Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1999 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám
Murányi István ját, cselekvési mintáit valamint a fogyasztói kultúra hatását vizsgálták. Az azonos elméleti keretbe illeszkedő, „sokdimenziós” tematikájú, eltérő mintákon készült kutatások közül számunkra elsősorban a skinhead jelenséget és a nacionalizmust befolyásoló különböző ideológiák hatását vizsgáló elemzések fontosak (Gábor, 1993; Gábor-Balogh, 1995). A kutatások harmadik típusát azok a regionális vagy településszintű adatfelvételek alkotják, amelyek adott ifjúsági korcsoport, adott szempont szerinti vizsgálatára vállalkoztak (Csanády-Lux, 1992; Szabó-Horváth-Marián, 1996). Néhány esetben az eredeti kutatási célok között egyáltalán nem szerepelt a nemzeti identitás vagy a kisebbségek problémája, s a minta jellemzőinek meghatározása is kötött volt (Murányi, 1995.b) Azonban a survey típusú vizsgálatokban lehetőség volt az országos mintákon lebonyolított politikai szocializációs vizsgálatok kérdőívének egy részével vagy megegyező, vagy majdnem azonos kérdéseket is feltenni. Az elsősorban anyagi források hiányát pótoló kutatások során a tényleges korlátokat a kutatási céloktól eltérő kérdések száma jelentette, mivel az adatfelvételek alapsokasága és mintájának nagysága kiválóan megfelelt a „társult” kutatói törekvéseinknek. A tanulmányunkban feldolgozott kutatás szintén ebbe a sorba tartozik. Az 1995. április hónapban készült adatfelvétel kérdőíve az eredeti témától eltérő, a nemzeti és etnikai identitásra és kisebbségi előítéletekre vonatkozó hosszabb kérdésblokkot tartalmazott. A kutatás során a gyerekek szüleivel is készültek interjúk, így - tekintettel az életkori sajátosságokra - a megye 10-18 éves fiataljait iskola- és településtípus alapján reprezentáló olyan 900 fős adatbázist alakítottunk ki, amely tartalmazta a kérdezett fiatalok szüleinek válaszait is. Az előítéletes gondolkodást elemző empirikus kutatások vagy a felnőtt lakosság, vagy valamely ifjúsági korcsoport jellemzésére vállalkoztak, a szocializáció folyamatában kitüntetett szerepet játszó családi ágens közvetlen hatásának elemzésére elvétve találunk empirikus példát (Murányi, 1995.a). A továbbiakban ezért a gyermek-szülő dimenzió mentén történő összefüggések, a szocializációs hatások leírására koncentrálunk. AZ ELŐÍTÉLETES GONDOLKODÁS JELLEMZŐI Az előítéletes gondolkodás és az attribúciós sémák empirikus vizsgálata előtt röviden összefoglaljuk a számunkra mérvadónak tekintett előítélet és sztereotípia értelmezéseket. Az előítélet tágabb jelentéstartományú meghatározása a csoportkapcsolatok során kialakuló, egyén vagy csoport által jellegzetesen támogatott vagy ellenzett ítélkezésként definiálja az előítéletet (Tajfel, 1981). Ehhez a megközelítéshez jól illeszthetőek az empirikus kutatások során operacionalizált előítélet fogalmak - a többség-kisebbség reláción alapuló, a másság etnikai, nemzeti, deviáns és idegen külcsoportokra vonatkozó negatív ítéletek - többsége. Mint arra Allport (Allport-Kramer, 1946) és sokan mások is rámutattak, a kulturális hagyományokból eredő sztereotípiák a kategorizálás révén keletkeznek, segítve abban, hogy a csoportok közötti különbségek körvonalazottakká váljanak vagy új különbségek jöjjenek létre. A csoportok közötti diszkrimináció természetének megismerése szempontjából fontos volt annak felismerése és igazolása, hogy maga 1 1. A megyei ÁNTSZ „Egyenlő esélyt az egészséghez" projektjének N 1600 fős mintája a 6-18 éves fiatalokat iskola- és településtípus alapján reprezentáló mintán készült.