Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2007 (42. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám
Nagy Levente A helyi önkormányzati választások jogi háttere Hazánkban a helyi önkormányzás jogát alkotmány garantálja, és ez a jog a községek, a városok, a főváros, illetve a megyék közösségét illeti meg. A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg, az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása pedig bírósági védelemben részesül. A polgármesterek, illetve a képviselőtestületek választására minden negyedik év októberében kerül sor. A testületek megbízatása a következő önkormányzati választás napjáig tart. Abban az esetben azonban, ha jelöltek hiányában elmarad a választás, a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármesterek megbízatása az új polgármesterek megválasztásig tart. Az önkormányzatok jogi hátteréhez tartozik, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, és ugyanilyen szavazataránnyal korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai is. Az önkormányzati választások rendszere. A magyar önkormányzati választásokon szavazhatnak mindazok, akik az országgyűlési választásokon választójoggal rendelkeznek. Szavazhatnak ezenkívül azok is, akik nem magyar állampolgárok, de letelepedettként élnek Magyarországon. Az önkormányzati választások rendszerét nyugodtan nevezhetjük differenciált rendszernek, hiszen külön eljárás vonatkozik a 10 000-nél kevesebb lakost számláló településekre, a 10 000-nél nagyobb lélekszámú településekre, valamint a fővárosi és megyei közgyűlések tagjainak megválasztására. Ha nincs is e differenciáltságra kielégítő magyarázat, mindenképp az eltérés indoklásaként szolgálhat az a szociológiai tény, hogy a kis lélekszámú településeken viszonylag nagy a valószínűsége, hogy a választópolgárok személyesen is ismerik a jelölteket, aminek következménye lehet, hogy kevésbé érvényesül a pártosodás. A nagyobb településeken viszont várható, hogy a jelöltek személyes ismertsége jóval kisebb, ezért a választók pártpreferenciája válik meghatározóbbá. A választói magatartást tehát más tényezők befolyásolhatják, mint a kistelepüléseken, és ehhez próbál igazodni a választási rendszer. A fővárosi és a megyei közgyűlés megválasztásának eljárása az országgyűlési választásokhoz hasonlít leginkább. A 10 000-nél kevesebb lakosú települések Polgármesterjelölt az lehet, akinek az adott településen sikerül elérnie a választópolgárok legalább 3 százalékának ajánlását. A polgármester-választás egyfordulós, a relatív többség elve alapján történik, vagyis polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot gyűjti be. Ami a képviselő-testületet illeti, minden 10 000-nél kevesebb lakost számláló település egy választókerületet alkot. A jelölés feltétele a településen választójoggal rendelkezők 1 százalékának ajánlása. A képviselő-testület létszáma a település lakosságszámához igazodik: ha a település lakossága 100-nál kevesebb, akkor a képviselők száma 3. A 600-nál kevesebb lélekszámú település esetében a képviselők száma 5.