Szamos, 1925. július-szeptember (57. évfolyam, 144-220. szám)
1925-07-01 / 144. szám
m 41 ne satu- Mara (Santmar) O fcCA)(ASrRA''J I 1325. VII. 1« mv, 4yU 144 ie íSly«*» szám ...... ára 4 Vasárnapi sszám ára 5 1 cu Kiadóhivatal telefonja: telefonja: 373 414 Románia népszövetségi delegátusa a népszövetség munkájáról Petrescu svájci követ nyilatkozata — Romániában is behozzák a nemzet megbecsüléséről szóló törvényt. (unius 30) Petrescu Románia svájci nagyrovaté, aki egyszer szaint népszövetségi delegátus is, jelenleg Bukarestben tartózkodik. A nagykövet tegnap fogadta az újságok tudósítóit, akik előtt részletesen nyilatkozott a Népszövetség munkájáról és különösen azokról a kérdésekről, amelyek Romániát közelebbről érdekelt. Az utóbbi időben - mondotta Petrescu — a német- és magyarországi sajtóban alaptalan hírek jelentek meg arról, hogy Románia ellentétbe került a Népszövetség tagjaival, sőt olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek egyenesen konfliktust emlegetnek. Arról is írtak egyes újságok, hogy a Népszövetség vizsgáló bizottságot küld Romániába. — Mindezekből — folytatta Petrescu, egy árva szó sem igaz. Mindössze arról van szó, hogy ez utódállamok kisebbségei elárasztották a Népszövetséget különböző panaszokkal. Természetesen Romániából érkeztek ilyen panaszok bőségesen. Két beadvány fekszik elintézés alatt a Népszövetség előtt Romániából. Az egyiket dr. Tornya csákóval ügyvéd írta alá a bánáti telepesek nevében, a másikat a magyar párt adta be Anghelescu iskolatörvénye ellen. Ez utóbbit Bethen gróf, Msilíth és Nagy püspökök, valamint Grandpiere Emil és többen vitték alá. Az említett beadványokon kívül vannak még egyebek is, amelyeket a Népszövetség illetékes bizottsága alaptalanoknak talált. Ezek a panaszok nagyobbára egyes közigazgatási tisztviselők ellen irányulnak és olyan hangon vannak megírva, hogy tárgyalás alá sem akarták venni. A legtöbbje egyenesen megbotránkoztató módon emlékszik meg az ország közállapotairól. — Ez indított arra, hogy a kormánynak javaslatot tegyek a nemzet megbecsülésére vonatkozó törvény beterjesztésére. — Az előbb említett két beadványt egyébként csak ez őszi ülésszak folyamán tárgyalja • érdemben a Népszövetség. Petrescu népszövetségi delegátus ezután i gazdasági kérdésekről informálta a sajtó képviselőit és felemlítette Romániának a fegyver kereskedelmi konferencián elért sikereit. Közölte azt is, hogy Románia rövidesen egy nagyobb kulturális kölcsönt fog kapni. Elkészült Északrománia uj térképe Is tervek a minisztérium előtt — fz uj beosztás — Satu-Mare (Szatmár) nem lesz székhely az uj térkép szerint (Carei Mari—Nagykároly, június 30. — A Szamos er. tud.) Az uj megyebeosztások ügyében szenzációsan érdekes fejleményekről számolhatunk be. Ugyanis a megye államépítészeti hivatala felsőbb utasításra elkészítette Északrománia megreformált térképeit, amelyek tulajdonképpen az új megyebeosztások tervét foglalnák magukban. A kérdéses térképeket már fel is küldték a minisztériumba. A Szamos mind a két tervről már régen beszámolt, most azonban már alkalmunk van a részben precizírozott részleteket is ismertetni Az egyik térkép meghagyja Maramureș (Máramaros) megyét, sőt Maramureș de jós Alsómáramarosmegye néven uj megyét is alakít. Ennek a megyének Baia Mare (Nagybánya) lenne a székhelye és hozzácsatolnák Cehul-Silvanieit, Lapusul ungurescet és Monastirt ,Szilágycsehet, Magyarlápost és Kápolnokmonostort. Ha Máramaros megyét likvidálnák, akkor az így alakult megye Sátmár megye maradna és idecsatolnák még a szigeti és aknasugatagi járást is. Hasonló nagy változáson menne keresztül a megye másik része is. Ennek az uj megyének j Crasna—Krasznamegye lenne a neve^ Carei-Mari (Nagykároly) székhellyel. »3. Az uj megye magában foglalná a jelenlegi Sátmár megye egy részét és néhány járást Bihar és Szilágy megyékből. Crasna (Kraszna) megye székhelyéért már megindult a harc. Elsősorban Carei Mari (Nagykároly) aspirál rá és ennek a városnak meg is van a természetes előjoga a megyeszékhelyhez. Régi megyeszékhely, megfelelő épületekkel. Érdekes, hogy ebben a tekintetben Tasnádot Bratianu Vintila pénzügyminiszter protezsálja, aki szeretné, hogy inkább Tasnádon vagy akár Valea lui Mihaion (Érmihályfalván) legyen Kraszna megye székhelye, mint Nagykárolyban. Az esetleges Alsómáramaros, vagy a régi nevén maradó Szatmár megye székhelyeként Baia- Maret (Nagybányai) tünteti fel a térkép. Satu Mare (Szatmár) sokkal alkalmasabb megyeszékhelynek nemcsak forgalmánál és nagyságánál fogva, hanem azért is, mert vasúti összeköttetése jobb, könnyebben megközelíthető és nagyobb az idegenforgalma. Baia-Mare—Nagybánya protektora dr.Drágos Teofil képviselő, volt vármegyei prefektus. * NAC—Törekvés ma d u. 7-kor. (Bajnoki.) j I IEI I »• 2022 Nem sikerül elkerülni a püspökválasztó harcot Ki lesz a reformátusok a püspöke? — I Szabolcska Mihály és Sulyok István Hívei nem tudnak megegyezni (Satu-Mare—Szatmár, junius 30. A Szamos er. tud) A Királyhágó-melléki református egyházkerület püspökválasztás előtt áll. A püspöki méltóságra az egyházkerülethez tartozó presbitériumok két kiváló lelkészt szemeltek ki: Szabolcska Mihály lugosi esperest és Sulyok István oradea-marei (nagyvárosi) esperest. Az egyházkerületben úgy Szabolcskának, mint Sulyoknak igen nagy tábora van, ezért a püspökválasztás igen küzdelmesnek ígérkezett. Az egyházkerület egyházi és világi vezetői ezt a harcot akarták elkerülni, amikor bizalmas megbeszélésre jöttek össze ma Satu-Marén (Szatmárian), hogy megállapítsák, melyik jelöltnek van szembetűnő többsége és az előrelátható kisebbség visszalépne. Megállapodást is létesítettek, hogy az egyház belső nyugalmának megóvása vágott a konstatálandó kisebbség e áll a jelöléstől és egyhangúvá teszik a püspökválasztást. A mai értekezleten a megegyezés nem jött létre, mert a két püspökjelölt pártja csaknem teljesen egyenlőnek látszik. A ref. főgimnázium tanácstermében folyt le az értekezlet, amelyet Csaba Adorján helyettes főgondnok, világi elnök nyitott meg. Ismertette az értekezlet célját, méltatta Szabolcska Mihály, valamint Sulyok István érdemeit, majd hangsúlyozta, hogy egyik jelölt mellett sem akar korteskedni, de ha a jelöltek hívei úgy látják, hogy kevés a reményük a győzelemre, úgy álljanak el a jelöléstől és engedjék át a teret a másik püspökjelöltnek, nehogy az egyház életében áldatlan harcok keletkezzenek. Harcsár Géza dr. egyházkerületi főjegyző, Telegdy József, a bihari egyházmegye gondnokka, Tarnóczy Lajos esperes, Papszász Lajos és Böszörményi Emil dr. tanácselnök szólaltak még föl. A tanácskozásokból kitűnt, hogy Szabolcska Mihály mellett állanak a nagybányai és bánáti egyházmegyék összes egyházközségei, az érmelléki és szalontai egyházmegyék egyházközségeinek jórésze, míg Sulyok Istvánnak főként a bihari és károlyi egyházmegyékben vannak erős kilátásai. Az értekezlet ilyen megoszlás mellett egyik jelölt javára sem állapított meg olyan többséget, amelyikből a másik félnek magára nézve kötelezőnek kellene elfogadnia a visszavonulást és ezért a püspökjelölő értekezlet úgy határozott, hogy egyik jelölt mellett sem foglal állást, hanem szabad választást enged az egyházközségeknek. Az értekezletről az alábbi hivatalos kommünikét adták ki. A királyhágó melléki egyházkerület lelkészei és világi vezetői ma Satu-Msrén (Szatmáron) értekezletet tartottak, amelyen megállapították, hogy szembetűnő többsége a püspökválasztássá sem Sulyok Istvánnak, sem Szabolcska Mihálynak nincs. Ezért elállottak attól a megállapodástól, hogy a kisebbség a többség akarata elől meghajlik és az egyházközségeket nem kivánják befolyásolni szavazataik gyakorlásában.