Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995 (30. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 3. szám

Vida István térése újra elkeserítette. Az SZKP XX. kongresszusa után az MDP politikájában, ha lassan és vontatottan is, megkezdődő változások, a szabadabb közlégkör, a párt­ellenzék erősödő kritikája, a Petőfi Kör vitái, de különösen Rákosi bukása, s az MDP 1956. július 18—21-i ülésének határozatai nagy hatással voltak rá. Mint sokan má­sok, ő is világosan felismerte: a fennálló rendszerben jelentős, érdemi változtatá­sokra van szükség. Mivel teljes elszigeteltségben élt, csak 1956 augusztusában vagy szeptemberé­ben értesült arról, hogy a Gerő-féle új pártvezetés valóban foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy a volt koalíciós pártok, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokra­ta Párt és a Nemzeti Parasztpárt képviselőinek bevonásával a Hazafias Népfront politikai szerepét növeli. Sőt az is tudomására jutott, hogy a budapesti pártkörök­ben felmerült a koalíciós pártok újjáalakulása esetleges engedélyezésének terve is. Hallotta azt is, hogy az FKgP megmaradt Rómer Flóris utcai párthelyiségében Dobi István és az egykori baloldali kisgazdapárti vezetők — Barcs Sándor, Bognár Jó­zsef, Ortutay Gyula, Mihályfi Ernő és mások — rendszeresen összejárnak.­ Ez in­dította, hogy papírra vesse véleményét a kialakult helyzetről és írásban rögzítse ja­vaslatait a politikai kibontakozás lehetséges útjáról. A pártonkívüliek véleménye című feljegyzés első fogalmazványa 1956 szeptem­berében készült, többször átdolgozásra került, az alábbiakban közlendő változat — a szövegből kitűnően — október 14 és 23-a között keletkezhetett. Jellegét, hangvé­telét erősen befolyásolta, hogy Lupkovics György a népfronttal folytatandó megbe­szélésre szánta, amelyre végül nem került sor. A feljegyzésből tudatosan hiányzik a Rákosi-rendszer, a neki személy szerint is sok keserűséget okozó politikai önkényuralom alapos kritikája, nem bírálja a rend­szer alapintézményeit, a pártot, vagy az ÁVH-t, nem érinti a tulajdonviszonyok kér­dést, s fel sem veti az agrárpolitika torzulásait, vagy a magyar-szovjet viszony prob­lémáit. Javaslatai, a törvényesség helyreállítása, az alkotmányos jogrend megszi­lárdítása, a parlament szerepének növelése, a népfront bővítése, korlátozott több­pártrendszer visszaállítása, választások megtartása új választójogi törvény alapján a politikai rendszer demokratizálását, a korábbi politikai gyakorlat és módszerek megváltoztatását célozták. Az MDP KV 1956 júliusi párthatározatában, a korabeli sajtóban megfogalmazott politikai reformelképzeléseket gondolta tovább, több pon­ton meghaladva azokat. A legfontosabbnak a pártonkívüli tömegek megnyerését és az ország építésébe való bevonását, a politikai bizalmatlanság felszámolását tar­totta. Külön hangsúlyozta, személyes indítékokból is, a régi polgári értelmiség re­habilitálásának, szakmai és erkölcsi megbecsülésének, feladatokkal való ellátásá­nak szükségességét. Nem megdönteni akarta a szocialista rendszert, hanem meg­újítani. A változásokat, a rendszer átalakítását, megreformálását felülről, a párttól és a kormánytól várta, és fokozatosan képzelte el. Tanulmányában nincs jele an­nak, hogy politikai robbanásra, általános felkelés kirobbanására számított volna. 5. Lupkovics György vallomása a Független Kisgazdapárt újjászervezéséről és az október 30-i értelmiségi gyűlésről. 1957. június 4. — 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében. Dokumentumok. Szerk.: Vida István. A kötet anyagát gyűjtötte, válogatta és a jegyzeteket készítette: Németh Péterné. Nyíregyháza, 1989. 278. p. (A továbbiakban: 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében.) — Dr. Dikán Nóra: Az 1956- os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. 1/5. k. Nyíregyháza, 1993. 294. p.

Next