Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám

Hajnal Béla A piacgazdaságba való átmenet sajátosságai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A területfejlesztést meghatározó lehetőségek és korlátok A rendszerváltozással egyidejűleg átalakult az ország külpolitikai és külgazdasági orientációja, melynek következményeként a keleti országrész és különösen Szabolcs Szatmár-Bereg megye elvesztette korábbi geoökonómiai szerepét, amelynek követ­kezményeként gazdasági leszakadása felgyorsulóban van. Az ipari és mezőgazdasági szerkezetátalakítás egyértelmű vesztese tehát Észak-Tiszántúlnak e sok bajjal küszködő megyére. Ezt jól szemlélteti mind a magas munkanélküliségi ráta (20 szá­zalék közelében), mind a parlagon hagyott földek kimagaslóan nagy aránya (1993- ban 23 százalék). A problémák fő forrása a piacvesztés. Szakértői becslések szerint a KGST összeomlásával egyidejűleg Magyarország piacainak 25 százalékát, az Al­föld 40 százalékát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig 60 százalékát elveszítet­te. A megye gazdasági lehetőségeinek egyik legfontosabb tényezője a földrajzi fek­vés, a határmentiség. A három országgal határos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­nek kivételesen jó adottságot jelenthet a határmenti kapcsolatok fejlesztése, ter­mészetesen most már a piacgazdaságokban szokásos kereskedelmi ügyletek révén. Az intenzív együttműködés, a komparatív előnyök kihasználása, a munkaerő- és a tőkemozgás felerősödése, az infrastruktúra összehangolt fejlesztése motorja lehet a térség következő évekbeli előrehaladásának. Közhely, hogy kontinensünk a nemzetek Európájából egyre inkább a régiók Európájává alakul. A fejlődésnek ebből a számtalan előnnyel járó folyamatából ki­maradni nem szabad, amihez a nemzetközi gazdasági, politikai szervezetek jóin­dulatát, segítő­készségét is meg kell szerezni. Záhony és környéke kiválóan alkalmas vámszabadterületnek, raktárházak, cso­magolóipari üzemek, kereskedelmi kirendeltségek stb. telepítésére, olasz, francia, német, angol, spanyol cégek hídfőállásainak kiépítésére. 1994 februárjában a kormány elfogadta, hogy a különleges gazdasági övezet lét­rehozása gazdasági szükségszerűség. Ehhez egy projektben ki kell dolgozni ennek a jogi, gazdasági, pénzügyi és műszaki feltételrendszerét, a nemzetközi jogi elköte­lezettségeket figyelembe véve. A kormány regionális szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti Záhony és térségének földgázellátás-fejlesztési program­ját és hozzájárul ahhoz, hogy a Területfejlesztési Alap tőkerészesedést szerezzen a fejlesztést megvalósító társaságban.

Next