Szabolcsi Építők, 1971 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
7/ / 4 SZABOLCS MEGYEI AHAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1971. JANUÁR HÓ A jövőben magasabb szinten végezzük a szakszervezeti munkát A vállalat központi kultúrtermében 182 szakszervezeti küldött jött össze hogy meghallgassa a vállalat szakszervezeti tanácsának kétéves tevékenységéről szóló beszámolót és megválassza az új 51 tagú szakszervezeti tanácsot és a 15 tagú szakszervezeti bizottságot. Az elnökségben foglalt helyet Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Fenyvesi János, az Építők Országot Elnökségének küldötte, Lencsés János, az építők megyei szakszervezetének titkára, Szabó Gyula, a pártbizottság titkára, Erdei András, az szb. titkára, Márki János igazgató, Bezerédi Antal, a párt végrehajtó bizottsága tagja, Kádár Istvánná központi dolgozó, Kiss Imre és Vigh István brigádvezetők. A növekvő feladatok megoldására úgy igyekeztünk kialakítani elképzeléseinket, hogy minden szinten megfelelő érdekképviselet biztosítva legyen. Az elmúlt 2 évben a szakszervezeti feladatot 236, brigádbizalmival, 28 főbizalmival, 13 munkahelyi bizottsággal, 51 tagú szakszervezeti tanáccsal és széleskörű aktíva hálózattal végeztük. Az eredményesebb munka érdekében javítottuk, csiszoltuk munkamódszereinket, minden szinten emeltük a testületi vezetés színvonalát, aktívabb munkára serkentettük a munkahelyi bizottságok tevékenységét. Ezzel elértük, hogy tisztségviselőink megfelelő partnereivé váltak a gazdasági vezetésnek. Ez éreztette hatását mind az emberek nevelésében, mind a gazdasági munka segítésében. Az aktívabb szakszervezeti munka éreztette hatását az üzemi demokrácia szélesedésében. A dolgozók mind nagyobb arányban vesznek részt a közügyek intézésében, a társadalmi, gazdasági és a kulturális életben. E tevékenység kidomborodik ma már minden szinten, a rendszeres testületi üléseken, taggyűléseken, termelési tanácskozásokon. E kedvező fejlődés mellett még van sok javítani való. Nem minden esetben érvényesül még a tagság véleményének előzetes kikérése a feladatok megoldásához. Ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a bizalmi értekezletek, a munkahelyi és műhelybizottságok üléseinek rendszeresebb megtartására, hogy a tagság fokozottabb aktivitással kapcsolódjon be a vitába és a vezetésbe. Tisztségviselőinknek bátrabban kell élni jogaikkal, az ellenőrzés lehetőségeivel. De ugyanakkor mozgósítaniuk kell a dolgozókat a joggyakorlásra és a kötelezettség teljesítésére is. Bezerédi Antal, a küldöttértekezlet levezető elnökének megnyitó szavai után Erdei András, a szakszervezeti bizottság titkára mondta el kiegészítését. Eredményes tevékenység Tisztelt küldöttértekezlet! Kedves elvtársak! — A mai küldöttértekezleten számot kell adni arról, hogy az 1969 februárban megtartott küldöttértekezlet óta mit végeztünk, milyen eredményeket értünk el, hogyan hajtottuk végre az akkor hozott határozatokat — figyelembe véve az MSZMP IX., a SZOT XXI, az Országos Építők Szakszervezete XXX. kongresszusi határozatokat is. — Sokrétű feladatainkat úgy kellett megoldanunk, hogy hatásában, módszerében elősegítse a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit mozgalmi és gazdasági vonalon egyaránt. Ki kellett alakítani azokat a szervezeteket, amelyek a gazdasági vezetéssel minden szinten biztosítani tudják a partnerszerepet, az együttműködést a közös feladatok érdekében. — Munkánkat alapvetően az a kettős cél határozta meg, amelyet az MSZMP Politikai Bizottság 1966. V. 10-i határozata szabott meg: — szervezni, nevelni, mozgósítani a dolgozókat a szocializmus építésének meggyorsítására; — biztosítani, védelmezni a dolgozók törvényekben előírt jogait. Jelentős feladat volt a 44 órás munkahétre való áttérésnek előkészítése, magyarázása és végrehajtása. Ugyancsak nehéz feladatot jelentett az új vállalat megalakulásával kapcsolatos problémák megoldása is. Hogyan sikerült megvalósítani feladatainkat ? — Többé, kevésbé eredményes volt minden szinten a szakszervezet munkája. Fejlődtek kapcsolataink a gazdasági vezetéssel, ami kedvező hatásként jelentkezett mindkét fél részéről. Eredményesebb munkánk végzéséhez nagy segítséget kaptunk a vállalat pártbizottságától, az építők megyei bizottságától és a vállalat más társadalmi szerveitől. Ezután a beszámoló témánként foglalta össze a szakszervezeti munka tevékenységét: — az anyagi érdekeltség, a bérezés, valamint a termelést segítő szakszervezeti munka; — a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása; — az agitáció, propaganda és a kulturális munka; — a szakszervezeti munka szervezeti erősödése és az anyagi helyzet. A fentieket elemezve az alábbi megállapításokat tette: A hatáskörök növekedésével nőtt a felelőssége az alapszervezeteknek a tervezésben való résztvétellel, amely korábban nem volt kielégítő. Alkalmi munkabizottságokkal vizsgáltatta meg a véleményezésre kerülő terveket — különös tekintettel a dolgozókat érintő kérdésekre. (Létszám, bérpolitika, területi megoszlás, műszaki szervezés.) Csak megfelelő javaslattal ellátott tervek kerültek a szakszervezeti tanács elé véleményezésre. Sikeres évkezdés Kemény, hideg idő köszöntött az új évre. A gondosan téliesített munkahelyeken a hideg ellenére is sikeresen kezdődött 1971 év termelési munkája. Erről beszélgettünk Seres Antallal, a termelési főosztály vezetőjével. A vállalat arra törekedett, hogy a munkahelyek téliesítésével a minimálisba csökkentse a fagyszabadságot. Ez zömében sikerült. Csupán Mátészalkán és Sátoraljaújjhelyen van némi nehézség a foglalkoztatottság terén. Mátészalkán ezt rövidesen sikerül megoldani a kétszer 42 lakás építésének folytatásával. Az újhelyi dolgozóknak pedig Nyíregyházán biztosítanak munkát. Az új évet az elmúúlt évről áthúzódó beruházások munkáival kezdtük. Nyíregyházán főleg az Északi Alközpont lakásépítkezésénél, a hullámpapírdoboz és zsákgyárnál, valamint néhány kommunális építkezésnél dolgoznak többen. A jó téliesítés nyomán folyamatosan halad a munka a Szabolcs Szálló, a pártszékház, a posta plusz 30 lakás, a kenyérgyárnál, az ABC áruháznál, a kórháznál, a gumigyár szociális épületének és üzemcsarnokának építésénél. A vidéki munkahelyen, Záhony és térségében, a kisvárdai kórháznál és a kenyérgyárnál, a mátészalkai almatároló befejező szakaszánál, a lakások és a MOM építkezésénél. Az év első heteinek termelési eredménye azt mutatja — bár a hideg erősen befolyásolja a munkát — biztató a kezdet. Lehetőséget teremt ara, hogy az áthúzódó beruházások határidőre kerüljenek átadásra. A jövedelmek alakulása Ezután a beszámoló a termelés néhány problémájával és a dolgozók bérezésének alakulásával foglalkozott. Megállapította: a vállalat az elmúlt 2 évben átlagosan 14 százalékos fejlődést ért el, ami jóval meghaladja az országos átlagot. Új igazgató és főmérnök került a vállalat élére, amely bizonyos mértékig kihatott az összműködésre. De legsúlyosabb a természeti katasztrófa, az árvíz volt. Ez 15 millió forint értékű termelés kiesést okozott. Nagyban nehezítette a termelést a sokszor jelentkező anyaghiány is. A dolgozók keresetének alakulása kedvező képet mutat. A bérfejlesztést a kollektív szerződésben rögzítették. 1969-ben 2,6 1970- ben 3,9 százalékos bérfejlesztés lett előirányozva. Ezzel szemben a tényleges eredmény 1969-ben 4,4, míg 1970-ben 6 százalék volt a dolgozók átlagkeresetének a növekedése. Ám ennek két oldala van. Egyrészt kedvező, hogy 1431 forinttal emelkedett a dolgozók átlagbére 1969-hez viszoszonyítva. Másrészt kedvezőtlen, mert a bérfejlesztés teljes egészében a nyereség terhére valósították meg. Ezért alacsonyabb részesedés kifizetése várható ebben az évben, mint a korábbi években volt. Ezt követően a szakszervezet termelést segítő munkájával foglalkozott a beszámoló. Hangsúlyozta a szakszervezet termelés agitáció szélesítésével, a szocialista versenymozgalom tartalmának növelésével, a szocialista brigádmozgalom segítésével jelentősen hozzájárult a vállalat termelési eredményeinek alakulásához. 1969-ben 398 brigád 3256 taggal, 1970-ben 465 brigád 3896 taggal vett részt a versenyben. A szocialista brigád címért 1969-ben 226 brigád 2208 taggal, 1970-ben pedig 316 brigád 2670 taggal harcolt a megtisztelő cím elnyeréséért. A verseny során különösen kiemelkedő eredmények születtek a Lenin Centenárium, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, valamint a MSZMP X. kongresszusa tiszteletére tett vállalások teljesítésében. A szocialista verseny- és brigádmozgalomban résztvevők, a különböző termelési egységek jó munkájuk jutalmául az erkölcsi elismerésen túl anyagi megbecsülésben is részesültek. 1969-ben 233 800 forintot, míg 1970-ben 389 700 forint jutalmat fizetett ki a vállalat vezetősége. Ezzel párosult a „Kiváló dolgozó” kitüntetések adományozása is. 1969- ben 260, 1970-ben 330 dolgozó kapta meg ezt az elismerést. E tények azt bizonyítják: dolgozóink jó munkájának gyümölcse megfelelő anyagi elismeréssel is párosult. Ám a beszámoló azt is hangsúlyozta, hogy a szocialista verseny- és brigádmozgalommal való foglalkozás még ma sem kielégítő. A szakszervezet sem tett meg mindent ennek érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) A küldöttek figyelmesen hallgatják a beszámolót. 1970. év eredménye Befejeződött az 1970-es gazdasági év. Az előzetes adatok szerint kedvezően alakult a vállalat termelési eredménye. Fővállalkozói szinten a 820 milliós tervet 864,2 millióra teljesítette, ami 105,4 százaléknak felel meg. Az árbevétel is kedvező képet mutat. 830 millió volt a bevétel, ami a tervezetthez viszonyítva 105,7 százalékos eredményt jelent. A termelékenység — sajnos — az év végére sem érte el a tervezetet — bár a 99,4 százalékos teljesítés, a korábbi hónapokhoz mérve jó eredménynek számít. Az átlagbér a tervezetnél magasabb szintre emelkedett, s elérte az egy munkásra eső 25 053 forintot. Ez éves viszonylatban, közel 6 százalékos béremelkedést mutat. A béralappal való gazdálkodás is sokat javult az év végére, de a termeléshez viszonyítva 10 százalékkal még így is meghaladta az eredeti tervet. Lakásátadási tervét teljesítette, illetve túlteljesítette a vállalat. Az év végére tervezett 561 lakás helyett, 568 lakás lett átadva, ami 115,9 százalék teljesítésnek felel meg.