Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2003 (38. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 1. szám

A hagyományos magyar növény- és állatfajták jelene és jövője Lazányi János* Hagyományos magyar növényfajták jelene és jövője az Észak-alföldi régióban A Biológiai Sokféleség Egyezménye, valamint a FAO által kidolgozott növény-gene­tikai források egyezménye felhívja a figyelmet a tájfajták, génforrások megőrzésének fontosságára. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és ve­getatív szaporító anyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényben ezért Magyarországon is rendezni kell a tájfajták és a fajtaoltalomból kikerülő szabad fajták forgalmazásának rendjét. A hatékony, költségtakarékos fajtaoltalom hosszabb távon segíti a hazai növénynemesítés és vetőmagtermesztés versenyképességének fenntartását, megerősítését. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a jogharmonizáció érdekében alkotta meg az Országgyűlés az 1996. évi CXXXI. törvényt A növényfajták állami elismeré­séről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporító anyagok előállításáról és for­galmazásáról. A törvény alapjául a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségé­nek és azok tagállamai között Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt megálla­podás szolgált. A CXXXI. tv. a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően módosította, szigorította, illetve részben egyszerűsítette a növényfajták állami elismerésének rendjét. Az UPOV (Union International pour la Protection des Optention Végétales), Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szervezet, az Európai Unió tagor­szágainak és az abban az időben létrehozott Európai Növényfajta Hivatal előírásaival összhangban állami elismerésben az a növényfajta részesíthető, amely megkülön­böztethető, egynemű, állandó továbbá bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik. A CXXXI. tv az UPOV 1978 évi előírásainak megfelelő fajtaoltalmi rendszer, de a jogszabá­lyokban (88/1997. FM rendelet) meghatározott növényfajok fajtái esetén állami minősítésben csak az a fajta részesíthető, amelynek megfelelő gazdasági értéke van és más növényfajtáktól megkülönböztethető, egynemű, állandó és bejegyez­hető fajtanévvel rendelkezik. A fajta gazdasági értéke akkor megfelelő, ha megha­tározó tulajdonságainak összesített eredménye jobb, mint a már állami elismerés­ben részesített fajtáké. Állami elismerésre fajtát a fajtatulajdonos, külföldi fajtatulajdonos esetén hazai képviselő jelenthet be. Az állami minősítéshez szükséges vizsgálatokról az Orszá­gos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) gondoskodik. A Minősítő Intézet a DUS vizsgálatokat az UPOV, a fajtaérték-vizsgálatokat az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács által jóváhagyott módszerekkel végzik. A növényfajták álla­mi elismeréséről, annak meghosszabbításáról, törléséről az Országos Fajtaminősítő * Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum

Next