Szabolcsi Építők, 1980 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
VILÁG .PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!" A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAW, XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 1,50 FT 1980. JANUÁR HŐ Öt építőipari vállalat között Munkamegosztás — együttműködés Öt kelet-magyarországi kivitelező vállalat társasági szerződéséről. 1978. május 2-án Debrecenben tartotta első igazgatói ülését a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat, a Hajdú megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Keletmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat együttműködési tanácsa. Felismerve a lehetőséget Az egy földrajzi körzetben működő vállalatok, felismerve a területi munkamegosztásból, az egymást kiegészítő tevékenység igénybevételéből, az eszközök koordinált, gazdaságosabb kihasználásából adódó lehetőségeket, elhatározták, hogy a körzetben jelentkező építési igények, valamint a meglévő építőipari kapacitások közötti összhang elősegítése, a minőségi színvonal emelése, az építés korszerűségének fokozása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, a készletgazdálkodás ésszerűsítése, s mindezek által a vállalatok gazdálkodási eredményeinek javítása érdekében a továbbiakban szorosabb együttműködést fognak megvalósítani. Az azóta eltelt több mint másfél év alatt más együttműködő szervezetek tapasztalatait is figyelembe véve tudatosan bontakoztatták ki a vállalatok az együttműködés lehetőségeit, szakirányait, feladatait. Ma már konkrét eredményekről is lehet beszámolni annak ellenére, hogy a végleges társasági szerződés csak a kísérleti együttműködés után, 1979. december 13-án került aláírásra. Ez az okmány már kötelezi is a célként meghatározott témákban a vállalatokat egymás működési körülményeinek figyelembevételére, segítésére valamennyi területen gazdasági döntéseiknél. A munkamegosztás elsősorban a nem egyidőben jelentkező, csúcsigények egymás által is segített kielégítésén, munkaerők, gépek, termelési eljárások kölcsönös rendelkezésre adásán és hasznosításán alapulnak. Elkészített programok Az elmúlt időszakban többnyire vezetői szintű egyeztetések, programmeghatározások és döntések születtek. Az együttműködő vállalatok igazgatói 8 esetben, igazgatóhelyettesek 5, gépesítési osztályok vezetői 4, az anyagosztályok vezetői 3, személyzeti osztályok vezetői 3, munkaügyi osztályok vezetői 1 alkalommal egyeztették terveiket, munkamegoldásaikat, és adtak kölcsönös segítséget egymás munkájához. 1979. május 10-én már konkrét együttműködési program készült a gépesítés, szállítás területére, mely elsősorban az építő gépek és alkatrészek cseréjére, a személyszállítás negyedéves egyeztetéseire, a téliesítési tervek kölcsönös egyeztetésére, a gép szabad kapacitások egymás részére történő rendszeres megküldésére, a távolsági fuvarok egymás részére történő jelzésére, a földmunkagépek cseréjére, közös tmk- és gépjavító bázis létrehozására készülő tanulmány elkészítésére, a gépészeti dolgozók bérezési rendszerének egységesítésére, az ÉPGÉP-pel és az ÉGV-vel kialakított kapcsolatok közös rendezésére stb. vonatkoztak. Célként tűzték ki a vállalatok egy budapesti közös tranzittelep, illetve egy kihelyezett ÉPTEK- telep létrehozását. Ezek az anyagellátásban, egymás készleteinek időszakonkénti igénybevételével, s elsősorban a biztonsági készletek csökkenthetőségével és ésszerűbb készletfinanszírozással járna. E kérdésben a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat megoldásában már konkrét előrelépések is történtek. Nagy jelentőségű együttműködési terület van a létszámcserékkel kapcsolatosan kialakítható munkacsúcsok levezetésének lehetőségében. Oktatási központ létrehozása Az elmúlt évben már több esetben egyeztették a vállalatok a korábban párhuzamosan folyó oktatást, továbbképzést, s folyamatban van az öt vállalat gondozásában egy kihelyezett oktatási központ létrehozása. Az oktatási programokat az együttműködő vállalatok rendszeresen kölcsönösen megküldik egymásnak. Elhatározás született arra vonatkozóan, hogy a szabad kapacitásokat egymás részére a vállalatok felajánlják és egyeztetik különböző területeken a vállalkozási munkavégzési nehézségeket, figyelembe véve az egyes vállalatok szakmai felkészültségét, s profilfejlesztési szándékát. Egységesíteni szándékoznak az együttműködő vállalatok a szerződés mechanizmusát, különös tekintettel az alvállalkozói igényekre. A társasági szerződés az együttműködés továbbfejlesztése érdekében már szervezeti formát is meghatároz, melyben a koordinátori csoport működtetése biztosítja a feladatok megoldására szervezendő állandó, illetve eseti munkabizottságok összehangolását. Az együttműködési társaság legmagasabb szerve az igazgatói tanács, amelyben minden együttműködő vállalatot egyenlő szavazati jog illet meg. A vállalatok közötti együttműködésnek a kezdeti lépéseit indította el az 1979. év végén aláírt együttműködési társasági szerződés. A jövőben e koordinációs munkára a szigorodó gazdálkodási körülmények között fokozott szükség van. Kölcsönös érdekünk az, hogy a munkamegosztásban, az együttműködésben rejlő eredményeket saját magunk, és egymás hasznára is kiaknázzuk. Ehhez viszont az szükséges, hogy bármely szaktémában a vállalat minden szervezete, személye is a kezdeményező, a kölcsönös körülményeket figyelembe vevő megoldásokat szervezzen még akkor is, ha az a megszokott munkamódszertől eltérő, vagy nagyobb egyéni áldozatokat kíván. Dr. Béres Géza gazdasági igazgatóhelyettes 1979 előzetes eredménye Sikeres évet zártunk Előrehozott értékeléssel — bár még nem mérlegbeszámoló pontossággal — készült el az a számvetés, melynek eredményeképpen kimondhatjuk, hogy vállalatunk 1979. év végével sikeres gazdasági évet zárt le. A feszített tervek ellenére maradéktalanul eleget tett a vállalat minden szerződéses kötelezettségnek. A kiemelt feladatok jó minőségben és határidőben lettek végrehajtva — a beruházóink megelégedésére. Nemcsak hazai, de nemzetközi elismerést is jelentett az ungvári szálloda átadása. A budapesti építési kötelezettségeinknek a kitűzött céloknak megfelelően tettünk eleget és jelentős a lakásépítés helyzete is. A múlt évhez viszonyítva 122,8 százalékos a lakásátadás, a tervezett 1004 lakás helyett 1072 lakást adott át a vállalat. Nyolc hónapos építési átfutási idővel átadtuk a nagyon korszerű, több mint 30 millió forint értékráfordítással készült lakatosüzemünket. Körülbelül 1 milliárd 216 millió forintos árbevételt értünk el. Az építés-szerelési saját termelési érték vonatkozásában tervünket túlteljesítettük. Az építés-szerelés a múlt évhez viszonyítva 8,4 százalékos volumennövekedést jelent. Jelentős a segédüzemi termelésnek 115 százalékra történő növekedése — a lakatosüzem átadása és emiatt kiesett munkaidő ellenére is. Termelési feladatainkat 98,4 százalékos vállalati létszámfelhasználással oldottuk meg, melynek következtében az egy teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó ÉPSZER saját termelési érték 110,1 százalékra növekedett. Nagyon jelentős az egy fő ÉPSZER foglalkoztatottra jutó ÉPSZER termelési érték növekedése, a múlt évhez viszonyítva a 462 ezer forintos egy főre jutó értékkel 112,8 százalékra emelkedett. A tervezettet meghaladó a bér- és jövedelemfejlődés, hisz a vállalati bérszínvonalat 5,6 százalékra sikerült emelni. Az 1980-as év előkészítése szervezettebb, alaposabb munkát igényelt az egész gazdasági év során. Ennek következtében a jobb készletgazdálkodással, a gépi állóeszközeink színvonalának javításával, a gazdálkodási követelmények szigorodása ellenére is reális alapokkal indul a vállalat. Az 1979. év eleji készletek az év közbeni készletemelkedések ellenére a szigorúbb készletgazdálkodási követelmények és szervezések érvényre juttatása alapján normalizálódtak. A nagyon jelentős termelési feladatokat a készletek és a forgóeszközök változatlan szintje mellett sikerült megvalósítani. Mintegy 5 millió forinttal nagyobb évzáró befejezetlen állomány volt az év végén, mint a nyitó állomány. Ez lehetőséget adott arra, hogy az új munkák megfelelő kezdési értékével 1980. I. féléve is hasonlóan olyan ütemes legyen, mint az elmúlt időszak. A vállalati eredmény pontosítását a mérlegbeszámoló fogja igazolni, de a terven felüli árbevétel és az I—III. negyedévi, illetve a XI. hó végéig mért költségszintek azt igazolják, hogy a vállalat 1979. évi műszaki, gazdálkodási feladatait eredményesen teljesítette. Hit vár az új esztendőtől? Interjú Dancs Miklóssal az S-ös főép. vezetőjével Mint minden évben, ez esztendőben is számvetést készítünk. Megvonjuk a mérleget az elmúlt évről, alaposan elemezzük annak tapasztalatait, hogy ennek birtokában sikeresebben készüljünk az új esztendőre. Különösen fontos ez most, amikor lényegesen nagyobbak a követelmények a jobb gazdálkodás, a szervezettebb és termelékenyebb munka érdekében. Az új év első napjaiban erről folytattunk beszélgetést Háncs Miklóssal, az 5-ös főép. vezetőjével, aki az alábbi válaszokat adta kérdésünkre. — Azzal kezdem, hogy 1979- ben kiszélesedett működési területünk, mivel hozzánk csatolták Sátoraljaújhelyt. Így feladataink is megnövekedtek. A számszerű gazdasági eredményeinkkel elégedettek lehetünk. Termelési tervünket 148 millióra teljesítettük, amely 2 százalékos túlteljesítésnek, az árbevételt 149 millióra teljesítettük, ez 3,5 százalékos túlteljesítésnek felel meg. A termelékenység sajnos nem úgy alakult, ahogy elterveztük, alig haladta meg a 90 százalékot. Ez két tényezőnek tudható be. Egyrészt nem megfelelően használtuk ki — főleg az első félévben — a meglévő munkaerőket, sok volt a szervezetlenség, esetenként a kapkodás. Másrészt az építésvezetőségek között nem volt meg a rugalmas létszámátcsoportosítás. Bár a második félévben már javult a helyzetünk, tekintélyes célprémiumot fizettünk ki — 200 ezer forintot —, Tiszavasváriban összeszereltünk 2x30 lakást, Záhonyban 100 lakást, de a javulás nem volt olyan mértékű, mint ez a lehetőségeinkből adódóan joggal elvárható lett volna. Tanulságul szolgál ez az 1980. évben. Az 1979. évre meghatározott bérfejlesztést megvalósítottuk. — A főépítésvezetőségnek milyen feladatokat kell megoldania 1980-ban? — Az 1980. évi feladataink hasonló nagyságrendűek, mint az elmúlt évben volt. Előzetes tervünk 140 millió forint. Ám ha figyelembe vesszük a szigorú termelési és gazdálkodási szabályzókat, a megnövekedett követelményeket, lényegesen nehezebb évünk lesz. Ez évben különösen előtérbe kerül a lakásépítkezés és a kommunális létesítmények építése. Sátoraljaújhelyen 60 lakás épül, ugyanitt még ebben az évben át kell adnunk a Ruházati KTSZ üzemcsarnokát, a kórház szülészeti pavilonját, Záhonyban 131 lakást, Kisvárdán az oktatási központ keretében óvoda, bölcsőde, szintén Kisvárdán vendéglátó kombinát építése, az Egyesült Izzó konyha és étterem átadása, Ajakon 8 tantermes iskola építése, melyben már ez évben meg kell kezdeni a tanítást. Minden valószínűség szerint megkezdjük a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár további bővítését, de így lehetne sorolni tovább feladatainkat. A fentiekből is látható, olyan létesítményekről van szó, amelyeknek időbeni átadása jobb munkát, együttműködést igényel mindenkitől. — A megnövekedett feladatokat a követelményekhez igazodva milyen módszerekkel kívánják megoldani? — Mindenekelőtt a meglévő erőink gazdaságosabb kihasználásával, jobb munkaszervezéssel, a vezetési színvonal emelésével, a fegyelem szilárdításával. Minden termelőegységnél megköveteljük a jobb gazdálkodást, a felelősségteljesebb munkát. Más szóval a jó gazda gondosságával kell munkálkodnunk. Ez érvényes a fő építésvezetőtől a segédmunkásig. Ehhez persze fel kell számolnunk saját magunknál, minden vezetőnél és dolgozónál a még tapasztalható nyugalmat, nemtörődömséget. Az elmúlt év tapasztalata tanított meg bennünket arra, hogy az év első napjától az utolsóig egyforma szervezettséggel, okos előrelátással és teljes intenzitással kell dolgoznunk. Aki nem áll be a sorba, legyen az műszaki, alkalmazott, vagy fizikai, attól finoman fo (Folytatás a 2. oldalon) — Hogyan zárta az 5-ös főép az 1979. évet, milyen tapasztalatokat adott a következő időszakra?