Katolikus gimnázium, Szakolca, 1882

A szakolcai gymnasium történetének folytatása. B) Szakolcai gymnasium a pálosok vezetése alatt 1776—1807. Az 1776—77-ik tanévvel a szakolcai gymnasium történetében uj korszak kezdődik. Az 1776. év óta a gymnasium­ban működő exjezsuiták részint kivándorolván, részint a város környékén mint segédlelkészek alkalmazást nyervén, tanári állomásaikat elhagyták. A jezsuita rend feloszlatása által a hazai tanerőkben okozott hiányt leginkább érezték Szakolca város és környékének lakosai, kik ismervén a magyar felvidéki közmivelődés terén a szakolcai gymnasium fontos voltát, ezen tanintézet további virágzását forrón óhajtották. E végből, hogy a gymnasium vezetése jó kezekbe ke­rüljön, a városi tanács a száz év óta városunkban lakó és nagy népszerűségnek örvendő Sz. Pál rendi szerzeteseket a kormány figyelmébe ajánlá. A paulinusok Szakolcán való letelepedése szoros kapcsolatban van a 17-ik század vallási mozgalmaival. A szakolcai protestánsok II. Ferdinand alatt elvesztett jogaikat III. Ferdinand trónraléptével ismét visszanyerték, midőn az 1647. évi 8. trükk által nekik vallásuk szabad gyakorlata biztosíttatott és templomuk használata megen­gedtetett­­). Azonban 1670-ben a protestánsok avval vádoltatván, hogy minden felkelésben részt vesznek, és hogy a felvidéki megyék protestáns lelkészei és tanítói a Zrinyiféle összeesküvésbe is be vannak avatva, az üldözés újból kezdődött és a protestánsok tem­plomai, iskolái, lelkészeik lakjai Selmiecen, Vosnyón, Trencsénben, Szakolcán s számos más városban lefoglaltattak, tanítóik és lelké­szeik pedig ha hivatalaikról lemondani nem akartak, vagy szám­ 1 1) Corp. jur. Hung. 1647. art. 8. . . . Quoad perturbatos et laesos status; primo ut Helveticae et Augustanae Confessionis hominibus in Libera et s­egia Civitate Szakolcensi commorantibus, restitutis aedibus pro exercitio Religionis eorumdem ordinatis; liceat reassummere praescriptae Religio­nis ipsorum Exercitium.

Next