Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995 (30. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 3. szám
Vida István térése újra elkeserítette. Az SZKP XX. kongresszusa után az MDP politikájában, ha lassan és vontatottan is, megkezdődő változások, a szabadabb közlégkör, a pártellenzék erősödő kritikája, a Petőfi Kör vitái, de különösen Rákosi bukása, s az MDP 1956. július 18—21-i ülésének határozatai nagy hatással voltak rá. Mint sokan mások, ő is világosan felismerte: a fennálló rendszerben jelentős, érdemi változtatásokra van szükség. Mivel teljes elszigeteltségben élt, csak 1956 augusztusában vagy szeptemberében értesült arról, hogy a Gerő-féle új pártvezetés valóban foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a volt koalíciós pártok, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt képviselőinek bevonásával a Hazafias Népfront politikai szerepét növeli. Sőt az is tudomására jutott, hogy a budapesti pártkörökben felmerült a koalíciós pártok újjáalakulása esetleges engedélyezésének terve is. Hallotta azt is, hogy az FKgP megmaradt Rómer Flóris utcai párthelyiségében Dobi István és az egykori baloldali kisgazdapárti vezetők — Barcs Sándor, Bognár József, Ortutay Gyula, Mihályfi Ernő és mások — rendszeresen összejárnak. Ez indította, hogy papírra vesse véleményét a kialakult helyzetről és írásban rögzítse javaslatait a politikai kibontakozás lehetséges útjáról. A pártonkívüliek véleménye című feljegyzés első fogalmazványa 1956 szeptemberében készült, többször átdolgozásra került, az alábbiakban közlendő változat — a szövegből kitűnően — október 14 és 23-a között keletkezhetett. Jellegét, hangvételét erősen befolyásolta, hogy Lupkovics György a népfronttal folytatandó megbeszélésre szánta, amelyre végül nem került sor. A feljegyzésből tudatosan hiányzik a Rákosi-rendszer, a neki személy szerint is sok keserűséget okozó politikai önkényuralom alapos kritikája, nem bírálja a rendszer alapintézményeit, a pártot, vagy az ÁVH-t, nem érinti a tulajdonviszonyok kérdést, s fel sem veti az agrárpolitika torzulásait, vagy a magyar-szovjet viszony problémáit. Javaslatai, a törvényesség helyreállítása, az alkotmányos jogrend megszilárdítása, a parlament szerepének növelése, a népfront bővítése, korlátozott többpártrendszer visszaállítása, választások megtartása új választójogi törvény alapján a politikai rendszer demokratizálását, a korábbi politikai gyakorlat és módszerek megváltoztatását célozták. Az MDP KV 1956 júliusi párthatározatában, a korabeli sajtóban megfogalmazott politikai reformelképzeléseket gondolta tovább, több ponton meghaladva azokat. A legfontosabbnak a pártonkívüli tömegek megnyerését és az ország építésébe való bevonását, a politikai bizalmatlanság felszámolását tartotta. Külön hangsúlyozta, személyes indítékokból is, a régi polgári értelmiség rehabilitálásának, szakmai és erkölcsi megbecsülésének, feladatokkal való ellátásának szükségességét. Nem megdönteni akarta a szocialista rendszert, hanem megújítani. A változásokat, a rendszer átalakítását, megreformálását felülről, a párttól és a kormánytól várta, és fokozatosan képzelte el. Tanulmányában nincs jele annak, hogy politikai robbanásra, általános felkelés kirobbanására számított volna. 5. Lupkovics György vallomása a Független Kisgazdapárt újjászervezéséről és az október 30-i értelmiségi gyűlésről. 1957. június 4. — 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében. Dokumentumok. Szerk.: Vida István. A kötet anyagát gyűjtötte, válogatta és a jegyzeteket készítette: Németh Péterné. Nyíregyháza, 1989. 278. p. (A továbbiakban: 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében.) — Dr. Dikán Nóra: Az 1956- os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. 1/5. k. Nyíregyháza, 1993. 294. p.