Szabolcsi Építők, 1987 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉS PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPU XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1987. JANUÁR /---------------------------------------------. A nyíregyházi egység mun­kásőrei januárban országra szóló kollektív kitüntetést kap­tak: Vörös Csillag Érdemrend­del ismerték el három évtize­des tevékenységüket. A siker­nek, az elismerésnek részesei a SZÁÉV-es munkásőrök is. Főleg azok, akik harminc év­vel ezelőtt elsők közt léptek be az önkéntes testületbe. Közé­jük tartozik Gyurján András, Pálházi István, Tölgyesi József, Virágh Sándor. Az évforduló jegyében különös tisztelet övezte azokat, akik a 30 évvel ezelőtti nehéz építőmunka mel­lett vállalták a fegyveres szol­gálatot. A SZÁÉV kollektívája büszke lehet a később szolgá­latba lépő munkásőrökre is, arra a két szakaszra, amely­nek tagjai külön elismeréseket is kaptak a januári egységgyű­lésen. Köztudott, hogy az ötvenes évek közepén és végén éppen a SZÁÉV volt megyénk egyik legnagyobb, vagy talán legna­gyobb vállalata, így érthető, hogy a vállalat a kezdettől fog­va bázisüzeme a nyíregyházi egységnek. A munkásőrséget az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-i ha­tározatára hozták létre. A tes­tület „születésnapja­" azonban 1957. február 18. Az Elnöki Ta­nács ekkor adta ki a munkás­őrség megszervezéséről szóló törvényerejű rendeletet. A ren­deletben ez állt: „A Magyar Népköztársaság és a népi de­mokratikus államrend fokozot­tabb érdekében munkásőrséget kell szervezni. A munkásőrség feladata a szocializmus vívmá­nyainak védelme, a dolgozó nép nyugalmának és a terme­lés zavartalanságának biztosí­tása.’" Megyénkben az építők ha­gyományosan előbbre vivői a munkásmozgalomnak. A most szolgálatot teljesítő SZÁÉV-es munkásőrök jó ápolói a ha­gyományoknak. Építik és vé­dik a megyét, a hazát. Az év­fordulón köszöntöm őket és azokat, akik segítik szolgála­tunkat. Balsai István V_________________J megyei parancsnok Felavatták a szállodát A vállalat kivitelezésében nem egészen három év alatt ké­szült el a Szovjetunióban egy újabb szálloda. A Kárpátok túl­só oldalán lévő Csernovciban az Inturiszt megrendelésére egy 612 ágyas szállót építettek, amely­nek ünnepélyes átadására de­cember 3-án került sor. A Kelet-magyarországi Terve­ző Vállalat elképzelései alapján öltött testet a 13 emeletes, L- alakú szálloda a hozzá tar­tozó kiszolgáló létesítményekkel együtt. Az alagútzsalus szállodai tömb előtt helyezkedik el egy háromszintes lepényrész, ahol az éttermek, közösségi és kiszolgá­ló helyiségek találhatók. Helyet kapott többek között az Intu­­riszt irodája, bank, posta, gyógy­szertár és orvosi rendelő, köl­csönző, ajándékbolt, fodrász és kozmetika — a vendégek ké­nyelme érdekében. A szálloda a Szovjetuniót Ro­mániával és Délkelet-Európával összekötő idegenforgalmi folyosó mellett épült, nemzetközi igé­nyek kielégítésére. Ezért 276 kétágyas és negyven egyágyas szobát, valamint tíz luxuslakosz­tályt alakítottak ki. A nagy ét­terem 350 személy egyszerre tör­ténő ellátására alkalmas, van 150 fős bankett-terem, egy ma­gyaros étterem, kávéház, éjsza­kai bár, szauna, valamint nem­zetközi tanácskozásokra egy 200 embert befogadó, szinkrontol­mács-berendezéssel felszerelt konferenciaterem. A konyhában 1500 adagot főzhetnek egyszerre. A SZÁÉV generálkivitelező­ként látott munkához Csernov­ciban az Industrialexport fővál­lalkozásában folyó munkában. A munkások elhelyezésére faháza­kat telepítettek. Az átlagos lét­szám 220 körül volt, de a mun­kacsúcsok idején négyszázan is dolgoztak, köztük több alvállal­kozó. A berendezést a Budapes­ti Bútoripari Vállalat készítette. Az ünnepségen Szabó János, a Magyar Népköztársaság kije­vi konzula méltatta az építke­zés jelentőségét. A közös kapcso­lat szerepéről V. R­evenko, a csernovci területi pártbizottság titkára szólt. A szálloda jelké­pes kulcsát Derce Pál, az In­­dusztrialexport kirendeltségve­­zetője adta át V. G. Csornajnak, az Inturiszt csernovci vezetőjé­nek. Az eseményen az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­tert Karikás György főosztály­­vezető képviselte, a szabolcsi küldöttségben ott volt Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, Diczkó László, a megyei pártbi­zottság titkára, Seres Antal, vál­lalatunk igazgatója és Kocsis József, a szakszervezeti bizottság titkára. Az ünnepségen kitünte­téseket és okleveleket adtak át a beruházásban kitűnt dolgozók­nak. Seres Antal oklevelet vesz át. Utasítások a minőség érdekében Vállalati pártbizottságunk vég­rehajtó bizottságának decembe­ri ülésén beszámoló hangzott el a minőségi munka javítására tett intézkedésekről, majd a be­számoló taggyűlések előkészítése került napirendre. Vállalatunk vezetése különö­sen 1986-ban több átfogó intéz­kedést dolgozott ki a végzett munka minőségének javítására. Augusztusban hagyta el a nyom­dát az „Ideiglenes Minőségvé­delmi Szabályzat", amely vala­mennyi vállalati dolgozónak előírja munkája végzése során tanúsítandó magatartását. Ezt átfogó szabályzat, amely végle­ges formába öntés után hosszú távon biztosítja a követendő vállalati minőségi politikát, a minőségtervezést, -fejlesztést, il­letve ezek megvalósítását, vala­­­mint a minőségtanúsítást és ezek ellenőrzését. Az 1986-ban meg­jelent különböző szintű kor­mányzati rendeletek, utasítások maradéktalan végrehajtása cél­jából több igazgatói utasítást, körlevelet adunk ki. Többek kö­zött az építési célra szolgáló anyagok és szerkezetek minősé­gének tanúsítását elrendelő igazgatói utasítást. A beton minőségének biztosí­tása állandó ellenőrzés és szá­monkérés tárgyát képezi, ennek ellenére a jelenlegi eredmények­kel sem lehetünk elégedettek. Körlevél szabályozza a házgyá­ri szerkezetszerelés tevékenysé­gét, önálló minőségellenőrt ál­lítottunk be, aki az elem átvé­telétől kezdve a szavatossági ügyeket bezáróan védi érdekein­ket, képviseli vállalatunkat. A KB határozatának megfele­lően 1987. február 1. és március 15-e között pártalapszervezete­­inknek beszámoló taggyűléseket kell tartaniuk. A beszámoló tag­gyűléseken — az előző évekhez hasonlóan — a vezetőségeknek számot és értékelést kell adni a pártalapszervezetek éves politi­kai munkájáról. A beszámoló taggyűléseken a vezetőségnek átfogóan kell értékelni saját po­litikai irányító munkájukat, egyben számot kell adni arról is, hogy hogyan tettek eleget a párttagságtól kapott politikai megbízásnak, milyen mértékben sikerült teljesíteniük politikai feladattervüket és programjukat. JitmUKItfitll üYüJItMtH? Elemzik az információkat Szb-tagok a szállítógépről Vállalatunk szakszervezeti bi­zottsága decemberben a számí­tástechnika alkalmazásáról tár­gyalt. Ezt követően sor került a vállalati szakszervezeti munka teljes körű véleményezésére. Végül jóváhagyták az szb 1987. évi költségvetését. A számítástechnika alkalma­zásáról Tóth Lajos műszaki igazgatóhelyettes tartott beszá­molót. Elmondta, hogy vállala­tunknál a megtalálható számí­tástechnikai megoldások, eszkö­zök több csoportra oszthatók. ÉGSZI nagygépes feldolgozá­sok. A témákra orientált nagy­gépes feldolgozásokat (anyag­­ügyvitel, fuvargazdálkodás, álló­eszköz-gazdálkodás) az ÉGSZI debreceni leányvállalatánál ké­szítik. A feldolgozásokhoz a vál­lalat szolgáltatja — az alapbi­­zonylatokon — az adatokat. Fel­dolgozás után eredménytáblákat kapunk vissza. A rendszerdoku­­mentációk( részletes leírás) a főkönyvelőségen, az anyagügy­viteli osztályon, számviteli osz­tályon megtalálhatók. Az anyagügyviteli rendszerrel kapcsolatos legfontosabb gondok fejlesztési lehetőségek: jelenleg néhány hiba található a feldol­gozásokban, táblákban — ezek javítása folyamatosan történik. A bizonylati fegyelmet kell erő­síteni, a személyi, tárgyi felté­telek javításával biztosítani a bizonylatok helyességét, időben rendelkezésre való állását. A rendszer sokfajta eredménytáb­lát tud szolgáltatni, amelyek hasznos információkat tudnának adni a jelenleginél szélesebb körben, pl. a termelő szerveze­tek részére. Célszerű lenne vál­lalaton belül, a szóba jöhető szervezetek részére részletesen ismertetni a rendszer felépíté­sét, működését. Lokális (ÉPI­TEK — SZÁÉV — KEMÉV) hálózat. A vállala­tok közötti információs kapcso­latok javítására — az anyagren­delés, anyaggazdálkodás terüle­tén — számítógépes megoldási koncepciót dolgoztak ki a válla­latok az ÉGSZI közreműködésé­vel. A megoldások központi tá­mogatásához sikeres pályázatot nyújtott be a vállalat. Megkö­tötték az ÉGSZI és a résztvevő vállalatok között az erre vonat­kozó szerződést is. A kidolgo­zandó rendszer a vállalatok anyagrendelés nyilvántartását és az ÉPI­ TEK-raktárak készlet­nyilvántartását fogja kezelni mikroszámítógépekkel. ROBOTRON könyvelőauto­maták. A főkönyvi könyvelést, bérszámfejtést a 2—3 éve üzem­be állított ROBOTRON 1750 (6 db) könyvelőautomaták végzik. Célszerű lenne, hogy egy hozzá­értő team vizsgálja felül a rendszert, annak kihasználtsá­gát, biztonságát. Adatfeldolgozások a PROPER 16 vállalati kisszámítógépen. A vállalati számítógépen rendsze­resen folyó adatfeldolgozások a következők: munkaügyi nyilván­tartás (személyi nyilvántartás, kigyűjtések megadott szempon­tok szerint, munkaerőtérkép stb.). Az adatokat a munkaügyi osztály adja meg formanyomtat­ványokon. Önköltségvizsgálat negyedévenként készül kb. egy éve. A feldolgozáshoz szükséges adatokat a főépítés-vezetőségek szolgáltatják. Az adatszolgálta­tást még javítani kell (kötele­zettség, határidők betartása). Folyamatban van a termelés­programozás segítésére vásárolt EHÍR nevű programcsomag te­lepítése. Ez az üzemen kívül he­lyezett PC—4000 kisszámítógé­pen futott termelésprogramozás kiváltására hivatott. A fejlesztéssel kapcsolatos cé­lokat az alábbiak szerint lehet meghatározni. A vállalati irá­nyítási folyamatok. vállalati döntések előkészítésének javítá­sa, a munkahelyek, szervezeti egységek információs igényeinek kielégítése a lehető legnagyobb mértékben. Az ügyviteli, adat­feldolgozási folyamatok gyorsí­tása. A későbbiek folyamán — a vállalati pénzügyi lehetőségek figyelembevételével — a számí­tástechnikai eszközök telepítése a nagyobb termelő és funkcio­nális szervezeteknél. Az irányítási és információs folyamatokat minden részletre kiterjedően felül kell vizsgálni. Az információs rendszer — elő­ször az elhatározott számítás­­technikai eszközökkel kezelendő területeken, ezt követően pedig általánosan is — a célszerűség legmesszebbmenő figyelembevé­telével kell racionalizálni. Ki kell szűrni a párhuzamosságo­kat, meg kell teremteni az egyes rendszerek adatigényének bizto­sítását. A jelenlegi információs rendszer részletes elemzése el­kezdődött. A számítógépes meg­oldások bevezetése előtt, vagy azokkal párhuzamosan végre kell hajtani azokat a szervezé­­seket, amelyek az információs rendszer racionalizálása kapcsán válnak szükségessé. Ezek a konkrét rendszerek kidolgozása során kerülnek előkészítésre, előterjesztésre, vezetői döntésre. Meg kell ismertetni az érin­tett területek vezetőivel és dol­gozóival a számítástechnika-al­kalmazás vállalati és helyi lehe­tőségeit, fel kell kelteni az igényt az ilyen módon történő megoldások iránt. Az szb-ülésen az önértékelést is ismertették. A szakszervezeti bizottság ezenkívül foglalkozott a házgyári szerelők bérezésével és normarendezésével is. A teljes körű véleményezésnél egyebek közt elhangzott, hogy az alapszervezet egyik erőssége a vállalati tervezésben való részvétel. A közgazdasági bi­zottság az elkészült tervet véle­ményezi. A különböző rétegbi­­zottságok véleménye a kollek­tív szerződésben is megvalósul. A rétegekkel való foglalkozásra azonban nagyobb gondot kell fordítani. Az oktatáson és a mozgósításon is van javítani­való. A segélyezési, üdültetési munka javult. Az szb-nek jó a kapcsolata a helyi párt- és KISZ-szervezettel. Tovább építjük Mátészalkát.

Next