Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996 (31. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám
Hajnal Béla A piacgazdaságba való átmenet sajátosságai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A területfejlesztést meghatározó lehetőségek és korlátok A rendszerváltozással egyidejűleg átalakult az ország külpolitikai és külgazdasági orientációja, melynek következményeként a keleti országrész és különösen Szabolcs Szatmár-Bereg megye elvesztette korábbi geoökonómiai szerepét, amelynek következményeként gazdasági leszakadása felgyorsulóban van. Az ipari és mezőgazdasági szerkezetátalakítás egyértelmű vesztese tehát Észak-Tiszántúlnak e sok bajjal küszködő megyére. Ezt jól szemlélteti mind a magas munkanélküliségi ráta (20 százalék közelében), mind a parlagon hagyott földek kimagaslóan nagy aránya (1993- ban 23 százalék). A problémák fő forrása a piacvesztés. Szakértői becslések szerint a KGST összeomlásával egyidejűleg Magyarország piacainak 25 százalékát, az Alföld 40 százalékát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig 60 százalékát elveszítette. A megye gazdasági lehetőségeinek egyik legfontosabb tényezője a földrajzi fekvés, a határmentiség. A három országgal határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének kivételesen jó adottságot jelenthet a határmenti kapcsolatok fejlesztése, természetesen most már a piacgazdaságokban szokásos kereskedelmi ügyletek révén. Az intenzív együttműködés, a komparatív előnyök kihasználása, a munkaerő- és a tőkemozgás felerősödése, az infrastruktúra összehangolt fejlesztése motorja lehet a térség következő évekbeli előrehaladásának. Közhely, hogy kontinensünk a nemzetek Európájából egyre inkább a régiók Európájává alakul. A fejlődésnek ebből a számtalan előnnyel járó folyamatából kimaradni nem szabad, amihez a nemzetközi gazdasági, politikai szervezetek jóindulatát, segítőkészségét is meg kell szerezni. Záhony és környéke kiválóan alkalmas vámszabadterületnek, raktárházak, csomagolóipari üzemek, kereskedelmi kirendeltségek stb. telepítésére, olasz, francia, német, angol, spanyol cégek hídfőállásainak kiépítésére. 1994 februárjában a kormány elfogadta, hogy a különleges gazdasági övezet létrehozása gazdasági szükségszerűség. Ehhez egy projektben ki kell dolgozni ennek a jogi, gazdasági, pénzügyi és műszaki feltételrendszerét, a nemzetközi jogi elkötelezettségeket figyelembe véve. A kormány regionális szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti Záhony és térségének földgázellátás-fejlesztési programját és hozzájárul ahhoz, hogy a Területfejlesztési Alap tőkerészesedést szerezzen a fejlesztést megvalósító társaságban.