Szabolcsi Építők, 1977 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

szabolcsi A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1977. év kezdete kétségtelen, az 1976-os év rendkí­vül nehéz volt. Sok olyan tényező ját­szott közre — a termékösszetétel, a beruházások nem megfelelő előkészí­tése, az új szabályzók alkalmazása, hogy csak néhányat említsünk, ame­lyek megfeszített erőt, energiát kí­vánt vezetőktől és dolgozóktól egy­aránt. Az előzetes felmérések és szá­mok­ ismeretében ma már elmondhat­juk: a jó munka, a közös erőfeszítés meghozta gyümölcsét, a vállalat ered­ményesen zárta az 1976-os évet, ami­ért elismerés illeti az egész kollek­tívát. Ha az előbb azt írtuk, hogy rendkí­vül nehéz volt az 1976-os év, akkor most úgy fogalmazhatunk: 1977-ben még nehezebb év előtt állunk, hiszen a fejődésben nem állhatunk meg. Az ötödik ötéves terv vállalati célkitűzé­se szép fejlődést, boldogabb jövőt ígér, de a sikerért, a boldogulásért vala­mennyiünknek meg kell dolgoznunk. Mégpedig az eddigieknél többet, job­bat adva a megyének, a népgazdaság­nak. Ennek érdekében határozottabb intézkedés szükséges anyagi és szelle­mi értékeink kiaknázására, az össze­hangoltabb munkára. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetése részéről már az elmúlt évben történt olyan kezdeményezés — szer­vezeti elképzelés, jobb anyagi ösztön­zés, a politikai nevelőmunka javítása —, melynek végrehajtása 1977. évben, de távlatában is nagyobb lendületet adhat, szervezettebbé teheti a muu­­­kát, és olyan légkört teremthet a dol­gozók körében, ami ösztönzőleg hat a kezdeményezésre, a szocialista ver­senymozgalomra, az egyéni és kollek­tív munkavállalásokra. Természetesen sok múlik azon is, hogy kezdjük az évet, milyen lendüle­tet tudunk biztosítani az év első mun­kanapjától kezdve. Ma már bizonyí­tott tény: ha az év elejétől folyama­tossá tesszük a munkát és nem olyan tessék-lássék módon dolgozunk, akkor jó alapot teremthetünk az egész éves egyenletes munkához. S ez a legfőbb cél! Igaz, a télen végzett munka viszony­lag nehezebb, az időjárás is befolyá­solhatja, de a mai téliesítési lehető­ségeinket tekintve nem okozhat na­gyobb gondot. Rendelkezésre állnak a hőterm­elő-berendezések, melegítők és a védőitalok. Erről tanúskodnak Nyír­egyházától Záhonyig, Nyírbátortól Fe­hérgyarmatig a munkahelyek, ahol az év első munkanapjától kezdve lendü­letesen dolgoznak az építők. Több munkahelyen járva megelégedéssel vettük tudomásul, hogy az emberek gondolkodása is sokat változott. A sze­szélyes, hideg időjárás közepette is azt keresik, hogyan és milyen módon lehet a termelést folyamatossá tenni. Tanúi voltunk, amikor maguk a dol­gozók tették szóvá a művezetők, épí­tésvezetők mulasztását az építőanya­gok, munkaeszközök hiányát illetően. A vállalat dolgozóinak többsége mindinkább felismeri a társadalmi és az egyéni érdek összefüggéseit és egy­re­ jobban, fegyelmezettebben dolgozik. Ezt kell továbbra is erősíteni, hiszen csak a munkaidő teljes kihasználása, a fegyelmezett munka, a kölcsönös együttműködés, a munka- és üzem­­szervezés fejlesztése alapozhatja meg jól az 1977. évi feladatok sikeres tel­jesítését. De szólnunk kell arról a tar­talék erőről is, ami a szocialista ver­seny- és brigádmozgalomban rejlik. A példák tömege bizonyítja azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozók egy-egy nevezetes évforduló tiszteleté­re indított munkaverseny során elér­tek. Ez évben is, nem ünnepelhetjük méltóbban a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulóját, mint azzal, hogy nagyszerű munkafelaján­lások és teljesítések születnek céljaink érdekében. 3» „VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1977. JANUÁR HO Előzetes tájékoztatás az 1976. évi vállalati terv teljesítésének tapasztalatairól és az 1977. évi előirányzatokról Az új esztendő első termelésirányító ér­tekezletén vette számba a vállalat vezető­sége az 1976. évi terv teljesítésének ered­ményeit. Ez az összegezés természetesen előzetes adatokra támaszkodik és különö­sen a gazdálkodás tényleges színvonala te­kintetében csak tájékoztató jelleggel tör­ténhetett meg. A rendelkezésre álló ada­tok azonban mégis alkalmasak arra, hogy röviden összefoglaljuk a tanulságokat és legalább fő irányaiban körvonalazzuk 1977. évi teendőinket. Először utalnunk kell azokra a legfon­tosabb elhatározásokra, amelyek köré cso­portosítottuk az 1976. évi célkitűzéseket. A vállalásnak eleget tettünk A vállalatra ható és már több alkalom­mal ismertetett különböző tényezők, amit egy évvel korábban úgy fogalmaztunk, hogy az adott körülmények között legfon­tosabb feladatunk a tárgyi, tehát szerződé­ses kötelezettségeink lehetőleg egyre üte­mesebb végrehajtása és ehhez közvetlenül kapcsolódóan a vállalati gazdálkodás biz­tonságát szolgáló megfelelő nagyságú ár­bevétel teljesítése. Bizonyosak voltunk ab­ban, hogy e két legfontosabb feladatunk megvalósítására irányuló erőfeszítés egy­részt szükségszerűen maga után vonja az egyéb tervmutatók fejlődését, másrészt megteremti a lehetőségét az elhatározott öelterlesztésnek, általában az ötödik ötéves terv jó indításának, a folyamatosabb és egyre erőteljesebb kibontakozásnak. Bár több nehézséget figyelembe vettünk az éves tervkészítésnél, de menet közben újabb gondok is adódtak. Ezek között kell megemlítenünk a munkaerőhelyzet javu­lásának elmaradását, a soron kívül vég­zendő budapesti építési feladatokat, de azt is, hogy az év második felére előirányzott fontosabb beruházások, így elsősorban­ az ungvári szálloda építése nem kezdődhetett meg. Ha mindezek után értékeljük elmúlt évi tevékenységünket, akkor örömmel és nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg: összességében kedvező eredmények szület­tek. Első helyen kell emlékeztetni arra, hogy a szerződéses kötelezettségeket — jelen­téktelen mennyiségű és nagyságrendű ki­vételtől eltekintve — rendre teljesítettük. Közülük is kiemelkedik az éves lakás­tervnek 262 darab lakással történő túltel­jesítése, valamint az, hogy a 43. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat alvállalkozójaként az óbudai iskola, óvoda, bölcsőde létesít­ményeit rövid idő alatt, az átlagosnál jobb minőségben sikeresen átadtuk a beruházó­nak. Kedvezőnek mondható az is, hogy az év végére számos létesítményen biztosítottunk olyan műszaki készültségi fokot, melyek lehetővé teszik a folyamatos termelést. Vi­lágosan következik ezekből a termelési si­kerekből, hogy az árbevételi előirányzatot meghaladó tényszám alakult ki, az építés­­szerelési termelési értékünk 900 millió fo­rint fölé került. A tapasztalt létszámcsök­kenés ellenére a termelékenység növelésé­vel ellensúlyozni tudtuk a kivitelezési ter­mékösszetétel romlását. A vállalat bérszínvonal-emelkedése je­lentőssé vált és megközelítette a 6 száza­lékot. Igaz, hogy ebben a bérfejlesztésben szerepet játszott a központi bérpreferencia is, amelynek elnyeréséhez a vállalati ter­melékenységnek emelkednie kellett és je­lentős mennyiségű egészségügyi-oktatási jellegű létesítmény kivitelezésében — kü­lönösen Budapesten — kellett meghatáro­zott termelési értéket elérni. Előzetes számításaink szerint — össze­függésben a befejezett árbevétel növeke­désével — a tervezettet kis mértékben meghaladó gazdasági eredmény, nyereség kialakulása várható. Ez a helyzet nagy­mértékben elősegíti a következő évek fej­lesztési törekvéseinek megalapozását. A kedvező tapasztalatok mellett az előzetes értékelés lehetőséget ad néhány tanulság megfogalmazására is. Egyértelműen megállapítható az, hogy a beruházások előkészítésének folyamatába a kivitelezőnek egyre határozottabban, rend­szeresebben és igényesebben kell beleszól­ni. Törekedni kell arra is, hogy az egyes termelőegységek és munkahelyek felelőssé­ge egyre aktívabban kibontakozzon az át­adási erőfeszítések megtételében, a kivite­lezési és termelésszervezési előfeltételek megteremtésében, vagy a különböző esz­köz-átcsoportosítások hatékonyságában. Nem szabad megfeledkezni az árbevételek és az átadási kötelezettségek megoszlásá­nak egyenletességéről és folyamatosságá­ról. Gondoskodnunk kell a gazdálkodási adatok és különösen a költségalakulás meg­felelő időben és kellő alapossággal történő elemzéséről. Az 1976-ban létrehozott műszaki-gazda­sági eredmények általában jól szolgálták az 1977. évi célkitűzések helyes megfogal­mazását és az előirányzott feladatoknak a kívánt színvonalon igényelt végrehajtását. Az 1977. évi végleges terv készítése a kö­vetkező hetek tennivalói közé tartozik. Ezért e helyen csak azokról a céljainkról szólunk, amelyek alapvetően befolyásolják a vállalat termelési és gazdálkodási tevé­kenységét. Az már bizonyos, hogy a kivitelezési ter­mékösszetétel 1977-ben sem fog javulni­ , cím­melyest tovább mérséklődik a házgyá­ri panelszerelés aránya, de néhány közepes méretű ipari beruházás megkezdésére sor kerül. Ez a körülmény közvetlenül arra készteti a vállalat minden szervezetét és dolgozóját, hogy a termelési érték és a gazdasági eredmény növelését a szervezés­sel biztosítható termelékenységemelkedés­sel hozza létre. Tovább kell keresni és ki­dolgozni azokat a módszereket, amelyek révén egyrészt időben elháríthatók a ter­melési folyamatot akadályozó körülmé­nyek, másrészt növelhető az élőmunka, te­hát a termelő, az új értéket ténylegesen előállító munka ésszerű kihasználásának hatékonysága. Többet és tudatosabban kell foglalkozni az építéstechnológiai folyama­tok részletes előkészítésével és e folyama­tok tételes, kis egységekre is felbontott, ap­rólékos megszervezésével. A központi és a munkahelyi műszaki előkészítés színvo­nalának emelésével, az építéshelyi organi­zációs elképzelések rendszeres felülvizsgá­latával gondoskodni kell arról, hogy fe­lesleges anyagmozgatás, várakozás, techno­lógiai ütközés ne fecsérelje el a tényleges termelőmunkára előirányzott munkaidő­­alapot. A munkahelyeken olyan feltétele­ket kell teremteni, hogy dolgozóink szak­értelme és fizikai ereje teljes egészében az új értékek létrehozására összpontosulhas­son. A termelékenység növekedése A vállalati termelékenység emelkedését mintegy 5 százalékban lehet meghatároz­ni — változatlan áron —, de ennek telje­sítése az adott termékösszetétel mellett csak az előzőekben említett alapvető szer­vezési elv tudatos végrehajtásával követ­kezhet be. Óbudán egy 16 + 4 tantermes iskola épí­tését kell befejeznünk, az új Lipótváros­ban pedig ez évi kezdéssel és befejezéssel óvodát, bölcsődét és ABC-áruházat kell kiviteleznünk. Lakásátadási előirányzatunk 827 darab, az év második felében már szá­molnunk kell azzal, hogy a Jósavárosból az Északi nagykörútra és a Rákóczi utca térségére helyeződik át a lakásépítési súly­pont. Jelentős lakásépítési feladatunk bon­takozik ki — bár kohósalakblokkos tech­nológiával — Nyírbátorban is. A megye által kiemelt beruházásként ke­zelt oktatási és egészségügyi létesítmények kivitelezési ütemét gyorsítanunk kell, és amennyiben alvállalkozói, vagy szállítói késedelmek nem akadályozzák munkánkat, a szerződésben meghatározott 1978. évi be­fejezési határidőt erre az évre kell előre­hoznunk Nyírbátorban és Kisvárdán új gyermeknevelési központok építését kezd­jük meg. A korábban megkötött szocialista együtt­működési szerződés értelmében meg kell oldanunk a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyáregységének befejezését a harmadik negyedév során. Fel kell készül­nünk néhány újabb ipari, vagy ipari jel­legű mezőgazdasági rendeltetésű beruhá­zás megkezdésére. Ezek között említhetjük meg az Egyesült Izzó kisvárdai és hajdú­nánási gyáregységét,­­a nyírbátori Csepel szerszámgyár bővítését, a nyíregyházi papírgyár és a HAFE újabb beruházásait, valamint a Szamos menti Állami Gazda­ság mátészalkai hűtőtárolóját és a fehér­­gyarmati szarvasmarhatelepet. További erőfeszítéseket kell tennünk az Újpesti Gyapjúfonó újfehértói üzemének gyorsított ütemű kivitelezésére és a máté­szalkai 2000 vagonos siló szerkezetépítési feladataira. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy tárgyi kötelezettségeink jelentősek és va­lóban meghatározzák a vállalat termelési tevékenységének arculatát, a termelésirá­nyítás és a gazdálkodási feladatok jellegét. 5 százalékos termelésnövekedés A vállalati programhoz való megfelelő igazodással a vállalati termelési volumen mintegy 5 százalékkal fog növekedni és ez ki fog fejeződni a befejezett árbevétel ala­kulásában is. Bizonyosra vehető, hogy az építés-szerelési termelési értékünk — 1977. évi árakon — megközelíti, vagy eléri az egymilliárd forintot. Ehhez az építés-sze­relési nagyságrendhez mintegy 110—120 millió forint nagyságrendű ipari termelés tartozik. A vállalati ötödik ötéves terv elfoga­dott célkitűzésének megfelelően az 1977. évi bérszínvonal emelkedését — a kollek­tív szerződésben később meghatározandó arányokban és módszerekkel — 5,5—6 szá­zalékkal irányozzuk elő. A bérgazdálkodás fejlesztése, a teljesít­ménybérezés szocialista elveinek hatéko­nyabb érvényesítése érdekében 1977-ben teljes körűvé válik a korszerű, összevont munkanormák alkalmazása. Az említett bér­emelésnél magasabb százalékot fog je­lenteni a közvetlen és tényleges alapbére­sítés mértéke. Az 1977. évi termelési és gazdálkodási feladataink sikere érdekében az év első hó­napjaiban néhány olyan szervezeti változ­tatás végrehajtását rendelte el a vállalat vezetősége, melyek a feladatok és a fele­lősség ésszerűbb megoszlását, következés­képp az ütőképesebb műszaki-gazdasági te­vékenységet szolgálják. E szervezeti válto­zásokkal együtt, de azoktól függetlenül is szabályozni fogjuk a fontosabb vezetési, ellenőrzési és döntési folyamatokat, ezzel az eddigieknél jobban fogunk igazodni a megváltozott műszaki-minőségi és közgaz­dasági követelményekhez. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a vál­lalati kollektíva képes megbirkózni az 1977. évi előirányzatokkal. A lelkes és ál­dozatkész munkán, valamint a vállalatnál már kialakult gyakorlati módszereken kí­vül szükséges azonban az, hogy a vezetői alaposság, a vezetői tudatosság és a veze­tési ismeret fejlődjön minden szinten, ezen keresztül teremtsék meg az üzemi demok­rácia ismert és új fórumainak hatékony működését, hasznosítsák a versenymozga­lomban is meglévő jelentős tartalékokat, egyben a leggondosabb szervezéssel ké­szüljenek fel a vállalati programban rész­letesen meghatározott készültségi fokok maradéktalan teljesítésére. Somorjai Béla műszaki igazgatóhelyettes

Next