Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1910
iskola, társadalom, diáktartás. Az országos ág. h. ev. tanáregyesület 1911 -ik évi munkaprogrammjába a szarvasi ág. h. ev. főgimnázium tanártestületének indítványára vette fel a következő kérdést: „Mi módon lehetne a vidéki tanulók szállásadóival szemben eredményesebb ellenőrzést gyakorolni?“ Pedig ha az iskolának ezt a nehéz, de igen fontos kérdését tárgyalni akarjuk, szinte egymásután ébreszt oly gondolatokat, amelyek keresik a kapcsolatot az iskola, az élet meg a társadalom között. Mert tagadhatatlan, hogy az iskolát a különböző társadalmaknak, az életnek szükségletei, kívánalmai hozták létre a múltban, azok tartják fenn s fejlesztik a jelenben. Ebből folyó természetes következmény, hogy az iskolának egyrészt szolgálnia kell az életnek, a társadalomnak a céljait, másrészt befolyásolnia kell az életet, irányítania kell a társadalmat, hogy bizonyos eszményi, az iskola által is helyesnek elismert szempontok szerint fejlődjék. De épen ezen kölcsönös hatásnál fogva az iskola nemcsak hogy nem nélkülözheti, de határozottan tartozik igénybe venni az életnek és a társadalomnak segítségét a maga nemes céljai elérésében, hogy tudniillik az ifjúságot olyan képességekkel ruházza fel, hogy az élet mindenféle nehézségei közepette megállhassák helyüket. Az elméleti neveléstudomány ugyan elvből kárhoztatja a vizsgára való nevelést, a jövendő hivatásra való előkészítő oktatást s ebben az olyan „hivalkodó mutogatás“