Szabolcsi Építők, 1985 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Feladataink 1985-ben Az 1984. évi gazdálkodás érezhetően nagyobb erőfeszítéseket igényelt vállalatunk minden dolgozójától, mint a korábbi években. A vállalat feladatai, belső céljai mindig a megye, a népgazdaság, s a vállalat belső céljainak egyeztetése folytán lettek meghatározva, úgy műszaki, mint gazdasági vonatkozásban. E követelményrendszer 1985. évben sem változik, de normái, mértékei, s a vállalatirányítás és -gazdálkodás egész rendszere lényegesen megváltozó gondolkodásmódot igényel. Megváltozik a jövő években a vállalat irányítási rendszere, s ennek előkészületeit már 1985- ben el kell végezni. Gazdaságilag meg kell teremteni egy újabb érdekeltségi rendszernek az alapjait. A vállalkozáspolitikában, piacpolitikában és a vállalatfejlesztésben figyelembe kell venni a változó igényeket, ezekhez való rugalmas alkalmazkodást. Hozá kell szoknunk az egyre jobban kialakuló piaci helyzethez, versenypozíciókhoz, az igényeknek megfelelő gyorsabb váltásokhoz. A vállalatvezetés ezeket az általános követelményeket 1985-ben egy nagyon átgondolt, s munkavállalásokkal már részben kitöltött termelési programmal igyekszik alátámasztani. Ez ésszerűbb, logikusabb, szervezettebb és egyértelműbb munkavégzést tesz lehetővé minden dolgozó számára. Meghatározásra kerülnek január végére azok a kulcsfontosságú feladatok, amelyek kezelése alárendel más tevékenységeket. Ezek közül kiemelt helyen szerepelnek majd a VI. ötéves terv befejezése miatti tanácsi feladatok végrehajtásai, különös tekintettel a lakás- és kapcsolódó létesítmények határidőre történő kivitelezésére, továbbá a belföldi munkák közül meg lesz határozva 3—4 kulcsfontosságú létesítmény kivitelezése. A termelési volumenben és árbevételben nem lehet vállalatunknak visszalépni az 1,2 milliárdos nagyságról. A termelékenységnek csaknem 10 százalékos növekedését kell biztosítanunk. Létszámcsökkenést az új érdekeltségi rendszernek megfelelően erőteljes szelektálással, mintegy 4—5 százalékos mértékben nemcsak előirányozni, de végre is kell hajtani valamennyi területen. A vállalat egyenes érdekeltsége, hogy azok a dolgozók maradjanak továbbra is a vállalatnál, akik a vállalati célokért hajlandóak magasabb keresetekért jobb minőségű és hatékonyabb munkát végezni. A tervezés, a felelősségvállalás — nem kis kockázatvállalással — egyre inkább a vállalat belső ügye lesz. Ahhoz, hogy e felelősséget, de egyben lehetőségeket megvállaljuk, hogy az 1985. évi tervek végrehajtási feladatává tegyük, ahhoz a dolgozó kollektívák komoly, megfontolt tenniakarására és jobbító szándékára van szükség. Meg kell szabadulnunk a vállalat területén is a helyi érdekek túlhangsúlyozásától, fontoskodástól és minden olyan tevékenységtől, amely nem az alapvető vállalati célokat szolgálja. Ennek megfelelően szükséges javítani a költséggazdálkodást, minden anyagi kihatású tevékenységben, előbbre kell helyezni a gazdasági szemléletet, elemzést, szellemi és fizikai kapacitásaink jobb kihasználását. A keresetszabályozás új rendszerében az optimális programot csak úgy vállalhatja el a vállalat, ha szervezettségében, hatékonyságában, előrelátásában nemcsak 1985-ben, de 86-ban és 87-ben is meg tudja tartani növekvő eredményességét. Nagyon lényeges ennek érdekében a vállalat kapcsolati rendszerét, piacpolitikáját oly mértékben szervezni, hogy a folyamatos és logikus kapacitáskitöltés minden időszakban összhangban legyen a munkaerők, a dolgozók elvárhatóan fokozódó aktivitásának mértékével. Dr. Béres Géza gazdasági igazgatóhelyettes Vállalati tanács alakul A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése 1985-től a vállalatok irányítási formáit is lényegesen megváltoztatja. Különösen a nagyvállalatoknál lesz ez a változás jelentős, így a kivitelező építőiparban is. Vállalatunk — eddig még el nem döntött időponttól kezdve, de legkésőbb 1986-tól — a vállalati tanács által irányított vállalatvezetési formában fog működni. Már az is szélesíti a demokratikus vezetést, hogy a vállalati tanács létrehozása az előkészítő bizottság tevékenysége folytán széles, közvetlen munkahelyi demokratikus fórumok véleménye alapján kerül megválasztásra. A vállalati tanács széles körű, de 50-nél nem nagyobb létszámú vezetői testület. Tagjai: az igazgató, a vállalatvezetés képviselői és a dolgozók választott küldöttei, akiknek a száma a vállalati tanács létszámának legalább a fele lesz. A dolgozók küldöttei a vállalat minden jelentős területéről lesznek megválasztva. Az előkészítő munkát a szakszervezeti testületek bevonásával kell elvégezni, illetve külön jelölő bizottságokat kell létrehozni. Az igazgatói tanács működése, felelőssége a vállalat legjelentősebb kérdéseiben meghatározó lesz a jövőben; ilyenek a vállalati gazdaságpolitika, jövedelempolitika, vállalkozáspolitika, piacpolitika, beruházáspolitika kérdései, szociális, szervezeti és egyéb jelentős döntések Vállalatunk kisvárdai betonkeverő üzemében a lakosság megrendelésére is gyártunk betont Új találmány Megrendelték a sörtebetont Remény van arra, hogy 1985 elejétől sorozatban gyártják a sörtebetont. Vállalati és népgazdasági szempontból egyaránt nagy jelentősége lesz a gyártásnak. A SZÁÉV mérnökének, Kalocsai Istvánnak a találmánya ez a nagy szilárdságú beton. A feltaláló a népi hagyományokat, a régi technológiákat és a mai gazdasági, műszaki elvárásokat is figyelembe vette az eljárás kidolgozásánál. A kivitelezés és az alkalmazás természetesen kollektív munka eredménye. Elméleti meggondolás alapján az alaki tényezők javítása maga után vonta a hátrányok megszüntetését. Az elvégzett kísérlet eredménnyel járt. A lényeg: az elemi acélszálak spirál nyomórugó alakzatúak lettek. A szálak alakjának helyes megválasztásával, menetemelkedés-beállításával a kész beton valamennyi műszaki paramétere lényegesen javult. Nőtt a beton nyomó, húzó, nyíró és hajlító szilárdsága. Ezek közül legjelentősebb a húzó és hajlító szilárdság, mert ezek előnyeiből eredően a vasbetonszerkezetek keresztmetszeti méretei csökkenthetőkké váltak. A sörterugó alkalmazásával karcsú, anyagtakarékos vasbeton-héjszerkezetek állíthatók elő. A sörterugó gyártásánál és a betonozási technológiánál is kedvező jelenségek következtek be. A gyártásnál a spirálrugók előállítása új anyagból pászmasodrással termelékennyé vált és mivel ez a gyártási mód hasonló az acélsodronykötél gyártásához, fordított műveletként használt hulladék acélsodronykötelek is alkalmassá váltak a spirálrugók gyártásához. Mégpedig úgy, hogy az eddig kohókban beolvasztásra kerülő kilogrammonként 2 forintot érő nyersanyagvégtermék értéke a húszharmincszorosára növekedett. (Egy kilogramm használt anyag „felsörtézve” 40—60 forintot ér.) A sörtegyártás beleillik abba a kormányprogramba, amely kiemelten támogatja a hulladékanyagok másodlagos felhasználását. Használt drótkötelek újrahasznosításáról van szó, hiszen ez a téma kiemelten szerepelt az energiatakarékossági pályázatokon. A díjnyertes megoldásokat az Alkotó Ifjúság Egyesülés menedzseli, ez gyorsította fel a sörtebetongyártás bevezetését. A népi építészetben volt már hasonló szokás, amikor is a patics vályogfalak felhúzásánál a búzakalász toklászát használták. A barokk díszítőelemekbe göndör sertésszőrt, népiesen sörtét kevertek a jobb összetartás, a szilárdság végett. A feltaláló ezért is adta az elnevezést: sörterugó, sörtebeton. Ezek az elnevezések már bekerültek a szakirodalomba. A sörtebeton széles körű elterjedésére lehet számítani a már részben említett előnyök miatt. A sörtebeton nem csomósodik. Betonszivattyúval szállítható oly módon, hogy a beton egyenletes homogenitását és konzisztenciáját (képlékenységét) megőrzi. A sörterugó gyártása nem bonyolult. Előállítható új anyagból is a következő módon: elemi szálak húzása, sodrása, darabolása és zsírtalanítása. Hulladék acélsodronykötélből (ezt alkalmazzuk) az előállítás a következő: kötélbontás pászmákba, előtolás, pászmák darabolása, zsírtalanítás. A használt anyagok felhasználása azért is gazdaságos, mert hazánkban évente kétezer tonna sodronykötél-hulladék keletkezik és ebből a mennyiségből optimálisan minimum 20 ezer köbméter vasbeton készíthető. Persze csak optimális esetben. A kísérletnek, a bevezetésnek is története van. A találmány elfogadása után létre kellett hozni a gyártó gépláncot. A géplánc kialakítását vállalatunk számos vezetője és szakembere támogatta. A géplánc alapegységeit több nyíregyházi üzem hozta létre. A darabolót a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet produkálta. A bontót a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat központi szerszámműhelyében állították elő. A zsírtalanító a SZÁÉV lakatosüzemében, illetve tmk-üzemében készült. A géplánc összeállítása, egymáshoz kapcsolása szintén a két utóbbi üzem feladata volt. A Tünde utcán elkészült sörtét konténerekben szállítják a közmű- és mélyépítő vállalat debreceni betongyárába és e vállalat közreműködésével használják fel föld alatti garázsok építéséhez, útépítéshez. Várható, hogy később más vállalattól más építkezésekre is érkezik megrendelés. A SZÁÉV az Alkotó Ifjúság Egyesüléstől átvette a hasznosítási jogot. Ezzel lehetőség van a sorozatgyártásra. A találmányi törvény tavalyelőtti módosítása nyomán a SZÁÉV a sertebetongyártáshoz úgynevezett közreműködő csoportokat hozott létre. A csoportok feladata volt a kifejlesztés és a kivitelezés, a jogi és műszaki feltételek megteremtése. Továbbra is feladatuk a beszerzés és a karbantartás. A sörtebetonnak a szakemberek nagy jövőt „jósolnak”. A darabolószerszám kipróbálás közben N. L. Új bérezési formák Január 1-től számottevő változások következtek be a gazdasági szabályozórendszerben. Számos eddigi jövedelemelvonási forma megszűnt, új adófajtákat vezettek be, a bér- és keresetszabályozás is teljesen új alapokra lett helyezve. A jövedelemelvonási rendszer módosításai a vállalatok költséggazdálkodását, a nyereségképződés feltételeit nem érintették, így hosszú idő után 1985- ben mondhatjuk először azt, hogy a szabályozóváltozások pozitívan hatnak a nyereségalakulásra. A jövedelemelvonás fokozása elsősorban a nyereségen keresztül valósul meg, s a változások hatására az eddigi 20—25 százalék helyett a nyereség alig 10—15 százaléka marad a vállalatoknál anyagi ösztönzésre, illetve beruházásokra. Az elvonási formák között jelentős mértékben nőtt a bérarányos elvonások aránya. Lényeges változás történt a vállalati érdekeltségi alapok lehetséges felhasználási területei tekintetében is. A korábban külön-külön szabályozott részesedési és fejlesztési alapot összevonták, és így a jövőben a vállalatok — mindenkori érdekeiknek megfelelően — a korábbi előírások szerint anyagi ösztönzésre fordítható forrásokat fejlesztési, beruházási célokra használhatják, vagy pedig az eddig csak fejlesztésre fordítható forrásokat, akár az amortizációt is anyagi ösztönzésre, a keresetnövelés adóterheinek finanszírozására használhatják fel. Három keresetszabályozási forma lesz érvényben: a kereset szint-szabályozás, a keresetnövekmény-szabályozás és a központi keresetszabályozás. A vállalatok számára ezek közül a keresetszint-szabályozás a legelőnyösebb, mert ez a forma biztosítja gazdálkodásuk számára a legrugalmasabb feltételeket. Ez a szabályozás gyökeresen eltér az eddig alkalmazott formáktól, különösen abban, hogy nem a keresetek adott évi növekményét szabályozzák, teszik függővé valamilyen vállalati teljesítménymutatótól, hanem a teljes kereseti összeget, azaz a keresetek szintjét. A rendeletek választási lehetőséget is biztosítanak, amennyiben a vállalat nem tud eleget tenni a keresetszint-szabályozás feszítettebb nyereségelvárásának, választhatja a keresetnövekmény-szabályozást, vagy — alacsony jövedelmezőség esetén — a szigorított központi keresetszabályozást. Ezek a korábban érvényes szabályozókhoz hasonlítanak, az átlagkereset növekménye után kell adózni, alkalmazásuk esetén 3—6 százalék közötti keresetnövelés valósítható meg, kisebb összegű nyereség elérését igénylik és biztonságot nyújtanak esetleges nyereségterv-elmaradás esetén is. Vállalatunknál most folynak az 1985. évi tervkészítés munkálatai, amelynek során több változatos számítások készülnek a választott keresetszabályozási formát illetően. A választás, a döntés a napokban várható, ennek előkészítésekor széles körű elemzéseket kellett végezni 1985 —87. évekre szólóan a várható nyereség, az érdekeltségi alap forrásai, felhasználási tételei vonatkozásában. A számítások szerint minimum 60—70 millió forint nyereség szükséges ahhoz, hogy a kedvezőbb keresetszintszabályozás feltételeinek eleget tudjon tenni vállalatunk. Dr. Radics László főkönyvelő