Szabolcsi Építők, 1991 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
Nem volt ösztönző Új bérezési forma Vállalatunk szakszervezeti bizottsága decemberben elfogadta az új bérezési formára és az új munkarendre tett javaslatot. Az 1990-ben végrehajtott fizikai bérforma módosítása az elmúlt időszakban több kritikai észrevételt kapott, a termelékenység kívánt növekedését nem segítette elő, nem ösztönözte a megnövelt személyi órabérek mellett sem a hatékonyabb munkavégzést. A bérforma bevezetése óta eltelt időszakot értékelve megállapítható, hogy nem történtek meg a szervezetekre leosztott bértömegkeretek további leosztási művezetői, létesítmény- illetve brigádszintekre. A bérformaváltozással egyidőben végrehajtásra került személyi alapbéresítéseknél nem kellő körültekintéssel lettek figyelembe véve a dolgozók szakmai képzettsége, munkához való viszonya, munkafegyelme. A differenciálás mértéke nem tükrözte megfelelően a dolgozókról kialakult eddigi véleményt. A közvetlen termelésirányítóink nem vették igénybe, vagy csak csekély számban a fegyelmezés eszközrendszerét, részben kényelmi szempontból (sok adminisztráció), illetve népszerűtlensége miatt, vagy termelésszervezési indokok miatt. Sokan nem láttak lehetőséget az elvégzett munka szerinti ösztönzésre. Ezt döntően befolyásolta, hogy sem a feladat kiadása, sem a számonkérése — az esetek nagy részénél — nem történt meg. Mindezen negatív jellemzők azt mutatják, bérformánkon szükségszerű a változtatás, illetve a módosítás. Ma a korábbi egyösszegű utalványozási rendszernek sem technikai, sem személyi feltételei nincsenek meg, ezért más módszerek bevezetése látszik indokoltnak. Bérutalványozás A munkahelyet közvetlenül irányító művezető az egység részére meghatározott bértömegkeretből a feladatot végző brigádnak köteles egy összegben kiutalványozni a feladat elvégzéséért kifizethető bértömeget. Ebből a leutalványozott összegből az elszámolási időszak végén az általa meghatározott készültségi foknak megfelelően engedélyez a brigád részére kifizetést. A brigád részére kifizetésre engedélyezett összeget a brigád saját döntésű felosztási arányának megfelelően kell személyekre leosztani. Ez lehet a brigád tagjainak elért személyi órabére, vagy ettől eltérő felosztási arány is. Azokat a feladatokat, melyre nem lehet egyösszegben előre az utalványozást elvégezni, vagy az eltöltött idő fizetését rendelet szabályozza, azokat személyi órabérrel, illetve a rendelet által meghatározott módon, pl. átlagkeresettel kell elszámolni. Az utalványozott munkabérek kifizetésénél az időtényező nem játszik szerepet. Ezen felül a szervezet bértömeg megmegtakarítása terhére további mozgóbér kifizetése is lehetséges. Figyelembe véve a vállalat 1991. évi termelési-gazdálkodási feladatait, valamint az építőipar idényjellegét, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a következő munkarendek kerültek elfogadásra: Idénymunkarend (5-1-2-es, átlagos 40 órás munkahét). A vállalat valamennyi termelő (külföld kivételével) és azt közvetlenül kiszolgáló szervezetének fizikai és szellemi állományú dolgozója a mellékelt munkaidőnaptár szerinti munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra. Egy műszakos munkarend (5-1-2-es 40 órás munkahét). A vállalat telepített üzemeiben foglalkoztatott fizikai és szellemi állományú dolgozók az idénymunkarendtől eltérően egy műszakos munkarendben 6 órától 14 óráig is foglalkoztathatók. Az üzemek egy műszakos munkarendben történő munkavégzését be kell jelenteni a személyzeti és munkaügyi osztályra. A 14 óra utáni időre, idénymunkarend szerinti napi munkaidő befejezéséig ügyeletet kell tartaniuk, valamint az évi 4 nap termelési szünet ledolgozását előre ütemezniük kell. Az egy műszakos munkarendből adódó összes többletköltség az üzemet terheli. Központi munkarend (5+2-es 40 órás munkahét). A központi irodaépületben, valamint a központi telepen foglalkoztatott nem közvetlenül termelést kiszolgáló fizikai és szellemi állományú dolgozók minden munkanapon 7,20 órától 16 óráig dolgoznak. A vállalat valamennyi szervezeténél 1991. december 22— 31. között termelési szünetet kell tartani. Kérjük az egységvezető szaktársakat, hogy a munkarendekről szervezeteik dolgozóit tájékoztassák, gondoskodjanak a munkarendek betartásáról, valamint a napi munkaidőkeretek ledolgozásáról. Munkaidőnaptár Le: munkaidőben megtartásra kerülő fórumok miatti kiesett munkaidő: 8 óra. 1991. évi munkaidőkeret: 2024 óra. A napi munkaidő tartama 30 perc munkaközi szünetet is tartalmaz. 4 nap termelési szünet beépítve. Az egy, két vagy több műszakban osztott, valamint a folyamatos munkarendben dolgozó egységek ettől eltérően is dolgozhatnak. Örök, portások munkarendje munkabeosztásuknak megfelelően alakul. Új hidat épített a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat a Vasgyár utca közelében. E híd a mai építkezésünkhöz vezet. (H. P. felv.) Nem sok jóra számítanak Fehérgyarmaton így látják Ösztönzőbb „Mit hoz a jövő? Ki tudja még?" — mondja a régi sláger. Hogy mit hoz 1991? Soksok nehézséget. Előre lehet tudni, hogy sok jóra nem számíthatunk. Mi foglalkoztatja mostanában leginkább az embereket? Hogyan néznek az idei esztendő elé? — erre voltunk kíváncsiak a SZÁÉV fehérgyarmati építkezésén. Kovács István ács mondja: '— Két kiskorú gyermekem közül az egyik az általános iskolában elsős, a másik hatodikos. Nem igaz, hogy a taníttatás ingyenes. Sőt egyre drágább. Ilyen fizetések és családi pótlékok mellett olcsóbbnak kellene lenni a taníttatásnak. Dombrádon lakom, onnan járok át ide, naponta sokat kell utazni. Ha itt Gyarmaton befejezzük, jó volna a vállalatnak munkát találni Záhony térségében, Kisvárdán, vagy Mátészalkán. Nem egészen a hosszú buszozás miatt mondom. Bár az is igaz, mindegy hogy hol dolgozik az ember a megyében, csak az a fontos, hogy munkája és biztos megélhetése legyen. A végzett munka A főmunkaidő becsületét kellene helyreállítani. Otthon most is öt sertést nevelek. Ebből is egy kis mellékjövedelmet remélek. Felment a táp ára, növekedtek az egyéb költségek. — Így nem tudom, hogy a jövőben valóban érdemes lesz-e sertést tartani. Olcsón verik át az élő állatot, drágán adják tovább. Így az állattartásban sem vagyok igazán érdekelt. Hogy visszakanyarodjak a vállalathoz. Azt remélem, hogy a jövőben a törzsgárda és az érzelem számítani fog ugyan, de nem döntően. A legfontosabb legyen a végzett munka. Húsz éve vagyok a vállalat dolgozója. Azóta országos szinten is, meg vállalati szinten is sokat hallottam, hogy csak ez az egykét év lesz nehéz, aztán jobb idők jönnek. Jobb lesz, jobb lesz, de mikor? Fogytán a türelmünk. Még jobb munkaszervezést szeretnék a vállalatnál és országos szinten is. Vincze Gábor burkoló így folytatja: — Reálisan próbálok előre tekinteni, így nem sok jót remélek 1991-től. Jó volna, ha az országos vezetők az inflációt minél jobban leszorítanák. Szerintem addig nem kezdődhet el a gazdasági fejlődés, amíg az inflációt le nem szorították. Ami a SZÁV-et illeti. Jó volna, ha ebben a nehéz helyzetben a vállalatnál is megvizsgálnák néhány középvezető alkalmasságát. Az volna a jó, ha csak az igazán alkalmas emberek maradnának a fontos középvezetői posztokon. Jó volna végre, ha a felelősséget nem hárítgatnák egymásra. Egyik középvezető a másikra, egyik szakma a másik szakára. A számonkérés, a felelősségtudat is fontos tényező legyen 1991-ben. A korrekt, emberi kapcsolatokra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A munka és a bérezés vonatkozásában az lenne a jó, ha mindenki tudná, hogy milyen munka elvégzése után mennyi bér fog neki járni. Ami összetart Aki nyereségesen, jobban dolgozik, azt jobban fizessék meg. A kft.-kről ez a véleményem. Legyenek, de lehetőleg kért végre szakáganként, külön-külön, ne pedig vegyesen. Az áttekinthetetlen, nagyon vegyes profil talán kevésbé lenne jó. A sok kft. mellett legyen, illetve maradjon a SZÁÉV-nél egy olyan szervezet, amely összetartja a többit. Ne legyen minden szétzilálva. A munkák szervezeti előkészítését nagyon fontosnak tartom. Az lenne a jó, ha nemcsak az építkezések megkezdése előtt, hanem szinte nap mint nap jól előkészítenék a soron következő munkákat. Akkor nem lenne kapkodás, nagyobb fennakadás. Jobb munkaterületeket is szeretnék. Én is messziről, Szabolcsveresmartról járok át ide. Jó volna, ha vállalatunk közelebb is szerezhetne munkát. Mindenképpen jó lenne megrendezni a világkiállítást. Mohácsik Lászlóné ebédfelelős véleménye: — Sok ember elvesztette a bizalmát. A munkanélküliségtől sokan félnek, én magam is. Idén a nyolcadikban végez a lányom. Vajon az egészségügyi szakiskolába felveszik-e? A nagyobbik fiam megnősült, lehet, hogy 1991-ben unokám is születik. A fiamék nálam laknak. Lehet, hogy az unoka is ide születik? Vajon mikor lesz önálló lakásuk a fiataloknak? Sok a rezsije minden lakásnak. Az én kis fizetésem szinte elmegy a rezsire. Nem tudni, meddig bírjuk még az áremeléseket. Jó volna, ha 1991-ben valahol megállnának ezek a nagy emelések. Tizenkilenc éve dolgozom a SZÁÉV-nél, most valahogy félsz van bennem. Szakmára tanítani Bihari Károly művezető mondja: — Elképzelni is nehéz, hogy milyen lesz 1991. Úgy az ország, mint a vállalat vonatkozásában. Feleségem a kereskedelemben dolgozik. Hallom tőle, hogy nem győzik ragasztani az új meg új árcédulákat. Sajnos, 1991-ben is sokat kell majd ragasztgatni. Több nyugati beruházás kellene az országba. Az ácsokat az ipari iskolában jobban meg kellene tanítani a szakmára. Azt várom 1991-től, hogy jobban megértsük egymást. . . N. L. Külön park A litván fővárosból jelenti a Novosztyi, hogy az egész ország területéről összeszedik, és egy külön parkba állítják ki a szovjethatalom idején épített emlékműveket. A gyakorlati bonyolítást a műemlékvédelmi felügyelőség vállalta magára. Mint a felügyelőség igazgatója, Aldris Stankauskais elmondotta, a litván forradalmárok és Lenin szobrait gondosan becsomagolják majd és egy helyre szállítják. Mikor és hová, azt az igazgató nem közölte, mondván, előre tart az esetleges vandál cselekményektől. A szovjethatalom emlékműveit eddig már tizenöt litván városban lebontották. Kivételt képez két város, Klaipeda és Vilnius, ahol a jelzett emlékműveket deszantosok őrzik.