Szamos, 1925. július-szeptember (57. évfolyam, 144-220. szám)

1925-07-01 / 144. szám

m 41 ne satu- Mara (Santmar) O­ fcCA)(ASrRA''J I­­ 1325. VII. 1« mv, 4yU 144 ie­ íSly«*» szám ...... ára 4 Vasárnapi sszám ára 5 1 cu Kiadóhivatal­­ t­ele­fon­j­a: t­e­l­e­f­o­n­j­a: 373 414 Románia népszövetségi delegátusa a népszövetség munkájáról Petrescu svájci követ nyilatkozata — Romániában is behozzák a nemzet megbecsüléséről szóló törvényt.­ ­ (­unius 30) Petrescu Románia svájci nagy­­rovaté, aki egyszer szaint népszövetségi dele­gátus is, jelenleg Bukarestben tartózkodik. A nagykövet tegnap fogadta az újságok tudósítóit, akik előtt részletesen nyilatkozott a Népszövet­ség munkájáról és különösen azokról a kérdé­sekről, amelyek Romániát közelebbről érdekelt.­­ Az utóbbi időben - mondotta Petrescu — a német- és magyarországi sajtóban alap­talan hírek jelentek meg arról, hogy Románia ellentétbe került a Népszövetség tagjaival, sőt olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek egye­­nesen konfliktust emlegetnek. Arról is írtak egyes újságok, hogy a Népszövetség vizsgáló bizottsá­got küld Romániába. — Mindezekből — folytatta Petrescu, egy árva szó sem igaz. Mindössze arról van szó, hogy ez utódállamok kisebbségei elárasztották a Népszövetséget különböző panaszokkal. Természetesen Romániábó­l érkeztek ilyen panaszok bőségesen. Két beadvány fekszik el­intézés alatt a Népszövetség előtt Romániából. Az egyiket dr. Tornya csákóval ügyvéd írta alá a bánáti telepesek nevében, a másikat a magyar párt adta be Anghelescu iskolatörvénye ellen. Ez utóbbit Bethen gróf, Msilíth és Nagy püs­pökök, valamint Grandpiere Emil és többen v­itték alá.­­ Az említett beadványokon kívül vannak még egyebek is, amelyeket a Népszövetség il­letékes bizottsága alaptalanoknak talált. Ezek a panaszok nagyobbára egyes közigazgatási tiszt­viselők ellen irányulnak és olyan hangon van­­­­nak megírva, hogy tárgyalás alá sem akarták­­ venni. A legtöbbje egyenesen megbotránkoztató módon em­­lékszik meg az ország közállapotairól. — Ez indított arra, hogy a kormánynak­­ javaslatot tegyek a nemzet megbecsülésére vo­­­­natkozó törvény beterjesztésére. — Az előbb említett két beadványt egyéb­­­­ként csak ez őszi ülésszak folyamán tárgyalja • érdemben a Népszövetség.­­ Petrescu népszövetségi delegátus ezután i gazdasági kérdésekről informálta a sajtó kép­viselőit és felemlítette Romániának a fegyver­­ kereskedelmi konferencián elért sikereit. Kö­­­­zölte azt is, hogy Románia rövidesen egy na­­­­gyobb kulturális kölcsönt fog kapni. Elkészült Északrománia uj térképe Is tervek a minisztérium előtt — f­z uj beosztás — Satu-Mare (Szatmár) nem lesz székhely az uj térkép szerint (Carei­ Mari—Nagykároly, június 30. — A Szamos er. tud.) Az uj megyebeosztások ügyé­ben szenzációsan érdekes fejleményekről szá­molhatunk be. Ugyanis a megye államépítészeti hivatala felsőbb utasításra elkészítette Észak­románia megreformált térképeit, amelyek tulaj­donképpen az új megyebeosztások tervét foglal­­­­nák magukban. A kérdéses térképeket már fel is küldték a minisztériumba. A Szamos mind a két tervről már régen beszámolt, most azonban már alkalmunk van a részben precizírozott részleteket is ismertetni Az egyik térkép meghagyja Maramureș (Máramaros) megyét, sőt Maramureș de jós Alsómáramaros­­megye néven uj megyét is alakít. Ennek a megyének Baia Mare (Nagybánya) lenne a székhelye és hozzácsatolnák Ce­hul-Silvanieit, Lapusul ungurescet és Monastirt ,Szilágycsehet, Ma­­gyarlápost és Kápolnokmonostort. Ha Máramaros megyét likvidálnák, akkor az így alakult megye Sátmár megye maradna és idecsatolnák még a szigeti és aknasugatagi járást is. Hasonló nagy változáson menne keresztül a megye másik része is. Ennek az uj megyének j Crasna—Krasznamegye lenne a neve^ Carei­-Mari (Nagykároly) székhellyel. »3. Az uj megye magában foglalná a jelenlegi Sátmár megye egy részét és néhány járást Bihar és Szilágy megy­ékből. Crasna (Kraszna) megye székhelyéért már megindult a harc. Elsősorban Carei­ Mari (Nagy­károly) aspirál rá és ennek a városnak meg is van a természetes előjoga a megyeszékhelyhez. Régi megyeszékhely, megfelelő épületekkel. Érdekes, hogy ebben a tekintetben Tasnádot Bratianu Vintila pénz­ügyminiszter protezsálja, aki szeretné, hogy inkább Tasnádon vagy akár Valea lui Mihaion (Érmihályfalván) legyen Kraszna megye székhelye, mint Nagykárolyban. Az esetleges Alsómáramaros, vagy a régi nevén maradó Szatmár megye székhelyeként Baia- Maret (Nagybányai) tünteti fel a térkép. Satu Mare (Szatmár) sokkal alkal­masabb megyeszékhelynek nem­csak forgalmánál és nagyságánál fogva, hanem azért is, mert vasúti összeköttetése jobb, könnyebben megközelíthető és nagyobb az idegen­forgalma. Baia-Mare—Nagybánya protektora dr.Drá­­gos Teofil képviselő, volt vármegyei prefektus. * NAC—Törekvés ma d u. 7-kor. (Bajnoki.) j I IEI I ­»•­ 2022 Nem sikerül elkerülni a püspökválasztó harcot Ki lesz a reformátusok a­ püspöke? — I Szabolcska Mihály é­s Sulyok István Hívei nem tudnak megegyezni (Satu-Mare—Szatmár, junius 30. A Szamos er. tud) A Királyhágó-melléki református egy­házkerület püspökválasztás előtt áll. A püspöki méltóságra az egyházkerülethez tartozó presbi­tériumok két kiváló lelkészt szemeltek ki: Sza­bolcska Mihály lugosi esperest és Sulyok István oradea-marei (nagyvár­osi) esperest. Az egyházkerületben úgy Szabolcskának, mint Sulyoknak igen nagy tábora van, ezért a püspökválasztás igen küzdelmesnek ígérkezett. Az egyházkerület egyházi és világi vezetői ezt a harcot akarták elkerülni, amikor bizalmas megbeszélésre jöttek össze ma Satu-Marén (Szat­márian), hogy megállapítsák, melyik jelöltnek van szembetűnő többsége és az előrelátható ki­sebbség visszalépne. Megállapodást is létesítettek, hogy az egy­ház belső nyugalmának megóvása vágott a konstatálandó kisebbség e áll a jelöléstől és egyhangúvá teszik a püspökválasztást. A mai értekezleten a megegyezés nem jött létre, mert a két püspökjelölt pártja csaknem teljesen egyen­lőnek látszik. A ref. főgimnázium tanácstermében folyt le az értekezlet, amelyet Csaba Adorján helyettes főgondnok, világi elnök nyitott meg. Ismertette az értekezlet célját, méltatta Szabolcska Mihály, valamint Sulyok István érdemeit, majd hang­súlyozta, hogy egyik jelölt mellett sem akar korteskedni, de ha a jelöltek hívei úgy látják, hogy kevés a reményük a győzelemre, úgy áll­janak el a jelöléstől és engedjék át a teret a másik püspökjelöltnek, nehogy az egyház életé­ben áldatlan harcok keletkezzenek. Harcsár Géza dr. egyházkerületi főjegyző, Telegdy József, a bihari egyházmegye gondnok­­ka, Tarnóczy Lajos esperes, Papszász Lajos és Böszörményi Emil dr. tanácselnök szólaltak még föl. A tanácskozásokból kitűnt, hogy Szabolcska Mihály mellett állanak a nagybányai és bánáti egyházmegyék összes egyházközségei, az érmel­­léki és szalontai egyházmegyék egyházközségei­nek jórésze, míg Sulyok Istvánnak főként a bi­hari és károlyi egyházmegyékben vannak erős kilátásai. Az értekezlet ilyen megoszlás mellett egyik jelölt javára sem állapított meg olyan többséget, amelyikből a másik félnek magára nézve köte­lezőnek kellene elfogadnia a visszavonulást és ezért a püspökjelölő értekezlet úgy határozott, hogy egyik jelölt mellett sem foglal állást, hanem szabad választást enged az egyházközségeknek. Az értekezletről az alábbi hivatalos kom­münikét adták ki. A király­hágó melléki egyházkerület lelkészei és világi vezetői ma Satu-Msrén (Szatmáron) értekezletet tartottak, amelyen megállapították, hogy szembetűnő többsége a püspökválasz­tássá­ sem­ Sulyok Istvánnak, sem Szabolcska Mihály­nak nincs. Ezért elállottak attól a megállapodás­tól, hogy a kisebbség a többség akarata elő­l meghajlik és az egyházközségeket nem kiván­ják befolyásolni szavazataik gyakorlásában.

Next