Szabolcs Tej, 1992 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1992-02-01 / 1. szám

A mikrobiológiai laborban Júniusig átalakulás (Folytatás az 1. oldalról) — Nőtt a dolgozóink személyi jövedelme, 1990-hez képest több mint a negyedével. Ugyanakkor nőt a vállalat vagyona is húszmil­lió forinttal, ami teljes egészében már dolgozói vagyon. A szociális ellátás színvonalát is tartja a válla­lat: az erre fordított összeg na­gyobb mértékben nőtt, az infláció szintje volt. Többet fordítottunk üdültetésre, étkezésre, segélyezés­re. Senkit sem küldtünk el munka­nélküli-segélyre, a nyugdíjba vo­­nulók helyét nem töltöttük be, így csökkent tíz százalékkal a létszá­munk. — Ez volt 1991. Új évet írunk, már a második hónapban járunk. Mit lehet mondani 1992-ről? — A külpiaci értékesítés na­gyon rossz, elsődlegesen a hazai piacból kell az idén megélnünk. Viszont 1992-ben megszűnt a bel­földi árkiegészítés. Ez 150 millió forint kiesést jelent a vállalatnak. Nem kell külön ecsetelni miért van ez. Különböző adók jöttek még ehhez, ami jelentkezik a termelő­knél és a vállalatnál egyaránt. Ez újabb 150 millió forintos kiesést jelent, ami egyértelműen áreme­léshez vezetett. Ha ezt a hároms­záz millió forintot a háromilliár­­dos termelési értékünkhöz viszo­nyítjuk, az tíz százalékot jelent, ugyanakkor ebből a bérköltség nem éri el a kétszázmilliót sem. Átlagosan 12 százalékos áremelést jelent a tej és tejtermékeknél a kiesés. Legjobban a fogyasztói tej emelkedett, legkevésbé a vajé, mert ebből sok pótló, margarinféle van. — Mennyi tej felvásárlását ter­vezik az idén? — Az idén is százmillió liter fel­vásárlását tervezzük. Az arányok maradnak: ebből harminc százalék a fogyasztói tej, viszont forga­lomcsökkenés várható túróból, vajból, tejfölből. Viszont remény­eink szerint megnő a Túró Rudi fo­gyasztása. Tavaly 2500 tonnát ad­tunk el, ám az ország egy része még ellátatlan. Ezért az idén rekon­strukciót hajtunk végre Mátészal­kán, duplájára növeljük a gyártó­­kapacitást. Most napi háromszáze­zer darabot készítünk, az új géppel ez duplájára nő. Budapest a jelen­leg szállítottnak a többszörösét igényli. Ha már a beruházásnál tar­tunk, Nyíregyházán elkészül egy pohártöltő gépsor, s hamarosan üzembe helyezünk egy tubustöltő gépsort is. • Ezek szép tervek, hogyan ala­kul a dolgozók jövedelme, s mi lesz a vállalat átalakulásával? — Nagy gondot fordítunk továb­bra is dolgozóink jövedelmére. Azt vállaltuk, hogy az idén is megőrzi a jövedelmük a reálértéket, a bér az infláció nagyságával növekszik. Január elsején 27 százalékos alap­bér fejlesztést hajtottunk végre. Ahhoz, hogy a tavalyi szinten zár­junk az idén, a háromszázmillió forintnak vissza kell jönnie az áre­melésekből. A szociális juttatások­ban a tavalyi szintet biztosítjuk. Tovább bővítjük az egészségügyi ellátást, komplex szűrővizsgálat­tal egészítjük ki. Nagyon lényeges folyamatnak tartjuk az idén a vál­lalat átalakulását. Nem véletlenül, hiszen ettől függ majd a jövőnk. Úgy tervezzük, június végéig áta­lakulunk, de azt még nem tudjuk milyen formában, részvénytársa­sággá, esetleg kft.-vé. Ez a közeljö­vő feladata. ...Pletyák Miklósné ellenőrzi az alapanyag minőségét Bilecz Attiláné keze nyomán telnek a dobozok Party vajjal A szakszervezetek írják TÁJÉKOZTATÁS ÉS VISSZAJELZÉS 1949. április 1-jén az Országos Magyar Tejértékesítő Központból megalakult a Felső Tiszai Sajt és Vajtermelő Vállalat, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei műkö­dési területtel, nyíregyházi szék­hellyel. Első ÉDOSZ alapszerve­zetünk a vállalat létrehozását követően 1949. áprilisában ala­kult, Pór István kőműves vezetésé­vel. Az elmúlt 40 év politikai, társadal­mi változásai szakszervezetünket sem kerülhették el. Át kellett formálnunk munkamódszereinket, szervezeti, szervezési feladatainkat. Jelenleg 715 dolgozó tagja van szakszervezetünknek, ez a vállalati létszám 70 %-át jelenti. Szakszervezetünk 1992. évben tagságának érdekvédelmében az aláb­bi stratégiai célok, feladatok megva­lósítását tartja elsődlegesnek: Mint a vállalatnál működő legszé­lesebb tömegbázisú érdekképviseleti szervezet — megbízás alapján — készek vagyunk vállalni a nem szer­vezett dolgozók és a többi érdekvé­delmi szerv (vállalati munkavállalói oldal teljes egészében) tényleges ér­dekvédelmét. Élni kívánunk a válla­lat átalakulási, privatizációs tervének az Állami Vagyonügynökséghez tör­ténő benyújtása előtti tájékozódási és véleményezési jogunkkal. Minden, a privatizációval kapcso­latos megoldásban törekszünk a lehe­tő legnagyobb munkavállalói tulaj­don megszerzésére. Foglalkoztatási terv készítéssel, esetleges létszámleépítéssel kapcsola­tos vállalati döntés előtt elvárjuk véle­ményünk előzetes kikérését, szerve­zetünkkel történő egyeztetését. Ragaszkodunk az 1992. évi Kol­lektív Szerződés megkötéséhez, meg­állapodásunk szerint hatálybalépé­séig az 1991. évi KSZ hatálya él. A privatizációt követően a vállalatveze­tés és a érdekképviselet által megkö­tött Kollektív Szerződés egy éven belül csak közös megegyezéssel le­gyen felbontható. A vállalati bérfej­lesztésben valósuljon meg a bérek reálértékének megadása. A tagságunkra nehezedő gazdasá­gi körülmények miatt szociális keret képzését kérjük a vállalatvezetéstől. (Ez az igazolt tagdíjbevételünk két­szeres összege legyen.) Indokunk a következő: szakszervezetünk, mint alapszervezet felvállalta és ellátja az intézményes segélyezést (szülési, te­metési), mi végezzük a vállalat nyug­díjasainak, gyesen, gyeden lévő dol­gozóinak segélyezését. Az étkeztetési hozzájárulás — lehe­tőségek szerinti—maximális feleme­lését igényeljük. A rohamosan csökkenő életszín­vonal miatt — előzetes egyeztetés alapján — természetbeni juttatás be­vezetését kívánjuk elérni dolgozóink részére. Betegszabadság esetén a térítés minimum 85 %-os legyen. Az ÉDOSZ kooperációs jegyekkel továbbra is segíteni kívánja tagságá­nak kedvezményes üdültetését. A vállalat önerős üdültetésével kapcso­latban állásfoglalásunk a követ­kező: térítési díj csak az SZJA-von­­zat legyen. (Ezt tartjuk igazságosnak, mivel minden dolgozót kereset­arányosan érint.) A gergelyiugor­­nyai üdülő a vállalat privatizációjá­nak esetén váljon teljes egészében té­rítésmentesen munkavállalói tulaj­donná. Az üdültetés során, a turnus­­elosztásoknál kérjük, hogy a vállalat­­vezetés vegye figyelembe javaslatain­kat. A vállalat, minden tagságunkat érintő intézkedéséről kérjük a vezetés tájékoztatását, igényeljük visszajelzé­sünk figyelembevételét. LÁSZLÓ MIKLÓS ÉDOSZ szakszervezeti titkár MIT AKAR A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Tejipari Vállalat mátészalkai üzemében 1990. augusztus 16-án az üzem 110 volt ÉDOSZ szakszer­vezeti tagja döntött úgy, hogy megalakítja a munkások egyfajta érdekképviseleti szervezetét, Munkástanácsot, megválasztották a annak elnökét és 10 főből álló veze­tőségét. Ez a lépésünk az akkori üzemi és vállalati vezetőségen belül egyes ve­zetőknél ellenreakciót váltott ki, de voltak olyanok is, akik támogatták megalakulásunkat és működésünket. Az eltelt időszakban létszámunk megkétszereződött. Céljaink között szerepel a terme­lésben dolgozók anyagilag jobban ér­dekeltek legyenek, nagyobb anyagi elismerést kapjanak mint korábban. Beleszólási, véleménynyilvánítási jog gyakorlása a vállalat és üzemünk stratégiai célkitűzéseibe. A vállalat üdültetési lehetőségek igazságos elosztása. Az esetleges értelmetlen létszámcsökkentést és minden, a munkáltató által nyújtandó eseti tá­mogatás odaítélésénél véleménynyil­vánítás. Megalakulásunk után alap­vető célkitűzésünk volt a mátészalkai üzem önállósulása, mely az akkori jogszabályi lehetőségek, valamint a magasabb szintű támogatások hiánya miatt nem valósulhatott meg. Ezzel együtt úgy érezzük, hogy ezek a pró­bálkozásaink hasznosak voltak, mi­vel ennek eredményeként tudhatjuk be azt, hogy a központi és üzemi érdekeink közelebb kerültek egymás­hoz. Ilyen volt például a nyíregyházi és mátészalkai üzem bérszínvonalbeli jelentős különbségének egy szintre emelése, illetve több olyan lényegi ellentmondás megszűnése, melyeket a korábbi időben nem sikerült közös nevezőre hozni. Az elkövetkezendő időszakban vállalatunk nagy átalakulás előtt áll. Munkástanácsunk tevőlegesen részt kíván venni az átalakulásban, annak előkészítésében azért, hogy a mun­kástanács tagjainak érdekeit a tőlük kapott felhatalmazás alapján képvi­selni tudjuk. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy érezzük, hogy a vállalatvezetés véleményünket ebben a kérdésben is figyelembe veszi, a szükséges tájé­koztatást megkapjuk és reméljük, hogy a kivitelezésben is részt fogunk venni. BUDAHÁZI JÁNOS mátészalkai munkástanács elnöke A MUNKÁSTANÁCS? FÜGGETLENEK A GAZDASÁGÉRT A Tejipari Dolgozók Független Demokratikus Szakszervezete 1990. december 1-jén alakult meg 51 fővel. A piacgazdaságra való áttéréssel párhuzamosan a szak­­szervezeti mozgalomnak is át kell alakulnia. Ne feledjük, hogy a nyugati országokban közel 100 éves a szakszervezeti mozgalom, mely már szép eredményeket köny­velhet el magának. Mi most kezd­jük a demokráciának ezt a formá­ját megismerni és alkalmazni. A Független Szakszervezet — mint ahogy a neve is jelzi — függet­len minden politikai párttól, szerve­zettől. Egyetlen és legfontosabb fel­adata az érdekvédelem és érdekképvi­selet a gazdasági célok elérése érdeké­ben. 1990 decemberében csatlakoztunk a Független Szakszervezetek De­mokratikus Ligájához. Szakszerveze­tünket a Cégbíróság bejegyezte, ezzel egyidejűleg a törvényességi felügye­letet a Nyíregyházi Városi Ügyészség látja el. Elsődleges célunk a kezdeti lépé­seknél az érdekvédelem és érdekkép­viselet mellett az önsegélyezés alap­jainak lerakása volt. Egy év távlatá­ban reális eredményt értünk el ezen a területen. Tagságunk élet- és munkakörül­ményeinek javítása céljából negyed­évenként élelmiszercsomagot osztot­tunk, ami kedvező visszhangra talált. Rászoruló tagjainak szociális se­gélyt, tanszersegélyt biztosítottunk. Közös döntés alapján a jóléti alapból egy videolejátszót vásároltunk, amely minimális kölcsönzési díj elle­nében egyhetes időtartamra igénybe vehető. Az 1991. évre meghirdetett programunkból jelentős eredmény­nek könyveljük el az 1991. évre meg­kötött Kollektív Szerződésben a vég­­kielégítés elfogadtatását, valamint az Érdekegyeztető Fórum megalakítá­sát. Úgy ítéljük meg, jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk a vállalat veze­tésével, és az Érdekegyeztető Fóru­mon belül működő többi érdekkép­viseleti szervekkel. Célunk nem a szervezetek számá­nak gyarapítása, hanem a dolgozók érdekeiben elért vívmányok gyarapí­tása volt. Megalakulásunkkal meg­pezsdült a szakszervezeti élet, ver­senyhelyzet van kialakulóban. Meg­teremtettük annak a lehetőségét, hogy a dolgozók valóban választhassanak saját belátásuk szerint, hogy melyik szakszervezetre bízzák érdekképvise­letüket. 1992. évi programunkban a leg­hangsúlyosabb feladatként a privati­zációban való részvételt, a dolgozók érdekeinek legmesszebbmenőkig való képviseletét tűztük ki. Nem kívánunk a jövőben sem csat­lakozni olyan országos problémák miatti sztrájkfelhívásokhoz, amely a vállalat gazdálkodásvitelében, straté­giai elképzeléseinek megvalósításá­ban a dolgozók kárára hatnának. Aktív részeseivé akarunk válni a munkahelyünkön alakuló demokrá­ciának. Befejezésül sok sikert és jó egész­séget kívánunk a vállalat összes dol­gozójának. TEJIPARI DOLGOZÓK FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETÉNEK ÜGYVIVŐ TESTÜLETE ÉS TAGSÁGA

Next