Mezőgép, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Széleskörűen tárgyaltuk a kongresszusi irányelveket Ez év januárjában országszerte sor került a pártvezetőségi vezetőségválasztó taggyűlések megtartására, így volt ez vállalatunknál, a központban és központi gyáregységnél is. A központban és központi gyáregységben megtartott taggyűlések megválasztották az alapszervezeti vezetőséget, az MSZMP-csúcsvezetőséget. A csúcsvezetőség-választó taggyűlés értékelte az elmúlt négy év munkáját és nagymértékben hozzájárult a következő időszak feladatainak meghatározásához. A vezetőségválasztó taggyűlésekre való felkészülés, az előkészületek már a közelgő XI. pártkongresszus jegyében történtek. A felkészülés tulajdonképpen már 1974 elején megkezdődött, akkor, amikor a KB nyilvánosságra hozta a kongresszus idejét. A december hónapban lezajlott beszámoló taggyűléseken már kifejezésre jutott, hogy az előkészületekben pártunk valamennyi tagja aktívan részt vett és részt vesz. Szükség volt erre, mert ezáltal is kiteljesedett az a sokrétű munka, amit végeztünk. Minden tett alapvetően egy célt szolgált: a pártszervek és a pártszervezetek vezetőségeinek helyes önvizsgálatát, illetve annak lehetővé tételét. Komoly elemzést igényelt többek között az, hogy az elmúlt négy év alatt — tehát megválasztásuk óta — a pártvezetőségek, a pártszervek hogyan hajtották végre a párt X. kongresszusán hozott határozatokat. Érvényesült-e a párt politikája a hatáskörükbe tartozó területeken. A párt politikájának helyes végrehajtása megkövetelte a pártvezetőségektől, hogy minden területen pontos, összehangolt és áldozatos munkát végezzenek. A vezetőségválasztó taggyűlések után a párttagok véleményét is ismerve, bátran elmondhatjuk, hogy pártvezetőségeink feladataiknak sikeresen eleget tettek. Köszönhető ez annak elsősorban, hogy az egyes pártvezetőségi tagok lelkiismeretes, példamutató munkát végeztek, megvolt az összhang és egyetértés, a pártvezetőségeket a párttagság mindenkor támogatta. A végzett munka, az eredmények lehetővé tették, hogy a régi pártvezetőségek a jó eredmények birtokában adhatták át a stafétabotot az új pártvezetőségeknek. A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésében mindenütt fontos feladatnak tartottuk, hogy az alapszervezetek párttagsága megtalálja azokat a jól dolgozó, eszmeileg, politikailag, ideológiailag, szakmailag fejlett párttagokat, akik az elkövetkezendő időben méltó irányítói lehetnek a pártmunkának. A helyes kiválasztáshoz, a jó megítéléshez pártvezetőségeink előre kidolgozott káderutánpótlási tervekkel rendelkeztek, s ezek a tervek a párttagok előtt is ismeretesek voltak. A pártvezetőségek jó előre gondoltak arra, hogy a káderutánpótlás vegye számításba a politikai munkára rátermett fiatalabb és idősebb fizikai dolgozókat. Ennél a kérdésnél már az MSZMP KB 1973. november 28-án hozott határozatát vettük figyelembe, amely a káder- és személyzeti munka fejlesztésére vonatkozik. A káder- és személyzeti munka fejlesztése — helyesen — nem csupán egy határozat automatikus végrehajtását jelentette, törekedtünk a feladatot úgy végrehajtani, hogy az minőségi változást hozzon. A fizikai dolgozók jelenléte és mind nagyobb számú jelenléte a pártvezetőségekben a munkásosztály vezető szerepének további erősödését jelenti. Ez nem csupán a központ és központi gyáregységre, de vállalatunk valamennyi gyáregységére vonatkozik. Miután a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítését, megtartását értékeljük, el lehet mondani, hogy a taggyűléseken megválasztott pártvezetőségek összetétele igazolta a vállalat kommunistáinak és párton kívüli dolgozóinak várakozását. A pártvezetőségekbe azokat a párttagokat választották, akik pártmegbízatásaikat eddig is becsületesen végezték és élvezték a párttagság bizalmát. Statisztikai adatok mellőzésével bizonyítható, hogy a megválasztott pártvezetőségek összetétele megfelelő. Kellő arányú a fizikai és alkalmazotti állományú párttagok száma, ugyanakkor helyes az arány a tapasztaltabb és fiatalabb generáció között. Anaak ellenére, hogy vasasüzemek vagyunk, a pártvezetőségekbe beválasztott nők aránya is jó. A vezetőségválasztó taggyűléseknek rangot adott, hogy a vezetőségek újraválasztásán kívül párttagság megtárgyalta és megvitatta a XI. pártkongresszus irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatot. Elmondhatjuk, hogy párttagjaink nagy várakozással és érdeklődéssel fogadták mindkét dokumentumot. A pártkongresszus irányelveinek és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatnak a megvitatása a vezetőségválasztó taggyűlések előtt is széles körű volt. A párt e két fontos dokumentumát előzőleg pártcsoport-értekezleteken dolgozták fel, pártcsoportok gondos, mélyreható elemző munkát végeztek, így az irányelvek és a Szervezeti Szabályzat tárgyalása a vezetőségválasztó taggyűléseken már kialakult vélemény alapján történhetett. Párttagjaink a pártcsoport-értekezleteken, de a vezetőségválasztó taggyűléseken is kinyilvánították, hogy a XI. kongresszus irányelve hűen tükrözi X. kongresszus óta elért eredményeket, a szocializmus építésében megtett utat. Megnyugvással állapították meg, hogy a párt politikája továbbra is töretlen és célja a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ezen munkálkodik és továbbra is erre mozgósítja a párt valamennyi tagját, a párton kívüli dolgozókat, a szocializmus építésének minden hívét. A párt gazdaságpolitikai céljainak tárgyalásakor párttagjaink nemcsak az országra általános kérdésekkel foglalkoztak, de törekedtek az olyan értékelésre, amelyek tükrözik a vállalat, a gyáregység, az üzemek helyi lehetőségeit, problémáit. Gyakorta kicsendült a hozzászólásokból, véleményekből, hogy vállalati, gyáregységi szinten is többet kell foglalkozni a takarékos gazdálkodással, az üzem- és munkaszervezés javításával. Termelésünk jobban igazodjon a piaci igényekhez, ugyanakkor törekedni kell a piac kiszélesítésével főleg úgy, hogy javítjuk termékeink minőségét. Fontos feladat — ezt többen hangsúlyozták — a munkafegyelem, a munkamorál magasabb szintre való emelése, a vállalati gazdálkodás javítása. Párttagjaink részéről a feladatok meghatározása, a javaslatok elmondása nem öncélúan történt. Minden mondat, az eredmények értékelésén túl, az újjáválasztott pártvezetőségek feladatát határozta meg. így helyes, hiszen a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott feladatok a XI. pártkongresszuson határozattá emelkednek, s e határozatok végrehajtói az újonnan választott pártvezetőségek lesznek. Természetesen, mint eddig is, továbbra is szükség lesz arra, hogy a választott vezetőket munkájukban a választó párttagok segítsék, támogassák. A párt Szervezeti Szabályzatának módosításával javaslat tárgyalásánál kapcsolatos egyöntetű volt párttagságunk véleménye, hogy a módosítás a pártmunka, a pártélet minőségi változását jelenti. A Szervezeti Szabályzat megfelel a marxista-leninista pártunk működési elveinek, ezért alapvető változtatásokra nem volt szükség, de szükség volt arra, hogy a Szervezeti Szabályzat a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét jobban kifejezze. Az új Szervezeti Szabályzat fokozza a párttagsággal és a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztott követelményeket. Növeli a párttagok jogait és kötelességeit; pártpolitikája mellett határozottabb kiállásra serkent. Összegezve a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait leírhatjuk, a munka eredményes volt. A vezetőségválasztó taggyűlések hozzájárultak ahhoz, hogy vállalatunknál a XI. kongresszus előkészítése, a kongresszus munkájának segítése eredményes legyen. Párttagjaink feladatuknak tekintik, hogy kongresszuson hozott határozatokat maradéktalanul teljesítsék, a párt politikáját érvényre juttassák, ezzel is elősegítve a szocializmus építését. Katona Béla központ MSZMP-csúcstitkár Eredményes évet zártunk Gazdag program végrehajtását vállalták 1974-ben a MEZŐGÉP Vállalat KISZ-szervezeteinek fiataljai. Erről, valamint az 1975. évi elhatározásokról beszélgettünk Suszta Lászlóval, a MEZŐGÉP Vállalat központja és központi gyáregységének csúcstitkárával. A KISZ-szervezeteink életének egyik igen fontos állomása volt 1974 — mondta elöljáróban Suszta László. — Gyakorlatilag az elmúlt esztendő volt az, amikor is az ifjúsági törvény végrehajtásában már sokat tehettünk. Döntő volt ebből a szempontból az ifjúsági parlamentek megtartása. Mivel vállalatunknak tíz gyáregysége van, valamennyi gyáregységben tartottunk egy-egy parlamenti ülést és küldöttekkel egy vállalati parlamentet. Az ifjúsági parlamenteken több, mint ezerötszáz fiatal vett részt, százötven felszólalás, javaslat hangzott el. Legtöbben olyan problémákat mondtak, amelyek a munka jobb szervezésére vonatkoztak, de bírálták a középszintű vezetők fiatalokhoz kapcsolódó viszonyát is. Javasolták sokan, hogy javítsunk a tömegsporthelyzeten, az ifjúsági klubok hasznosításán, a fiatalok aktívabban vegyék ki részüket a termelési feladatokból. — A KISZ-szervezetek vezetői feladataikat a felsőbb párt- és KISZ-szervek határozatainak megfelelően végezték. Hosszú lenne az eredményeket mind felsorolni. Tartottunk egy jól sikerült ifjúsági napot, amelyen több mint száz KISZ-tag és KISZ-en kívüli vett részt. Eredményes volt az „Alkotó ifjúság” pályázattal kapcsolatos munka, huszonkét fiatal nevezett be, hogy mesterdarabokat, a munkában alkalmazható műszaki leírásokat készít. Egyik igen fontos feladatnak tekintettük a felszabadulási akcióprogramban a fiatalok politikai, kulturális nevelését, közéleti tevékenységüknek fokozását. Nyíregyházán például két vitakört szerveztünk hatvan fővel. A vitakörök munkája aktív, eredményes. Ugyancsak Nyíregyházán a pártoktatásban húsz fiatal vesz részt, marxista középiskolában nyolcan tanulnak, négyen jelentkeztek marxista egyetemre. Az oktatásban ilyen arányt még nem sikerült elérni. A közéleti tevékenység növelésében jó eredmény, hogy egyik KISZ-tagunkat tanácstagnak választották. Sok fiatalunk lakóhelyén, a községben végez KISZ-vezetőségi vagy más közéleti munkát. • Vállalatunknál nőtt a fiatalok szerepe a termelésben, gazdasági vezetésben. Rendszeres, hogy a KISZ-vezetők részt vesznek az igazgatói értekezleteken, vállalati igazgatói tanácskozáson, s az elmúlt évben az üzemi demokrácia különböző fórumain a felszólalók, javaslattevők ötven százaléka fiatal volt. Jellemző a gazdasági tevékenység fokozódására, hogy az utóbbi két évben megkétszereződött az ifjúsági brigádok száma, Nyíregyházán hat ifjúsági brigád, a vállalatnál huszonöt ifjúsági brigád dolgozik. Komoly vállalás volt a fiatalok részéről három évvel ezelőtt a különböző termékek, feladatok KISZ- védnöksége. Jelenleg Dunavarsányban épül KISZ-védnökséggel a szarvasmarha-kombinát, amelyet vállalásunkhoz híven április 4-ig, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére megépítünk és átadunk. — Szervezeti életünkben fokozódott az aktivitás. A KISZ- taggyűléseken rendszeresen a KISZ-tagok 90—95 százaléka vett részt. A vállalat hét ifjúsági klubjában havonta többször is tartottak klubfoglalásokat, vetélkedőket rendeztek. Több alkalommal tartottak a fiatalok kommunista műszakot, s a keresett pénz egy részén az ország különböző tájaira kirándulásokat szerveztek. Ilyen kirándulás volt a szovjet gázvezetéket szerelő szovjet szakemberekkel együtt a tokaj—sárospataki út. A fiatalok által végzett társadalmi munka értéke vállalati szinten meghaladta az egymillió forint értéket. Dióhéjban ennyit az eredményekről és néhány mondatot a feladatokról. A KISZ-szervezeteinkben már készülnek azok a tervek, programok, amelyek az 1975. évi munkát meghatározzák. Legfontosabb, hogy készülünk pártunk XI. kongresszusára, hazánk felszabadulása 30. évfordulója méltó megünneplésére. Fontos feladatunknak tekintjük a KISZ- vezetőségek újraválasztásának, a választások lebonyolításának gondos előkészítését. Már most dolgozunk azon, hogy a tagsági igazolványok bevezetése megfelelő legyen. 1975-ben munkánkat úgy kívánjuk végezni, hogy méltó előkészítője legyen a jövőre sorra kerülő KISZ-kongresszusnak. Gazdasági feladatunk végzésében legfontosabb, hogy a dunavarsányi tehenészeti telep a védnökségben meghatározott feltételek szerint megépüljön. Mindent természetesen nem lehet felsorolni, az azonban biztos, hogy a megkezdett úton tovább kívánunk menni a tavalyinál is jobb eredményekre törekszünk a szervezeti életben, a fiatalok nevelésében, a közéleti tevékenység fokozásában, a termelési feladatok teljesítésében. — A kongresszusi irányelvet ismeri? — Igen, pártcsoportülésen meg is vitattuk, taggyűlésen tárgyaltuk. — A véleménye? — Nem olyan ez, mint a vállalatunk volt 15—20 évvel ezelőtt. Lehet, hogy ez nem egészen jó példa, de hirtelen nem jut eszembe más. Szóval abban az időben egész éven keresztül ígérgettek fűt-fát, aztán a végén bizony nem kaptunk semmit. Most nem ígérnek, de azért mindig leesik valami, ha nem is minden évben egyformán. Szóval az irányelv reális, nem dobálóznak benne nagy szavakkal, nagy ígérgetésekkel. Kimondja érthetően, ez van, ebből kell gazdálkodni. Úgy, hogy az ember látja, hogy akik csinálták, azok a tényleges való élet ismeretében állították össze. Természetes mindenki megértheti belőle azt is, hogy hol kérnek vezetőink segítséget. Ezért találom én ezt jónak és helyeslem is a benne foglaltakat. Az ember érti és érzi is, hogy akik csinálták, együtt tervezik az ország és a mi jövőnket. Biztos, hogy jól akarják. Munka és pártmunka — Amikor elvállaltam, még nem tudtam, mivel jár. — És most? — Most már tudom, de az ember úgy van vele, hogy nem ülhet mindennap más nyeregbe azért, mert az egyik keményebb mint a másik. — Mihez kell érteni egy meósnak? — Hát, hogy másutt hogy van, nem tudom, én legutóbb egy épület belső festését is meóztam. — És megfelelt a követelményeknek? — Nem. Olyan trehány munka volt, hogy egy csecsemő is hibát lett volna benne. — Akkor ezt nem volt nehéz minősíteni? — No, igen, csak éppen a festő nem értett velem egyet. Valami olyasmit is mondott, hogy mit ért ahhoz egy lakatos. Meg, hogy neki családja van, és nézzem azt is. — Ez persze ritkán fordul elő? — A festés igen. A sértődés nem. Valahogy úgy van az, hogy nehezen értik meg az emberek, hogy a mi hátunkat úgymond felfelé is tartani kell. — Ezt hogy érti? — Nos, mi darálókat csinálunk, illetve azt is. Mondjuk átveszek ezer darab darálót a műhelytől. Nem szőrözök, nem találok hibát, jó fiú vagyok, de ha visszaküldenek belőle százat, vagy lemondják a rendelést, akkor bezzeg ki a hibás? Aki nem vette észre a hibát. Tehát a meós. Arról nem is beszélve, ha nincs rendelés, ugyebár nincs munka, és nincs kereset. Kiss László 1937-ben született Nagykállóban. Amikor az általános iskolát elvégezte, géplakatos tanulónak jelentkezett Nyíregyházán az MTH-iskolában. 1954-ben felszabadult, és még abban az évben az akkori gépállomásra ment dolgozni Nagykállóba. Mivel abban az időben még elég kicsi volt a géppark, szerelőre nem volt nagy szükség, előbb körmös traktorral, majd Zetorral dolgozott. 62-ben hathónapos mezőgépszerelő iskolára küldték Hajdúböszörménybe, és amikor visszament a gépállomásra, garanciális szerelőnek lépett elő. Jó munkája eredményeképpen még 1959-ben a gépállomás kiváló dolgozója lett, ezt követően még három esetben. Ebből kettőt már a meós munkásságáért kapott. Kiss László a hatvanas években került szorosabb kapcsolatba a párttal, amikor annak soraiba lépett, öt év elteltével, 1965-ben pártbizalminak választották. Azóta pártmunkát végez. Hogyan? — Amikor megválasztottak, azt mondták, rátermett vagyok. Nem egészen értettem, hogy miért. Később aztán rájöttem, azért, mert szeretek mások ügyeivel, problémáival foglalkozni. — Bizalmi? Jelent ez valami funkciót? — Azt nem. Munkát. Pártmunkát. Azt igen, annál többet. — Miért végez pártmunkát? — Ezt már én is kérdeztem magamtól. Azt hiszem ez már a véremben van. Szóval kötelességemnek érzem. Talán már hiányozna is, ha nem csinálnám. Falcsik Ferenc