Szabolcsi Építők, 1992 (27. évfolyam, 1-3. szám)

1992-01-01 / 1. szám

3LÖLEGE-3 A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ARA: 2,30 FORINT 1992. JANUÁR HÓ Ne névtelenül Vezetőellenes hangulat ta­pasztalható hazánkban, így vállalatunknál is. Okkal és ok nélkül szidják a munkahe­lyek első számú vezetőit és helyetteseiket. Irigylik a ve­zetők magasabb jövedelmét és azt, hogy ők jobb minőségű gépkocsin közlekednek. A kritizálok jelentős része csak fizetést hasonlít össze fizetés­sel és keleti gépkocsit nyu­gati gépkocsival. A magasabb iskolai végzettségről, a na­gyobb felelősségről nem esik szó. Am­úgy sem állítom, hogy a kritizálóknak semmiben nincs igazuk. Több mindenben igazuk van, vagy igazuk lehet. Inkább a módszerrel, a sutto­gásokkal, a névtelen levelek­kel nem értek egyet. Bőséges megyei tapasztala­tom van a témával kapcsolat­ban. A megyei lapban meg is írtam, hogy a Nyírbátori Ru­haipari Szövetkezetből név­telen levél érkezett, amely azt panaszolta, hogy az elnök nyugati kocsit vásárolt a kö­zösség pénzén. Kiderült, hogy a szövetkezet régi, szinte nul­lára leírt Daciája helyett vett az elnök a vezetőség bele­egyezésével egy Opel kombit. Ez a kocsi alig drágább mint egy Lada kombi és persze ke­vesebbet fogyaszt, ezzel a ko­csival meg lehet jelenni a nyugati partnereknél. Az el­nök maga vezeti a kocsit, s mivel kombi, gyakran maga rakja be a ruhák mintada­rabjait, rakodik különböző anyagokat. Azelőtt 2-3 ha­vonta a régi Daciával kellett a nyugati országokba menni. Ezt már elhallgatta a névtelen levél írója. A SZAÉV és más vállalatok vezetői ellen is érkezett a megyei laphoz névtelen le­vél. Sajnos. Az ÉPSZER két dolgozója személyesen jött a szerkesztőségbe panaszkodni, hogy a vagyonkezelő válla­lat, illetve a kft. vezetői nem mernek munkát keresni, azért van gond, azért kell elbocsá­tani az embereket. Valóban csak azért? — kérdeztem a panaszkodókat. Akkor mond­ják meg, hogy hol van az országban, vagy a környező országokban munka, hová irá­nyítsam vezetőiket munka­szerzés céljából? A két pa­naszkodó nem tudott válaszol­ni. A válasz az, hogy kevés munkát kínálnak az építők­nek. (E sorok írója gondolja: ha béke lesz Jugoszláviában, az újjáépítéshez szükség lesz külföldi, esetleg magyar kivi­telezőkre is.) Hogy ide jutottunk, azért főleg nem a mostani vállala­ti, szövetkezeti vezetők a fele­lősek. Inkább a régi országos vezetők és a volt KGST veze­­zetői. Persze azt sem állíthat­juk, hogy a mostani országos és helyi vezetők nem tehetné­nek többet a gondok orvoslá­sára. Mindenesetre a névte­len­ levelek nem segítenek. A párbeszéd, az összefogás in­­kább. Nábrádi Lajos Műszaki, gazdasági értekezlet Vigyázni a minőségre Vállalatunk központi telepén műszaki, gazdasági értekezletet tartottak január 14-én. A veze­tők tájékoztatókat hallgattak meg a korábbi értekezletek ha­tározatainak végrehajtásáról, tájékoztatás hangzott el a ter­melésről, főleg a decemberi tel­jesítményekről. írásos és szó­beli tájékoztatást adtak: a ter­melési főmérnök, a pénzügyi osztályvezető, az üzemgazdasági osztályvezető, a személyzeti és munkaügyi osztályvezető, a vállalkozási főmérnökség ve­zetője, a generál főépítésveze­tő, az anyaggazdálkodási osz­tály vezetője, a szavatossági építésvezető, valamint a kft.-k ügyvezető igazgatói. A korábbi értekezleteken meghatározott feladatok. Kimu­tatást, jegyzéket kell készíteni az elfekvő gépekről, kisgépek­ről, berendezésekről, hason­lóan az elfekvő anyagokról is. Az eszközöket piaci szempont­ból fel is kell értékelni. A mun­kahelyeken, brigádoknál kint lévő és nem használatos kis­gépeket, építési segédeszközö­ket a központi telepre be kell szállítani. Gondoskodni kell arról is, hogy a szükséges kis­gépek január végére megjavít­va Visszakerüljenek a munka­helyekre. Ismételten fokozott gondot kell fordítani a táppén­zen lévő dolgozók ellenőrzésé­re. Fokozottan kell figyelni a minőségi munkára. A szavatos­sági hibák és az ebből eredő gondok elkerülése érdekében fokozott gondot kell fordítani a termelési folyamatok rendszeres ellenőrzésére. A vállalat által végzett szolgáltatásokért ha le­hetséges, előleget kell kérni, s azt a központi telep pénztárába kell befizetni. Ki kell dolgozni annak a lehetőségét, és az ügy­intézés módját, hogy a vállalati lakásvásárlási kölcsönök 50 százaléka egyszeri alkalommal befizethető legyen. (Bejelentés, ügyintézés, befizetés helye stb.) A következő műszaki, gazda­sági értekezlet várhatóan feb­ruár 11-én, kedden lesz. „Lássuk a vakológépet”. Szünet Beregszászon Januárban nem folytatja vál­lalatunk a beregszászi kórház építését. Ennek több oka van Ott általában még a nálunk szokásosnál is hidegebb van, s a téliesítésnek nem voltak meg a legoptimálisabb feltételei. (Elsősorban a gazdaságos téli munkavégzésre gondoljunk.) Végzik, illetve befejezik a lel­tározást. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Ukrajna önállósodá­sa újabb bizonytalanságokat szült. Továbbra is fennállnak a fizetési hátralékok. Vagyis az ukránok tartoznak nekünk. Egy előzetes megállapodás szerint munkánk értékét majd műtrágyával, barter formájá­ban egyenlítik ki az ukránok.­­A MÁV vezérigazgató-helyet­tesének információja szerint Záhony térségében hamarosan egy magyar—orosz vegyes vál­lalat kezdi meg működését, amely műtrágya szállításával, átfejtésével és csomagolásával foglalkozik majd. Várható, hogy Oroszországból és Ukrajnából nagy mennyiségű műtrágya ér­kezik Magyarországra és ha­zánkon keresztül Dél-Európá­­ba.) 1 Miklós élttailisa A századfordulón metropolis­­­szá fejlődő Budapesten számos nagy felkészültségű építész te­vékenykedett, akiknek középü­letei a főváros mai arculatát meghatározó nevezetességei. Példaként említhetjük a Henszlmann Alajos által terve­zett Kúriát és a királyi várpalo­tát, a Steindl Imre nevéhez fű­ződő Parlamentet vagy a Hősök terén álló két múzeumot, amely a Schikedansz Albert—Herzog Fülöp páros alkotása. Volt azon­ban egy olyan építész is, aki épületek egész sorát emelte Budapesten, akinek munkás­sága elválaszthatatlanul össze­­­­fonódott a mindössze néhány klasszicista házzal büszkélke­dő Pest-Buda európai világvá­rossá emelkedésével. Az Opera és a Magyar Tudományos Aka­démia, a Fővámház és a Szé­chenyi fürdő, a Károlyi palota és a Bazilika, a Várbazár és a budai vár ma Széchenyi Könyv­tárként funkcionáló együttesé­nek alkotójáról, Ybl Miklósról van szó. Halálának centenári­uma alkalmából teljes életmű­ve látható ezen a látványos — tervrajzokat, fényképeket, ma­ketteket és a korabeli relikviá­kat felvonultató —, reprezen­tatív tárlaton. Több munkanélküli A Munkaügyi Minisztérium a jelenlegi 250 ezer fővel szem­ben 1992-ben 480—530 ezer fő­re prognosztizálja a munkanél­küliek számát. Ez a növekedés minden magyar állampolgárra hatást gyakorol valamilyen for­mában. A szolidaritási alap csak ak­kor nyújt fedezetet a munka­nélküli-ellátásoknak ha a folyó­sítható összeget a mindenkori minimálbér kétszeres összegé­re maximalizálják. Az elhelyez­kedések elősegítésére — az ön­­kormányzatok segítségével — átképző oktatási centrumokat szándékoznak létrehozni a me­gyeszékhelyeken. (Nyíregyházán már van ilyen intézmény, ép­pen vállalatunk építette.) Meg­szüntetik a munkakönyvét, a munkaviszony időtartamának igazolására a dolgozó kérheti Működési Bizonyítvány kiál­lítását. Külön kérésre a volt munkáltató a bizonyítvány mel­lé olyan igazolást adhat, amely a dolgozó végzett munkáját ér­tékeli. Mindezekről a Foglal­koztatási törvény rendelkezik. Egymillió tonnával csökkent a kőolajbehozatal az elmúlt év­ben. Ezt közölte a Világgazda­ság című napilappal Sebestyén Béla, a Magyar Olaj- és Gáz­ipari Részvénytársaság vezér­igazgató-helyettese. Ezt többek közt az tette lehetővé, hogy ta­valy jelentősen csökkent a ben­zinfogyasztás, a visszaeső ipari termelés miatt pedig a fogyasz­tók is kevesebb energiahordo­zót használtak fel. A lap számítása szerint az el­múlt évi kőolajszámla mintegy 800 millió dollárt tesz ki. Ez az összeg ugyan kétszerese az 1990. évinek, amikor a nyersanyag 80 százaléka még rubelért jött a Szovjetunióból, s csak a fenn­maradó tételekért kellett dol­lárban fizetni, de jóval kevesebb annál, mint a szakértők 1991-re jósolták. A közvetlenül az öböl­háború kitörése előtt készült számítások ugyanis 1991-re hordónként 27—28 dolláros át­lagárral kalkulátak, s hatmil­lió tonnás importigényt fo­galmaztak meg. Ehhez mintegy 1,2 milliárd dollárra lett volna szükség. Ezért a Nemzetközi Valutaalap a megnövekedett energiaköltsé­gek részbeni fedezésére 1991 elején külön 500 millió dollár hitelt nyújtott a Magyar Nem­zeti Banknak. Az elmúlt évi olajszámla azonban — a várt­nál alacsonyabb világpiaci árak, illetve a lecsökkent hazai igé­nyek miatt — 400 millió dollár­ral elmaradt a tervezettől. Ezért az MNB-nek valószínűleg 150 millió dollárt soron kívül vissza kell fizetnie. Összesen 1991-ben 5,360 mil­lió tonna kőolaj érkezett az országba, 16 százalékkal keve­sebb, mint a megelőző eszten­dőben. Kevesebb kőolaj Téliesítés a Vasgyár utcán.

Next