesztésére is. S ebben a munkában, mint ahogy azt eddig is tettük, nem hagyhatjuk magukra a nyírségi szövetkezeteket. — Sorolhatnám tovább is a felvetett gondokat, hiszen van belőlük bőven. S azokat, amelyek megoldásához szükség van a SZÖVOSZ segítségére, magammal is viszem. — Új év előtt vagyunk. Mit vár a szövetkezetektől fogyasztási 1989- ben? — Mindenekelőtt az 1988- ban tapasztalt megújulás folytatását várom, és remélem, hogy tartani tudjuk az eredményeket. Sőt bízom abban, hogy a 88-astól 1989- ben valamivel jobbak lesznek a szövetkezeti eredmények! És ezt nem a kötelező optimizmus mondatja velem. Arra alapozom ezt, hogy a mozgalom a legnehezebb körülmények között is mindig képes volt a megújulásra, az eredményt hozó változtatásra. — Várom továbbá azt, hogy az új szövetkezeti törvény növelni fogja a szövetkezetek megújulási készségét. S a szabályozók változása jobban ösztönzi majd a dolgozókat is abban, hogy minden korábbinál többet produkáljanak. Mert ma már nem elég csak dolgozni, hanem alkotni is tudni kell! — Befejezésül kívánok a szabolcs-szatmári fogyasztási szövetkezeti tagoknak és dolgozóknak eredményekben gazdag, boldog, békés, új esztendőt. HARTMANN JÓZSEF, A SZÖVOSZ ELNÖKE ZSÚFOLT SZABOLCS-SZATMÁRI PROGRAMJA SORÁN SZAKÍTOTT IDŐT ARRA, HOGY RÖVID INTERJÚT ADJON LAPUNK MUNKATÁRSÁNAK. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői. HartMann József, a SZÖVOSZ elnöke. selyi Sréheíí mmm Új létesítmények A nyíregyházi Kossuth utcában ABC-áruházat épített DÉRT Vállalat. Az üzletház 40 millió forintba került, a ZOLNyíregyháza új lakónegyedében, OHUt SefMdén as áféss új kereskedelmi üzletet. A megyeszékhely belvárosában City Orli] gyorsétkezőt nyitott a nyíregyházi áfész. Karácsony előtt ezt a létesítményt is átadták. Öt központi székházat avatott decemberben a tiszavasvári takarékszövetkezet. Az épület 16 milióba került. \ y