Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2003 (38. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám
A hagyományos magyar növény- és állatfajták jelene és jövője Lazányi János* Hagyományos magyar növényfajták jelene és jövője az Észak-alföldi régióban A Biológiai Sokféleség Egyezménye, valamint a FAO által kidolgozott növény-genetikai források egyezménye felhívja a figyelmet a tájfajták, génforrások megőrzésének fontosságára. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporító anyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényben ezért Magyarországon is rendezni kell a tájfajták és a fajtaoltalomból kikerülő szabad fajták forgalmazásának rendjét. A hatékony, költségtakarékos fajtaoltalom hosszabb távon segíti a hazai növénynemesítés és vetőmagtermesztés versenyképességének fenntartását, megerősítését. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a jogharmonizáció érdekében alkotta meg az Országgyűlés az 1996. évi CXXXI. törvényt A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporító anyagok előállításáról és forgalmazásáról. A törvény alapjául a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségének és azok tagállamai között Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt megállapodás szolgált. A CXXXI. tv. a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően módosította, szigorította, illetve részben egyszerűsítette a növényfajták állami elismerésének rendjét. Az UPOV (Union International pour la Protection des Optention Végétales), Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szervezet, az Európai Unió tagországainak és az abban az időben létrehozott Európai Növényfajta Hivatal előírásaival összhangban állami elismerésben az a növényfajta részesíthető, amely megkülönböztethető, egynemű, állandó továbbá bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik. A CXXXI. tv az UPOV 1978 évi előírásainak megfelelő fajtaoltalmi rendszer, de a jogszabályokban (88/1997. FM rendelet) meghatározott növényfajok fajtái esetén állami minősítésben csak az a fajta részesíthető, amelynek megfelelő gazdasági értéke van és más növényfajtáktól megkülönböztethető, egynemű, állandó és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik. A fajta gazdasági értéke akkor megfelelő, ha meghatározó tulajdonságainak összesített eredménye jobb, mint a már állami elismerésben részesített fajtáké. Állami elismerésre fajtát a fajtatulajdonos, külföldi fajtatulajdonos esetén hazai képviselő jelenthet be. Az állami minősítéshez szükséges vizsgálatokról az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) gondoskodik. A Minősítő Intézet a DUS vizsgálatokat az UPOV, a fajtaérték-vizsgálatokat az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács által jóváhagyott módszerekkel végzik. A növényfajták állami elismeréséről, annak meghosszabbításáról, törléséről az Országos Fajtaminősítő * Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum