Szabolcsi Építők, 1992 (27. évfolyam, 1-3. szám)
1992-01-01 / 1. szám
3LÖLEGE-3 A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ARA: 2,30 FORINT 1992. JANUÁR HÓ Ne névtelenül Vezetőellenes hangulat tapasztalható hazánkban, így vállalatunknál is. Okkal és ok nélkül szidják a munkahelyek első számú vezetőit és helyetteseiket. Irigylik a vezetők magasabb jövedelmét és azt, hogy ők jobb minőségű gépkocsin közlekednek. A kritizálok jelentős része csak fizetést hasonlít össze fizetéssel és keleti gépkocsit nyugati gépkocsival. A magasabb iskolai végzettségről, a nagyobb felelősségről nem esik szó. Amúgy sem állítom, hogy a kritizálóknak semmiben nincs igazuk. Több mindenben igazuk van, vagy igazuk lehet. Inkább a módszerrel, a suttogásokkal, a névtelen levelekkel nem értek egyet. Bőséges megyei tapasztalatom van a témával kapcsolatban. A megyei lapban meg is írtam, hogy a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetből névtelen levél érkezett, amely azt panaszolta, hogy az elnök nyugati kocsit vásárolt a közösség pénzén. Kiderült, hogy a szövetkezet régi, szinte nullára leírt Daciája helyett vett az elnök a vezetőség beleegyezésével egy Opel kombit. Ez a kocsi alig drágább mint egy Lada kombi és persze kevesebbet fogyaszt, ezzel a kocsival meg lehet jelenni a nyugati partnereknél. Az elnök maga vezeti a kocsit, s mivel kombi, gyakran maga rakja be a ruhák mintadarabjait, rakodik különböző anyagokat. Azelőtt 2-3 havonta a régi Daciával kellett a nyugati országokba menni. Ezt már elhallgatta a névtelen levél írója. A SZAÉV és más vállalatok vezetői ellen is érkezett a megyei laphoz névtelen levél. Sajnos. Az ÉPSZER két dolgozója személyesen jött a szerkesztőségbe panaszkodni, hogy a vagyonkezelő vállalat, illetve a kft. vezetői nem mernek munkát keresni, azért van gond, azért kell elbocsátani az embereket. Valóban csak azért? — kérdeztem a panaszkodókat. Akkor mondják meg, hogy hol van az országban, vagy a környező országokban munka, hová irányítsam vezetőiket munkaszerzés céljából? A két panaszkodó nem tudott válaszolni. A válasz az, hogy kevés munkát kínálnak az építőknek. (E sorok írója gondolja: ha béke lesz Jugoszláviában, az újjáépítéshez szükség lesz külföldi, esetleg magyar kivitelezőkre is.) Hogy ide jutottunk, azért főleg nem a mostani vállalati, szövetkezeti vezetők a felelősek. Inkább a régi országos vezetők és a volt KGST vezezetői. Persze azt sem állíthatjuk, hogy a mostani országos és helyi vezetők nem tehetnének többet a gondok orvoslására. Mindenesetre a névtelen levelek nem segítenek. A párbeszéd, az összefogás inkább. Nábrádi Lajos Műszaki, gazdasági értekezlet Vigyázni a minőségre Vállalatunk központi telepén műszaki, gazdasági értekezletet tartottak január 14-én. A vezetők tájékoztatókat hallgattak meg a korábbi értekezletek határozatainak végrehajtásáról, tájékoztatás hangzott el a termelésről, főleg a decemberi teljesítményekről. írásos és szóbeli tájékoztatást adtak: a termelési főmérnök, a pénzügyi osztályvezető, az üzemgazdasági osztályvezető, a személyzeti és munkaügyi osztályvezető, a vállalkozási főmérnökség vezetője, a generál főépítésvezető, az anyaggazdálkodási osztály vezetője, a szavatossági építésvezető, valamint a kft.-k ügyvezető igazgatói. A korábbi értekezleteken meghatározott feladatok. Kimutatást, jegyzéket kell készíteni az elfekvő gépekről, kisgépekről, berendezésekről, hasonlóan az elfekvő anyagokról is. Az eszközöket piaci szempontból fel is kell értékelni. A munkahelyeken, brigádoknál kint lévő és nem használatos kisgépeket, építési segédeszközöket a központi telepre be kell szállítani. Gondoskodni kell arról is, hogy a szükséges kisgépek január végére megjavítva Visszakerüljenek a munkahelyekre. Ismételten fokozott gondot kell fordítani a táppénzen lévő dolgozók ellenőrzésére. Fokozottan kell figyelni a minőségi munkára. A szavatossági hibák és az ebből eredő gondok elkerülése érdekében fokozott gondot kell fordítani a termelési folyamatok rendszeres ellenőrzésére. A vállalat által végzett szolgáltatásokért ha lehetséges, előleget kell kérni, s azt a központi telep pénztárába kell befizetni. Ki kell dolgozni annak a lehetőségét, és az ügyintézés módját, hogy a vállalati lakásvásárlási kölcsönök 50 százaléka egyszeri alkalommal befizethető legyen. (Bejelentés, ügyintézés, befizetés helye stb.) A következő műszaki, gazdasági értekezlet várhatóan február 11-én, kedden lesz. „Lássuk a vakológépet”. Szünet Beregszászon Januárban nem folytatja vállalatunk a beregszászi kórház építését. Ennek több oka van Ott általában még a nálunk szokásosnál is hidegebb van, s a téliesítésnek nem voltak meg a legoptimálisabb feltételei. (Elsősorban a gazdaságos téli munkavégzésre gondoljunk.) Végzik, illetve befejezik a leltározást. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Ukrajna önállósodása újabb bizonytalanságokat szült. Továbbra is fennállnak a fizetési hátralékok. Vagyis az ukránok tartoznak nekünk. Egy előzetes megállapodás szerint munkánk értékét majd műtrágyával, barter formájában egyenlítik ki az ukránok.A MÁV vezérigazgató-helyettesének információja szerint Záhony térségében hamarosan egy magyar—orosz vegyes vállalat kezdi meg működését, amely műtrágya szállításával, átfejtésével és csomagolásával foglalkozik majd. Várható, hogy Oroszországból és Ukrajnából nagy mennyiségű műtrágya érkezik Magyarországra és hazánkon keresztül Dél-Európába.) 1 Miklós élttailisa A századfordulón metropolisszá fejlődő Budapesten számos nagy felkészültségű építész tevékenykedett, akiknek középületei a főváros mai arculatát meghatározó nevezetességei. Példaként említhetjük a Henszlmann Alajos által tervezett Kúriát és a királyi várpalotát, a Steindl Imre nevéhez fűződő Parlamentet vagy a Hősök terén álló két múzeumot, amely a Schikedansz Albert—Herzog Fülöp páros alkotása. Volt azonban egy olyan építész is, aki épületek egész sorát emelte Budapesten, akinek munkássága elválaszthatatlanul összefonódott a mindössze néhány klasszicista házzal büszkélkedő Pest-Buda európai világvárossá emelkedésével. Az Opera és a Magyar Tudományos Akadémia, a Fővámház és a Széchenyi fürdő, a Károlyi palota és a Bazilika, a Várbazár és a budai vár ma Széchenyi Könyvtárként funkcionáló együttesének alkotójáról, Ybl Miklósról van szó. Halálának centenáriuma alkalmából teljes életműve látható ezen a látványos — tervrajzokat, fényképeket, maketteket és a korabeli relikviákat felvonultató —, reprezentatív tárlaton. Több munkanélküli A Munkaügyi Minisztérium a jelenlegi 250 ezer fővel szemben 1992-ben 480—530 ezer főre prognosztizálja a munkanélküliek számát. Ez a növekedés minden magyar állampolgárra hatást gyakorol valamilyen formában. A szolidaritási alap csak akkor nyújt fedezetet a munkanélküli-ellátásoknak ha a folyósítható összeget a mindenkori minimálbér kétszeres összegére maximalizálják. Az elhelyezkedések elősegítésére — az önkormányzatok segítségével — átképző oktatási centrumokat szándékoznak létrehozni a megyeszékhelyeken. (Nyíregyházán már van ilyen intézmény, éppen vállalatunk építette.) Megszüntetik a munkakönyvét, a munkaviszony időtartamának igazolására a dolgozó kérheti Működési Bizonyítvány kiállítását. Külön kérésre a volt munkáltató a bizonyítvány mellé olyan igazolást adhat, amely a dolgozó végzett munkáját értékeli. Mindezekről a Foglalkoztatási törvény rendelkezik. Egymillió tonnával csökkent a kőolajbehozatal az elmúlt évben. Ezt közölte a Világgazdaság című napilappal Sebestyén Béla, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Ezt többek közt az tette lehetővé, hogy tavaly jelentősen csökkent a benzinfogyasztás, a visszaeső ipari termelés miatt pedig a fogyasztók is kevesebb energiahordozót használtak fel. A lap számítása szerint az elmúlt évi kőolajszámla mintegy 800 millió dollárt tesz ki. Ez az összeg ugyan kétszerese az 1990. évinek, amikor a nyersanyag 80 százaléka még rubelért jött a Szovjetunióból, s csak a fennmaradó tételekért kellett dollárban fizetni, de jóval kevesebb annál, mint a szakértők 1991-re jósolták. A közvetlenül az öbölháború kitörése előtt készült számítások ugyanis 1991-re hordónként 27—28 dolláros átlagárral kalkulátak, s hatmillió tonnás importigényt fogalmaztak meg. Ehhez mintegy 1,2 milliárd dollárra lett volna szükség. Ezért a Nemzetközi Valutaalap a megnövekedett energiaköltségek részbeni fedezésére 1991 elején külön 500 millió dollár hitelt nyújtott a Magyar Nemzeti Banknak. Az elmúlt évi olajszámla azonban — a vártnál alacsonyabb világpiaci árak, illetve a lecsökkent hazai igények miatt — 400 millió dollárral elmaradt a tervezettől. Ezért az MNB-nek valószínűleg 150 millió dollárt soron kívül vissza kell fizetnie. Összesen 1991-ben 5,360 millió tonna kőolaj érkezett az országba, 16 százalékkal kevesebb, mint a megelőző esztendőben. Kevesebb kőolaj Téliesítés a Vasgyár utcán.