Szabolcs Tej, 1992 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1992-02-01 / 1. szám
A mikrobiológiai laborban Júniusig átalakulás (Folytatás az 1. oldalról) — Nőtt a dolgozóink személyi jövedelme, 1990-hez képest több mint a negyedével. Ugyanakkor nőt a vállalat vagyona is húszmillió forinttal, ami teljes egészében már dolgozói vagyon. A szociális ellátás színvonalát is tartja a vállalat: az erre fordított összeg nagyobb mértékben nőtt, az infláció szintje volt. Többet fordítottunk üdültetésre, étkezésre, segélyezésre. Senkit sem küldtünk el munkanélküli-segélyre, a nyugdíjba vonulók helyét nem töltöttük be, így csökkent tíz százalékkal a létszámunk. — Ez volt 1991. Új évet írunk, már a második hónapban járunk. Mit lehet mondani 1992-ről? — A külpiaci értékesítés nagyon rossz, elsődlegesen a hazai piacból kell az idén megélnünk. Viszont 1992-ben megszűnt a belföldi árkiegészítés. Ez 150 millió forint kiesést jelent a vállalatnak. Nem kell külön ecsetelni miért van ez. Különböző adók jöttek még ehhez, ami jelentkezik a termelőknél és a vállalatnál egyaránt. Ez újabb 150 millió forintos kiesést jelent, ami egyértelműen áremeléshez vezetett. Ha ezt a háromszáz millió forintot a háromilliárdos termelési értékünkhöz viszonyítjuk, az tíz százalékot jelent, ugyanakkor ebből a bérköltség nem éri el a kétszázmilliót sem. Átlagosan 12 százalékos áremelést jelent a tej és tejtermékeknél a kiesés. Legjobban a fogyasztói tej emelkedett, legkevésbé a vajé, mert ebből sok pótló, margarinféle van. — Mennyi tej felvásárlását tervezik az idén? — Az idén is százmillió liter felvásárlását tervezzük. Az arányok maradnak: ebből harminc százalék a fogyasztói tej, viszont forgalomcsökkenés várható túróból, vajból, tejfölből. Viszont reményeink szerint megnő a Túró Rudi fogyasztása. Tavaly 2500 tonnát adtunk el, ám az ország egy része még ellátatlan. Ezért az idén rekonstrukciót hajtunk végre Mátészalkán, duplájára növeljük a gyártókapacitást. Most napi háromszázezer darabot készítünk, az új géppel ez duplájára nő. Budapest a jelenleg szállítottnak a többszörösét igényli. Ha már a beruházásnál tartunk, Nyíregyházán elkészül egy pohártöltő gépsor, s hamarosan üzembe helyezünk egy tubustöltő gépsort is. • Ezek szép tervek, hogyan alakul a dolgozók jövedelme, s mi lesz a vállalat átalakulásával? — Nagy gondot fordítunk továbbra is dolgozóink jövedelmére. Azt vállaltuk, hogy az idén is megőrzi a jövedelmük a reálértéket, a bér az infláció nagyságával növekszik. Január elsején 27 százalékos alapbér fejlesztést hajtottunk végre. Ahhoz, hogy a tavalyi szinten zárjunk az idén, a háromszázmillió forintnak vissza kell jönnie az áremelésekből. A szociális juttatásokban a tavalyi szintet biztosítjuk. Tovább bővítjük az egészségügyi ellátást, komplex szűrővizsgálattal egészítjük ki. Nagyon lényeges folyamatnak tartjuk az idén a vállalat átalakulását. Nem véletlenül, hiszen ettől függ majd a jövőnk. Úgy tervezzük, június végéig átalakulunk, de azt még nem tudjuk milyen formában, részvénytársasággá, esetleg kft.-vé. Ez a közeljövő feladata. ...Pletyák Miklósné ellenőrzi az alapanyag minőségét Bilecz Attiláné keze nyomán telnek a dobozok Party vajjal A szakszervezetek írják TÁJÉKOZTATÁS ÉS VISSZAJELZÉS 1949. április 1-jén az Országos Magyar Tejértékesítő Központból megalakult a Felső Tiszai Sajt és Vajtermelő Vállalat, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei működési területtel, nyíregyházi székhellyel. Első ÉDOSZ alapszervezetünk a vállalat létrehozását követően 1949. áprilisában alakult, Pór István kőműves vezetésével. Az elmúlt 40 év politikai, társadalmi változásai szakszervezetünket sem kerülhették el. Át kellett formálnunk munkamódszereinket, szervezeti, szervezési feladatainkat. Jelenleg 715 dolgozó tagja van szakszervezetünknek, ez a vállalati létszám 70 %-át jelenti. Szakszervezetünk 1992. évben tagságának érdekvédelmében az alábbi stratégiai célok, feladatok megvalósítását tartja elsődlegesnek: Mint a vállalatnál működő legszélesebb tömegbázisú érdekképviseleti szervezet — megbízás alapján — készek vagyunk vállalni a nem szervezett dolgozók és a többi érdekvédelmi szerv (vállalati munkavállalói oldal teljes egészében) tényleges érdekvédelmét. Élni kívánunk a vállalat átalakulási, privatizációs tervének az Állami Vagyonügynökséghez történő benyújtása előtti tájékozódási és véleményezési jogunkkal. Minden, a privatizációval kapcsolatos megoldásban törekszünk a lehető legnagyobb munkavállalói tulajdon megszerzésére. Foglalkoztatási terv készítéssel, esetleges létszámleépítéssel kapcsolatos vállalati döntés előtt elvárjuk véleményünk előzetes kikérését, szervezetünkkel történő egyeztetését. Ragaszkodunk az 1992. évi Kollektív Szerződés megkötéséhez, megállapodásunk szerint hatálybalépéséig az 1991. évi KSZ hatálya él. A privatizációt követően a vállalatvezetés és a érdekképviselet által megkötött Kollektív Szerződés egy éven belül csak közös megegyezéssel legyen felbontható. A vállalati bérfejlesztésben valósuljon meg a bérek reálértékének megadása. A tagságunkra nehezedő gazdasági körülmények miatt szociális keret képzését kérjük a vállalatvezetéstől. (Ez az igazolt tagdíjbevételünk kétszeres összege legyen.) Indokunk a következő: szakszervezetünk, mint alapszervezet felvállalta és ellátja az intézményes segélyezést (szülési, temetési), mi végezzük a vállalat nyugdíjasainak, gyesen, gyeden lévő dolgozóinak segélyezését. Az étkeztetési hozzájárulás — lehetőségek szerinti—maximális felemelését igényeljük. A rohamosan csökkenő életszínvonal miatt — előzetes egyeztetés alapján — természetbeni juttatás bevezetését kívánjuk elérni dolgozóink részére. Betegszabadság esetén a térítés minimum 85 %-os legyen. Az ÉDOSZ kooperációs jegyekkel továbbra is segíteni kívánja tagságának kedvezményes üdültetését. A vállalat önerős üdültetésével kapcsolatban állásfoglalásunk a következő: térítési díj csak az SZJA-vonzat legyen. (Ezt tartjuk igazságosnak, mivel minden dolgozót keresetarányosan érint.) A gergelyiugornyai üdülő a vállalat privatizációjának esetén váljon teljes egészében térítésmentesen munkavállalói tulajdonná. Az üdültetés során, a turnuselosztásoknál kérjük, hogy a vállalatvezetés vegye figyelembe javaslatainkat. A vállalat, minden tagságunkat érintő intézkedéséről kérjük a vezetés tájékoztatását, igényeljük visszajelzésünk figyelembevételét. LÁSZLÓ MIKLÓS ÉDOSZ szakszervezeti titkár MIT AKAR A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tejipari Vállalat mátészalkai üzemében 1990. augusztus 16-án az üzem 110 volt ÉDOSZ szakszervezeti tagja döntött úgy, hogy megalakítja a munkások egyfajta érdekképviseleti szervezetét, Munkástanácsot, megválasztották a annak elnökét és 10 főből álló vezetőségét. Ez a lépésünk az akkori üzemi és vállalati vezetőségen belül egyes vezetőknél ellenreakciót váltott ki, de voltak olyanok is, akik támogatták megalakulásunkat és működésünket. Az eltelt időszakban létszámunk megkétszereződött. Céljaink között szerepel a termelésben dolgozók anyagilag jobban érdekeltek legyenek, nagyobb anyagi elismerést kapjanak mint korábban. Beleszólási, véleménynyilvánítási jog gyakorlása a vállalat és üzemünk stratégiai célkitűzéseibe. A vállalat üdültetési lehetőségek igazságos elosztása. Az esetleges értelmetlen létszámcsökkentést és minden, a munkáltató által nyújtandó eseti támogatás odaítélésénél véleménynyilvánítás. Megalakulásunk után alapvető célkitűzésünk volt a mátészalkai üzem önállósulása, mely az akkori jogszabályi lehetőségek, valamint a magasabb szintű támogatások hiánya miatt nem valósulhatott meg. Ezzel együtt úgy érezzük, hogy ezek a próbálkozásaink hasznosak voltak, mivel ennek eredményeként tudhatjuk be azt, hogy a központi és üzemi érdekeink közelebb kerültek egymáshoz. Ilyen volt például a nyíregyházi és mátészalkai üzem bérszínvonalbeli jelentős különbségének egy szintre emelése, illetve több olyan lényegi ellentmondás megszűnése, melyeket a korábbi időben nem sikerült közös nevezőre hozni. Az elkövetkezendő időszakban vállalatunk nagy átalakulás előtt áll. Munkástanácsunk tevőlegesen részt kíván venni az átalakulásban, annak előkészítésében azért, hogy a munkástanács tagjainak érdekeit a tőlük kapott felhatalmazás alapján képviselni tudjuk. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy érezzük, hogy a vállalatvezetés véleményünket ebben a kérdésben is figyelembe veszi, a szükséges tájékoztatást megkapjuk és reméljük, hogy a kivitelezésben is részt fogunk venni. BUDAHÁZI JÁNOS mátészalkai munkástanács elnöke A MUNKÁSTANÁCS? FÜGGETLENEK A GAZDASÁGÉRT A Tejipari Dolgozók Független Demokratikus Szakszervezete 1990. december 1-jén alakult meg 51 fővel. A piacgazdaságra való áttéréssel párhuzamosan a szakszervezeti mozgalomnak is át kell alakulnia. Ne feledjük, hogy a nyugati országokban közel 100 éves a szakszervezeti mozgalom, mely már szép eredményeket könyvelhet el magának. Mi most kezdjük a demokráciának ezt a formáját megismerni és alkalmazni. A Független Szakszervezet — mint ahogy a neve is jelzi — független minden politikai párttól, szervezettől. Egyetlen és legfontosabb feladata az érdekvédelem és érdekképviselet a gazdasági célok elérése érdekében. 1990 decemberében csatlakoztunk a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájához. Szakszervezetünket a Cégbíróság bejegyezte, ezzel egyidejűleg a törvényességi felügyeletet a Nyíregyházi Városi Ügyészség látja el. Elsődleges célunk a kezdeti lépéseknél az érdekvédelem és érdekképviselet mellett az önsegélyezés alapjainak lerakása volt. Egy év távlatában reális eredményt értünk el ezen a területen. Tagságunk élet- és munkakörülményeinek javítása céljából negyedévenként élelmiszercsomagot osztottunk, ami kedvező visszhangra talált. Rászoruló tagjainak szociális segélyt, tanszersegélyt biztosítottunk. Közös döntés alapján a jóléti alapból egy videolejátszót vásároltunk, amely minimális kölcsönzési díj ellenében egyhetes időtartamra igénybe vehető. Az 1991. évre meghirdetett programunkból jelentős eredménynek könyveljük el az 1991. évre megkötött Kollektív Szerződésben a végkielégítés elfogadtatását, valamint az Érdekegyeztető Fórum megalakítását. Úgy ítéljük meg, jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk a vállalat vezetésével, és az Érdekegyeztető Fórumon belül működő többi érdekképviseleti szervekkel. Célunk nem a szervezetek számának gyarapítása, hanem a dolgozók érdekeiben elért vívmányok gyarapítása volt. Megalakulásunkkal megpezsdült a szakszervezeti élet, versenyhelyzet van kialakulóban. Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a dolgozók valóban választhassanak saját belátásuk szerint, hogy melyik szakszervezetre bízzák érdekképviseletüket. 1992. évi programunkban a leghangsúlyosabb feladatként a privatizációban való részvételt, a dolgozók érdekeinek legmesszebbmenőkig való képviseletét tűztük ki. Nem kívánunk a jövőben sem csatlakozni olyan országos problémák miatti sztrájkfelhívásokhoz, amely a vállalat gazdálkodásvitelében, stratégiai elképzeléseinek megvalósításában a dolgozók kárára hatnának. Aktív részeseivé akarunk válni a munkahelyünkön alakuló demokráciának. Befejezésül sok sikert és jó egészséget kívánunk a vállalat összes dolgozójának. TEJIPARI DOLGOZÓK FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETÉNEK ÜGYVIVŐ TESTÜLETE ÉS TAGSÁGA