Katolikus gimnázium, Szatmárnémeti, 1907
k egységes jogosítású középiskola kérdéséhez tekintettel az általános és nemzeti műveltségre. Az egységes jogosítású középiskola bonyolult kérdésével eddig két hivatalosan egybehívott ankét foglalkozott, az egyik Csáky gróf, a másik Lukács György minisztersége alatt. E tanácskozásoknak pozitív eredményük nem volt, mert a kérdés mélyen belenyúl társadalmunk egyéb mozgalmaiba és a hivatalos értekezlet még bonyolultabbá tette a kérdést, nemhogy némileg is tisztázta volna. A nevelésügy ismert fejei, kik az értekezleten résztvettek, homlokegyenest ellenkező véleményben voltak, mikor az egységesen jogosító középiskola tartalmához kellett szólni, mert természetesen, mikor erre került a sor, tantárgyak elsőbbségéről, mennyiségéről, tananyag kibővítéséről, vagylagosan kötelező tantárgyakról stb. folyt a vita; a tapasztalás pedig igazolja, hogy ilynemű viták sohasem vezetnek egyhangú megállapodáshoz, lévén a vitázók különböző szakismeretek képviselői. Sokan a résztvevők közül időszerűtlennek, sőt feleslegesnek mondották az egységesen jogosító középiskolát. Pedig a kérdéssel való foglalkozás igen ajánlatos, sok oldalról való megvilágítása fölötte hasznos különösen ma, midőn a középiskolai nevelésnek és tanításnak meglehetős zavaros idejét éljük hazánkban. Az egységesen jogosító középiskolával való foglalkozást időszerűnek is mondom, mert nem értek alatta egyebet, mint a meglevő középiskolának reformálását; akár egységesen jogosító akár egységes középiskoláról beszélünk, ne értsünk alatta új iskolát, hanem a mainak megjavítását, a jelenlegi középis- 1.