Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1999 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám

Murányi István­ ját, cselekvési mintáit valamint a fogyasztói kultúra hatását vizsgálták. Az azonos elméleti keretbe illeszkedő, „sokdimenziós” tematikájú, eltérő mintákon készült ku­tatások közül számunkra elsősorban a skinhead jelenséget és a nacionalizmust befolyásoló különböző ideológiák hatását vizsgáló elemzések fontosak (Gábor, 1993; Gábor-Balogh, 1995). A kutatások harmadik típusát azok a regionális vagy településszintű adatfelvé­telek alkotják, amelyek adott ifjúsági korcsoport, adott szempont szerinti vizsgála­tára vállalkoztak (Csanády-Lux, 1992; Szabó-Horváth-Marián, 1996). Néhány eset­ben az eredeti kutatási célok között egyáltalán nem szerepelt a nemzeti identitás vagy a kisebbségek problémája, s a minta jellemzőinek meghatározása is kötött volt (Mu­rányi, 1995.b) Azonban a survey típusú vizsgálatokban lehetőség volt az országos mintákon lebonyolított politikai szocializációs vizsgálatok kérdőívének egy részével vagy megegyező, vagy majdnem azonos kérdéseket is feltenni. Az elsősorban anyagi források hiányát pótoló kutatások során a tényleges korlátokat a kutatási céloktól eltérő kérdések száma jelentette, mivel az adatfelvételek alapsokasága és mintájá­nak nagysága kiválóan megfelelt a „társult” kutatói törekvéseinknek. A tanulmányunkban feldolgozott kutatás szintén ebbe a sorba tartozik. Az 1995. április hónapban készült adatfelvétel kérdőíve az eredeti témától­ eltérő, a nemzeti és etnikai identitásra és kisebbségi előítéletekre vonatkozó hosszabb kérdésblokkot tartalmazott. A kutatás során a gyerekek szüleivel is készültek interjúk, így - tekin­tettel az életkori sajátosságokra - a megye 10-18 éves fiataljait iskola- és település­­típus alapján reprezentáló olyan 900 fős adatbázist alakítottunk ki, amely tartal­mazta a kérdezett fiatalok szüleinek válaszait is. Az előítéletes gondolkodást elemző empirikus kutatások vagy a felnőtt lakosság, vagy valamely ifjúsági korcsoport jel­lemzésére vállalkoztak, a szocializáció folyamatában kitüntetett szerepet játszó családi ágens közvetlen hatásának elemzésére elvétve találunk empirikus példát (Murányi, 1995.a). A továbbiakban ezért a gyermek-szülő dimenzió mentén történő összefüg­gések, a szocializációs hatások leírására koncentrálunk. AZ ELŐÍTÉLETES GONDOLKODÁS JELLEMZŐI Az előítéletes gondolkodás és az attribúciós sémák empirikus vizsgálata előtt rövi­den összefoglaljuk a számunkra mérvadónak tekintett előítélet és sztereotípia értel­mezéseket. Az előítélet tágabb jelentéstartományú meghatározása a csoportkapcso­latok során kialakuló, egyén vagy csoport által jellegzetesen támogatott vagy ellen­zett ítélkezésként definiálja az előítéletet (Tajfel, 1981). Ehhez a megközelítéshez jól illeszthetőek az empirikus kutatások során operacionalizált előítélet fogalmak - a többség-kisebbség reláción alapuló, a másság etnikai, nemzeti, deviáns és idegen külcsoportokra vonatkozó negatív ítéletek - többsége. Mint arra Allport (Allport-Kramer, 1946) és sokan mások is rámutattak, a kultu­rális hagyományokból eredő sztereotípiák a kategorizálás révén keletkeznek, segít­ve abban, hogy a csoportok közötti különbségek körvonalazottakká váljanak vagy új különbségek jöjjenek létre. A csoportok közötti diszkrimináció természetének megismerése szempontjából fontos volt annak felismerése és igazolása, hogy maga 1­ 1. A megyei ÁNTSZ „Egyenlő esélyt az egészséghez" projektjének N­ 1600 fős mintája a 6-18 éves fiatalokat iskola- és településtípus alapján reprezentáló mintán készült.

Next