Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2001 (36. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 1. szám

észí? Balogh István A szabad hajdúk Szabolcs és Szatmár megyékben (1595-1617) A XVI-XVII. század fordulóján, több mint két évtizeden át a szabad hajdúk ügye nemcsak a két megyét, hanem egész Felső-Magyarországot, a magyar királyságot, a török hatalmat, az erdélyi fejedelemséget foglalkoztatta. Megyei statútumok, országos törvények, nemzetközi tárgyalások tárgya. A Bocskai István által indított szabadság­­harc legfőbb katonai ereje: leszerelésük a béketárgyalások központi témája mind a török hatalom, mind a királyi Magyarország számára. A leszerelésük - akkori szóhasz­nálat szerint leszállításuk - elhúzódása mind a törökkel kötött zsitvatoroki, mind az uralkodó és a Magyarország közti megegyezést jelentő bécsi béke végrehajtását fenyegette. Megbékéltetésük közel másfél évtizedet vett igénybe. Az utóbbi évtizedek történeti kutatása sok részletét tisztázta e társadalmi csoport kialakulásának, politikai, katonai, társadalmi jelentőségének. Az alábbiakban néhány kevésbé ismert helyi adattal kívánunk az eddig feltártakhoz hozzájárulni. I. A szabad hajdú szóval az e szó mögött rejlő társadalmi csoportot hivatalosan először az 1595. évi országgyűlési határozat említi, pedig akkor már több évtized óta léteztek szabad hajdúk, és írásos források is említik őket. Az említett évbeli 31. törvénycikk lovas és gyalogos katonáknak mondja őket, akik között egyaránt vannak nemesek és nemtelenek (jobbágyi jogállásúak). E fegyveresek - a törvény szerint - az urak (nagybirtokos földesurak) szolgálatában állanak. Ezek számára tiltják meg a szabad hajdúk birtokaikon való tartását, szolgálatukba fogadását. A szabad hajdúkat pedig fejvesztéssel kell büntetni. Nem közvetlenül erről szól, de ezt egészíti ki a 34. törvény­cikk, amely megengedi, sőt elrendeli, hogy az ilyeneket még a parasztok is elfoghas­sák. A későbbi években a szabad hajdú és fosztogató fegyveresek fogalma azonosult, összemosódott. A század végén és a XVII. század első éveiben e két törvénycikk alapján indulnak perek a szabad hajdúk ellen.­ A szabad hajdúk tehát fegyveresek, akiket az immár fél évszázad óta tartó, fokoza­tosan előrenyomuló török hatalommal folyó háborúskodás tett azzá, és most a már négy évvel korábban kiújult háború csak szaporította számukat. 1­ 1. Magyar törvénytár (Corpus juris Hungarici, a továbbiakban CJH) 1595. 31., 34. art.

Next