Szabolcsi Építők, 1986 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Tájékoztatott a miniszterhelyettes Az építőipar jelenlegi helyzetéről és a soron következő feladatokról tartott sajtótájékoztatót decemberben az ÉVM- ben Szűcs Endre miniszterhelyettes. A tájékoztatón üzemi lapunk szerkesztője is részt vett. A tájékoztatóból kiderült, hogy a kivitelező építőipar termelése 1985-ben nyolc százalékkal csökkent. A VI. ötéves tervre a csökkenés volt a jellemző, az iparágban dolgozók létszáma hatvanötezerrel csökkent. Ettől függetlenül az építőipar teljesítette alapvető feladatait, főleg azért, mert a vártnál is nagyobb arányban nőtt a kislakásépítések száma. Országosan elterjedt a versenytárgyalások rendszere, ezen a téren egyelőre nem várható jogszabály-módosítás. Az utóbbi egy-két évben javult az építőanyag-ipar helyzete, s a következő 3-4 évben cserépből és téglából jó lesz az ellátás. A vállalatokat és a szövetkezeteket 1986-tól érdekeltebbé teszik a lakásépítésben — jelentette be a miniszterhelyettes. Ettől az évtől a kivitelezők lakásonként 20 ezer forint adókedvezményt kapnak. A tárcához tartozó öt vállalatnál nem választották újra az igazgatót. Több vállalat kedvezőtlenül zárta 1985-öt. A mész, a cement- és cserépgyártó válzetlenül zárta 1985-öt. A mész-, falatok helyzete 1986-ban központi támogatással tovább stabilizálódik. A kő- és a kavicsipar viszont nehéz helyzetben van az elavult gépek és az alacsony bérszint miatt. A miniszterhelyettes végül a kimagasló eredmények és a jó példák népszerűsítését kérte az újságíróktól. Tízezrek újítóknak December 4-én vállalatunk Toldi utcai központjában élénk érdeklődés és magas részvételi arány mellett megrendezésre került a hagyományosnak mondható újítók fóruma. Tömöri Lászlóné iparjogvédelmi főelőadó megnyitója után Seres Antal, műszaki igazgatóhelyettes vette át a szót és ismertette a vállalat 1985. évi újítói tevékenységét. A beszámolóból többek között megtudhattuk, hogy az év folyamán ötvenöt újítás került benyújtásra, melyek közül harminc lett hasznosításra, hat pedig kísérletre elfogadva. Tizenkilenc újítási javaslatot elutasítottak. Az újítások száztizenhárom javaslattevőtől származnak, közülük hetvenhárom fizikai, negyven nem fizikai, a fiatalok közül harminchárom újító került ki. Az újítások gazdasági hasznát illetően megtudhattuk, hogy mintegy négymillió-négyszázezer forint megtakarítás származik alkalmazásukból. Az év folyamán kifizetett újítói díj összege közel négyszáznyolcvanhétezer forint, az egy főre eső átlagos újítói díj pedig mintegy tízezer forint. Az elmúlt évre vonatkozó számadatok ismertetése után Seres Antal áttekintette az újítómozgalom éves tevékenységének egyéb kérdéseit. Említést tett többek között az újítási feladatterv iránti érdeklődés elégtelenségéről, továbbá az ún. „negatív újítási területekről”. Ennek kapcsán a szerelőipari és a szakipari főépítés-vezetőség újítási kedvének gyengeségéről beszélt. A beadott újítások számában való jelentős részesedésért a gép- és járműjavító üzem, a kazánház, valamint a vállalati központ dolgozói kaptak elismerő szavakat. Az éves munka eredményei között került számbavételre a sikeres újítói vándorkiállítás, az újítási katalógus megjelenése, a kísérleti üzem létrejötte, és nem utolsósorban az újítások jó eladhatósága. Az elhangzottak összefoglalásaként Seres Antal megállapította, hogy 1985-ben a gondok mellett számos eredményt könyvelhettünk el, így az éves újítói munka jónak mondható. Az elhangzott beszámolót követően a vállalati szakszervezeti bizottság újítási bizottságának vezetője, Paládi Gyula kapott szót, aki ismertette az elmúlt évben benyújtott fellebbezések sorsát, elbírálását, továbbá említést tett arról, hogy egy esetben a vita házon belüli rendezése nem sikerült, az újítók polgári bírósághoz fordultak panaszuk orvoslására. A továbbiakban munkahelyi vezetők ismertették a saját munkaterületükön folyó újítási tevékenységet. Dr. Kovács Istvánná főépítés-vezető a 3. számú főépítés-vezetőség területén az utóbbi időben bevezetett újítások közül kiemelte a hegesztőgépek védelmét szolgáló konténert, a házgyári csomópontok zsaluzására született új megoldást, a javító- és ablaktisztító állványt, a házgyári szerelésnél alkalmazott teleszkópos védőkorlátot, a házgyári épületek szélfogóihoz szükséges alapok előregyártott változatát, a liftaknalezárásra született újítást, valamint a mozdonykazánra alapozott energiatakarékos fűtési megoldást. Takács László osztályvezető a munkavédelmi újításokról tartott ismertetőt. Felhívta a figyelmet arra, hogy jó néhány újítás feledésbe merül, illetve nem kerül általános felhasználásra, amin sürgősen változtatni kell. Lakatos Tibor, a vállalati FMKT vezetője ismertette a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának azt a törekvését, mellyel elsősorban a fizikai dolgozók újításainak kidolgozását, dokumentálását kívánja segíteni. Baráth Károly művezető a kísérleti üzem eddigi tevékenységéről, működéséről számolt be. Az elhangzottakból kiderült, hogy az üzem elsődlegesen ,, az újítások megvalósításával foglalkozik, melléktevékenységet csak szabad kapacitás esetén végez. Fényes György üzemvezető elmondta, hogy a tmk területén tíz-tizenkét fős rendszeresen újító csoport működik. Az újítások szerkezetét illetően egy rész munkavédelmi jellegű, az újítások azonban nagyrészt a napi problémákra adnak választ. A további években a gépbeszerzések korlátozottsága miatt az ilyen célú újítások várhatóan még fontosabb szerephez jutnak. A munkahelyi vezetők felszólalásának sorát Batta Ferenc üzemvezető beszámolója zárta. Ismertetőjében a sörtebeton gyártási technológiájának alapvető részét képező sörterugógyártás gondjairól, a gyártási technológia fejlesztése terén elért eredményekről számolt be. Utalt azokra a részproblémákra, melyek csak a gyártás folyamán derültek ki, és megoldásuk rugalmasságot, állandó odafigyelést igényelt. Az elhangzottak után további hozzászólások következtek. Szabó János szaktárs, Pál Ferenc szaktárs felvetéseit Kalocsai István többszörös újító és feltaláló, valamint Fekete András csoportvezető szavai követték. Az elhangzott kérdésekre Tömöri Lászlóné iparjogvédelmi főelőadó adott választ, a kialakult heves vita Seres elvtárs zárszavával ért véget. Az újítási fórum utolsó napirendi pontjaként jutalmak, kitüntetések átadására került sor, ezt követően Hegedűs Tamás, a Kiváló Újító cím arany fokozatának egyik újdonsült birtokosa a jv+'',"iazottak nevében — műsoron kívül — virágcsokorral köszönte meg iparjogvédelmi főelőadónk segítőkészségét, eredményes munkáját. Végh József mérnök Nem könnyű egyeztetni Egy téli nap a betongyárban Az építkezés egyik legfontosabb alapanyaga a beton. Vállalatunk középvezetői néha panaszkodnak, hogy ez a nélkülözhetetlen anyag késve érkezik, vagy a vártnál kevesebbet szállítanak belőle. Emiatt persze órákra, esetleg egész napra felborul a munkarend, szervezési és termelési nehézségek adódnak. Betonra még télen is szükség van. Ezért is téliesítik évek óta a Tünde utcai betongyárat. A gyár „gazdája” a BVT leányvállalat. Egy téli napon érdeklődünk a betongyártás körülményeiről. Jégcsapok csüngenek a keverő közelében. A hatalmas sóderkupacokat vékony hóréteg fedi. Az iparvágány sínét szinte öntik magukból a hideget. A kijárati kapu előtt törött jégtáblákon haladnak roppant nagy súlyukkal a gépjárművek. Most nem nagy a forgalom, mindössze egy billenőszil áll a tartály alá. A hosszan kígyózó szállítószalag pihen enyhe hótakaró alatt. Egy fürge VOLVO azonban szaporán forog a sóderhegy és a keverő „etetője” között. Markolójába egyszerre egy köbméter sóder fér. Gömöri Attila, a betongyár üzemvezetője arról tájékoztat, hogy tavaly vezettették be a VOLVO rakodását, ez megbízható gép, jobb mint a szállítószalag. Ugyancsak tavaly, pontosabban az év második felében intézkedtek a jobb összeköttetés, a jobb munkaszervezés érdekében. Persze ehhez a technikát hívták segítségül. Csaknem három éve már működik CB-rádió a gyár és a nagy értékű, nagy teljesítményű Stetter betonszivattyú között. Pár hónappal ezelőtt a SZÁÉV, az anyavállalat néhány nagyobb munkahelyét is CB-rádióval látták el, így lehet sürgetni az anyagot és persze hamarabb érkezik a pótrendelés is. Mint hírlik, a jobb, a gyorsabb összeköttetésre szükség is volt, illetve van. Az üzemvezető arról szól, hogy nem könnyű egyeztetni a munkahelyek, sőt a vállalatok, szövetkeztek, vagyis a külső megrendelők között. Tavaly állandó megrendelő volt a debreceni KÉM és több szabolcsi építőipari szövetkezet. Néha a KEMÉV és az ÉPSZER is innen vitte a betonszükségletének egy részét. Gömöri Attila hangsúlyozza, hogy a leányvállalat és a betongyár vezetői csúcsforgalom esetén elsőbbséget biztosítanak az anyavállalatnak. De jó partneri kapcsolatot kell tartani a külső megrendelőkkel is. Főleg azért, mert a gyár kapacitását csak 40—60 százalékban köti le az anyavállalat. A külső megrendelés persze pénzt is hoz a konyhára. A SZÁÉV középvezetői miért panaszkodnak mégis? Az üzemvezető szerint néha a pontatlan, vagy késve érkező megrendelés, vagy műszaki hiba okoz kisebb fennakadást. Az anyavállalat megrendelése különben is rapszodikus. Van úgy, hogy egyik napra 300 köbméter, a másik napra 70 köbméter anyagot rendel az anyavállalat. Ami a műszaki hibákat illeti: a keverőüzem bő 15 éve működik, de még mindig jól állja a strapát, kevés a hibája, de a mixerkocsikra sok a panasz. A mixerkocsi-vezetők brigádvezetője, Bertalan Péter ezt mondja: „Tizenhárom mixerünk van, ma ebből tíz javítás alatt állt. Néha sokáig tart a javítás, főleg az alkatrészhiányok miatt. Volt egy-két sofőr, aki nem látta el jól feladatát, őket áthelyezték más beosztásba. Itt többet kell tudni, mint általában a tehergépkocsivezetésnél, a mi helytállásunktól is sok függ.” Az anyavállalat mixerei mellett az EPFU is szállít a gyárból. Velük is kell egyeztetni. Tavaly egyszer a cementgyár hibája és a vasúti kocsik hiánya miatt nem volt cement, hogy ne álljon le a gyár, az ÉPFU kocsijaival elmentek a hejőcsabai gyárba és pluszköltséget vállalva hoztak cementet. Vitéz Józsefné adminisztrátor számokat közöl. E számok sokat mondanak. 1984-ben az anyavállalat 22 ezer 155, tavaly 22 ezer 848 köbméter betont rendelt. A közületi eladás tavalyelőtt 12 ezer 250, tavaly 16 ezer 860 köbméter volt. A BVT leányvállalat igénye is nőtt tavaly. Idén is lesz munkája bőven a betongyárnak. Ennek az üzemnek is nőtt a jelentősége. Az igények és a lehetőségek jobb összehangolásával, a mixerek üzemképességének növelésével az anyavállalatnál javulhat a betonellátás. N. L: Itt keverik a betont. Sínen érkezik az alapanyag. A közelmúltban a nyíregyházi Váci Mihály megyei Művelődési Házban megemlékezést tartottak Váci Mihály költő halálának 15. évfordulója alkalmából. A színház előtti téren levő Váci-szobor talapzatán több intézmény és üzem dolgozói koszorút helyeztek el. A koszorúzási ünnepségen a SZÁÉV szocialista brigádjai is képviseltették magukat. A megemlékezés alkalmával dr. Margócsy József irodalomtörténész, a tanárképző főiskola nyugdíjas főigazgatója mondott beszédet. Egyebek közt elhangzott, hogy az egykori nyíregyházi költő országgyűlési képviselőként is sokat tett a városért, a megyéért. Váci Mihály volt például a nyíregyházi papírgyár építésének egyik kezdeményezője. A költő halálának 15. évfordulóján rendezett megemlékezés gondolatokat váltott ki belőlem. Eszembe jutott például, hogy másfél-két évtizeddel ezelőtt valóban sokat kellett har „angáztam eleget" colni a megye iparosításáért. Képviselők, megyei vezetők és mi munkások is sürgettük az iparosítást, a helyi munkalehetőségek megteremtését. Ma már mindnyájan természetesnek vesszük, hogy van a megyében munkalehetőség, biztos megélhetés. Ez nem volt mindig így. Még az ötvenes években is foggal-körömmel ragaszkodtak munkahelyükhöz azok, akik itt, megyén belül munkához jutottak. Igen nagy volt Szabolcsban a munkaerő-fölösleg, így ifjú éveim nagy részében távoli vidékekre jártam dolgozni. Ingáztam eleget. Zsúfolt, rosszul ellátott munkásszálláson laktam. A „fekete” vonaton több óráig tartott hazáig az út. Volt úgy, hogy szinte egész éjszaka döcögött velünk hazafelé a vonat. A hatvanas évek elején már Nyíregyházán is szükség volt a munkáskezekre. A maltert hordó lányokra viszont egyre inkább nem volt szükség, mert jöttek a korszerű vakológépek, a betonszállító turmixkocsik. Szabolcs most is épül, építjük. Ahogy Váci megálmodta. Szabó Zoltán kőműves