Katolikus gimnázium, Szakolca, 1902
A vasárnap- és ünnepnapokon a szent beszédeket Sárhegyi Lajos gymnasiumi r. hittanár e tanévben is ápril hó 15-től okt. hó 15-ig a plébániai templomban a szószékről tartotta, melyeken a gymnasiumi, áll. el. iskolai és felső leányiskolai növendékeken kivül a közönség köréből is, főkép a hölgyek, szép számban részt vettek. Nem kath. vallású ifjaink saját lelkészeiktől nyertek vallási oktatást, megjelentek egyházi ünnepeiken s lelkészeik felügyelete alatt végezték előirt vallási kötelességüket. Az igazgató az iskolai fegyelmi szabályokat a „Rendtartása értelmében a behatáskor minden tanulónak egy-egy példányban kézbesítette, hogy azokat otthon tanulmányozzák s alaposan ismerjék, és hogy azokat kellő tudomás, miheztartás, tanulók iskolán kivül való magaviseletének ellenőrzése, s ekként az iskola nevelés- oktatásügyi törekvéseinek előmozdítása végett egyszersmind szüleikkel, illetőleg szállásadóikkal is közöljék. E fegyelmi szabályok a tanév folyamán kétszer olvastattak föl és magyaráztattak meg az ifjúságnak. A rend és fegyelem, valamint az ifjúság erkölcsi magaviselete tekintetében a tanári kar minden lehetőt elkövetett, hogy az mindenkor megfeleljen a követelményeknek és a társadalmi illendőségnek. A kellő házi felügyelet és legtöbbnyire a családi nevelés hiányából származott rendetlenséget, gyermeki pajkosságot atyai szeretettel fékezte meg a tanári kar, következetes és lelkiismeretes szigort alkalmazott azonban ott, ahol nagyobb kihágások vagy ismételt fegyelemszegések ez eljárást szükségessé tették. Az intézet fegyelmi állapota nem kifogásolható, meglehetünk vele elégedve. Az egész tanév folyama alatt csak három esetben vált szükségessé a magasabb fokú igazgatói, illetőleg tanárkari megrovás. Ezeken kívül, leszámítva egyes kisebb jelentőségű fegyelemszegéseket, más eset nem zavarta meg a jó fegyelmi állapotot, a tanuló ifjúságnak nagy többsége általában alkalmazkodott az intézet rend- és fegyelmi szabályaihoz s úgy az iskolában, mint azon kivül illedelmes és tisztességes magaviseletet tanúsított. Az intézet falain belül a tanulók folytonos felügyelet alatt állottak. A felsőbb tanhatóság által jóváhagyott óraközi és templomi felügyelet rendje szerint mindig felügyelt a tanártestületnek egy tagja, ahol a tanulók tömegesen jelentek meg, így az intézetbe való be- és kivonulásnál, a rajzterembe, templomba való menetelnél és visszatérésnél. Ezzel elérte azt, hogy büntetéseket a tanulókkal szemben alig kellett alkalmazni.