Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1893
A Kossuth-gyász. (Történelmi elmélkedés.) Magyar embernek történelmileg nagyon is könnyen megmagyarázható egyik legszebb tulajdonsága a kegyelet. Ez a nemes érzület a világtörténetben párját ritkító módon nyilvánult f. évi ápr. elsején, Kossuth Lajos temetésének napján, nyilvánult pedig nemcsak a temetésnek színhelyén, az ország fővárosában, hanem a vidéken is mindenütt. A kegyeletben osztozott főgymnasiumunk tanári kara és tanuló-ifjusága is részt vevén a Kossuth emlékezetére tartott gyász-istentiszteleten s a kegyelet nemes érzésének akar szolgálni főgymnasiumunk f. évi értesítőjének jelen rövid értekezése is, midőn a lefolyt évnek legnagyobb történeti eseményével, Kossuth halálával, foglalkozik. — Írója érzi, hogy e nagy történeti alak kellő méltatásához tudása, ereje fogyatékos; de hiszen nem is ez a czél, hanem, amint jeleztem, a kegyeletes megemlékezés. Jóllehet a hivatalos Magyarország, az állam, a jelen politikai viszonyok mellett nem vett részt a temetésen, ott volt mégis az egész nemzet. Mik voltak a nemzet e nagyszerű részvétének történelmi és lélektani okai ? E kérdésre keresi a feleletet elmélkedésünk. A részvét Kossuth világra szóló népszerűségének természetes következménye volt, e népszerűségnek pedig egyik